Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-09 / 248. szám

2 1991. december 9. Pozsonyban az Általános Hi­telbank december 4-e óta megváltoz­tatta a forint—korona árfolyamot. így a bankfiókokban 27 koronát fizetnek 100 forint vásárlásakor az ügyfélnek, míg a bank eladás esetén 39 korona 20 fillérért ad 100 forintot POZSONYBAN Ján ŐarnogurskJ a szlovák miniszterelnök a rádiónak adott nyilatkozatában szólt az ország esetle­ges kettéválásának következményeiről. Eszerint Szlovákia képtelen lenne meg­tartani a korona belső konvertibilitását és bizonyos időre gazdasági elszigetelt­ségbe kerülne, mert a külföld előbb sze­retné megtapasztalni, mennyire stabil az új államalakulat. Ráadásul a politikai, szociális és egyéb következmények olyan lavinát indíthatnának el, amely ki­számíthatatlan. BrÜNNBEN a Radikális Republi­kánus Párt morvaországi tanácsa fel­hívta Csehszlovákia valamennyi jobb­oldali pártját és mozgalmát, hogy ve­gyenek részt december 11-én Nagy­szombatban a jobboldali pártok kollé­giumának ülésén, amelyet a közös ál­lam gondolatának támogatására hívtak össze. A felhívás leszögezi, hogy csakis a jobbodali pártok és mozgalmak ké­pesek megoldani ezt a kérdést. OsTRAVÁBAN Miroslav Sládek kijelentette: „Szerintem a választásokon Ostrava vidékén 30 százalékot szer­zünk!” A Csehszlovák Republikánus Párt elnöke azért optimista, mert szerin­te az ország szociális bajaira pártjának megvan a „gyógyírja”. Alsó-kubínban, Szlovákia egyetlen szarvasfarmján — most először — ötven szarvasgida született. A húsz­­hetkáros „karámba” természetes körül­mények közé nyolcvan szarvast telepí­tettek. A szövetkezteti tulajdonban levő tenyészetet azzal az állománnyal szeret­nék kibővíteni, amelyet Bős környéké­ről telepítenének ide, mert ott a vízlép­csőrendszer építése miatt a kipusztulás veszélye fenyegeti azt. Pozsonyban FrantiSek Mik­loákót a rádió munkatársai arról fag­gatták, mit szól Meéiar exkormányfő nyilatkozataihoz. Az SZNT elnöke szerint nincs jobb politikai húzás a vá­lasztások előtt, mint kijelenteni, hogy a parlament és a kormány — azaz a koa­líció — gyakorlatilag megbukott és ez­zel kierőszakolni rendkívüli választá­sok kiírását. Ez azonban nem más mint politikai hazárdjáték. PILZENBEN közzétett információ szerint az év elejétől Nyugat-Csehor­­szágban több mint 170 templomot ra­boltak ki, s ezzel mintegy 10 millió koro­na kár keletkezett. Legutóbb szombatra virradóra Merklinben fosztották ki is­meretlen tettesek a templomot és eltu­lajdonítottak mintegy 100 ezer korona értékű kegytárgyat. ZlÍNBEN szombaton trófea-, prém- és egzotikusállat-aukciót rendez­tek. Ez volt az első ilyen árverés a maga nemében nálunk. Egy tigrisbőr 5200 ko­ronáért kelt el, számos dám-, szarvas- és muflontrófea került eladásra, viszont nem kelt el — 10 ezer koronáért — egy altáji medveprém, sem egy fekete jagu­ár „bőre”, amelynek 8 ezer korona volt a kikáltási ára. A „reális szocializmus” veszélye (Folytatás az 1. oldalról) jelenlegi realitások miatt. Mlynáf az időszerű csehszlovákiai problémá­kat elemezve figyelmeztetett: nem válik valóra az az egyik novemberi jelszó, hogy szakembereket kell ül­tetni minden fontos helyre. „Még nem értem meg, hogy valakit azért dobtak volna ki állásából, mert hü­lye, csak mindig azért, mert valaki­nek nem tetszett a politikai hovatar­tozása” — mondta. Hozzáfűzte, hogy az üres helyek betöltése során nem a jelölt szakmai tudása, hanem a párttagsága a fontos. Rámutatott arra is, hogy a társadalomban