Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-28 / 262. szám
1991. december 28. Az arab—izraeli tárgyalások harmadik menete Szabad újság___________ 3 „Uj Jugoszláviával” próbálkoznak Moszkvában folytatják Japán és az Európai Közösségek közösen elnökölnek m^jd a közel-keleti békekonferencia további menetének tárgyalásain, amelyeket Moszkvában január 28—29 között rendeznek meg. A többoldalú tárgyalások harmadik menetét a területi biztonság és együttműködés kérdéseinek szentelik. Japán és az Európai Közösségek, valamint az Egyesült Államok a gazdasági fejlesztésről tárgyaló csoportokban elnökölnek, az Egyesült Államok és Oroszország pedig a fegyverzetellenőrzési tárgyalások fölött vállal védnökséget A moszkvai konferencián az izraeli, szíriai, libanoni és a közös jordániai-palesztin küldöttség mellett további államok képviselői is részt vesznek, így Szaúd-Arábia, Egyiptom, Oroszország, Kína, Kanada és mások küldöttei. A Szovjetunió széthullása után létrejött bizonytalan helyzetben kétségek merültek fel afelől, hogy Moszkvában rendezzék-e a béketárgyalások harmadik menetét. Vlagyimir Polakov egyiptomi orosz nagykövet azonban megerősítette, hogy Moszkvában rendezik meg a találkozót. Szíria külügyminisztere e héten bejelentette, hogy országa a tárgyalások regionális kérdésekkel foglalkozó szakaszában nem vesz részt, amennyiben a kétoldalú arab—izraeli tárgyalások nem hoznak eredményt. A térséggel összefüggő hír, hogy idén a Szovjetunióból csak 140 ezer zsidó települt át Izraelbe. Arra számítottak, hogy az áttelepülő szovjet zsidók száma idén 400 ezer lesz. Izrael bevándorlásügyi minisztere közölte, hogy Izrael idén 20 ezer etiópiai menekültet is befogadott, és egyetlen akció során 36 óra leforgása alatt 14 ezer személyt telepített át az afrikai országból. A Szovjetunió széthullása után a miniszter jövőre várja az oroszországi zsidó bevándorlók újabb hullámát. Több mint harminc polgári személyt, többnyire idős embert öltek meg a múlt héten Vocin községben, ahonnan a horvát fegyveresek kiűzték a szerb katonákat. Képünk a község utcáján, az öldöklés után készült (Telefotó: ÓSTK/AP) Súlyos támadás Károlyváros ellen Tegnapra virradóra súlyos tüzérségi támadás érte Károlyvárost. A szövetségi hadsereg hozzávetőlegesen 500 tüzérségi gránátot lőtt a barokk kisvárosra. Több lakóépületet és fontos objektumot lőttek rommá. A Károlyváros környéki falvakat és Eszéket is lőtte a tüzérség. Jugoszlávia szerb befolyás alatt álló politikai vezetése egy megállapodás kidolgozásán fáradozik, amely alapján kihirdethetnék az „új Jugoszláviát”. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a csonka jugoszláv államelnökség, a parlament vezetősége és 11 szerbpárti politikai szervezet megállapodott, hogy az új Jugoszláviáról január 3-án Belgrádban tárgyalnak. Meghívtak minden olyan politikai erőt, amelynek „érdeke, hogy Jugoszlávia fennmaradjon”. Branko Kostic, az államelnökség alelnöke a múlt héten bejelentette, hogy a jövőben Jugoszlávia Szerbiából, Montenegróból, valamint Bosznia-Hercegovina és Horvátország olyan területeiből állana, ahol a szerb nemzeti kisebbség autonómiát hirdetett ki. Pénzügyi szakértők számításai szerint a polgárháború 30 milliárd dollár kárt okozott az országnak. A Politika című lap szerint ez az összeg magában foglalja a közvetlen és a közvetett