Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-05 / 245. szám

1991. december 5. Szabad ÚJSÁG A szankciók Szerbiában éreztetik hatásukat Nyugalom a harctereken Az utóbbi hónapokban aligha esett meg, hogy a fenti címet adhattuk volna a jugoszláviai tudósításoknak. Tegnap délelőtt Horvátország harcterein nyugalom volt. Nem jelentettek lövöldözést a legnagyobb harcok színhelyeiről Kelet-Szlavóniában és Dalmáciában sem. A leg­utóbbi fegyveres összetűzéseket kedden este jelentették Nova, Stara és Bosanska Gradiska térségében. Kedden este Zadartól keletre még aknatűz alá vették a horvát csapatok a hadsereget. Azóta azonban a harcok elcsitultak. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár kü­­lönmegbfzottja Eszékről visszautazott Belgrádba, ahol találkozott Kadgtvics szövetségi védelmi miniszterrel. Vance kijelentette, hogy a tárgyalások haszno­sak voltak. Azután Vance Grácba uta­zott, hogy találkozzék Tudjman horvát elnökkel. Kadijevics tábornok a Narodna Ar­­mija című lapnak nyilatkozva kijelentet­te, hogy a szövetségi hadsereg a háború jelenlegi szakaszában győzelmet aratott. Véleménye szerint így megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a vitás kérdése­ket ne erővel, hanem politikai eszközök­kel oldják meg. Egyúttal megfenyegette a „harcias erőket”, ha nem térnek ész­hez, teljesen felszámolják őket. Még ak­kor is, ha segítséget kapnak külföldről. Kijelentette, hogy a szövetségi hadse­regnek elég ereje van ahhoz, hogy fel­szabadítsa a Horvátországban blokád alatt tartott csapatait. Szlovénia külügyminisztere felszólí­totta az Európai Közösségeket, hogy szigorítsák a Szerbia elleni megtorló in­tézkedéseket és szakítsák meg vele a po­litikai, diplomáciai és gazdasági kapcsola­tokat. Dimitry Rüpel külügyminiszter úgy véli, az ilyen lépés nyilvánvalóvá ten­né, hogy a jelenlegi jugoszláviai határok sérthetetlenek. Ezzel kapcsolatban fel­szólított Szlovénia és Horvátország, vala­mint a többi köztársaság függetlenségé­nek elismerésére. Szlovénia külügymi­nisztere nyugat-európai kollégáinak írt leveleiben azt írta, hogy köztársasága kész rendezni a kapcsolatokat az egykori Jugo­szlávia keretében, bár a függetlenség kiki­áltása óta a szövetségen kívül áll. Az Európai Közösségek gazdasági szankciói már éreztetik hatásukat Szer­biában és Montenegróban. Az intézke­dések a két köztársaságban nagy ellen­szenvet keltettek. A Nyugat-Európába irányuló szerbiai kivitel vámjait 7,5 szá­zalékról 15,7 százalékra emelték. Ez ér­zékenyen érinti a textil- és bőripart, a fémmegmunkáló és vegyipart, de a me­zőgazdaságot is, mert főleg ezek az ágaza­tok termeltek nyugati exportra. A gyü­mölcs- és zöldségkivitel az intézkedés nyomán évente 20 millió dollár kárt szen­ved. A számítások szerint a mezőgazdasági kivitel vámjainak felemelése jelentős káro­kat okoz, mert ez a szerbiai export évi 280—300 millió dollárt tett ki. A belgrádi külkereskedelmi kutatóintézet szerint a szankciók ez év végéig Szerbiának 150— 200 millió dollár kárt okoznak. Ennél sú­lyosabbnak minősítette a közvetett káro­kat, amelyeket az okoz, hogy a szerb ipar és a mezőgazdaság elveszítheti Nyugat-Euró­­pában megszerzett pozícióit. A szerbiai ki­vitel 50 százaléka irányult az EK tagálla­mokba. A közgazdászok úgy vélik, hogy az új helyzet 1000 százalékos inflációt okoz­hat. A belgrádi kormány szerűit a szankci­ók évente akár 1,2 milliárd dollár kárt is okozhatnak az országnak. Németország leállított minden Szerbi­ába és Montenegróba irányuló közleke­dést Ez vonatkozik a légi, a vízi és a köz­úti leheljáratokra is. A bonni kormány szóvivője szerint az intézkedés része azoknak a szankcióknak, amelyeket a két jugoszláv köztársaság ellen foganatosíta­nak. A légijáratok leállítása egyben azt is jelenti, hogy a szerb légiforgalmi vállalat elveszti leszállási jogát Németországban. Marián Calf a tárgyalásai Kínában Gépeket textilért A kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Ta­nács a thaiföldi Pattajában tartotta első ülését, mert a Vörös Khmerek vezetőit odahaza enyhén szólva barátságtalanul fogadták. Képünk Khieu Samphant, a Vörös Khmerek vezetőjét ábrázolja (bal­oldalt,I, amikor a Pattajai tanácskozásra megérkezett. A Legfelsőbb Nemzeti Ta­nácsban jelentős nézeteltérések lehettek, mert Sziltanuk herceg kambodzsai állam­fő belpolitikai feszültségek miatt lemond­ta Laoszba és Vietnamba tervezett látoga­tását (Telefotó: CSTK/AP) Marián Öalfa csehszlovák kormány­fő tegnap magasrangú kínai vezetőkkel tárgyalt. Találkozott Jang Sang-khun államelnökkel, valamint a Kínai KP fő­titkárával Cö-minnel. Tegnap megte­kintette a Nagy Kínai Fal egyik szaka­szát és a Ming-dinasztia temetkezési he­lyét. Óalfa Pekingből Sanghajba utazik. A csehszlovák küldöttség tárgyalásai­ról Pavel Rychetsky, a küldöttség tagja Cheney megkezdte körútját Richard Cheney, az USA védelmi mi­nisztere tegnap megkezdte tíznapos kör­útját és Pearl Harbourba utazott. Útja so­rán ellátogat Magyarországra, Csehszlo­vákiába és Brüsszelbe, ahol a NATO ve­zetőivel tanácskozik. A Hawai szigeteken részt vesz azokon az emlékünnepségeken, amelyeken megemlékeznek a Pearl Har­bour elleni japán támadás 50. évforduló­jából. Magyarországra és Csehszlovákiá­ba először látogat az amerikai védelmi miniszter. A Pentagon szóvivője szerint elsősorban katonai kérdésekről és együtt­működésről fog tárgyalni Közép-Európá­­ban. Csehszlovákiában találkozik Havel elnökkel, Dobrovsky védelmi miniszter­rel, valamint Pezl vezérkari főnökkel. Cheney kedden érkezik Csehszlovákiába. tájékoztatta az újságírókat. Közlése sze­rint mindkét fél sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a kölcsönös kereskedelem tizedére csökkent. Óalfa emlékeztetett rá, hogy Csehszlovákia hajlandó felépí­teni azt a vízerőművet, amelyet a kínai fél Tibetben tervezett. A kormányfő Li Penget csehszlovákiai látogatásra hívta meg. A küldöttség tagjai kínai ipari és ke­reskedelmi vezetőkkel tárgyaltak. A kínai fél érdeklődést tanúsított csehszlovák textilipari gépek iránt és szeretné megtar­tani a kínai textiláru csehszlovákiai piacát. Csehszlovákia felajánlotta, hogy hozzájá­rulhat nagyteljesítményű műtrágyagyártó üzemek felszereléséhez és részt vehet Sanghaj gázhálózatának kiépítésében. Horn Gyula Romániában A jugoszláv szövetségi hadsereg tarta­lékosa szakadt láncú kerékpárján szállítja a tankelhárltó rakétákat biztos helyre, hogy ne heverjenek a romba dőlt Vukovár utcáin (Telefotó: ÚSTK/AP) Elten) vétemények Bősről A magyarországi Duna-kör nem egy­séges a hétfőn, a