egyre növekszik a korrupció. Jelzés nélküli híranyag: tSTK Szabad ÚJSÁG A kormány jóváhagyta a költségvetést Ukrajna — elismerve Marián Calfa szövetségi miniszterelnök alig tért vissza távol-keleti kör­útjáról, rögtön elnökölhetett a kormány tegnapi, soron kívüli ülésén. Amint azt Václav Klaus miniszterel­nök-helyettes, pénzügyminiszter a ta­nácskozás után elmondta, a kabinet teg­napjóváhagyta a jövő évi állami költség­vetésjavaslatát, mégpedig a korábbi tár­gyalásokon, ezen belül Václav Havel köztársasági elnök, valamint a cseh és a szlovák kormányfő és a három pénzügy­­miniszter szerdai brünni találkozóján el­ért eredményekkel összhangban. Klaus felhívta a figyelmet arra, hogy a vita tárgyát képező 5,4 milliárd korona csak egy,százaléka az egész költségve­tésnek. „És a költségvetésben számtalan ilyen probléma van” — mondta a pénz­ügyminiszter. A testület költségvetési kiadások fe­dezésének kérdésében szintén a decem­ber 4-i brünni megállapodásokból indul ki. A kormány javasolja, hogy dotáció formájában a föderális költségvetésből 5 milliárd koronát folyósítsanak a tag­­köztársaságoknak, 3,3 milliárdot a Cseh Köztársaságnak, 1,7 milliárdot pedig a Szlovák Köztársaságnak. A költségveté­si egyensúly elérésére a bevételek növe­lésével kerül sor. A kiadások mindenek­előtt oly módon csökkenek, hogy a ki­emelt integrációs akciókat az elmúlt években létrehozott állami pénzügyi ak­tívumokból fedezik. A kormány nyilatkozatot adott ki Ukrajna elismeréséről. Ebben megálla­pítja: „A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya figyelembe véve az Ukrajna függetlenségéről december 1-én tartott népszavazás eredményeit, s abból a meggyőződésből kiindulva, hogy Ukrajna szerződés formájában veszi át a Szovjetuniótól kötelezettségeinek ará­nyos részét, főleg politikai, gazdasági és nemzetközi biztonsági téren, valamint a leszerelés terén — beleértve azokat is, amelyek az ide vonatkozó multi- és bila­terális szerződésekből adódnak—, illet­ve kifejezve a meggyőződését, hogy Uk­rajna szerződés formájában veszi át a Szovjetuniótól a helsinki Záróokmány­ból, a párizsi chartából, valamint az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Ér­tekezlet további dokumentumaiból ere­dő kötelezettségeket, független állam­ként elismeri Ukrajnát, s kifejezi, hogy hajlandó tárgyalni a kétoldalú viszony­ról, amely a diplomáciai kapcsolatok felvételének feltétele.” Havel-üzenet a parlamentnek Lányból: „A tizenkettedik óra...” „Nem kell a parlamentnek feltétlenül mindent úgy elfogadnia, ahogy java­soltam. Természetesen ő az a legmagasabb szintű szerv, amely a javasla­tokról dönt, módosíthatja azokat, valamit elfogad, valamit elvet”—jelen­tette ki Václav Havel köztársasági elnök a rádióban azokkal a javaslatok­kal kapcsolatban, amelyeket a Szövetségi Gyűlésben tett. Figyelmeztette a honatyákat, hogy nem érzékelik a tényt: ütött a tizenket­tedik óra. Éppen ezért nagy a veszélye annak, hogy februárban, márciusban vagy áprilisban súlyos megrázkódtatás érheti a parlamentet. A közös állam el­vesztése nem csak azért fenyeget, mint­ha ez lenne az eredendő szándék, ha­nem bizonyos figyelmetlenség vagy fel­készületlenség is közrejátszhat, ha nem készülünk föl a különböző alternatívák­ra. Ezért javaslatainak erkölcsi háttere éppen a különböző veszélyek sejtésében rejlik, s azok elhárítására „biztonsági rendszert” kell kiépíteni. Éppúgy, mint ahogy a parlament ke­resi saját demokratikus identitását, most a parlament és a köztársasági el­nök egészséges kapcsolatrendszerét is meg kell találni. Erre Havel, szavai sze­rint akkor döbbent rá, amikor javaslatai nyomán a parlamenti vita folyt. Egyide­jűleg olyan érzése támadt, mintha a képviselők valamiféle „üvegházban” lé­teznének, részben a valós társadalmi hangulaton kívül. A költségvetésről szólva azt az állam­jogi elrendezés megoldatlan kérdései­nek teszteléseként érzékelte, s szerinte jó irányba terelődnek a dolgok, és ez a jó irányú demokratikus államszövetség felé mutat. Szerinte a szlovákiai politi­kusok egy része kétszínűén viselkedik, ami a jelenlegi szlovákiai helyzetben gyökerezik. Ukrajnáról szólva a teljesen szabá­lyosan lefolyt népszavazás alapján Csehszlovákiának is el kell ismernie Ukrajna függetlenségét, ahogy azt már számos ország megtette, s ez diplomá­ciai kapcsolatok létesítését is jelenti. Fi­gyelmeztetett azonban Gorbacsov sza­vaira. A szovjet államfő ugyanis tart a jugoszláviaihoz hasonló fejleményektől, mivel Ukrajna nem volt történelmileg egyértelműen behatárolható ideje önál­ló és így függetlenségét történelmileg kell újrafogalmaznia. A Havel-javaslatokról (Folytatás az 1. oldalról) kitűzött időpontban sor kerülhessen. Ha az elnök úr előterjeszti saját javasla­tát, akkor tárgyalni fogunk róla. Parla­menti felszólalása alátámasztja, hogy az államfő elképzelése a választási törvény­ről eltér a parlamenti frakciók többsé­gének álláspontjától. Úgy vélem, hogy a legbonyolultabb az elnöki jogkörök bő­vítéséről, illetve ennek hatására a nép­szavazásról szóló tervezet megtárgyalá­sa lesz. De fél év múlva választások lesz­nek, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk” — hangsúlyozta Dubéek. Arra a kérdésre, miképp vélekedik arról, hogy az SZNT egyes képviselői szerint már áprilisban meg kell tartani a parlamenti választásokat, Alexander Dubéek azt válaszolta, hogy ő személy szerint nem tud egy erre vonatkozó tör­vényjavaslat benyújtásáról. „Nem látom okát annak, hogy a választásokat ne le­hessen megtartani a kitűzött időpont­ban, tehát júniusban” — fűzte hozzá. Az emberi jogok napja kapcsán em­lékeztetett arra, hogy a Szövetségi Gyű­lés ez év elején hagyta jóvá az emberjogi alkotmánylevelet. „Ez mérföldkő volt a csehszlovák törvényhozásban, mivel a dokumentum a modem demokratikus társadalom követelményeinek és a nem­zetközi gyakorlatnak megfelelően alkot­mányos úton kodifikálja az alapvető emberi és szabadságjogokat. Nézetem szerint és a képviselők többségének vé­leménye szerint is éppen a feddhetet­­lenségi törvény áll ellentétben a nem­zetközi joggal, illetve talán a mi alkot­mánylevelünkkel is, s ezért az Európa Tanácshoz fordultam” — hangsúlyozta. Alexander Dubéek a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az alkotmány­levél ide vonatkozó rendelkezése értel­mében december 31-éig minden jogsza­bályt összhangba kell hozni a dokumen­tummal. Azok a törvények, amelyek esetében hiányzik az „összhang”, el­vesztik hatályukat. Ki az illetékes Bős-ügyben? (Folytatás az 1. oldalról) „visszakapcsolódhatna” a kivitelezésbe. Arra a kérdésre, vajon valószínűnek tekinti-e, hogy a szövetségi kormány a szlovák kabinet állásfoglalása helyett Josef VavroIliteknek, a Szövetségi Kör­nyezetvédelmi Bizottság elnökének ál­láspontját helyezi előtérbe, Őamogurs­­ezt válaszolta: „E téren úgy oszlanak meg a hatáskörök a föderáció és a tag­­köztársaságok között, hogy a bősi víze­rőmű építéséért a Szlovák Köztársaság kormánya a felelős.” Hozzátette, hogy kormányának a problémával kapcsola­tos