károkat is. A múlt héten a jugoszláv igazságügyminisztériumhoz befutottak az első kártalanítási kérelmek, amelyeket jelenleg természetesen nem lehet kielégíteni. Felújultak a harcok Grúzia fővárosában Tbilisziben rövid tűzszünet után ismét felújultak a harcok a Gatnszahurdia elnökhöz hű erők és a lemondását követelő ellenzéki fegyveresek között. Az ellenzéki nemzeti gárda fegyveresei tegnapra virradóra elfoglalták a grúzíai KGB titkosszolgálat székházát. Az épületből néhány politikai foglyot szabadítottak ki, köztük Csanturíját, az ellenzék egyik vezetőjét, akit Gamszaburdia parancsára tartóztattak le idén októberben. Tbilisziben gépfegyverekkel és rakétákkal lövik egymást a szembenálló felek. Több épület lángba borult. A harcok során hétfőig 42 halottról és több tucat scbcsüttrtS érkezett jelentés- A mentőautók nem tudják megközelíteni az ostromlott partement épületét. A jugoszláv hadsereg vezetése azzal vádolta meg Magyarországot, hogy területén lehetővé teszi a horvát egységek harci felkészülését, hogy azokat a szerb önkéntesek és a szövetségi hadsereg ellen vethessék be. A belgrádi Borba című lap egy katonai vezetőt idéz, aki kijelentette, hogy a magyarok nyíltan támogatják a horvátokat. Szerinte horvát csapatokat láttak a határ magyar oldalán. Budapest állítólag lehetővé teszi, hogy „a horvát csapatok magyar területen keresztül behatoljanak a jugoszláv hadsereg által ellenőrzött területekre”. Hajdar Abdas Saß vezette a palesztin küldöttséget a washingtoni béketárgyalásokon (jobboldalt). Baloldalt Hanan Asravit, a palesztin küldöttség szóvivőjét láthatjuk (Telefotó: tSTK/AP) Miért keltenek félelmet a szovjet atomfegyverek? Atomtudóst, rakétát tessék... A volt Szovjetunióban bekövetkezett gyökeres változások kapcsán a leggyakrabban az atomfegyverek biztonságának kérdése merül fel. Emiatt utazott nemrég Moszkvába és a többi atomfegyvereket tároló köztársaságba James Baker amerikai külügyminiszter is. Felmerülhet a kérdés: miért fél a világ a szovjet atomfegyverektől, amikor a Szovjetunió már nem létezik, és a hidegháború korszaka is véget ért. A kérdésre, miért keltenek félelmet mégis a szovjet atomfegyverek, a Washington Times című amerikai lap egyik cikke próbál választ adni. A cikket az alábbiakban ismertetjük. Az amerikai lapokban cikkek jelentek meg arról, hogy a hazájukban méltánytalanul gyengén fizetett, álláslalanságra és alacsony nyugdíjakra kárhoztatott szovjet nukleáris szakértők közül egyre többen valamelyik nukleáris ambíciókkal rendelkező harmadik világbeli országba szerződnek. A volt Szovjetunióban négyezer atomtudóst tartanak nyilván akik egész életükben a hadiiparban dolgoztak. Fizetésük sohasem volt túl magas. A kommunista uralom idején mozgásukat is erősen korlátozták, csak a külföldiek elől elzárt városokban lakhattak. A sikertelen moszkvai államcsíny óta a helyzet alaposan megváltozott. A KGB jó pénz ellenében hamis igazolványokkal látja el őket, amelyekkel külföldre utazhatnak és ott munkát vállalhatnak. A kiszivárgott hírek szerint eddig mintegy 60 nukleáris szakértőnek sikerült távoznia az országból. Az okirathamisítók egy-egy hamis igazolványért 1000 dollárt kémek. Állásajánlatban sincs hiány. India, Pakisztán, Irak, Irán és Brazília évi 36—75 ezer dolláros fizetést és szolgákkal ellátott ingyenlakást ajánl az állást kereső szovjet tudósoknak. A központi hatalom összeomlásával a nukleáris export ellenőrzése egyre nehezebbé válik. Szinte elkerülhetetlen hogy a szovjet tudósok és mérnökök megúnva az otthoni kilátástalanságot és nyomort előbb vagy utóbb fel ne ajánlják szolgálataikat az otthoninál százszor jobban fizető külföldi vállalatoknak. Ezzel együtt a szovjet fegyverek is útnak indulnak a külföldi piacok felé. A volt Szovjetunióban szinte mindent áruba bocsátanak, ami korábban féltve őrzött hadititoknak számított. A legmodernebb MIG-31 vadászbombázók, a híres T-72 vagy T-80-as harckocsik a nyugati piac legkeresettebb portékái közé tartoznak. Egy fegyverkereskedő közzétette a Nyugaton kapható szovjet haditechnika áljegyzékét: eszerint egy T-72 harckocsi potom 25 ezer dollárba, egy 30—50 millió dollárt érő MÍG harcigép mindössze félmillióba kerül a nemzetközi piacon. Nem csoda, hogy akad rájuk vevő. Az eladók gyakran olyan szovjet tábornokok, akik tudják, hogy rövidesen elbocsátják őket, és nem lesznek képesek eltartani családjukat. Azonban nemcsak nukleáris szakértők és mérnökök ragadtak vándorbotot. Velük együtt magasrangú katonatisztek százai is útra keltek, hogy jó zsoldért bármely országba elszegődjenek. Többen Nyugat-Európában vagy Latin- Amerikában bűnöző bandáknak ajánlották fel szolgálataikat." Ne felejtsük el, írja a Washington Times, hogy a volt Szovjetunióban ma 40 ezer katonacsalád él otthon nélkül. A kelet-európai országokból kivont szovjet csapatok legtöbbje ideiglenes sátortáborokban lakik. Csak Ukrajnában háromezer atomrobbanófejet tárolnak. Ukrajna a legnagyobb kelet-európai ország amely a taktikai atomfegyvereken kívül még 176 interkontinentális rakétával is rendelkezik, és cirkálórakétákat is gyárt. Az amerikai titkosszolgálat jelentése szerint a jelenlegi zűrzavaros helyzetben bármikor előfordulhat, hogy valamelyik szovjet tábornok nukleáris hadianyaggal megrakott repülőgépével Líbiában landol, ott több milliós üzletet köt Kadhafi elnökkel, majd Brazíliába távozik. Az ilyen veszélyt növeli, hogy 86 szovjet hadosztály saját harcászati nukleáris fegyverrel rendelkezik. A káosz és anarchia növekedésével egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hadsereg megpróbálja magához ragadni a hatalmat. Természetesen nem a régi kommunista rendszert akaiják visszaállítani, mert arról mindannyian tudják, hogy működésképtelen. Vitalij Korotics, az Ogonyok című hetilap főszerkesztője az Egyesült Államokban járva egyszer kijelentette: „Helytelen lenne, ha az amerikaiak illúzióban ringatnák magukat a szovjet emberek gondolkodásmódját illetően. Ha megkérdeznék őket, hogy mit választanak inkább: szólásszabadságot, többpártrendszerű demokráciát vagy inkább diktatúrát finom kolbásszal, ők biztosan a finom kolbász mellett döntenének.” BAC N émetország csehszlovákiai határán meggyorsult a forgalom. A német szövetségi belügyminiszter közölte, hogy ez a határátkelőhelyekhez vezető utak kiszélesítésének és az útlevélellenőrző személyzet száma növelésének köszönhető. Á bonni kormány Csehszlovákiával és Lengyelországgal egyezményt akar kötni a kamionok határátkelésének meggyorsításáról. A jelenleg 20 órát is meghaladó várakozási idő a kamionok számára azzal is csökkenthető lenne, mondta a miniszter, ha a szállítást jelentős részben a közutakról a vasutakra helyeznék át. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK és az Európai Közösségek kölcsönös kereskedelméről közöltek a napokban adatokat: míg öt évvel ezelőtt az USA kereskedelmi deficitje az EK 12 országával szemben jelentős volt, ma az USA 45 százalékkal növelte exportját és a hiány helyett kereskedelmi többletet ért el. Ez a többlet az év végéig eléri a 15 milliárd dollárt. Az USA kereskedelmi körei tartanak attól, hogy az egységes európai piac megvalósulása 300 feltételt ír elő az EK-n kívülálló országok számára, és többezer szabvány kidolgozása még várat magára. BAC L ibanonban a rendőrség bejelentette, hogy megtalálta William Buckley amerikai túsz holttestét. Buckley a CIA libanoni főnöke volt, és 1984 márciusában rabolták el. Az iránpárti Iszlám Szent Háború Szervezete Bejrútban közötte, hogy a most kiadott holttest valóban Buckleyé. Stockholmban az Arianda repülőtéren felszállás közben szerencsétlenüljárt egy utasszálító repülőgép, amelynek fedélzetén 122 személy tartózkodott. A SAS légitársaság gépének szerencsétlensége során 14-en sebesültek meg, köztük 7-en súlyosan. Száz utasnak semmi baja sem történt. A gép lezuhanása után három darabra tört, de szerencsére nem gyulladt ki. Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy a Líbia ellen hozott gazdasági szankciókat nem vonja vissza, mert Kadhafi kormánya továbbra is támogatja a nemzetközi terrorizmust. K uVAITBAN 1994-ig is eltart, amíg felszedik az ország iraki megszállása idején telepített összes aknát. Elaknásították az ország egész partvidékét, mert a szövetségesek támadását a tenger felől várták. A több mint félmillió iraki akna közül eddig 30 ezret hatástalanítottak. BELGIUMBAN felmérést végeztek a középiskolák diákjai között arról, mit tudnak a fiatalok a náci „harmadik birodalomról”. A megkérdezettek egyharmada nem tudott a náci zsidótörvényekről, kétharmada sosem hallott Göbbelsről és csak minden harmincadik fiatal hallott valamit a belgiumi bandei eseményekről, amikor a nácik a község minden férfilakosát a karácsonyi éjféli mise után kivégezték. DALLASBAN árverésre bocsátották Jack Ruby pisztolyát, amellyel agyonlőtte Kennedy elnök gyilkosát. A pisztolyért az ismeretlen vásárló 200 ezer dollárt adott. Jack Ruby bátyja kijelentette, hogy a bevételt 240 ezer dolláros adóhátralékának törlesztésére használja fel. N aGY-BRITANNIA csökkenti az északi-tengeri kőolajfejtést. A múlt hónapban a korábbinál napi 64 ezer hordóval kevesebb olajat hoztak a felszínre a tengeri fúrótornyokban, és így az itteni fejtés a kétmillió hordónyi határ alá csökkent. A szakértők a csökkentést annak tudják be, hogy a kőolajpiac telített, és csökken az érdeklődés a kőolaj iránt. MOSZKVÁBAN egy 120 ezer ember számára óvóhelyül szolgáló „földalatti várost” fedeztek fel. Az Argumenti i Fakti című lap szerint az óvóhelyet a 60-as években kezdték építeni és a 70- es években fejezték be. Ä lap szerint a 120 méter mélyen fekvő óvóhely atomtámadás esetén is megvédte volna a Szovjetunió vezetőit, az egész apparátust és családtagjaikat. A hatalmas élelmiszer-tartalékok és energiaforrások, valamint az akkori technológia csúcsán álló berendezések állítólag 30 évig túlélést biztosíthattak az ottlevők számára. A szovjet hatóságok sohasem tájékoztattak erről a létesítményről és a lap az amerikai védelmi minisztérium adataira hivatkozik.