dunai vízlépcsőről foly­tatott csehszlovák—magyar tárgyalások megítélésében. Vargha János környe­zetvédő, a Duna-kör vezetője az ered­ménytelen tárgyalásokat felesleges fel­hajtásnak minősítette, mert mint mon­dotta „a magyar kormány mereven a parlamenti döntéshez ragaszkodik és nem tesz engedményeket a bősi gát épí­tésének kérdésében”. Közismert, hogy Vargha János kezdeményezte annak idején a munkálatok leállítását a dunai vízlépcsőn. Szántó György, a Duna-kör másik képviselője kifejezetten „ártalmasnak” minősítette a hétfői tárgyalásokat, mert lehetővé tették a csehszlovák félnek, hogy megismételje merev álláspontját. Szántó szerint itt az ideje nemet monda­ni, mert a külpolitikai helyzet úgy ala­kulhat, hogy a magyar fél tekintettel a szlovákiai magyar kisebbségre kényte­len lesz politikai egyezséget kötni. A magyar kormány tegnap megszün­tette a dunai vízlépcső kormánymegbí­zottjának tisztségét. Kisebbségi egyezmény? A magyar országgyűlés külügyi bi­zottságának küldöttsége, amelyet Horn Gyula vezet, bukaresti látogatása során a román—magyar viszony időszerű kér­déseiről tárgyalt. Hóm hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincsenek terü­leti követelései Romániával szemben. Az ilyen követelésekről szóló román nyilatkozatok ártanak a kétoldalú kap­csolatoknak. Tárgyaltak a 2 millió főt számláló romániai magyar kisebbség helyzetéről is Erdélyben. Román rész­ről hangoztatták, hogy az országban nincs nemzetiségi probléma. A magyar képviselők szerint jó lenne, ha Románi­ával egyezményt köthetnének a kisebb­ségekről. Ukrajnával már aláírtak ilyen szerződést. Horn a kisebbségek kérdé­séről az ellenzéki képviselőkkel, és a magyar kisebbséggel is tárgyalt. A Keletre irányuló rádióadások jövője Bábeli zűrzavar az éterben A New York Times nemrég foglalko­zott a Keletre irányuló nyugati rádió­adások jövőjével. A lap megállapítja, hogy a hidegháború után új idők járnak és az új keleti rádióállomások ma gyak­ran azt sugározzák, ami valamikora Sza­bad Európa Rádió, a BBC vagy az Ame­rika Hangja állomásoknak úgyszólván monopóliuma volt. Nagy-Britannia lehallgató szolgálata a második világháború óta nem volt olyan elfoglalt, mint ma. A megszaporo­dott keleti adóállomások bábeli zűrza­vart okoztak az éterben. Ukrajna, Üzbe­gisztán vagy Grúzia olyan híranyagot su­gároznak, amelyet érdemes rögzíteni. A BBC, az Amerika Hangja, a Szabad Eu­rópa és a Szabadság rádiók annak idején a vasfüggönyön igyekeztek áthatolni sercegő rövidhullámú adásaikkal, ame­lyeket a Szovjetunió és Kelet-Európa erőteljesen zavart. A zavaróadók azóta elhallgattak és a négy nyugati rádióadó most másfajta nehézségekkel találja ma­gát szemben. A politikai liberalizálódás Keleten megváltoztatta az adások jelle­gét és bármilyen furcsán is hangzik ez sújtja a hagyományos szabad adókat is. Néhány keleti adót, például a moszk­vai Európa Pluszt, a nyugati befektetők hívták életre, míg például a Radio Vla­gyivosztokot a város kormányzata finan­szírozza. A nyugati adóállomások most hirtelen versenytársakra találtak a keleti adóállomásokban. David Morton, a BBC orosz adásának vezetője megálla­pította, hogy Kelet- és Közép-Európa közönsége ma már nincs ráutalva a nyu­gati adásokra. Becslések szerint a BBC orosz adásainak 13 millió hallgatója volt. „Ha meg akarjuk tartani közönsé­günket, akkor valami újat kell nyújtani nekik” — mondják a BBC-nél. Különö­sen válságok idején van rendkívüli jelen­tősége a nyugati adóknak. A BBC köz­vélemény-kutatása megállapította, hogy az augusztusi államcsínykísérlet idején minden negyedik szovjet állampolgár rendszeresen hallgatta a nyugati adáso­kat. Mihail Gorbacsov is közéjük tarto­zott, hiszen maga mesélte el, hogy ami­kor a puccsisták foglyul ejtették a Krím­ben, értesüléseit az Amerika Hangja, a BBC, és a Szabadság rádió révén szerez­te. A hidegháború vége arra késztette a nyugati kormányokat, hogy átértékeljék a Keletre-irányuló adások feladatait. Bush elnök egy kutatócsoportot szerve­zett, amelyet azzal bízott meg, hogy vizs­gálja felül az amerikai rádióadások sze­repét és struktúráját. Különösen a má­sodik világháború után felállított Sza­bad Európa és Szabadság rádiók jövőjé­nek meghatározása a bizottság feladata. A csoport a jelentést ezekben a napok­ban terjeszti elő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a műsorok felfris­sítésének, érdekesebbé tételének, ne­hogy ezek az adók a hidegháború ma­radványainak tűnjenek. A BBC nemzetközi hírszolgálatának szerkesztője a magyarországi rádióka­barék példájához hasonlította a helyze­tet. Annak idején ugyanis a kabaré volt az egyetlen, ahol ellenzéki kommentárt hallhatott az ember. Ma azonban Kö­zép-Európában dúskálnak a kommen­tárokban, és így a kabarék iránti érdek­lődés a háttérbe szorul. A BBC attól tart, nehogy ugyanez történjen Kelet- Európába irányuló adásaival is. A BBC ukrán és üzbég nyelvű osz­tályt hozott létre, és új tévéműsort indí­tott amely verseng az amerikai CNN-el. Mind az Amerika Hangja, mind a BBC változtat műsorrendjén. Más nyugati adók is beálltak a versenyfutásba. A Ra­dio France International bővíti idegen nyelven sugárzott műsorait. Svédország a balti államok felé sugároz híreket, a német Deutsche Welle kibérelte a Szov­jetuniótól korábbi zavaróállomásait és most ezekkel erősíti Ázsiába irányuló műsorát. Szükség van-e még a Szabad Európa Rádióra? Az adó azzal akarja biztosítani jövőjét, hogy a demokrácia és a szabad piac lényegéről bővíti a tájékoztatást. Lengyelország, Csehszlovákia és Ma­gyarország új vezetői valamennyien fel­kérték az Egyesült Államokat, hosszab­bítsa meg a Szabad Európa Rádió életét, mert az továbbra is pótolhatatlan hírfor­rás. Az Egyesült Államokban most továb­bi lehetőségeket tanulmányoznak: létre akarnának hozni egy Szabad Ázsia állo­mást, amely Kínába és más ázsiai orszá­gokba sugározná adásait. BAC E mil EHRENBERGER csehszlo­vák távközlési miniszter megkezdte Nagy Britannia-i és Észak írország-i lá­togatását. Ötnapos nyugat-európai kör­útja során megismerkedik azokkal a táv­közlési rendszerekkel, amelyek segíthe­tik a hazai távközlési hálózat megbízha­tóságának növelését és szilárd norma­­rendszerének kiépítését. Ezeket a rend­szereket Ehrenberger Hollandiában, Franciaországban és Németországban is tanulmányozta. T erry ANDERSONT, a leghosz­­szabb ideje túszként tartott amerikai új­ságírót tegnap Libanonban szabadon engedték. Andersont 1985 márciusában ejtették foglyul az iránpárti síiták Liba­nonban. Franciaország az öböi-hábo­rún 6 milliárd