Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-31 / 264. szám

1991. december 31. Szabad ÚJSÁG 3 Megkezdődött az államközösség minszki csúcsértekezlete Gazdasági és katonai kérdésekről tárgyalnak A volt Szovjetunió tizenegy köztársaságának legfőbb vezetői tegnap délelőtt zárt ajtók mögött Minszkben nagy jelentőségű tanácskozást tartottak. A napirenden elsősorban gazdasági kérdések és a közös fegyveres erők problémája áll. Borisz Jelcin Oroszország elnöke Minszkbe érkezésekor találkozott az újságí­rókkal. A képen a csúcstalálkozó résztvevői közül jobboldalt Jelcint, baloldalt pedig Suskijevics belorusz elnököt láthatjuk (Telefotó: CSTK/AP) Bush Ausztráliába'és Ázsiába utazott A gazdasági fellendülés érdekében A TASZSZ hírügynökség bizalmas körökre hivatkozva azt írja, hogy a ta­nácskozáson valószínűleg létrehozzák az államfők tanácsát és a kormányfők tanácsát. A Független Államok Közös­ségének csúcsértekezlete után a résztve­vők sajtótájékoztatót tartanak. A tanácskozás napirendjére tizenhá­rom témát tűztek ki. Ezek közül a leg­fontosabb az államközösség jogi helyze­tét meghatározó dokumentum megtár­gyalása lesz. Oroszország és Ukrajna el­nökei a csúcstalálkozó előtt úgy nyilat­koztak, hogy a katonai kérdésekről foly­tatandó tárgyalások igen bonyolultak lesznek. Jelcin szerint ugyanis a fekete­tengeri flotta történelmileg mindig is Oroszországé volt, Kravcsuk ezzel szemben úgy véli, hogy a flotta stratégiai részét közös parancsnokság alá kell ugyan helyezni, de a többi hadihajó le­gyen Ukrajnáé. Ugyancsak bonyolult problémát okoznak a gazdasági kérdé­sek. Oroszország mielőbb el akarja kez­deni a radikális gazdasági reformokat, de ez Ukrajna és más köztársaságok el-A képünkön látható moszkvai házi­asszony valóban mindent megtett azért, hogy a család megünnepelhes­se az újévi ünnepeket. Mint látható, jókora libát sikerült szereznie (120 rubelért), a bal kezében látható plüss játékkutyá 600 rubelbe került (Telefotó: CSTK/AP) Hajnalban a harcok hevessége to­vább fokozódott. A horvát rádió szerint Károlyváros központja és a külvárosok ipari negyedei jelentős károkat szenved­tek. A jugoszláv hadsereg vezetése a TASZSZ hírügynökség szerint bejelen­tette, hogy Károlyváros térségében összpontosítják a horvát erőket, ame­lyek offenzívára készülnek észak felé, a szerbek-lakta Krajina ellen. A jugoszláv légierő beismerte, hogy az utóbbi napokban bombázta Károly­­várost, Pakracot, Eszéket és más horvát városokat. A hivatalos jelentés szerint a légierő kilenc páncélozott járművet, több fegyverraktárt és két mezőgazda­­sági An-2 típusú, katonai feladatok tel­jesítésére átépített repülőgépet semmi­sített meg. Állítólag ilyen repülőgépek­kel bombázták a szerb menekülőket, akik Nyugat-Szlavóniában elhagyták falvaikat. A jugoszláv hadsereg parancsnoksá­ga cáfolta azokat a horvát forrásokból származó híreket, amelyek szerint szombaton Zágráb környékét föld— föld rakétákkal támadták. A horvátországi harctereken minde­lenállásába ütközik. Nemhivatalos érte­sülések szerint a belorussz fővárosban megrendezett csúcsértekezleten dönte­nek az atomfegyverek fölötti közös pa­rancsnokságról. A dokumentum része állítólag az az elhatározás is, hogy Uk­rajna 1994-ig felszámolja a területén le­vő atomfegyvereket. A csúcsértekezleten sikerült meg­egyezni a stratégiai fegyverek kérdésé­ben. Jóváhagyták a FÁK egyeztető in­tézményeire vonatkozó javaslatokat. A hagyományos fegyverzetek elosztásáról a közeli hetekben döntenek. A csúcsértekezlet küszöbén Jelcin orosz elnök aláírta a gyorsított privati­zálásról szóló döntést. Eszerint az álla­mi és városi tulajdonban levő vállalato­kat január elsejétől kezdik privatizálni. Egy hónapon belül ki kell dolgozni a területi privatizációs programokat. A program öt évre szól és három kategóri­ában zajlik: egyes objektumokat nem szabad privatizálni, másokat csak a kor­mány beleegyezésével, s a harmadik ka­tegóriába tartoznak azok a vállalatok, amelyeket feltétlenül privatizálni kell. 1992-ig a program szerint 92 milliárd rubel értékű objektum kerül magánkéz­be és 1993-ig már 300 milliárd rubel ér­tékű vagyon kerül privatizálásra. Borisz Jelcin év végi elemzésében nagyra értékelte, hogy az átmenetet bé­késen sikerült végrehajtani, és nem ke­rült sor a jugoszláviaihoz hasonló fejle­ményekre. A bonyolult problémákat nem lehet erővel megoldani, mondta Jelcin. Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszországban nem lesz új polgárhá­ború. Szavai szerint a Független Álla­mok Közösségének létrehozása nem je­lenti a nemzetek megosztását. Radikális gazdasági intézkedéseket helyezett kilá­tásba az év elejére. Hegyi Karabahban az azerbajdzsán csapatok támadásának huszonöt áldoza­ta volt. Üzbegisztánban vasárnap népszavazást tartottak az ország függetlenségéről és egy­idejűleg elnököt választottak. Ez volt az el­ső eset, hogy a köztársaságban népszava­zással választanak elnököt. Az előzetes eredmények szerint a legtöbb szavazatot Isziam Karimov, a köztársasági kommu­nista párt volt főtitkára kapta. nütt fokozódik a harcok hevessége, pe­dig épp most várják újabb látogatásra Cyrus Vancet, az ENSZ-főtitkár külön­­megbízottját. A tervek szerint Vance a békefenntartó erők kiküldése ügyében kedden érkezik Belgrádba. George Bush amerikai elnök tegnap 12 napos körútra indult Ausztráliába és Ázsiába. Szavai szerint ez a látoga­tás kulcsfontosságú az USA gazdasági fellendülése szempontjából. Az elnök az indulás előtt kijelentette, hogy útja munkajellegű lesz. Meg sze­retné találni a módját, hogyan segítse az USA gazdasági nehézségeinek áthidalá­sát, és az amerikai termékek előtt újabb piacokat akar megnyitni. Minden egy milliárd dollár megrendelés 20 ezer munkahelyet teremt, mondta Bush. Az elnökkel a legnagyobb amerikai vállala­tok huszonegy képviselője is elutazott, hogy a meglátogatott országokban a ke-Iránban örömujjongással fogadták a hírt, hogy az algériai választások első menetében az Üdv Iszlám Front győzel­mesen előretört. Az iráni parlament le­velet intézett az algériai fundamentalis­tákhoz, amelyben hangoztatja, hogy „a győzelem bebizonyította, miszerint a politikai, gazdasági, szociális és kulturá­lis problémák csak az iszlám és a korán alapján oldhatók meg”. Az egyiptomi Iszlám Testvérek Szervezete is örömmel fogadta a hírt és ugyancsak kedvező visszhangot váltott ki a választási győze­lem Szudánban, ahol a katonai kormány készül? Bosznia-Hercegovina elnöke egy horvát lapnak adott interjújában kö­zölte, hogy a szövetségi hadseregben ellentétek ütötték fel fejüket a szerb­­párti erők és ellenfeleik között. Izetbe­­govics szerint támogatni kell azokat, akik a szövetségi hadsereg szerb fenn­hatósága ellen lépnek fel. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Közösségek január 15-ig Bosznia-Hercegovinát is független államként ismerik el. reskedelmi együttműködésről tárgyalja­nak. A szabadpiac kétirányú utca, mondta az amerikai elnök, az amerikai árunak ugyanúgy szabad utat kell nyitni a ver­senytársak piacai felé, mint ahogy az USA megnyitja piacait a külföldi áruk előtt. Bush elnök Ausztráliában köszönti majd az új évet, de figyelmét mindenek­előtt Japán és Dél-Korea felé fordítja. E két országgal kapcsolatban merült fel a legtöbb kereskedelmi probléma Ameri­kában. Japánnal szemben alakult ki a 70 milliárd dollárt kitevő amerikai külke­reskedelmi hiány legnagyobb része. az utóbbi hónapokban szigorú iszlám törvényeket léptetett életbe. A mérsékelt iszlám rendszerek azon­ban kételkednek a fejlemények kimene­telében. A jordániai tájékoztatásügyi miniszter közölte, hogy amennyiben Ál­­géria iszlám állammá válik az arab világ minden országában a fundamentalisták a hatalomra törnek majd. A libanoni As-Safir című lap szerint a fundamenta­listák algériai győzelme „olyan földren­gés, amely megrengette egész Észak-Af­­rikát és elteijedhet Afrika és Ázsia más államaiban is". A francia hivatalos körök tartózko­dóan nyilatkoztak az algériai választási eredményekről. A Le Quotidien de Pa­ris szerint csupán a hadsereg képes megakadályozni, hogy az iszlám funda­mentalisták többséget szerezzenek a nemzetgyűlésben, kétségbe vonja azon­ban, hogy Algériában katonai puccsra ke­rülhetne sor. A hadsereg a lap szerint el szeretné taposni az Üdv Iszlám Frontot,' de ez a jelenlegi rendszerben, amely a nyi­tás politikáját követi, aligha valószínű. Világvége elhalasztva Brit meteorológusok, akik az úgyne­vezett üvegházhatást kutatják, arra a megállapításra jutottak, hogy az ennek hatására jósolt világvége a feltételezett­nél későbbre várható. Kétéves kutatás után megállapítot­ták, hogy az elkövetkező hetven évben az átlagos hőmérséklet a Földön csak 1,5 Celsius fokkal emelkedik, ami csu­pán töredéke annak, amit a környezet­védők korábban jósoltak. A világtenge­rek és óceánok szintje csak 55—60 cen­timéterrel emelkedik, nem pedig öt mé­terrel, ahogy azt a korábbi előrejelzések közölték. A tengerparti települések la­kói tehát nyugodtan alhatnak. A brit meteorológusok következteté­seiket egy számítógépes modellre ala­pozták, amely figyelembe veszi a nö­vényzet és a tengeri áramlatok mozgását és változásait is. A korábbi katasztrófát jelző elképzelések lebecsülték az óceá­nok hőelnyelő képességét és a szennye­ződés okozta károsodások lassítását. B udapesten tegnap kezdődött a Taiz keresztény mozgalom ifjúsági ta­lálkozója, amelyen a katolikus és pro­testáns ifjúsági egyesületek képviselői vesznek részt. A találkozó január ne­gyedikéig tart és húsz európai ország keresztény fiataljai vesznek részt rajta. A találkozóra 75 ezer résztvevőt vár­nak, akikhez Roger atya, a mozgalom egyik vezetője „Szeretet a felszabadu­lás forrása” címmel intézett üzenetet. B eirut iszlám negyedében na­gyerejű bomba robbant. Á merénylet­nek harminc halálos és 120 sebesült áldozata volt.