Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-11 / 250. szám

1991. december 11. 3 Szabad ÚJSÁG További fejlemények Breszt után a Államcsíny vagy integráció? A Bresztben létrejött független államok közössége nem más, mint a szövetségi szerződés egyik változata — nyilatkozta Kazahsztán elnöke. Minden olyan államközi szerződés, amely nemzeti-etnikai alapon jön létre, középkori csökevénynek tekinthető — mondta Nazarbajev. Hely­telenítette a szövetségi hatalmi szerkezet szétverését t 5 ff?; | *T, jí jj. ; jjj. - N./ih ■iyrwn---* 1 ■ " r-ff*' ' 1 . •< H • A j Wm. . i Betlehem. Mitsem változtat a kép hi­telességért, hogy nem ilyennek képzel­jük Betlehemet — rendőri őrto­ronnyal és fegyveres őrökkel Izrael a városban növelte a rendfenntartó erők létszámát, hogy a karácsonyi béketüntetések során ne kerüljön sor rendzavarásokra A breszti hármastalálkozó volt az igazi államcsíny, nem az augusztusi moszkvai puccs — írta egy német lap. A berlini Neues Deutschland szerint an­nak főszereplői legalább megengedték az elnöknek a választást, míg Bresztben Gorbacsov posztját a nagy unióval együtt megszűntnek nyilvánították. A szovjet változások zűrzavarában félő, hogy egy fasiszta, demagóg réteg ragadja magához a hatalmat. A Nyugat­nak segítenie kell, hogy ezt megakadá­lyozzák —jelentette ki az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete. A külvilág számára az a fontos, hogy a változások demokratikusan és békésen menjenek végbe, s egyúttal a szovjet nép gazdasági támogatására szólított fel. James Baker amerikai külügyminiszter már vasárnap Moszkvába utazik. Ezt az USA külügy­minisztériumának szóvivője jelentette be és megerősítette az Egyesült Álla­mok aggodalmát a szovjet atomfegyve­rek további sorsa miatt. Az USA nem követeli, hogy a szovjet atomfegyverek Oroszországban összpontosuljanak. A szovjet atomfegyverek sorsáról to­vábbi nyilatkozatok is elhangzottak. Gracsov, Gorbacsov elnök szóvivője ki­jelentette, hogy az atomfegyverek ellen­őrzésében semmiféle változások nem álltak be. Válaszolt azokra a találgatá­sokra is, melyek szerint Gorbacsov le­mond tisztségéről. Szavai szerint a szö­vetségi államfő nem foglalkozik a le­mondás gondolatával. Burbulisz, az Orosz Föderáció ál­lamtitkára sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy nincs tudomása arról, miszerint a szovjet fegyveres erőkben elleneznék a szláv köztársaságok közösségét. Közöl­te, hogy Jelcin vasárnap tájékoztatta Saposnyikov szövetségi védelmi minisz­tert a breszti egyezményről, különösen arról a megállapodásról, hogy az egysé­ges katonai-stratégiai térség közös pa­rancsnoksága egységes marad, ugyan­úgy, mint az atomfegyverek ellenőrzése. Saposnyikov marsall Burbulisz szerint elvben egyetértett ezzel a megfogalma­zással. Jelcin orosz elnök ma találkozik a szovjet katonai körzetek parancsnokai­val. A tervek szerint holnap felszólal az orosz parlamentben és tájékoztatja a képviselőket a breszti egyezmények részleteiről. Közben az ukrán parlament már rati­fikálta is a breszti egyezményt, amely alapján a független államok közössége létrejött. A ratifikálást a parlamentben Leonyid Kravcsuk elnök szorgalmazta és kemény támadást intézett Mihail Gorbacsov ellen. Gorbacsov javaslatát, hogy hívják össze a népi küldöttek kongresszusát és az döntsön az új közösség létrejöttének jogosságáról, élesen elvetette Suske­­vics, a belorusz parlament elnöke. Sze­rinte, ha a kongresszust összehívják, azon Ukrajna képviselői nem vesznek részt. Elutasító magatartást tanúsított Gorbacsov javaslatával szemben Burbu­lisz, az Orosz Föderáció államtitkára is. Kozirev orosz külügyminiszter teg­nap közölte, hogy a független államok közösségéről szóló egyezményt támo­gatta Akqjev kirgiz elnök, továbbá Rüj­­tel, az észt parlament elnöke. Ez ideig a közösséggel kapcsolatban pozitív állás­pontot foglaltak el Örményország, Mol­dávia és Litvánia vezetői is. (Telefotó: CSTK/AP) A szovjet események meggyorsíthatják a döntéseket Az EK-csúcstalálkozó második napja A maastrichti közös piaci csúcson a Szovjetunió felbomlása növelte a résztvevők eltökéltségét az uniószerződések mielőbbi megkötésére. A hágai konferencia után Újból lövik Eszéket A jugoszláv hadsereg tegnap reggel ismét tüzérségi támadást indított Eszék ellen. A gránátok a város minden negyedében okoztak károkat A belga külügyminiszter közölte: Az új elképzelés szerint a volt szojvet tag­­köztársaságok közvetlenül kaphatnának hitelgaranciákat, ám ennek fejében vál­lalniuk kellene a Szovjetunió külföldi adósságaiból rájuk eső részt. Franciaország elismerési doktrína ki­dolgozását javasolta, amely elejét venné egyes tagállamok ellentmondó döntései­nek az utódállamok elismerését illetően. A tizenketlek megegyeztek a Politi­kai Unió szerződésének bevezetéséről, amely az EK helyébe lépő Európai Unió fő céljait tartalmazza. Az unió a következő célokat tűzi ma­ga elé: kiegyensúlyozott, tartós gazdasá­gi és társadalmi haladást egy belső hatá­rok nélküli térség keretében; a gazdasá­gi és szociális összetartozás erősítését, valamint az egyre szorosabb gazdasági és pénzügyi unió kialakítását. Az unió nemzetközi szinten kifeje­zésre juttatja identitását, ami hosszabb távon magába foglalja a közös védelmi politikát is. A szociálunió kérdése került a meg­beszélések homlokterébe az EK-csúcs tegnapi ülésén. Ennek keretében meg­tárgyalták a munkaidő hosszára, a mini­málbérekre és a munkaügyi szabályokra vonatkozó javaslatokat. Az állam- és kormányfők a pénzügy­­miniszterekkel együtt megkezdték ta­nácskozásukat, hogy véglegesítsék a gazdasági és pénzügyi unió szerződését. H tr legfrissebb számából Kamoncza Márta: Készülődés az ünnepre (riport) Motesíky Árpád: Egerszegi ősz (riport) Tóth Edit: REÁL butik Varga József: Találkozásom Mo­zarttal Koncsol László: Repül a mórtég­la Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Nevelgető Az otthon rovatban: Karácsonyig elkészülhet; Gyógyító csemege: A szelídgesztenye; Ajándék; Tanuljunk egymástól — házi receptek Semmi gond, doktor ár! (bűnügyi ^elbeszélésj _____________________^ Közben a Nyugat-európai Unióhoz tartozó kilenc közösségi tagállam kül­ügyminiszterei is összeültek, hogy meg­fogalmazzanak egy nyilatkozatot az EK- hoz és a NATO-hoz való viszonyról, ami alapul szolgálhat az uniószerződés biz­tonságpolitikai fejezetéhez. A legfrissebb jelentés szerint a csúcstalálkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy legkésőbb 1999-ig meg­alakítják a gazdasági és valutauniót, valamint közös pénznemet vezetnek be. Nagy-Britannia visszavonta módo­sító javaslatait és beleegyezett, hogy a gazdasági és valutaunió megvalósítása során különleges szabályok szerint jár el. A maastrichti csúcs a politikai megál­lapodás elfogadásával teljesítette e leg­fontosabb feladatát. A múlt pénteken azonban változás állt be — hangzott el a BBC Cheney útjával kapcsolatos kommentáijában. A Fehér Ház közölte, hogy feloldja az 1961-ben életbe léptetett fegyvereladási tilalmat Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország esetében. Magyarország főleg légvédelmének korai jelzőrendszerét szeretné korszerű­síteni. Ez azóta vált időszerűvé, amióta a jugoszláv szövetségi légierő gépei soroza­tosan megsértették a magyar légteret. A posztkommunista európai országok mind azt hangoztatják, hogy kisebb, viszont jobban felszerelt hadsereget szeretnének, amely csak védelmi szerepet töltene be. Gyakorlatilag azonban ezek az országok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy jelentős mennyiségű nyugati katonai fel­szerelést vásároljanak. Bár, mint például a magyarok, érvelhetnek azzal, hogy egy megbízható védelemre képes ország hoz­zájárulhat Európa stabilizálásához, ami Amerikának is előnyt jelent. A NATO-országokat több tényező is arra ösztönzi, hogy fokozott figyelmet fordítsanak Kelet-Európára. Az idei nyárig az volt az elfogadott érv, hogy a NATO esetleges közeledése Kelet-Eu­­rópához riadalmat okozna Moszkvában A belgrádi televízió szerint szórvá­nyos lövöldözés hallatszik Lipik és Pak­­rac térségében és lőtték a Belgrád— Zágráb autópálya mentén fekvő Nova Gradiska városát. Horvátország többi válságterületén viszonylagos nyugalom volt. Dubrovnik térségében sem szólaltak meg a fegyve­rek. A város már 71 napja ostrom alatt áll. A szombati megállapodást, misze­rint feloldják a kikötő blokádját, a Tan­­jug jelentése szerint betartják. Több he­lyütt megkezdték a fogolycserét. A hágai konferencián a jugoszláv köztársaságok vezetői találkoztak lord Carring tonnái. A tárgyalások után Bu­­latovics montenegrói elnök úgy nyilat­kozott, hogy a megbeszélések derűlátás­ra adnak okot. Szerinte a résztvevők és ez a diktatúrához visszavezető reakci­ót válthatna ki. Negatív reakció azonban enélkül is bekövetkezett — augusztus­ban, a sikertelen puccskísérlettel. Németország és Franciaország azon a véleményen van, hogy leheljenek éle­tet a kimúlóban levő Nyugat-európai Unióba és erre alapozzanak egy új, ki­mondottan európai védelmi rendszert. Ez az Európai Közösséghez kapcsolód­na és független lenne a NATO-tól. Amennyiben Magyarország, Csehszlo­vákia és Lengyelország lehetőséget kap­na, hogy belépjen az Európai Közösség­be, nyilván jogot nyerne az új védelmi rendszerben való tagságra is. Az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia azon­ban ellenez minden olyan megoldást, amely leváltaná a NATO-t és csökken­tené Amerika szerepét Európa védel-. mében — zárja kommentárját a BBC. Ide kívánkozik az az interjú, amelyet a BBC Cheney közép-európai útjával kapcsolatban sugárzott. A kérdésekre Henry Dodds londoni bizton­ságpolitikai Kelet-Európa szakértő vá­laszolt. Szerinte a nyugat-európai orszá­gok többsége szívesen látná, ha Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyelor­szág olyan fegyveres erőkkel rendelkez­mindent megtesznek azért, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül megérkezhes­senek az ENSZ békefenntartó erői. Eb­ben mindenki egyetértett. Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina elnöke szerint a konferencia résztvevőinek magatartásá­ban semmiféle változás nem történt. Míg Szerbia és Montenegró tiltakoztak az ellen, hogy Jugoszlávia széthull, a többiek megerősítették ezt a folyama­tot. Gligorov macedón elnök kedvezően fogadta a tárgyalások eredményeit, de szerinte a bizottság helytelenül értel­mezte Macedónia függetlenségi törek­vését. Kucan szlovén elnök szerint or­szága csak annyiban érdekelt a konfe­rencia eredményeiben, amennyiben azok a többi köztársasággal való elszá­molásról és kiegyezésről szóltak. ne, amelyekkel megvédheti magát. Eb­ben az esetben a három ország Európát védhetné attól a veszélytől, amelyet esetleg a széthulló Szovjetunió utódai jelentenének. Nyugat-európai védelmi szempontból is jó lenne tehát, ha a há­rom ország korszerű haderővel rendel­kezne. Ugyanakkor az amerikaiak is sze­retnék erősíteni közép- és kelet-európai befolyásukat — mondta Dodds. Az amerikai törekvés az, hogy Csehszlová­kia, Magyarország és Lengyelország amerikai fegyvereket vásároljanak még akkor is, ha ezek az államok esetleg idő­vel a NATO-val némileg rivalizáló Nyu­gat-európai Unió tagjai lennének. Arra a kérdésre, hogy a felvázolt lehe­tőségek milyen hatással lehetnek a brit fegyverexportra Kelet-Európába, Dodds a következőket válaszolta: Az egyik leg­nagyobb brit hadiipari társulás, a British Aerospace már kiveszi részét például a magyar légierő korszerűsítéséből. Nem az a kérdés, hogy a brit cégek akamak-e fegyvereket eladni Közép- és Kelet-Euró­pába, hanem az, hogy ki fogja kifizetni a számlákat. Közismert, hogy Csehszlová­kia, Magyarország és Lengyelország most hasznosabb dolgokra is költhetnek, mint fegyverekre. Az Egyesült Államokban vi­szont létezik az úgynevezett FMS-alap, amelyből a törvényhozás jóváhagyásával segélyt nyújthatnak az amerikai fegyvere­ket vásárló országoknak. Ennek segítsé­gével a három ország úgy korszerűsíthet­né haderejét, hogy esetleg fizetnie sem kellene a fegyverekért. BAC Cheney kelet-európai útjának hátteréről Megváltozott a NATO álláspontja Richard Cheney amerikai védelmi miniszter akkor látogat Magyarország­ra és Csehszlovákiába, amikor az Egyesült Államok és NATO-partnerei kénytelenek átértékelni a NATO céljait és felépítését A Szovjetunió volt csatlósállamai ma valamilyen formában társulni szeretnének a NATO-hoz, vagy akár rendes tagként is belépnének a szervezetbe. A NATO ezt minded­dig elvetette és arra sem volt hajlandó, hogy megengedje NATO-fegyverek eladását az egykori Varsói Szerződés volt tagállamainak. C sehszlovák—izraeli egyezményt írtak alá a két ország tudo­mányos akadémiái közt. Az egyezmény szerint tudományos munkatársak és in­formációk rendszeres cseréjére kerül sor a két ország között, és együttműkö­dést terveznek több kutatóterületen. A két ország között ez volt az első tudo­mányos szerződés. M agyarországon, ha most lennének a választások, azokat a FI­DESZ nyerné meg. Ezt állapította meg a Gallup Intézet felmérése. A megkér­dezettek 34 százaléka jelezte támogatá­sát a FIDESZ-nek, a második helyen 25 százalékkal az MDF, a harmadikon 16 százalékkal az SZDSZ áll. Tíz százalék­nál kevesebb szimpatizánsra talált az FKGP, az MSZP és a KDMP. Míg ez év elején csak a megkérdezettek 40 száza­léka mutatott hajlandóságot, hogy részt venne a választásokon, most ez az arány 46 százalékra nőtt. Az ENSZ harminc tagállama tervet nyújtott be a Biztonsági Tanácshoz, az ENSZ-titkárságának átszervezésére. A javaslat elfogadása lehetővé tenné, hogy Butrosz Gáli új ENSZ-főtitkár csök­kenthesse az ENSZ-intézmények appa­rátusát. Jelenleg a főtitkárnak ötvenöt helyettese van. Javier PEREZ DE CUELLAR, a még hivatalában levő ENSZ-főtitkár az emberi jogok napja alkalmából felhívás­sal fordult a világ közvéleményéhez. Eb­ben közli, hogy az emberjogi elképzelé­sek és célok, valamint a valóság között még nagy a szakadék. Naponta érkeznek jelentések arról, hogy visszaélnek a ha­talommal és kegyetlen módon elnyom­ják a lakosságot. Ezenkívül a világ szá­mos részében a nyomor lehetetlenné te­szi az emberhez méltó életet. Szentpétervár polgármestere élelmiszersegélyt kért Finnországtól. A finn kormányjavaslatot tett a parlament­nek, hogy vállaljon garanciát 400 millió finn márka értékű segély folyósításáért. Szentpétervár idén Oroszországtól csak a megrendelt élelmiszermennyiség 80 szá­zalékát tudja megszerezni. N ew YORKBAN az ENSZ köz­gyűlése úgy döntött, hogy világméretek­ben bevezeti a hagyományos fegyverek eladásának regisztrálását. A bejegyzési kötelezettség főleg harckocsikra, harci repülőgépekre, hadihajókra, rakétákra és tüzérségre vonatkozik. A határozatot 150 szavazattal fogadták el, ellenszava­zat nem volt. Algér ÉRIÁBAN a biztonsági erők az ország keleti részén fellángolt összetű­zésekben 13 iszlám fundamentalistát öl­tek meg. A védelmi minisztérium közle­ménye szerint négy katona is életét vesz­tette. Az összetűzések 17 nappal a par­lamenti választások előtt robbantak ki. Budapesten újévtől egyharma­dával emelik a tömegközlekedési viteldí­jakat. A döntést a budapesti önkormány­zat hozta. Ezentúl megszűnik a különbség a busz- és villamosjegyek ára között, és az egységes díjszabás 18 forint lesz. A FÖLDKÖZI-TENGERBEN pusz tító vírus tizedeli a delfineket. A kóroko­zó 1989-ben az Északi-tengerben a fókák százainak halálát okozta, majd a delfine­ket támadta meg a francia és spanyol tengerpartnál. A Gibraltári-szoroson ke­resztül a járvány elérte a Földközi-tengert is. A szakértők óva intenek attól, hogy a partra vetett, beteg, vagy elpusztult delfi­nekhez hozzáérjenek. Ajárványt a tenger szennyezettsége okozza. E sZAK-KOREA miniszterelnöke Dél-Koreába látogatott és megkezdte tárgyalásait kollégájával. Ez már az 1990 szeptembere óta folyó kölcsönös tárgya­lások ötödik menete. A dél-koreaiak tisz­tázni akarják azt a gyanújukat, hogy Észak-Korea atomfegyverek gyártására alkalmas technológiával rendelkezik. A ROLLS ROYCE, amely a világ legdrágább luxusautóit gyártja, pénz­ügyi nehézségekbe került. A cég idei költségvetési hiánya 50 millió font. A cég külföldi eladása is szóbakerült. A legkomolyabb érdeklődő a német BMW. A cég külföldi eladása azonban a közvélemény ellenállásába ütközne. LÍBIÁBAN folytatódik a Pan Am légitársaság repülőgépének felrobban­tásával vádolt két személy pere. A vizs­gálóbíró szerint a vádat további szemé­lyekre is ki lehetne terjeszteni. A bíró­ság figyelembe veszi a brit és amerikai adatokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents