Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-09 / 248. szám

1991. december 9. Szabad ÚJSÁG Havel Kairóba utazik Václav Havel csehszlovák köztár­sasági elnök december 15-e és 17-e között látogatást tesz Egyiptomban és találkozik Hoszni Mubarak el­nökkel. A két államfő minden bi­zonnyal a közel-keleti helyzetről tár­gyal majd a mardidi békekonferen­cia tükrében és megbeszélik a tár­gyalófelek eltérő álláspontját is. Szó­ba kerül a kétoldalú együttműködés politikai, gazdasági és kereskedelmi téren. Az egyiptomi MENA hírügy­nökség szerint Havel elnök egyipto­mi látogatása során elutazik Luxor­ba és Asszuánba is, ahol a műemlé­keket tekinti meg. Cheney Magyarországon Tegnap délelőtt Magyarországra ér­kezett Richard Cheney, az Egyesült Ál­lamok védelmi minisztere. Magyaror­szág az első állomás kelet- és közép-eu­rópai kőrútján, amely során Csehszlová­kiába is ellátogat. Kétnapos magyarországi látogatása idején Cheney, akit az amerikai védelmi minisztérium több vezető munkatársa kísér, tárgyal a magyar védelmi minisz­terrel, a külügyminiszterrel és a külgaz­dasági kapcsolatok miniszterével. Talál­kozik a magyar parlament honvédelmi bizottságának tagjaival és fogadja őt An­tall József miniszterelnök. Folytatják a tárgyalásokat A kétoldalú arab—izraeli tárgyaláso­kat,-amelyeket eredetileg az USA de­cember 4-re tervezett, december 10-én folytatják Washingtonban. Ezt tegnapra virradóra jordániai forrásokból is meg­erősítették, miután a Szíriái, a libanoni és a közös jordániai-palesztin küldött­ség konzultált a határidőről. Mint isme­retes, Izrael elutasította az USA által javasolt eredeti határidőt. Megfigyelők szerint Samir a halogatással azt akarta megmutatni az Egyesült Államoknak, hogy nem veti alá magát akaratának. Valószínű azonban, hogy a huzavona a tárgyalásokon is folytatódik majd, mert Samir szerint a washingtoni tárgyalások fő témája a közel-keleti békefolyamat­ról szóló tárgyalássorozat harmadik sza­kaszának helyszíne lesz. Izrael egyre azt követeli, hogy arab szomszédaival a tár­gyalásokat a Közel-Kelet térségében folytassák. Az izraeli küldöttség tegnap megér­kezett Washingtonba. Audi helyett Opelre lőttek A lennel Gazeta Wyborcza arról az incidensről számol be, amely a múlt va­sárnap Besztercebányán történt Egy len­gyel gépkocsira, amelyben egy férfi és egy nő utazott, tüzet nyitott az a terrorista-el­lenes egység, amely a Lipótvárról szökött rabok után kutatott. A lap szerint az ese­tet szigorúan eltitkolták. Az eseményt a következőképpen írja le: Besztercebánya közelében egy Opel típusú osztrák rend­számú gépkocsit állítottak meg A bozót­ból a terrorista-ellenes egység tagjai ug­rottak elő és felszólítás nélkül tüzet nyi­tottak a gépkocsi ablakaira és üzem­anyag-tartályára Csodával határos mó­don senki sem sérült meg bár az egyik golyó a gépkocsivezető fejét csak néhány centiméterrel kerülte el A sokkos álla­potban levő utasokat megbilincselték és több órán keresztül arról vallatták őket, miért nem engedelmeskedtek a felszólí­tásnak, hogy álljanak meg. Azután elen­gedték őket és azt ajánlották nekik, hogy azonnal utazzanak Ausztriába Az információt Jerzy Korolec Lengyel­­ország pozsonyi főkonzulja is megerősí­tette, éppúgy, mint Anton Razga, a szlovák belügyminisztérium titkára, aki azonban további részleteket nem volt hajlandó kö­zölni Elmondta, hogy a belügyminisztéri­um megkapta a lengyel tiltakozó-jegyzéket és az esetet kivizsgálják. A lengyel lap azt írja, hogy az egész ügy egy tévedésből eredt: a lipótvári szökött rabok egy ellopott Audi típusú gépkocsin menekültek, a terrorista-ellenes komman­dó azonban összetévesztette a gépkocsik típusát Kevés a remény az ENSZ-csapatok sürgős bevetésére Szakadás a jugszláv hadseregben? A kelet-szlavóniai Eszék ellen tegnapra virradóra ismét nehéztüzérségi támadást intézett a szövetségi hadsereg. Az ágyúzás megszűntéig, a reggeli órákig többszáz gránát, rakéta és tanklövedék hullott a városra. Heten életüket vesztették. Eszéket — Vukovár példáját megis­mételve — teljes blokád alá próbálják vonni a jugoszláv hadsereg és a szerb fegyveresek egységei. A horvát rádió je­lentése szerint a városhoz közeli Valpo­­vo helyiség vált a további támadások célpontjává. Zadarból is harcokról ér­kezett hír. Dubrovnikban szombaton este tűz­­szüneti megállapodást írtak alá a szem­benálló felek, miután a hadsereg tüzér­sége pénteken lőtte a várost. A táma­dásnak mintegy húsz halálos áldozata volt. Több történelmi épület megrongá­lódott. A haditengerészeti körzet pa­rancsnoka leszögezte, hogy a támadásra nem adtak parancsot. A hadsereg egyik közelménye a horvát erőket hibáztatja Dubrovnik részleges pusztulásáért. A zágrábi rádió jelentése szerint a magát függetlenné nyilvánító köztár­saság más területein nem voltak na­gyobb összecsapások. Cyrus Vance meghoszabított jugo­szláviai missziója keretében újra meg­próbál kapcsolatba lépni Kadyevics vé­delmi miniszterrel. Az ENSZ-főtitkár különmegbízottja eredetileg már szom­baton találkozott volna a miniszterrel, aki a Dubrovnik elleni pusztító táma­dással kapcsolatban vizsgálatot rendelt el. Vance egyébként Milosevics szerb elnökkel már tárgyalt. Az ENSZ-erők­­kel kapcsolatos terveket illetően állító­lag előrelépés történt. A jugoszláv hadsereg bocsánatot kért az Európai Közösségek megfigyelőitől, e------------------------------------------------~N Maastricht küszöbén Ma kezdődik hollandiai Maast­­richtben az Európai Közösségek tag­államainak 46. csúcstalálkozója. A tanácskozástól azt váiják, hogy eiő­­mozdíya az európai integráció folya­matát, nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikai és pénzügyi téren is. A tizenkét küldöttség tagjainak száma előreláthatólag ötszáz lesz és a csú­csot kétezer újságíró kíséri figyelem­mel Egyetértés esetén az EK-tagálla­­mok az évtized végén áttérnek a kö­zös pénznemre. A gazdasági- és valu­taunió megteremtésének egyik fő akadálya a déli szegényebb államok elmaradottsága a legfejlettebbekkel szemben. Ugyanakkor Nagy-Britan­­nia akadályokat gördít minden olyan megállapodás elé, amely a szövetségi elrendezés vonásait rejti magában. A világ közvéleménye a felvetett kérdé­sek jelentősége miatt nagy figyelem­mel kíséri a csúcstalálkozói amiért pénteken Dubrovnikot lőtte. A hadsereg parancsnokai szerint Dubrov­nikban a horvátok egymás között csap­tak össze. „Akkor viszont kié az a hadi­hajó, amelyről a várost lőtték?” — von­ta kétségbe az állítást az EK egyik meg­figyelője. A tűzszüneti megállapodások és egy­idejűleg a harcok folytatása arra enged következtetni, hogy nemcsak a félkato­nai szervezetek — mindkét harcoló fél oldalán —, hanem a hadsereg sem telje­síti a felsőbb vezetés utasításait. Ez két­ségessé tehet a jövőben minden megál­lapodást. A vezetés és az annak utasítá­sait megszegő fegyveres egységek közti szakadás a jugoszláviai kibontakozást leginkább fenyegető veszély. Dőlni Mihalov község közelében (a magyar Drávaszabolcstól alig néhány kilomé­ternyire) lelőtt jugoszláv szövetségi repülőgép felségjeléről egy levakarják a vörös csillagot (CSTK-felvétel) Külföldi megfigyelők jelenlétében Népszavazás Romániában Romániában tegnap reggel népsza­vazás kezdődött az ország új alkotmá­nyáról. Az állampolgárok egyetlen kér­désre adnak választ: helyeslik-e az új al­kotmányt, amelyet november 21-én a parlament elfogadott, vagy ellenzik-e? Az első jelentések szerint a délelőtti órákban a választók 15—18 százaléka járult az urnák élé. Leadta szavazatát Ion Iliescu államelnök és Theodor Sto­­lojan kormányfő is. A népszavazás este 21 órakor ért vé­get és az előzetes eredményeket ma este közük. A szavazás nyugalomban zajlott le, incidenseket sehonnan sem jelentet­tek. A népszavazást hatvan külföldi megfigyelő kíséri figyelemmel. A romániai ellenzék arra hívta fel a választókat, hogy bojkottálják a népsza­vazást, de ez előreláthatóan nem befo­lyásolja az alktománypárti erőket. A Nemzeti Megmentési Front és Iliescu elnök az alkotmány elfogadására hívta fel a választókat. Az ellenzék szerint az alkotmány egyértelműen nem demokra­tikus. Feltételezik, hogy a népszavazá­son 75 százalékos lesz a részvétel és az alkotmány elfogadása várható. Szláv csúcstalálkozó a Szovjetunió jövőjéről Nemzetközösség unió helyett? Minszkben befejeződött az a hármas szláv csúcstalálkozó, amelyen Jelcin orosz, Kravcsuk ukrán államfő és Sus­­kevics belorusz parlamenti elnök a há­rom köztársaság jövőbeli kapcsolatairól folytatott megbeszéléseket. Egy belorusz illetékes szerint a zárt ajtók mögötti találkozón három ok­mányt fogadtak el. Bővebb tájékoztatást később, a zárónyilatkozat nyilvánosság­ra hozatalakor adnak. Jelcin és Kravcsuk korábban már érzé­keltette: elfogadhatatlan a Gorbacsov ál­tal erőltetett konföderációs terv. Helyette az Európai Közösséghez hasonló, függet­len országokból álló szövetségeket kell létrehozni. Egyes hírek szerint az Oroszország által javasolt lehetőségek között szerepelt egy szláv szövetség lét­rehozása Oroszország, Ukrajna és Belo­­ruszia között. Jelcin egyik javaslata az volt, hogy a Szovjetunió köztár­saságainak egymás közti kapcsolatai a brit Commonwealth, tehát a laza nem­zetközösség mintájára jöjjenek létre. Gorbacsov elnök még szombaton kije­lentette, hogy nagy reményekkel tekint a hármas csúcstalálkozó elé. Ezek a tár­gyalások, mondta, meghatározhatják a jö­vőbeni politikai szövetség jellegét. A szov­jet államfő azt reméli, hogy az új szövetségi szerződést végül mégiscsak aláírják. Lengyel lap a Volkswagen—Skoda ügyletről Mese és valóság A Mladá Bolesiav-i Skoda autógyár dolgozói úgy vélik, hogy a németek csak azért kötötték meg a szerződést a Volkswagen—Skoda közösvállalatról, hogy felszámolják a konkurenciát, és most meg akarják fojtani a csehszlovák aulógyáraL Ezt a lengyel Gazeta Wyborcza című lap terjedelmes cikkben közli, amelynek az „Aranytérő vállalat, vagy csapda?” címet adta. A szerződést a Volkswagennel ápri­lis 16-án kötötték meg és annak idején a legnagyobb üzletnek számított. A vállalat ellenőrzésére jogosító nagy részvénycsomag ellenében a német partner arra kötelezte magát, hogy 9,5 milliárd márkát ruház be a vállalatba az elkövetkező öt év során. Azt ígérte, hogy a termelés évi 180 ezer gépkocsi­ról 400 ezerre fut fel 1997-ben. Azt ígérték, hogy 1995-ben a Skoda új mo­delljét dobják piacra és akkor a néme­tek átveszik a vállalat részvényeinek hetven százalékát. A Volkswagen adu­ja a tárgyalások során az az ígéret volt, hogy teljes foglalkoztatottságot bizto­sítanak az üzemben, növelik a béreket, stb. A francia, amerikai vagy japán ajánlatokkal szemben a VW ígéretei mesésnek tűntek. A közös vállalat első hónapjai azon­ban nem erősítették meg a rózsás elkép­zeléseket. Csakhamar kitűnt, hogy egy negyedév alatt a cég csak 30 ezer gépko­csit tudott eladni, ami arra kény­szerítette a vezetést, hogy módosítsa a gyártási tervet, csökkentse a foglalkoz­tatottságot és négynapos munkahetet vezessen be, tehát csökkentse a béreket. Viszonylagos javulás után ma a helyzet az, hogy jövőre a Skoda gyár legfeljebb a tavalyi termelési színvonalat éri el. A foglalkoztatottság 21 ezer főről 18 ezer­re csökkent és valószínű, hogy további ezer embert bocsátanak el. Ludvig Kalma vezérigazgató és Det­lev Schmidt német igazgató meggyőző­désüket fejezték ki, hogy a Skoda rövi­desen európai mércével mérve is dina­mikusan fejlődő vállalat lesz. A dolgo­zók körében azonban éppen ellenkező hangulatok kaptak lábra. A szövetségi gazdasági minisztérium magasrangú tisztviselője kijelentette: nem lehet ki­zárni, hogy a Skoda megvásárlásával a Volkswagen ki akarta iktatni egyik eset­leges konkurensét. A Skoda nem újonc az európai autópiacon. Francia vagy amerikai tőkeinjekciók segítségével ko­molyan veszélyeztethetné a német cég helyzetét. Ez csapást jelentett volna a német piac számára és a németek ver­senyre kényszerültek volna a közép-eu­rópai piacokon is. Az ilyen helyzetben kifizetődőbb volt a lehetséges verseny­társat ellenőrzés alá vonni — jelentette ki a magát megnevezni nem akaró tiszt­viselő. A Gazeta Wyborcza hozzáfűzi: ar­ról, hogy a németek el akarják sül­lyeszteni a Skodát, tanúskodnak azok­nak a magánárusítóknak a panaszai is, akik hiába kérnek további gépkocsi­kat, az értékesítési nehézségek ellené­re nem kapnak belőlük. M agyarország határain idén tizenegy hónap alatt 28 ezer határsértőt tartózattak fel. Tavaly ez a szám csak 13 ezer volt. A legtöbb illegális határsértő Romániából érkezik, a második helyen a törökök, a harmadikon a pakisztániak állnak. A legtöbb személyt a magyar— osztrák határon tartóztatták fel. A vámellenőrzések során 1381 különféle fegyvert és 41 ezer lőszert koboztak el. Elfogtak hét kábítószercsempészt is. PEARL HARBORBAN szombaton reggel hét órakor, tehát a támaszpont elleni japán támadásnak pontosan az ötvenedik évfordulóján, kezdődtek meg az emlékünnepségek. Je len volt George Bush amerikai elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a történelem tanulsá­got szolgáltatott arról, hogy az eliszege­­telődés nem vezet eredményre a külpo­litikában. Nagyra értékelte, hogy az Egyesült Államok oldalán állnak ma a második világháborúban vele szembe­nálló országok is. Albániában Ramiz Alia államfő szombaton beleegyezését adta, hogy az ország északi részén kirobbant éhség­tüntetések ellen bevessék a hadsereget is. Tiranában már sikerült ellenőrzés alá vonni a kenyérelosztást. Több napon át a lakosság támadásokat intézett a sütö­dék és az élelmiszerszállító gépkocsik ellen. Mint ismeretes, az elégedetlensé­gek nyomán a Demokratikus Párt kilé­pett a kormánykoalícióból és Ylli Bufi kormánya lemondásra kényszerült. A PALESZTIN népi felkelés évfor­dulóján közölték az intifada eddigi áldo­zatainak számát. 1987 óta 1233 palesztin vesztette életét, 84 965-en megsebesül­tek, 85 ezer embert bebörtönöztek. A népi felkelés négy éve alatt a palesztinok­tól 22 ezer hektár földterületet koboztak el és 22 883 gyümölcsfájukat vágták ki. Az intifada izraeli halálos áldozatainak száma 131,6206-an megsebesültek. Libanonban közölték, hogy az iszlám fundamentalisták a közeljövőben három túszul ejtett német állampolgárt bocsátanak szabadon. Az iszlám szélső­ségesek azt remélik, hogy a túszok sza­­badonengedése fejében Németország kiengedi a börtönből a terrorizmusért elítélt Hammadi fivéreket. HoNECKER volt kelet-német ve­zetőnek politikai menedékjogot ajánlot­tak fel, amelyet valószínűleg nem fogad el. A menedékjogot Honeckemek Du­­dajev, a Csecsen-Ingus Köztársaság el­nöke ajánlotta fel. Angliában a Portsmouth-ot Cardiffal összekötő fővasútvonalon egy hat kilométer hosszú alagútban két szembejövő vonat ütközött össze. Több mint száz ember megsebesült, közülük hárman súlyosan. A Walest és Angliát összekötő alagút a leghosszabb az or­szágban. M ihail Gorbacsov szovjet elnök szombaton visszahívta Vlagyimir Lobov tábornokot a Szovjetunió vezér­kari főnökének tisztségéből. Az 56 éves Lobov még pénteken hivatalos látoga­táson volt Nagy-Britanniában. AusZTRIA megerősítette cseh­szlovákiai határszakaszának őrzését. Ezt a Die Presse című napilap közölte. A cseh—szlovák ellentét az osztrák ka­tonai körökben a lap szerint feszültsé­get keltett. A határra állítólag egy had­testet vezényelnek ki. Romániában a hétfői földren­gés következtében 4500-an maradtak fedél nélkül. 985 lakóház dőlt össze, további 5 ezer épület, köztük 11 kórház megsérült. Megrongálódott több út és híd is. Emberéletben nem esett kár. Vietnamban az utóbbi harminc év alatt az úgynevezett új gazdasági te­rületre 4,8 millió ember települt át. Ezekben a térségekben 1,5 millió hektár földterületet vettek művelés alá. Az új területek megművelésének szorgalma­zása a vietnami szociális politika része. A gazdaságilag kihasználatlan terüle­tekre a század végéig valószínűleg még négy millió embert telepítenek át. DéL-LIBANONBAN ismét lőtték Mardzsujun városát. A támadást a dél­libanoni izraelbarát hadsereg hajtotta végre sorozatvetőkkel. A dél-libanoni hadsereg tüzérsége több falut is lőtt a Biká-völgyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents