Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-10 / 249. szám

6 __________________________________ Szabad ÓSÁG_199’aecemb«MI

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon;

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz;

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön;

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása;

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg;

Tekintettel arra, hogy a jogok és a szabóságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából.

A közgyűlés kinyilvánítja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságok alatt álló területek népei között.

1. cikk. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk. Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden formája tilos.

5. cikk. Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk. A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással lszemben.

8. cikk. Minden embernek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sérő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk. Senkit Sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk. Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt joga és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk. (1) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott percben, a védelemhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

(2) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk. Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

13. cikk. (1) Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.

(2) Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk. (1) Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

(2) Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk. (1) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

(2) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk. (1) Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.

(2) Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

(3) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk. (1) Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.

(2) Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani.

18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a

meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magába foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk. (1) Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.

21. cikk. (1) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselő útján való részvételhez.

(2) Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokban való alkalmazásához.

(3) A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata: ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell, hogy kifejezésre jusson.

22. cikk. Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy — az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival — a méltósághoz és személyiségnek szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk. (1) Minden személynek joga van a . munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.

(3) Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

(4) Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelme céljából szakszervezethez való csatlakozáshoz.

24. cikk. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz, nevezetesen a munkaidő tartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

25. cikk. (1) Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruhához, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegéség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények között elveszti.

(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelember részesül.

26. cikk. (1) Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni, a felső tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt — érdemhez képest — egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.

(2) A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segíteni a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.

(3) A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk. (1) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származójótéteményekben való részvételhez.

(2) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk. Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesüljenek.

29. cikk. (1) A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.

(2) Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amellyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcsi közrendje, és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.

(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk. A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Pártelnök úr, hol a stukker?

Furcsán értelmezik nálunk egyesek a demokráciát, annyi szent. Különösen jeleskedik e téren a Szlovákok Nemzeti Egységpártjának elnöke, Ján Veselovsky, aki azt hiszi magáról, hogy neki mindent szabad, másoktól pedig azt is elvitatja, ami jog szerint megilletné őket. A pártvezért hallva időnként borsózik a hátam és hideglelés fog el a gondolattól: mi lenne, ha ez az ember hatalomhoz jutna

Gondolják csak el, már kétszer szólította fel a szlovák kormányt, hogy mondjon le, mert működésképtelen, az SZNT Elnökségét pedig hogy oszlassa fel a parlamentet. Mert ha nem, akkor december 15-e után olyan megmozdulásokat szervez Szlovákia-szerte, hogy mindenki megnézheti magát. Mindenesetre — oszlatott el minden kételyt, még mielőtt felmerült volna — megtalálja a módját, hogy érvényesítse akaratát. Meg hogy, ha az állam nem képes biztosítani a nemzeti (?) beállítottságú pártok tagjainak és szimpatizánsainak védelmét, akkor ő, a pártja kénytelen lesz saját „önvédelmi mechanizmust” kialakítani.

Nem mondta, hogy hívják majd ezt a hogyishívjákot; SA, SS vagy StB lesz-e a neve annak a bizonyos mechanizmusnak Merthogy a történelem folyamán egyes nemzeti (?) beállítottságú pártok már hoztak létre ilyen önvédelmi micsodákat, és mindannyian tudjuk mi lett belőlük Mindenesetre kemény húrokat penget a pártelnök kész heavy metal. Súlyos fenyegetésekre ragadtatja magát, egy igazi jogállamban kimerítik a törvényes rend és alkotmány elleni lázítás fogalmát. Egy igazi jogállamban. Nálunk azonban büntetlenül teheti. Büntetlenül vádolhat bárkit hazaárulással, mint a minap Duray Miklóssal tette, büntetlenül fenyegetheti az alkotmányos jog képviselőit, beleértve a legmagasabbakat is.

Felmerül a kérdés, hogy teheti? Nem kéne már végre a körmére nézni Veselovsky úrnak és a hozzá hasonló uraknak? Nem tudom, ki hogy van vele, de én még emlékszem a nyolcvanas évekre, mintha csak tegnap lett volna, amikor ez a Veselovsky elvtárs a televízió képernyőjén — rendszerint az esti mese után vagy előtt — rendőrszázadosi egyenruhában riogatta nemcsak a köztörvényes bűnözőket, hanem a másként gondolkodókat is. Ilyen rövid lenne az emlékezetünk?

Nyilvánvalóan nem egyszerű körlett járőrként koptatta az aszfaltot. Ha jól tudom, ugyanez a Veselovsky elvtárs az egyik pártalapszervezet elnöke volt a belügyminisztériumban. Köztudomású, hogy ilyen magas tisztséget ott csakis az államvédelem (StB) oszlopos tagja láthatott el. Hivatalból.

Valószínűleg innen ered Veselovsky úr (elvtárs?) magabiztossága, így nevelték Lehetséges, hogy — társaival együtt — még a szolgálati fegyverét sem adta le, és most valahol a Törökhegyen — ha ismerik — önvédelmi mechanizmust gyakorol?! Lesz tehát stukker, kalasnyikov meg amit akartok ha egyszer majd létrehozza azt a bizonyos „önvédelmi mechanizmust”!

Mindenesetre furcsa demokráciában élünk ha itt tettlegességgel fenyegethetik az államfőt, a feddhetetlenség nimbuszában tetszelegve miniszterelnöki székben ülhet az egykori totális kormány pártalapszervezetének elnöke, és pártelnöki minőségben diktálhat a parlamentnek az egykori — feddhetelen? — StB-s tiszt, amikor a húszvalahány évvel ezelőtt megújhodási folyamat vezére, a néptribun, a totális rendszer első számú áldozata viszont egy elvetélt törvény alapján elmarasztalható. PALÁGYI LAJOS