álláspontja a szövetségi kormány szempontjából is akceptálható. (Úgy tű­nik, hogy a vízlépcső most megszűnik műszaki — politikai? — probléma lenni, s egy újabb belviszály okozója lesz. Az utóbbi időben tapasztalt csehszlovákiai gyakorlatot látva csaknem bizonyos, hogy az „illetékesek" és a „nem illetékesek” egy ideig elvitatkoznak majd azon: ki a kom­petens az ügyben. A szlovák kormány vagy a sokat emlegetett 1977-es államközi szerződés kommunista aláírójának utód­ja, a már nem kommunista, jelenlegi szö­vetségi kormány?) A fegyverexport ellőtte utolsó töltényét? A libanonizálódás veszélye „A nemzetközi fegyverkereskedelemben az utóbbi időben jelentős visszaesés tapasztalható, s kizárólag csúcsminőségű fegyverek és fegy­verrendszerek kerülnek a piacra. Sajnos, ilyeneket mi nem gyártunk. Harckocsijaink iránt csak azokban az országokban van érdeklődés, amelyek iránt saját jövőbeli biztonságunk érdekében mi egyáltalán nem érdeklődünk. Hagyományosnak számítanak könnyű harci, vala­mint vadász- és sportfegyvereink, amelyek még mindig sikeresek kül­földön” —jelentette ki szombaton Ostravában Jirí Dienstbier külügy­miniszter, a Polgári Mozgalom elnöke. A hét végén a csehszlovák külügyi tárca vezetője a Polgári Mozgalom ve­zetőjeként „agitált” az 1993-ban ér­vénybe lépő új adórendszer mellett Észak-Morvaországban. Az Ostrava, Bruntál és Opava lakosaival tartott ta­lálkozókon egyebek között rámutatott, hogy például az Egyesült Államokban a magáncégek támogatják az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a kuta­tást. Tehát azokat a területeket, ame­lyek „pénzelése” levonható az adó­alapból, s így fenntartásuk nem terheli az államkasszát. Arra a kérdésre, hogy a szövetségi kor­mány milyen álláspontot képvisel a jugo­szláv válsággal kapcsolatban Jifí Dienst­bier ezt válaszolta: „Szlovénia és Horvát­ország elismerése nem jelent mást, mint a konfliktus elszigetelését, nem pedig ren­dezését. Noha Szlovénia mindenesetre területileg kívül esik a válságon, azonban Horvátország elismerésével nem oldódik meg a szerb—horvát konfliktus, sőt még a Horvátország elleni fegyveres agresz­­sziónak sem vehetjük elejét. A helyzet továbbra is teljes mértékben áttekinthe­tetlen marad a jugoszláv hadsereget ille­tően is, amely fokozatosan különféle pa­rancsnokok csoportjaivá alakul át. Ezek azt csinálnak, amit akarnak. A térség­ben a válság libanonizálódásának veszé­lye áll fenn.” A volt NDK területén állomásozó szovjet egységek Csehszlovákián való kivonása kapcsán a külügyminiszter megjegyezte, hogy még nincs semmilyen megállapodás, noha már folynak tárgya­lások különféle szinteken. Mint mondta, eddig a kereskedelmi szerződések értel­mében kizárólag nem katonai anyagok szállítása folyik. Végezetül kiemelte, hogy a szovjet csapatok csehszlovákiai áthaladásáról szóló esetleges megálla­podást a Szövetségi Gyűlésnek kell jóvá­hagynia. A társadalom humanizmusa (Folytatás az 1. oldalról) és szlovákiai elméleti szakemberek, po­litikusok, külföldi szakértők és az embe­ri jogokat védelmező szervezetek tagjai vettek részt. A vitában a fokozódó bűnözéssel kap­csolatban elhangzott, hogy azt nem le­het egyértelműen a meghirdetett am­nesztiának és a halálbüntetés eltörlésé­nek rovására írni. Helena Válková, az állam- és jogtudományi intézet munka­társa egyebek között kijelentette, hogy a szociális és gazdasági feltételek átalaku­lásával — a történelmi tapasztalatok alapján — várható a bűncselekmények számának további emelkedése. Olakar Osmancík, a kriminológiai intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy a halál­büntetés hatása minimális a bűnözésre. A Csehszlovák Demokrata Párt az emberi jogok napja alkalmából nyilat­kozatot adott ki, amelyben egyebek kö­zött megállapítja, hogy az emberi jogok durva megsértésével gyakorlatilag lehe­tetlenné vált, hogy a csehszlovákiai el­lenzéki politikai pártok kifejthessék vé­leményüket a tömegtájékoztató eszkö­zökben. „így a lakosság egyoldalú tájé­koztatásának lehetünk tanúi, valamint annak, hogy átsiklanak a jelenlegi válsá­gos helyzet problémáin” — áll a nyilat­kozatban. A párt felszólítja a polgáro­kat, hogy az emberi jogok napján, tehát holnap a városokban és a községekben tartsanak nagygyűléseket a sajtó- és a szólásszabadságért. „Hogy’ értsem eztet...?” (Folytatás az 1. oldalról) lehető legjobban fejlessze kölcsönös ke­reskedelmi, kulturális és turisztikai kap­csolatait Kárpátaljával, nyissanak Ung­­váron csehszlovák külképviseleti hivatalt A fentieket figyelembe véve nem cso­da, ha külső szemlélő énhetetlenül áll a csehszlovák — de főként szlovák — (bel)politikusok külpolitikai vonatkozá­sú megnyilvánulásai előtt Egyfelől gör­csösen és szándékosan ellenségképet, méghozzá magyar és ukrán ellenségképet rajzolnak; ha nekik megfelelő, Helsinkire hivatkoznak, s a határok sérthetetlenségét emlegetik; majd undorral fordulnak el azoktól a józanul érvelő politikusoktól, akik a belpolitikai válság során a min­denáron önálló Szlovákiáért kiáltó kép­viselőket imigyen intik jobb belátásra: „A trianoni határok Csehszlovákiával, és nem Szlovákiával köttettek”. Ez utóbbiak figyelmen kívül hagy­ták most is azt a tényt, hogy Kárpátal­ja a népszavazáskor autonóm köztár­saságot akart; ezen belül magyarok és nem magyarok szavaztak MAGYAR AUTONOM TERÜLET létrehozásáért (sőt egy korábbi népszavazáskor meg Beregszász lakói állították vissza vá­rosuk egykor erőszakkal elszlávosított nevét). Nem ártana éppen ezért figyel­mükbe ajánlani: MAS autonóm terü­let gondolata a kárpátaljai népszava­zás előkészítése idején még szóba sem került. Namármost, föltettem magamnak a kérdést: „Hogy’ értsem eztet”? Netán új politikai fogalmat kell megtanulnunk, amit határainkon túl esetleg nemes egy­szerűséggel cseh—szlovák revansizmus­­nak fognak majd hívni.. ?! MÉSZÁROSJÁNOS Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ^ 1991. dec ember 9-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,02 52,06 51,54 49,71 52,85 51,28 Ausztrál dollár 22,12 22,56 22,34 21,17 22,87 22,02 Belga frank (100) 86,93 88,69 87,81 84,73 90,01 87,37 Dán korona 4,60 4,70 4,65 4,47 4,77 4,62 Finn márka 6,60 6,74 6,67 6,38 6,86 6,62 Francia frank 5,24 5,34 5,29 5,10 5,42 5,26 Görög drachma (100) 15,68 16,00 15,84 14,63 16,17 15,40 Holland forint 15,90 16,22 16,06 15,50 16,46 15,98 ír font 47*71 48,67 48,19 46,03 49,39 47,71 Japán jen (100) 22,08 22,52 22,30 21,50 22,82 22,16 Kanadai dollár 24,95 25,45 25,20 24,25 25,81 25,03 Luxemburgi frank (100) 86,93 88,69 87,81 83,87 89,99 86,93 Német márka 17,92 18,28 18,10 17,64 18,56 18,10 Norvég korona 4,54 4,64 4,59 4,41 4,71 4,56 Olasz líra (1000) 23,68 24,16 23,92 23,08 24,52 23,80 Osztrák schilling 2,54 2,60 2,57 2,61 2,63 2,57 Portugál escudo (100) 20,18 20,58 20,38 19,26 20,88 20,07 Spanyol peseta (100) 27,97 28,53 28,25 27,20 28,90 28,05 Svájci frank 20,21 20,61 20,41 19,88 20,94 20,41 Svéd korona 4,89 4,99 4,94 4,75 5,07 4,91 USA-dollár 28,40 28,98 28,69 27,99 29,39 28,69

Next

/
Thumbnails
Contents