Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-10 / 249. szám

1991. december 10. 5 Szabad ÚJSÁG Egy matematikus számítása bevált A „munkanélküliek levese" betör a piacra? VEGASÓ! Hosszasan nézege­tem a reklámtáblát, őszintén meg­vallva, egy kissé értetlenül. Majd tovább indulok, de egyszerűen nem tudom annyiban hagyni az egészet: mégis visszamegyek Pereden a 758-as számú házhoz. Micsoda? VEGASÓ?! Hát ki gon­dolta volna, hogy még ilyesmire is akad vállalkozó? Hogy maszek alapon ételízesítő készítésébe is belekezd valaki? Pedig belekezdett. Mégpedig olyasvalaki, aki teljesen más terü­leten keresi - hivatalosan - a ke­nyerét. Kovács János ugyanis im­már több mint három évtizede áll a katedra mögött: matematika-fi­zika szakos pedagógus a deáki alapiskolában. Az igazat megvall­va mindent vártam, csak éppen azt nem, hogy pont egy tanárem­ber - méghozzá matematikus- nyit ajtót a reklámtábla alatt.- Csodálkozom, de hát utóvég­re számolni jól tud, tehát...- igyekszem valahogy áthidalni a bemutatkozást követő meglepe­tésemet.- Hagyjuk most - legalábbis egy kis időre - a matematikát- mosolyodik el a tanító úr. - Je­len pillanatban éppen azon töröm a fejem, miképpen tudnánk a használati utasítás szövegét a legpontosabban és a legszaba­­tosabban angolra fordítani. Nem­régiben ugyan volt itt egy hölgy Kanadából, rövid angol tanfolya­mot vezetett, de azon, sajnos, egyéb elfoglaltságomból adódóan nem vehettem részt. Remélem, a következőnek már én is aktív részese leszek.- Tehát csakugyan komoly a dolog...- Meglehetősen. Hadd kezd­jem azzal, hogy családi vállalko­zásról van szó. Lányom Pozsony­ban végzett, gyógyszerészként, tehát otthon van a vegyszerek, fűszerek, gyógynövények vi­lágában. Jómagam pedig már évek óta előszeretettel tanulmá­nyozom a gasztronómiát - szóval valahogy így jött össze az egész. Az egész család éveken át gyűj­tötte a különböző növényeket, s ennek eredménye, hogy mint­egy 600 fajtából álló gyűjtemé­nyünk van jelenleg. A probléma­körrel - mármint az ízesítő gyártá­sával - kapcsolatos intenzív fel­készülésemet vagy másfél évvel ezelőtt kezdtem el. Ez azt jelenti, hogy azóta szinte nap mint nap tanulmányozom az irodalmat, böngészgetem a különféle szak­lapokat, figyelem ilyen téren a helyzet alakulását. Mert tessék elhinni, van mit ám tanulni! Alapos felkészültség nélkül ugyanis nem érdemes belevágni!- Szóval: a Kovács-família titka?- Mindenekelőtt a már említett VEGASÓ! Ennek készítésére összpontosítunk. Termékünk lé­nyegét a következőképpen foglal­nám össze: az étel természetes módon történő ízesítésére törek­szünk. A készítmény egyébként 15 százalékban húskivonatot tar­talmaz, amelyet természetesen mi is vásárolunk, a zöldséget pe­dig saját magunk szárítjuk és dol­gozzuk fel. Ami azonban a legfon­tosabb: az általunk előállított étel­ízesítő nem tartalmaz nátrium­­glutamátot - és éppen ebben kü­lönbözik a nálunk olyannyira köz­kedvelt Vegetától. Az előbb emlí­tett vegyi anyag állítólag rákkeltő hatású, s mindenekelőtt a gyer­mekek szervezetére van káros hatással. Most már van „jugo­szláv“ Vegeta bőven, nem kell érte verekedni, mint egy-két évvel ezelőtt. Sajnos, sokan nem tudták akkoriban, hogy miért is verek­szenek. És ezt most egyáltalán nem az önreklámozás mondatja velem. De hogy visszatérjek ter­mékünk bemutatásához: gyorsan finom húsleves főzhető belőle, s nem fogja elhinni, mennyiért: ötven fillérért! Negyed kiló ára ugyanis harminc korona, s egy csomag készítményből 55 adag leves főzhető. De nem csupán erre a célra használható fel a VE­GASÓ. Ugyanúgy ízesíthetők ve­le egyéb levesek is, továbbá szó­szok, főzelékek, használhatjuk grillezéshez, darált húsokhoz, de akár konyhasó helyett is. Szóval valóban gazdag a választék. Ta­lán gyorsan elmondanám, hogyan készíthető belőle finom húsleves. Négy deci vízhez adjunk egy ká­véskanálnyi VEGASOT, kevés le­vestésztát, egy kis zsírt (vagy ola­jat) - és 5 perc főzést követően azonnal tálalható az ízletes leves. Ebben a rohanó világban minden­képpen jól jön a háziasszonyok­nak a gyors főzés! No és termé­szetesen a pénz sem mindegy. Olcsó ez a leves így, ezért tréfá­san a munkanélküliek levesének szoktuk nevezni.-Mennyire ,,futottak be“ ez idáig?- Rengeteg helyről érdeklődtek már a termék iránt eddig is. A Ga­­lántai járás számos óvodai és is­kolai étkezdéjében csakis ezzel ízesítenek, de jelentkeztek példá­ul a Pozsony-vidéki, az Érsekúj­vári, a Komáromi, valamint a Du­­naszerdahelyi járásból is. De kül­földről is érdeklődtek, konkrétan Ausztriából. Hogy oda is betör­jünk, el kell intézni még egyet s mást - megszerezni az ún. EAN-kódot, amely valódi garan­ciát jelent, továbbá biztosítani a színvonalas csomagolást -, de már nagyon közel állunk a külföldi forgalmazáshoz! A hazai piaccal kapcsolatosan már most meg va­gyok elégedve.- Ilyesmibe belevágni, azért nem éppen kockázat nélküli do­log. Vajon hogy állnak gépi eszkö­zökkel, felszereléssel?- A gépekkel mindenképpen bírjuk a feldolgozást, a szárítással sincsenek különösebb problémá­ink. Amit tökéletesítenünk szük­séges, az a csomagolástechnoló­gia. Szóval a jövő biztatónak néz ki, remélem, a folyamat teljes ütemben beindul.- Egyéb termékek előállításán még nem gondolkodott el a Ko­vács család?- Dehogynem. Szárított gyü­mölcsből eredeti gyümölcsporo­kat szeretnénk gyártani. Már fel­ajánlottam mindezt a Varia Kft­­nek, azzal a kéréssel, hogy segít­se a csomagolást és a forgalma­zást. További elképzelésünk, hogy ketchupöt is készítünk - mégpedig por formájában. Ha jól tudom, ebben az országban ilyesmi még nem létezik! No és rétestölteléket is szeretnénk ké­szíteni, ezáltal is elősegítve a gyors és rugalmas sütés-főzést.- Amint már említettük az ele­jén, családi vállalkozásról van szó. öt ember csinálja az egé­szet. A,, nagy főnök“ minden való­színűség szerint ön...- Hát így is lehetne fogalmazni. Tény, hogy a termék összeállítása és keverése az én titkom. Ezt egyik családtag sem tudja! Per­sze, idővel azért elárulom nekik. Ha teljes ütemben beindul a dolog...- Mondjuk, ha úgy két év múlva jövök, elmondja nekem is?- Nyugodtan jöhet már előbb is! Természetesen megkapja a re­ceptet!- Köszönöm szépen! SUSLA BÉLA Kié a természet? C Fotósarok Az ország legnagyobb lakótelepén. Ligetfalun, néhány kőhajításnyira a futballstadiontól zsilip-patak oszt ketté egy „bérházligetet“. A holtág vizén - az öslakók szerint - régebben még csónakázni is lehetett. A partján, a töltés mentén pedig hétvégeken pik­­nikezhettek, pihengettek, sétálhattak az emberek. Aztán a bérkaptárak ár­nyékában fokozatosan ebek harmin­­cadjára jutott a müpatak és közvetlen környéke. Az újkori honfoglalók szépen tönk­renyomorították a holtágat. A meder egyetlen szemétgyűjtővé vált. Rendbe lehetne hozatni, de félek, a városnak aligha tesz a közeljövőben ilyesmire elegendő pénze. Persze, az elmúlt negyvenvalahány esztendő során megszoktuk, megszokhattuk már, hogy környezetünk csinosítására - a legkülönfélébb szemináriumokon, meg tömeggyúléseken szajkózott szó­lamokkal ellentétben - csak nagy rit­kán jutott pénzmag. Nézzünk csak körül a lakótelepen. A legtöbb helyen már málladoznak a házak falai, de az épületek környé­kének a parkosítása jószerivel még el sem kezdődött... A zsilip-patak - a Duna vízállásától függően - ma is hol kiszárad, hol pedig megszalad vízzel. Újgazdagék itt fürösztik - többnyire korcs - stá­tusszimbólumaikat, a töltés gerince: kutyaillemhely. A vízzel együtt elöbújnak a szikkadt iszapban lapuló piócák is. S a szeren­csés és éles szemű, éber, meg kitartó szemlélődő tarajos gőtéket is láthat a sima sekély víztükör alatt evickélni. Szegény állatok, módfelett ragaszkod­nak a tájhoz, évről évre újra meg újra eljönnek a vízzel, pedig az otthonuk­ból kicsapott gyerekek becsülettel pusztítják, irtják őket... Még nyáron történt, hogy az egyik vasárnap délután kiültem a töltés ol­dalába olvasni. Körülöttem fiatat há­zaspárok napfürdőztek. Egyszer csak jókora gyerekhad érkezett, hatalmas ricsajozással. A lurkók - tíz-tizenkét évesek lehettek - gőtékre vadásztak. A kifogott jószágokat aztán egy beton­lap töredékén nagy kéjjel agyonkö­vezték.- Mondjátok - léptem közelebb hozzájuk -, nem tudtok mással szóra­kozni? Miért bántjátok ezeket az álla­tokat? Talán ártottak nektek? Többet nem szólhattam, mert a leg­közelebbi afrofrizurás hölgy mellől fel­állt egy izompacsirta lovag, és rám förmedt:- Miért nem hagyja békén őket? - bökött a ,, csikócsapat“ felé. - Irigyli talán, hogy szórakoznak? Közben szeme a mellettem heverő újsághalomra tévedt.-Á - folytatta most már gúnyo­san maga magyar? Gondolhattam volna! Tűnjön el innen, menjen Bősre, ott ordítozhat, tiltakozhat, „ természet­barátkozhat“ kedvére!- A természet - állítottam meg a szózuhatagot - nem csak az enyém, vagy a magyaroké! Magáé is - min­denkié! Óvni, védeni meg azért kell, hogy a most gőtéket gyilkolászó cse­meték gyermekeinek is jusson, ma­radjon belőle... ZOLCZER LÁSZLÓ--------------------------------------, Emberi jogok - az USA-ból nézve Oktatni a XX. század bibliáját Az Amerikai Egyesült Államok Emberi Jogok Oktatási Központ­jából a Szövetségi Gyűlésben járt Schulamit König asszony előadást tartott az alapvető em­beri jogok oktatásának beveze­téséről, valamint az általa képvi­selt központ jövőbeli elképzelé­seiről. Az előadást sajnos kevés, mindössze 15-20 képviselő hall­gatta végig. Batta István viszont ott volt az előadáson, és beszá­molójából arra lehet következtet­ni, hogy König asszony nem vé­letlenül választotta úticélul Prá­gát. Mint azt a Szövetségi Gyű­lésben König asszony elmondta: Európában csak két helyen, Es­­sexben és Padovában oktatják az emberi jogokat. A központ célja, hogy Európában a közeljö­vőben újabb két központot hoz­zanak létre. Elképzelésük szerint az egyik Prágában lehetne, a másik pedig Albánia valame­lyik városában. Mivel a kommunista államok­ban évtizedeken át „sajátos mó­don“ kezelték az emberi jogokat, König asszony szerint ezért ta­pasztalható itt az emberi méltó­ság és az embernek ember általi megbecsülésének hiánya. A XX. század bibliájának nevezte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozatát, amelyet szerinte tanítani kellene az iskolákban. A két most tervezett központ után szükséges lenne egész Európában, sőt a világ minden államában ilyen központokat kia­lakítani. Példaként a közlekedési szabályokat említette, amelyek- apró eltérésekkel - az egész világon egységesek, viszont az emberek kölcsönös viszonya még nem. Az Emberi Jogok Ok­tatási Központja (Centrum for Human Aights Education) éppen ennek egységesítésén dolgozik. Hogy Prága ilyen központtá válhasson, König asszony sze­rint a politikusainknak a követke­ző három feladatot kellene telje­síteniük.- Az emberi jogokra való ne­velést kötelezően lefektetni az alkotmányban.- Erre a célra külön költség­­vetést kidolgozni, amelynek téte­leit az ilyen irányú iskolázások, tanfolyamok tevékenysége fi­nanszírozására lehetne fordítani.- Kihirdetni, hogy ebben az államban megkezdődött az em­beri jogokra nevelés évtizede. Mindezek mellett König asz­­szony elismerően nyilatkozott hazánk demokratikus hagyomá­nyairól (Vagy tapintatból, vagy pedig nem volt kellő áttekintése- a szerző megj.). Megjegyezte, hogy ma a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság az egyedüli állam a világon, ahol ezt a problémát kormányszinten próbálják megoldani. Figyelmez­tetésül pedig elmondta, hogy a törvény szabadság nélkül tulaj­donképpen nem más, mint a zsarnokság, a szabadság tör­vény nélkül pedig anarchia. (Aminek jelentése - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótá­ra szerint - fejetlen és kormány­­talan társaság - a szerző megj.) FARKAS OTTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents