Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-09 / 248. szám
4 1991. december 9. A német textilipar igyekszik egyre kevésbé környezetszennyezővé válni, és messzemenően beépíti üzleti stratégiájába a természetes anyagok iránti növekvő keresletet. Első lépésként hamarosan bevezetik az ökocímkéket, amelyek tanúsítják, hogy az adott textília kizárólag természetes anyagokból készült, és feldolgozása során maximálisan figyelembe vették a környezetvédelmi előírásokat. Az ökocímkéket a textilipari szövetség fogja kiadni a termelők-' nek, és természetesen szigorúan ellenőrzik, hogy a cégek valóban megfelelnek-e a kritériumoknak. A környezetvédelmi közhangulathoz való alkalmazkodáson kívül a versenytársak nem titkolt kiszorítása is célja az intézkedésnek. így akarják ugyanis megakadályozni, hogy a legtöbbször kevésbé környezetbarát technológiával előállított és részben ezért olcsó importtextil csökkentse a német áruk hazai piaci részesedését. Mindez elsősorban az új keleti tartományok textilipara számára jelent nagy csapást. Bár idén talán véget ér a volt keletnémet textilipar vesszőfutása, de ami eddig történt, az is drámai. A keletnémet textilszakmában egy évvel ezelőtt még 175 ezer ember dolgozott, ez év júliusában már csak 80 ezer, ennek is jelentős része csak rövidített munkaidőben. Albánia OPIC-garanciákat remél Ylli Bufi albán miniszterelnök bejelentette, hogy hamarosan egyezményt ír alá az amerikai OPIC beruházásgarantáló intézet képviselőivel az albániai külföldi befektetések garanciáiról. Bufi azt is közölte: reméli, hogy Washington már a közeljövőben megadja Albániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményezett státuszát. Az albán miniszterelnök, aki az elkövetkezendő napokban találkozik az amerikai vezetőkkel, hangsúlyozta, hogy a piacgazdasági reformok sikere érdekében országa türelmetlenül várja a külföldi befektetőket. Tirana - több mint fél évszázados szünet után - ez év márciusában újította fel diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washington a múlt hónapba ígéretett tett arra, hogy a 24 legfejlettebb ipari állam által felajánlott segélycsomag részeként 10,5 millió dollárt ad Tiranának. Német-ukrán kereskedelem A Keletnémet Iparszövetség november első napjaiban egy lipcsei konferencián egy új kereskedőnemzetet mutatott be tagjainak: Ukrajnát. Német vállalatok már jó ideje exportálnak Ukrajnába, ennek volumene nagyjából a negyedrészét tette ki eddig a teljes német-szovjet kereskedelemnek. Egészen a legutóbbi időkig a Kijevhez fűződő kapcsolatokat Moszkván keresztül tartották fenn. A tárgyalásokat azonban most már közvetlenül az ukrán vállalatokkal kell folytatni, és 1992. január elsejétől a pénzügyi tranzakciókat az Ukrán Nemzeti Bank fogja lebonyolítani. Az Ukrajnával folytatott német kereskedelem kevésbé esett vissza, mint a német-szovjet, ahol 40 százalékos volt a csökkenés. Ennek ellenére nehéz idők járnak most azokra a külföldi vállalatokra, amelyek a korábbi Szovjetunió bármelyik köztársaságával próbálnak kereskedni. Különösen érvényes ez a keletnémet vállalatokra. Frank-Detlef Wende, a magdeburgi SKET gépipari vállalat vezérigazgatója évi 400 millió keletnémet márka értékben adott el hengersorokat a Szovjetuniónak. Ebből közel 100 millió márka értékű berendezés jutott ukrajnai vállalatoknak, de ennek eladása is Moszkván keresztül történt. Wende úr „történelmi pillanata" a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben néhány hete érkezett el, amikor 240 millió márka értékű szerződést írt alá- közvetlenül egy ukrán vállalattal. Ebből 125 millió barterügyletekkel és kompenzációs kereskedelem útján valósul meg, elkerülve a Kijev kritikus keményvaluta-hiányából fakadó problémákat, jóllehet, német vélemény szerint a valutamentes megoldások a termékköltség növekedését idézik elő. Az erfurti Umformtechnik vállalat, amely hatalmas prés- és fröccsöntőgépeket szállított ukrajnai autó- és teherautógyáraknak, most közélte: lehetővé teszik az ukránok számára, hogy saját valutájukért vásároljanak náluk. Az ASEA Brown Boveri - amelynek a nyugat-németországi Mannheimben van a székhelye - tárgyalásai már előrehaladott állapotban vannak Ukrajnával nagyberuházások megvalósításáról. A cég nemrég előzetes megállapodást írt alá Kijevben energiatermeléssel kapcsolatos projektekkel foglalkozó vegyes vállalatok felállításáról, beleértve a nukleáris erőműveknek fosszilis tüzelőanyagokra való átállását is. Ha a memorandumból szerződések lesznek, ezek értéke márkamilliárdokat fog kitenni, közölték a német vállalatnál. Bolgár privatizálás A bolgár privatizációs törvény tervezete egy hónapon belül a szófiai parlament bizottsága elé kerül - jelentette be Alekszandr Dzserov, a képviselóház törvényhozási bizottságának elnöke. Dzserov elmondta, hogy eddig 18 tervezet került a szakértők elé, egyebek mellett a külföldi befektetéseket szabályozó újabb javaslatok is, A kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) által javasolt privatizációs törvény a BTA hírügynökség elemzése szerint közvetlenül érintené a Szocialista Pártot, s ezért a szocialisták várhatóan előterjesztenek egy, a párttulajdonnal foglalkozó ellen-törvénytervezetet. Levi Strauss Poland 1992-től A Levi Strauss Co. a jövő év elején 200 fős farmernadrággyártó üzemet, mosodát és 30 boltból álló - kizárólagos értékesítési joggal felruházott- hálózatot szeretne működtetni a lengyelországi Plock városban. A californiai székhelyű vállalat így akarja visszaszorítani az európai piacokat beterítő - főként kínai gyártmányú - hamisítványok terjedését - nyilatkozott a vállalat illetékese. Az amerikai konszern a későbbiekben 1000 főre bővíti 20 millió dolláros beruházással induló leányvállalata dolgozóinak létszámát. Az üzemek termékeit elsősorban Lengyelország és Nyugat-Európa piacaira szánja. A 100 százalékos anyavállalati tulajdonú Levi Strauss Poland sikere érdekében az alapító felszólította a lengyel vásárlóközönséget, hogy Levi’s farmernadrágot csak a vállalat márkaboltjaiból szerezzen be, mert a hamisítványok vásárlása sérti a Levi Strauss Polandnál alkalmazott honfitársaik érdekét. Jelenleg négy Levi’s márkabolt működik Lengyelországban, s rövidesen két továbbit is megnyitnak - az egyiket Varsóban. (A Világgazdaság, az Üzlet és a Financial Times nyomán) Szabad ÚJSÁG A kiváló áru ma is kelendő... Kereskedni tudni kell! A kiemelt fizetést, sajátságos társadalmi rangot, jó megélhetést: egyfajta (igaz, nagyon is kétes) egzisztenciát garantáló bársonyszék biztonságát élvező „szófogadó“ üzemvezetőink, gyárigazgatóink vagy éppenséggel szövetkezeti elnökeink az elmúlt évek során módfelett elkényelmesedtek. Sok irányító szakemberünk a szocializmus lelkes építése közben egyszerűen megfeledkezett a minden valamirevaló kereskedő számára alapvető aranyszabályról, miszerint az árut nem elég csupán kitermelni, előállítani, hanem értékesíteni is kell. A silány minőség jelzőjévé vált, „Szovjetunióba szánt termékek“ kategóriájú portéka iránt nincs igény. Jó pénzt kizárólag kiváló termékekért kérhetünk.- A piacképes áru iránt viszont - állítja például a tesmagi Mihály László mérnök is - mindig lesz kereslet. Persze, nem szabad ölbe tett kézzel várni, magunknak kell megszervezni az üzleteket, felkutatni az ügyfeleket. Merthogy: kereskedni is tudni kell! A megbízható Real Veritas Miháíy László kereskedő: üzletkötő, üzletközvetítő és cégtulajdonos egy személyben; Ipolyságon nemzetközi információs és üzletközvetítő irodát nyitott. A „Real Veritas“ egy nemzetközi hálózat önálló láncszeme, a cégigazgató az üzletkötő. A fiatalember a fényképezés és a videózás szerelmese, s valójában már négy éve vállalkozó. Eleinte kizárólag fotózással és videófelvételek készítésével foglalkozott. Később kapcsolatot teremtett egy fotócikkeket, valamint irodatechnikai berendezésekét, számítógépeket forgalmazó vállalattal, külkereskedelmi engedélyt váltott, s megalakította a Real Veritas magáncéget. Nem sokkal később pedig bekapcsolódott az „Ezeregy“ nemzetközi kereskedelmi hálózatba. A bajai székhelyű, Zónái és társa 1001 Általános Szolgáltató Szervező Kft. Mihály mérnök révén hazánkban, Ipolyságon is képviseletet nyitott. A korlátolt felelősségű társasággal mintegy 500 magyarországi cég áll szerződéses viszonyban, s a világ 87 államában tart fenn összekötök révén kapcsolatot. A kft. adatbankjába bekerülő információhalmaz, az igényekből és árukínálatokból összesített adatcsomag még aznap éjszaka eljut a Telexinfo vagy Faxinfo kapcsolatlánc révén az előfizetőkhöz. A Veritas és az 1001 Kft. Az „Ezeregy“ iroda négy oldalas keddenként megjelenő hetilapja kódolt hirdetéseket tartalmaz. A szeptember tizenhetedikei számban például 50 000 tonna fémhulladékot, 1 millió darab gázálarcot, ugyancsak 1 millió katonai takarót, 1 millió doboz, fél kilós konzervdobozokba töltött csemegekukoricát, 400 tonna fokhagymát, fűzvesszőböl font bútorokat, fából készült gyermekjátékokat, több millió dél-koreai óvszert, angol címkés orosz vodkát, de sok tonna zabot, gyöngybabot, takarmánybúzát, léalmát, félsertéseket, szárított vért, biocéklát, almapaprikát, májpástétomot, ipari minőségű paradicsomot, dióbelet WC-papírt, de borászati termékeket, cigarettát meg egyebek mellett bükk és fenyő papírfát, egalizált zsákos étkezési burgonyát is keresnek-kínálnak az ügyfelek... Óriási a kínálat, van miből válogatni! A mennyiség és az ár kötött, az érdeklődő azonnal dönthet. A feketekereskedelem kizárt, csakis konkrét üzletek -kötésére adott a lehetőség. Mihály László szolgáltató cége, 1990. XII. 28-án alakult, s 1991. november huszonötödikétől közvetítői és kereskedelmi tevékenységre is jogosult. A videózás és a fotózás, amely egyébként két embernek biztosít megélhetést, valójában hobbi maradt az igazgató számára. A magáncég különben jelenleg egy főállású személyt és bedolgozót foglalkoztat. Túl sok a buktató A fotó és videórészleg dolgozói családi események megörökítésén kívül műszaki fényképezést, egyebek mellett dokumentációk, sőt reprodukciók készítését is vállalják. A kereskedelmi részleget az igazgató irányítja. Jelenleg már Prágában, Trencsénben és Komáromban, három szerződéses ügyfele van, de hamarosan Kassán, Losoncon és Besztercebányán is lesz üzleti kapcsolata. Az iroda egy lakótelepi szolgáltató házban működik. A termekben hideg van. Túl magas árat (260 négyzetméterért négy és fél ezer koronát) kért a fűtésért a lakásszövetkezet, ezért Mihály László hösugárzóval fűt. Az igazgatónak hamarosan új központ után kell néznie, ugyanis sok a probléma az épület tulajdonjogát illetően. Tatarozásra és festés re-mázolásra ez idáig mintegy 35 ezer koronát költött az igazgató. Vajon ki téríti ezt meg neki? Országszerte nő a gáncsoskodók, a maszekokat irigykedve lesők tábora, és szép számmal akadnak köztük állami alkalmazottak is, akik hivatali beosztásuknál fogva közvetlenül is árthatnak a szárnybontogató vállalkozóknak. És sokszor bizony a korántsem világosan megfogalmazott jogszabályok is az akadályokat gördítök malmára hajtják a vizet! Milliárdos üzletek Mihály László mintegy félmillió koronát fektetett vállalkozásába. A tőke az elmúlt három hónap alatt már majdnem teljes egészében megtérült. Jelen pillanatban is vagy 80 kereskedelmi ügye van folyamatban, 5-6 néhány napon belül le is bonyolódik, s akad közöttük több milliárd korona értékű árut forgalmazó üzlet is. Mondott konkrét példát is. Negyedmillió tonna kukoricára volt igény 100 dollár/tonna áron. A jelzésre két ügyfél is jelentkezett... A napi hirdetések a Magyar Televízió teletext műsoraiból olvashatók le. Az igazgató joggal büszke eddigi sikereire. Minél előbb szeretne bekapcsolódni a hazai téve szolgáltató adáshálózatába is.- Nap mint nap vizsgázik az ember - jegyezte meg néhány nappal ezelőtt, a munkahelyén -, sokszor tőlem független okok miatt esik kútba egy-egy üzlet. ... Zetor traktorokat keresett egy külföldi részvénytársaság. Mihály László menten kapcsolatba lépett a gyártó vállalattal. A kizárólagos forgalmazót viszont az érdekelte elsősorban, hová, melyik országba mennének a vasparipák. Mikor kiderült az uticél, az engedély megadására jogosult kizárólagos személy olyan magas árat szabott a masinákra, ami a világpiaci árat is messze túlhaladja. Ezzel dugába dőlt a kecsegtető üzlet. A traktorok meg azóta is a gyár udvarán vesztegelnek... De hasonló a helyzet alumínium, meg kukorica-ügyben is! A tej meg a tejpor Sok üzletkötőnkből épp a rugalmasság, a szakmai érzék hiányzik. A tervgazdálkodás csigatempójához szok(tat)ott igazgatók csak ücsörögnek babérjaikon, és a csodára várnak. „A munkások talán meg is lincselnék egynémelyiküket - jegyezte meg beszélgetőpartnerem -, ha megtudnák, hogy hanyagságuk miatt estek el az újabb pénzforrásokat, további munkahelyeket biztosító üzletektől... Egynémely vállalkozó, üzletkötő egész iparágakat lenne képes fellendíteni. Az államnak nem az ebek harmincadjára jutott, változni, változtatni képtelen üzemeket, mezőgazdasági egységeket, hanem a vállalkozókat, az új utakat kereső cégeket, s földműves-szövetkezeteket meg állami gazdaságokat kellene hathatósan támogatni.“ Hadd tegyem még hozzá, hogy hagyni kellene bizonyos türelmi időt a magánipar felfutására... Óriási az érdeklődés az alacsony zsírtartalmú tejpor iránt. Világpiaci áron kelhetne el a termék. A készítmény gyártására szakosodott feldolgozóüzem azonban nyersanyaghiánnyal küzd. Holott akár három műszakra is termelhetne. Sót, ötéves szerződést lehetne kötni az érdeklődővel. Mezőgazdasági üzemeink legtöbbje meg szinte nem tud mit kezdeni a temérdek tejjel. S a gazdaságok egyre-másra szabadulni igyekeznek szarvasmarha-állományuktól. Pedig akár bövíthetnék is a létszámot ... Valahol az ügyintézés szinte mindig elakad. Könnyen meg lehetne találni, és felelősségre is lehetne vonni a vétkeseket. Csak akarni kellene! Vagy ide is érvényes a mondás, hogy a lámpa alatt a legnagyobb a sötétség? ZOLCZER LÁSZLÓ A vállalkozó hobbija a fotózás meg a videózás (A szerző felvétele)