^A száz kilogrammos bombát egy hatemeletes épület előtt parkoló Mercedesben helyezték el. Az utóbbi két évben ez volt a legvéresebb merénylet Libanon fővárosában. A VOLT SZOVJETUNIÓ hadiipa­rának képviselői felkínálták legkorsze­rűbb fegyvereiket Izraelnek. Erről a Haarec című izraeli napilap tájékoz­tatott. Olyan katonai rendszereket is felkínáltak, amelyek korábban a szovjet elit alakulatok felszereléséhez tartoz­tak és szupertitkosak voltak. Izraelnek felkínálták a többi közt a Mig-29 típusú harci repülőgépeket is. Belgium lakossága idén újév napján 40 ezerrel gyarapodik. Akkor lép érvénybe ugyanis egy új törvény, amely szerint belga állampolgárságot kap minden olyan külföldi, aki 18 éves­nél fiatalabb és Belgiumban született. Az intézkedést akkor hozták, amikor az országban növekszik az idegengyűlölet. A 40 ezer új állampolgár között számos olasz, spanyol, portugál, görög és észak-afrikai személy is lesz. L uKANOV volt bolgár kormányfő ez év elején 1,7 milliárd dollárt utalt át külföldre és így gyakorlatilag felszá­molta Bulgária devizatartalékait. Erről a Bolgár Nemzeti Bank elnöke tájékoz­tatott. Az átutalások titokban történtek és érintették a lakossági devizamegta­karításokat is. Bulgária jlevizatartalé­kait most a Nemzetközi Valutaalap hi­teléből pótolja. E sZAK-KOREA kormánya úgy döntött, hogy az ország észak-keleti ré­szén Nadzsim kikötőváros térségében szabadkereskedelmi övezetet hoz létre 621 négyzetkilométeren. A térségben külföldi vállalatok kereskedhetnek és a KNDK megvédi a külföldiek beru­házásait. A usztriában a tömegtájékoz­tatási eszközökben leggyakrabban használt kifejezés a múlt évben a „há­ború” szó volt. Ezt az adatot két számí­tógéppel 6 ezer, az év folyamán közölt hír alapján állapították meg. Naponta a háború szót tizenhétszer írták le az APA hírügynökség jelentéseiben. Brit orvosok kétféle gyógyszer kombinációjával kezdték kezelni az AIDS-ben megbetegedett pácienseket. A két szer egyikét eddig csak lázkiüté­sek kezelésére használták. Kitűnt, hogy az AZT nevű új gyógyszerrel keverve igen jó hatással van az AIDS-betegek­­re, akik halandósága így a felére csök­kent a megfigyelt időszak alatt. HoNECKER volt német vezető ügyében Észak-Korea felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a kiutasított Honecker gyógykezelését Ko­reában. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a volt német vezető jelenleg fizikailag és lelkileg igen súlyos állapotban van. K olumbiában a múlt hétvégén tizennégy személyt öltek meg, köztük egy 36 éves újságírót, aki az El Tiempo című lapot tudósította. A tudósító már a hatvankettedik újságíró, akit Kolum­biában 1977 óta megöltek. Dúl,-LIBANONBAN az izraelpárti dél-libanoni hadsereg megerősített állása közelében tegnap bomba robbant, amely egy katonát megölt és négyet megsebesí­tett. Az arabok a merénylettel tiltakoztak az izraeli és dél-libanoni katonák támadá­sai ellen, amelyeket a madridi békekonfe­rencia idején hajtottak végre. K am bodzsában tegnap többhe­tes halogatás után összeült az ország Legfelsőbb Nemzeti Tanácsa. A tanács­ban helyet foglalnak a négy kambodzsai politikai erő képviselői, köztük a vörös khmerek is. A tanácskozás székhelyét szigorúan őrzik, mert a lakosság tiltako­zik a tömeggyilkosságokat elkövető vö­rös khmerek jelenléte ellen. Károlyváros rendszeres tüzérségi bombázása lassan, de biztosan romhalmazzá változtatja a várost Képünkön az egyik tönkrelőtt lakóházat láthatjuk Az aznapi tüzérségi támadásnak tíz ember esett áldozatul (Telefotó: CSTK/AP) Szünet nélkül lövik Károlyvárost Horvát offenzíva Károlyváros horvátországi ipari központ, amely ötven kilométernyire fekszik Zágrábtól. Tegnapra virradóra szünet nélkül hullottak a tüzér­ségi gránátok a városra. A jugoszláv szövetségi hadsereg és a szerb önkéntesek folytatják támadásukat Örömmámor az arab fundamentalisták körében * Észak-afrikai földrengés

Next

/
Thumbnails
Contents