Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-10 / 249. szám
1991. december 10. 3 Szabad ÚJSÁG Három elnök Bresztben megszüntette a Szovjetuniót Új közösség vagy új veszély született? Az orosz, ukrán és belorusz volt szövetségi köztársaságok legfelsőbb képviselői a szláv államközösség megalakításával megszüntették a Szovjetuniót Ezt a Bresztben aláírt dokumentumban ki is mondják: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetközi jog alanyaként és geopolitikai realitásként megszűnt létezni. Akik a Szovjetuniót megszüntették (balról jobbra): Kravcsuk ukrán, Suskevics belorusz és Jelcin orosz elnök Képünk a breszti megállapodások aláírása után ábrázolja a három elnököt (Telefotó: CSTK/AP) Borisz Jelcin, Leonyid Kravcsuk és Sztanyiszlav Suskevics a közös dokumentumban hangsúlyozzák, hogy demokratikus jogállamok létrehozására törekednek és az egymás közti kapcsolatokat szuverenitásukra, egyenjogúságukra alapozzák és nem avatkoznak egymás belügyeibe. A független államok közösségéről szóló nyilatkozat nyitott a volt Szovjetunió többi egykori tagállama számára, és csatlakozhatnak hozzá más államok, amennyiben egyetértenek az alapokmány céljaival és elveivel. A közösség egyeztető szerveinek székhelye Beloruszia fővárosa, Minszk. A három elnök döntését egy nappal a szovjet államtanács tervezett ülése előtt Írták alá. Az ülést Mihail Gorbacsov tegnap délutánra hívta egybe. Moszkvába megérkezett Nurszultan Nazarbajev kazalt elnök, ott volt Jelcin, Oroszország elnöke, továbbá a tadzsik vezetők. Két órával a tervezett ülés megkezdése előtt Jelcin tájékoztatta Gorbacsovot és Nazarbajevet az orosz-ukrán-belorusz szerződésről. Gracsov, Gorbacsov elnök szóvivője később közölte, hogy az államtanács ülését nem tartják meg. Gorbacsov tanácskozott a szuverén köztársaságok képviselőivel és megtárgyalták a breszti egyezmény után kialakult új helyzetet. Gracsov nem zárta ki, hogy Gorbacsov nyilatkozatban foglal állást a szuverén államok közösségének létrejöttéhez. A szláv köztársaságok közösségének megalakításáról szóló dokumentumokat elküldték a volt Szovjetunió területén megalakult többi szuverén köztársaság parlamentjeinek. Még az elmaradt ülés előtt olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Gorbacsov lemond. A belorusz és ukrán vezetők nem is jöttek el Moszkvába. A washingtoni Fehér Ház óvatosan nyilatkozott a fejleményekről. Jelcin még a breszti ülés előtt felhívta Bush elnököt és nagy vonalakban tájékoztatta őt a készülő döntésről. Az amerikai állásfoglaláshoz azonban bővebb tájékoztatásra van szükség — mondta a Fehér Ház szóvivője. James Baker külügyminiszter csak annyit mondott, hogy az a Szovjetunió, amelyet eddig ismertek, már nem létezik. Aggodalmát fejezte ki afölött, hogy a jugoszláviaihoz hasonló helyzet alakul ki azzal a különbséggel, hogy a volt szovjet köztársaságok területén atomfegyverek vannak. Tegnapra virradóra több részletet közöltek a Bresztben megkötött egyezmény szövegéből. Ebből kitűnik, hogy az egyezmény feltételezi külön szerződések megkötését politikai, gazdasági, kulturális, művelődési, egészségügyi, tudományos, kereskedelmi és kömyezet-Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tegnap délelőtt Belgráditól visszatért New Yorkba, ahol tájékoztatja Perez de Cuellart missziójának eredményeiről. E tájékoztatás alapján dönt a főtitkár az ENSZ-csapatok bevetéséről Jugoszláviában. A kéksisakosok bevetésének részleteiben gyakorlatilag megállapodtak, ami azt jelenti, hogy a felek egyetértenek a bevetendő katonák számával, állomásozásuk helyével és tevékenységük jellegével. A kéksisakosok bevetése azonban, mint azt Vance elutazása előtt kijelentette, még bizonytalan, mert a 14. fegyverszünetről szóló genfi egyezményt nem tartják be. Vance álláspontja érthető ugyan, de az ENSZ- erők bevetéséi nem lehet sokáig halogatni. Nyilvánvaló, hogy a háborút külföldi segítség nélkül aligha lehet megszüntetni. Hiszen a helyzet komolysága sem tudta arra kényszeríteni a szembenálló feleket, hogy betartsák a 14. fegyverszünetet. A várakozás az abszolút nyugalomra felesleges, sőt káros is védelmi kérdésekben. A három köztársaság kölcsönösen tiszteletben tartja egymás területének sérthetetlenségét és lehetővé teszi a köztársaságok közt a lakosság szabad mozgását. A szerződés aláírásának pillanatától a köztársaságok területén nem érvényesülhetnek más államok normái, s ez vonatkozik a volt Szovjetunióra is. A szövetségi szervek működését azonnali hatállyal leállították. A köztársaságok vállalják a Szovjetunió által aláírt szerződésekből és egyezményekből eredő nemzetközi kötelezettségeket. Tegnapra virradóra a szovjet szövetségi televízió sugározta Gorbacsovnak azt az interjúját, amelyet az ukrán televíziónak adott. Gorbacsov aggodalmát fejezte ki afölött, hogy az ország felbomlásának folyamatába a fegyveres erők egyes csoportjai is bekapcsolódtak és ezért aggodalommal tekint a jugoszláviai helyzetre. Szerinte az új szövetségi szerződés nem sérti a köztársaságok szuverenitását és a közös védelem, gazdasági együttműködés és a külpolitikai koordináció kérdéseit szövetségi szinten kellene folytatni. Tegnap Moszkvában összeült a köztársasági kormányfők tanácsa is. Kétórás megbeszélés után az ülést felfüggesztették. Nem tudtak megegyezni az állami költségvetés finanszírozásának kérdésében. Az új helyzet, amely a breszti egyezmény nyomán kialakult, lehetetlenné tette e probléma megoldását. Kravcsuk, Ukrajna elnöke miután Bresztből visszatért Kijevbe kijelentette, hogy a három köztársaság közössége nem feltételez semmiféle államok fölötti intézményeket. Szavai szerint Bresztben megállapodtak a stratégiai jelentőségű fegyveres erők egyesített parancsnokságának kérdésében. Az eseményeket úgy kommentálta, hogy „elhatároztuk, megállítjuk a bomlás folyamatát, amelyet a központ vezetése 1985-ben megkezdett”. Csodálkozását fejezte ki Gorbacsovnak a tévéinterjúban kifejtett nézetei fölött, miszerint a kétoldalú köztársaságközi szerződésekben az adminisztratív irányítású vezetés gyakorlata folytatódik. Hangoztatta, hogy ellenkezőleg, a gazdasági együttműködési tanács vette át fokozatosan a Szovjetunió adminisztratív monstrumának szerepét. Cáfolta Ukrajna szeparatista törekvéseit, mert a köztársaság a gazdasági integráció híve, csak nem tűri el, hogy fölötte egy más államhatalom álljon. A világsajtó bőven kommentálja a breszti eseményeket. Az ADN hírügynökség szerint ami Gorbacsovnak egy évig nem sikerült, azt most néhány óra alatt nyélbe ütötték. A francia Le Qoulehet. Mindkét oldalon fokozódik a feszültség és a bizalmatlanság, és a harcok felújításához egy szikra is elegendő. Ez egyébként bebizonyosodott a múlt hét végén Dubrovnikban és ez jellemzi a szlavóniai helyzetet is, ahol tegnapra virradóra felújultak a harcok. Az ENSZ-nek gyorsan kellene cselekednie, még mielőtt újból teljes erővel fellángolna az ellenségeskedés. Tegnap Hágában felújították a jugoszláviai békekonferenciát, amelyen részt vesz mind a hat jugoszláviai köztársaság elnöke. Délelőtt az elnökök találkoztak lord Carringtonnal, aki úgy nyilatkozott, hogy aligha várható nagyobb haladás a tárgyalásokon. A jugoszláv államelnökség szerb tagjai elégedetlenségüket fejezték ki azzal a döntéssel, amelyet a békéltető bizottság hozott Jugoszláviáról. A Carringtonnak címzett levélben azt vetik a bizottság szemére, hogy figyelmen kívül hagyta az ország államjogi rendszerét. A békéltető bizottság szerint ugyanis Jugoszlávia már megszűnt. tidien de Paris szerint néhány óra alatt megváltozott a világ, amely még fenyegetőbbé vált, mint tegnap volt. A Liberation szerint Gorbacsov tegnapig a stabilitást garantálta. Mjjazava japán kormányfő szerint a szerződés nyomán most a volt szövetség területén zűrzavar jön létre. Ezzel szemben kedvezően fogadták a breszti hírt Oslóban, ahol a káosz helyett szervezett együttműködést látnak kialakulni. A londoni The Times azt írja, hogy december 8. úgy vonul be a történelembe, mint a Szovjetunió megszűnésének napja. Horn Gyula, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a szláv közösség létrehozása Magyarországnak nehézségeket okozhat. Tekintettel arra, hogy Antall József miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt a csúcsértekezlet résztvevői főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Megkezdték a vitát a politikai unióról is, főleg a közös külpolitika és védelmi politika vonatkozásában. A résztvevőket nyugtalanítja a Szovjetunióban kialakult helyzet. Erről Mitterrand francia elnök és Mqjor brit kormányfő különtárgyalásokat folytatott. A jugoszláviai probléma még nem került terítékre. Az EK pénzügyminiszterei megegyeztek abban, hogy 1999. január 1-ig a tagországok bevezetik a közös valutát. * A BBC kommentárja szerint a maastrichti döntéseknek gyökeresen meg kellene változtatniuk Európa működését. A legfontosabb döntések gyakran szinte láthatatlanul jöttek létre a kulisszák mögött. Ezért sok európai nem tudja kellően értékelni az Európa sorsát érintő folyamatokat. Maastrichtben azonban „élesben” alakulnak a dolgok. A csúcsértekezleten egy szövetségi egészé formálódik az Európai Közösség. A kisegérből, amely 1985-ben a luxemburgi csúcstalálkozón született, mára oroszlán lett, amely ordítva követeli az Európai Unió egyre nagyobb jogait. A The Economist című lap azt írja, hogy a kelet-európai változások meggyorsították a nyugat-európai politikusok álláspontjainak kikristályosodását. Jacques De-A szinódus üzenete Vatikánban, mint már közöltük, püspöki szinódust tartanak az európai helyzetről. A szinódus küldötteinek nevében a rendkívüli ülés elnökei üzenetet intéztek az európai államok kormányaihoz. Arra kérik a kormányokat, hogy tegyenek eleget Horvátország és Szlovénia reményeinek és fokozzák erőfeszítéseiket a jugoszláviai konfliktus békés megoldása érdekében. Az üzenetet diplomáciai úton juttatták el a kormányokhoz. moszkvai és kijevi látogatása során a napokban nemcsak Gorbacsowal, hanem Jelcinnel és Kravcsukkal is szerződést írt alá, a megállapodásokat könnyen lehet az új helyzethez igazítani. Wöraer, a NATO főtitkára az atomfegyverek elterjesztésének veszélye szemszögéből látja az új helyzetet. Hangsúlyozta: A NATO számára a legfontosabb, hogy a Szovjetunióban megőrizzék az atomerő fölötti egységes parancsnokságot. Az európai biztonság rendszerének Wörner szerint Vancouvertől Vlagyivosztokig kellene terjednie, és olyan alapokon kellene állnia, mint az EBEÉ, az EK, a Nyugat-Európai Unió és a NATO. A rendszernek egymáshoz kapcsolódónak kell lennie és együttműködő intézményekből kell állnia. lore szerint a közösség intézményeit úgy kell megreformálni, hogy azok az eddiginél jobban megfeleljenek a történelem felgyorsult változásainak. Ennek egyetlen módja az EK szövetségi vonásainak megerősítése. Delors nyilván arra gondolt, hogy Európa biztonságosabb lesz, ha az egységes Németország gyeplőit szövetségi formában erősebben tartják kézben, mintha az újra naggyá lett országot szabadjára engednék. Ezért Párizs Bonnal együttműködve gazdasági és valutaunióban, valamint a kül- és védelmi politika tekintetében az eddiginél jobban hozzáköti Németországot a közösséghez. A The Economist szerint ez a hosszútávú és egyértelmű folyamat, amely az egységes Európa gondolatából fakadt, nem állítható meg, bármi történjék is Maastrichben. BAC Katonai egyezmény Richard Cheney, az Egyesült Államok védelmi minisztere, aki Budapesten tárgyal, kijelentette: reméli, hogy a Szovjetunió helyén létrejött önálló államok betartják a nemzetközi szerződéseket. Az USA figyelemmel kíséri a Szovjetunióban végbemenő folyamatokat. Oroszország és Ukrajna már megerősítették, hogy betartják a nemzetközi kötelezettségeket, és az USA meggyőződése, hogy a többi köztársaság is így tesz, ha független állammá válik. Richard Cheney amerikai és Für Lajos magyar védelmi miniszter tegnap egyezményt írtak alá a két minisztérium együttműködéséről a katonai térképészetben és fotogrametriában. Für szerint ez az első azon egyezmények közül, amelyet az Egyesült Államokkal Magyarország a látogatás során aláír. A magyar sajtó a Cheney-látogatás kapcsán azt írja, Cheney tudja, Magyarország és Csehszlovákia az Egyesült Államok európai felelősségének hívei. Ezért budapesti és azután csehszlovákiai tárgyalásai a biztonságpolitka tekintetében nagy jelentőségűek. Felújították a hágai béketárgyalásokat A kéksisakosok még nem jönnek Megkezdődött az EK-csúcsértekezlete JaPÁN 200 millió dollár hitelt nyújtott Csehszlovákiának a behozatal támogatására. A kölcsönt a japán Export Import Bank hitelezi. A hitel része annak a kötelezettségnek, amelyet Japán az iparilag legfejlettebb országok 1990. évi houstoni csúcstalálkozóján vállalt. BlILGÁRIÁBAN az elnökválasztásokon rekordszámú jelölt indul. Az első bulgáriai közvetlen elnökválasztások 1992. január 12-én lesznek. Az elnökjelöltek névsora huszonöt pártból áll. A legnagyobb esélyekkel szófiai megfigyelők szerint a jelenlegi elnök, Zselju Zselev, valamint Blaga Dimitrova költőnő indul. SziCÍLIA partjaitól száz mérföldnyire elsüllyedt a Scaieni nevű román teherhajó. A huszonhat tagú legénység közül tegnapig tizenhat embert mentettek ki. Az útvonalon két román hajó közlekedett egyidőben és erős viharba kerültek. A másik hajónak sikerült kijutnia a viharból, a Scaieni legénységének azonban csak annyi ideje maradt, hogy SOS jelzést adjon le és gyorsan mentőcsónakokba szálljon. SZOMÁLIÁBAN a három hete tartó törzsi harcok következtében négyezer ember, főleg nők és gyermekek vesztették életüket. A sebesültek száma meghaladja a nyolcezret. Imelda marcost, a volt füiöpszigeti diktátor özvegyét tegnap bíróság elé állították. Több tucatnyi vádat emeltek ellene, amelyek összesen 400 év szabadságvesztéssel büntethetők. Az első vádpont szerint, amelynek tárgyalását tegnap kezdték meg, adócsalást követett el, méghozzá hét ízben. A kormány a Marcos-családot összesen 10 milliárd dollár elsikkaszlásával vádolja. LÍBIÁBAN megkezdték a büntetőeljárást a Pan Am légitársaság repülőgépének lockerbiei katasztrófája miatt. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy a líbiai hatóságok egyidejűleg legyenek bírái, vádlói és vádlottai a pernek. Ezért Nagy Britannia a két gyanúsított kiadatását kéri. Líbia azzal utasítja el a kiadatást, hogy az ellentmondana az ország törvényeinek. A PERZSA-ÖBÖLBEN az Öbölháború óta jelenleg a legnagyobb a kőolajfejtés. Novemberben naponta átlagosan 67,3 millió hordó olajat hoztak a felszínre, ami 100 ezer hordóval több, mint októberben volt. Ugyanakkor a Szovjetunióban az olajbányászat novemberben 100 ezer hordóval csökkent és ma már csak 10 millió hordót tesz ki naponta. A világ kőolajpiacán nem várhatók különösebb ingadozások, mert egyidejűleg fokozódik a kitermelés Kuvaitban és Szaúd Arábiában is. Európa észak-nyugati kikötőiben a tárolt kőolaj mennyisége az utóbbi hónapokban megkétszereződött. IVIoLDÁVIÁBAN a vasárnapi választásokon Mircea Snegurt választották meg köztársasági elnökké. Egyetlen jelöltként a választók szavazatainak 98,2 százalékát nyerte el. A 2,4 millió bejegyzett választó 82,9 százaléka vett részt az elnökválasztáson. NÁPOLYBAN, Európában először operáltak műszivet emberi testbe. Az amerikai gyártmányú Heartmate 2000 típusú műszivet az 55 éves Mario Pizzo, egy nápolyi szállodatulajdonos kapta. A beteg szívének bal kamrája működésképtelen volt. Az Egyesült Államokban már hetven ilyen műtétet végeztek el. Európában csak a párizsi, Belgiumban a lovani és Olaszországban a nápolyi kórház rendelkezik olyan felszereléssel, amely ilyen műtétet lehetővé tesz. A nKARAI diplomaták szerint a polgári Törökország és az iszlám Irán verseng a Szovjetunió déli köztársaságainak befolyásolásáért. Ezekben a köztársaságokban többnyire mohamedán lakosság él. Törökországban nyugtalanságot keltett, hogy Azerbajdzsánban az iszlám fundamentalizmus kitörésének veszélye fenyeget. Irán arra törekszik, hogy Ázerbajdzsánt felvegyék az Iszlám Konferencia Szervezetébe, amely épp most tartja ülését Dakarban. Egyes vélemények szerint Törökország és Irán közvetítő szerepet vállalhatna Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi Karabahért folytatott vitában.