frankot (1 milliárd dol­lárt) keresett. Ez abból a parlamenti elemzésből tűnik ki, amelyet Yves Dollo szocialista párti képviselő nyújtott be. Franciaország részéről az Öböl-háború­ban 9 ezer katona és 40 harci repülőgép vett részt. A légierő kiszolgáló személy­zete 1500 főt tett ki. A háborúban egyet­len francia sem esett el. K.OHL német kancellár tegnap Pá­rizsban találkozott Mitterrand francia elnökkel. Tárgyalásaikon a legnagyobb teret az európai közös védelmi politiká­nak szentelték. Tárgyaltak arról is, mi­lyenjogok illetik az Európa Parlamentet a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban. Németország Szlovénia és Horvátország függetlensége mellett száll síkra, Párizs viszont csak akkor ismeri el e köztár­saságokat, ha megoldják a nemzeti ki­sebbségek lakta vidékek kérdését. Javier perez de cuellar ENSZ-főtitkár azt javasolta, hogy hoz­zanak létre független nemzetközi bíró­ságot, amelynek joga lenne beavatkoz­nia olyan emberjogi ügyekben, amelyek az eddigi jogrend szerint az államok ki­zárólagos belügyét képezik. A jugoszlá­viai polgárháború bizonyítja, mennyire óvatosan kell közeledni a nemzetközi beavatkozás kérdéséhez, mondta az ENSZ-főtitkár. Chile támogatni kívánja a beván­dorlást a kelet-európai országokból és Horvátországból. Ezt a chilei belügymi­nisztérium szóvivője jelentette be. Most azt kutatják, hogyan ösztönözhetnék a ki­vándorlást Chilébe, hogy ne sértsék meg az általános kivándorlási alapelveket. M agyarországon a parla­ment hosszas vita után jóváhagyta az ún. EXPO-lörvényt, amely szerint a költ­ségvetés 17 milliárd forinttal járul hozzá az 1996. évi világkiállítás megrendezésé­hez. Az EXPO-ügye azonban ezzel sem zárult le, mert még meg kell győzni a párizsi világkiállítási központot arról, hogy Magyarország képes idejében és jól eleget tenni az EXPO-val kapcsola­tos követelményeknek. A SZOVJET PARLAMENT alsó­háza elfogadta az új szövetségi szerző­dés szövegét. A képviselők a szerződést elfogadásra javasolták a köztársaságok parlamentjeinek is. A felsőház, a Köz­társaságok Tanácsa már kedden jóvá­hagyta a szerződést. LfBIA hatóságai tegnap letartóztat­ták azt a két személyt, akiket az 1948. évi PANAM repülőgép felrobbantásá­val gyanúsítanak. A Lockerbieban lezu­hant repülőgép katasztrófája során 270- en vesztették életüket. Letartóztatták azokat a gyanúsítottakat is, akiket a Ni­gériában lezuhant francia repülőgép el­leni terrortámadással vádolnak. Ebben az esetben 171 személy vesztette életét. O roszországban december 16-tól liberalizálják az árakat. Január 1-től megszüntetik a rubel kétféle árfo­lyamát. Ä szovjet pénznem az amerikai dollárhoz valószínűleg 20:1-hez arány­ban módosul. Ma még a hivatalos árfo­lyam szerint egy dollárért 130,5 rubelt fizetnek. A lEKSZEJ OBUHOV szovjet kül­ügyminiszter-helyettes eredményesnek minősítette az atomleszerelésről folyta­tott szovjet—amerikai konzultációk má­sodik menetét. Az amerikai atomrobba­nófejek leszerelését a jövő év első felé­ben kezdik el és a folyamat 1997-ig tart. A szovjet harcászati atomfegyvereket a haditengerészet 1995-ig, a szárazföldi erők pedig 2000-ig számolják fel. A Szovjetunióban összesen 15 ezer atom­robbanófejet semmisítnek meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents