Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-28 / 262. szám
1991. december 28. Szabad ÚJSÁG „Tovább hull a vakolat” V áclav HAVEL államfő december 27-ével befejezettnek nyilvánította a Szövetségi Gyűlés őszi ülésszakát, egyben bejelentette, hogy a tavaszi ülésszak 1992. január 6-án kezdődik. APRÓSZENTEK ünnepe alkalmából a szlovákiai püspöki kar pásztorlevélben emlékezett meg az ártatlanul legyilkolt gyermekekről, elsősorban azokról, akik az 1957-ben életbe léptetett abortusztörvény következtében nem születhettek meg. A Szlovákiában meg nem született gyermekek száma azóta mintegy egymillió kétszázezerre tehető. A SZVIDN1KI városi magisztrátus által építtetett repülőtér Északkelet- Szlovákia általános fejlődését szolgálja majd. A létesítményből eddig elkészült egy 1200 m hosszú aszfaltozott leszállópálya a bekötőutakkal együtt, s a polgármester szerint 1992 második félévében fel is szállhatnak innen az első repülőgépek. A DEMOKRATIKUS MUNKAPÁRT alelnöke, Zdenek Pikryl követeli, hogy rehabilitálják Morvaországot és Sziléziát, adják vissza ezen országrészeknek az őket megillető rangot. Vissza kell térni 1989 novemberének eszméihez, a toleranciához és a párbeszédhez, s a hatodainak és a balközép irányzatoknak is szót kell érteniük, hogy a marakodás helyett a szolidaritás, a megértés és az önzetlenség is visszatérjen a politikai életbe. A REPUBLIKÁNUS PÁRT büntetőjogi eljárást kezdeményezett Marán Őalfa szövetségi kormányfő ellen a Cseh Köztársaság legfőbb ügyészségén. A feljelentés szerint „... a csehszlovák kormány már akkor (a 80-as években) aláírta az alapvető emberi jogok és szabadságjogok betartásának kötelezettségét. Marián Óalfáról köztudott, hogy ő volt az az ember, aki ha máskor nem, 1989 elején előkészítette azokat az akciókat, amelyek éppen az emberi jogok és szabadságjogok elnyomását szolgálták.” A CSEH KÖZTÁRSASÁGBAN január elsejétől új jelvénye lesz a bűnügyi rendőröknek. Az ovális jelvényen a fekete színű azonosítószám mellett a „Kriminálna polícia” felirat olvasható, és színesben a Cseh Köztársaság címere látható. SZLOVÁKIÁBAN a karácsonyi ünnepek alatt 55 betöréses rablást követtek el, de történt több jelentős anyagi kárt okozó tűzeset is. Az EMBERI KÖZÖNY ELLEN tartandó nagygyűlésen, melyet tegnap Pozsonyban a Béke téren kellett volna megtartani, csak az újságírók jelentek meg. A tüntetés a jugoszláviai helyzet békés megoldásáért emelt volna szót, s nyitánya lett volna annak a békemenetnek, amely ma indul el e térről, hogy Ausztrián keresztül Szlovéniába, esetleg Zágrábba is eljusson. Jelzés nélküli híranyag: CSTK (Folytatás az 1. oldalról) nyeként” megkezdődött a túl veszteséges vállalatok felszámolása. Szám szerint 15 szlovákiai építőipari cégről van szó, például a Centrostavról és a POVUS-ról. A tárcavezető pozitívumnak minősítette, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya módosította a reszorttal kapcsolatos álláspontját. Ez abban nyilvánult meg, hogy az építőipar 2 milliárd korona rendkívüli dotációt kapott, amelyet a megkezdett beruházások — lakások, egészségügyi létesítmények stb. — kivitelezésének befejezésére fordítják. Az év végén főleg az építőipari munkákat sikerült sikeresen „exportálni”. Példaként azt a 600 lakást említette meg, amelyet a szlovákiai építőipari alkalmazottak nem egész hat hónap alatt „húztak fel” Krivojrokban. A honi szakemberek sikeresek voltak Németországban és az Egyesült Arab Emírségben is. Arra a kérdésre, vajon mi vár az úgynevezett komplex lakásépítésre, Jozef Bútora azt válaszolta, hogy a megkezdett lakásépítések befejezésére 1992-ben és 1993-ban megkö(Folytatás az 1. oldalról) az új vezetés apparátusának hozzá nem értését. Rámutatott arra a szinte hihetetlen hibára, amelyet Jelcinnek az Észak-atlanti Szövetséghez címzett levelében elkövettek. A levélben az állt, hogy „Oroszország napirendre tűzi belépését a NATO-ba”. A valóságban a mondat helyes szövege így szólt: „Oroszország jelenleg nem tűzi napirendre belépését a NATO-ba”. Ugyancsak bírálat éri a vezetést az orosz alkotmánybíróság részéről. Az alkotmánybírák szerint az Orosz Föderáció törvényhozó és végrehajtó szervei teljesen figyelmen kívül hagyják az alkotmány előírásait. Az alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy az alkotmányt önkényesen értelmezik, ami lehetetlenné teszi a jogállam kialakítását. Az Orosz Föderáció parlamentjének elnöksége gyakran túllépi hatáskörét, amivel — például a sajtótörvény esetében — gyakorlatilag korlátozta a szólásszabadságot. A legnagyobb bírálat Jelcinnek azt az intézkedését érte, amellyel összevonta a szövetségi és az orosz belügyminisztériumot, valamint a szövetségi biztonsági zelítőleg 18,5 milliárd koronára volna szükség. Ennyire azonban a szlovákiai költségvetésből nem futja. A pénzhiány azt okozza, hogy tovább húzódnak az építkezések. „Átmeneti kiutat jelenthet, hogy mintegy 4,5 milliárd korona értékben kötvényeket bocsátunk ki. A helyzettel azonban ennek ellenére sem lehetünk elégedettek, ezért további pénzszerzési lehetőségeket is keresünk. Az egyik például a lakások eladásában kereshető” — emelte ki. Végezetül Jozef Bútora a reszortra háruló legfontosabb jövő évi feladatokról beszélt. Mint hangsúlyozta, külföldi partnereket kell keresni a lakások szigetelésének finanszírozására, továbbá az eddiginél több munkát kell vállalni külföldön, több építőanyagot kell exportálni. A miniszter főleg a volt Szovjetuniót és Németországot említette meg. Leszögezte, hogy előnyös kooperációs megállapodásokra van szükség az építőanyagok minőségének javítása, a választék bővítése, valamint az építővállalatok tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében. ügynökséget és egyetlen intézményt alakított ki belőlük. A TASZSZ-nak nyilatkozott Nyikolaj Rizskov volt szovjet kormányfő. Kijelentette, hogy a Szovjetunió elnökének lemondásával egyidőben véget ért a peresztrojka is. Hasonló véleményen van a szovjet sajtó többsége is. A Moszkovszkaja Pravda szerint Gorbacsovnak sikerült a pártbürokrácia hatalmas gépezetét szétrombolnia, de a jövőt illetően csak a demokrácia lehetőségébe vetett hitet építette fel. A magyarországi Népszabadság szerint sokan azt vetik majd Gorbacsov szemére, hogy nem tudott szembeszegülni környezete konzervatív erőivel. De Gorbacsov érdemének tudja be, hogy megvédte az országát az általános konfrontációtól, és megmutatta a világnak, hogy minden helyzetben lehet politikai megoldásokat találni. A Berliner Morgenpost német lap szerint Gorbacsovnak két dolog nem sikerült: nem tudta talpra állítani a beteg szovjet gazdaságot és nem bírta megakadályozni a nemzetiségi probléma kirobbanását. A peresztrojka véget ért Egy tanfolyam tanulságai Háromnapos tanfolyamnak adott otthont nemrég a Csemadok kiráfyhelmeci szervezete. A továbbképzés — amelynek rendezője a Gazda Kereskedelmi Kft., továbbá a Csemadok és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt — célul tűzte ki, hogy megismertesse a jelenlevőket a piacgazdaság kiépítésének lehetőségeivel a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ipari termelésben, a piacszabályozás elemeivel, a mezőgazdasági vállalatok jövőjével, a vállalkozóvá válás lehetőségeivel. Az előadások magas szakmai színvonalát a magyarországi előadók „biztosították". Olyan témakörökről nyújtottak tájékoztatást, amelyek elősegíthetik a nálunk még csak gyerekcipőben járó privatizáció kibontakozását. Az előadások felöleltek minden olyan területet, amelyeken a most induló vagy még csak indulni szándékozó vállalkozók egyelőre csak bizonytalanul és óvatosan tapogatóznak Különösen érvényes ez a mezőgazdaságra, amely a kormány nemtörődöm politikája következtében nagyon mélyre süllyedt: a vállalatok többnyire eladási gondokkal küszködnek, és csak elkeseredetten figyelhetik, hogyan szedi le a sápot a kereskedelem és az élelmiszer-feldolgozó ipar, hogyan „alakulnak át” az alacsony felvásárlási árú termékeik sokszorosan drágább áruvá. „Elégedett” lehet az a szövetkezet, amely tagjainak idejében (vagy némi késéssel) egyáltalán fizetést tud adni... A bizonytalan pénzügyi szituációban levő mezőgazdasági üzemek helyzetük jobbra fordulását csak az ágazat reformjától, a piacgazdaság kiépítésétől és az állami finanszírozástól remélhetik, ez utóbbi minden fejlett országban magától értetődő dolog. Szinte hallani vélem a rosszmájú kérdést: „Mi közünk nekünk a fejlett országokhoz?” A mezőgazdaság felélesztéséhez szakemberekre van szükség akik tapasztalatokat szereztek a piacszabályozás terén, ismerik a vállalkozói normákat és jogi előírásokat, akik járatosak a kapcsolatteremtésben a bankokkal és más pénzügyi intézetekkel Nyilvánvaló, hogy egy háromnapos tanfolyam végeztével nem kész vállalkozó lép ki az előadóterem ajtaján, felvértezve minden szükséges ismerettel De az biztos, hogy a Bodrogköz és Ungvidék összes szövetkezeti elnöke tanulhatott volna néhány dolgot ezalatt a néhány nap alatt. Hiszen az előadók nem lélektelen előadásokat, unalmas felolvasóesteket tartottak, hanem igyekeztek valóban olyan ismereteket átadni a jelenlevőknek, amelyeket a mindennapi munkában hasznosíthatnak A hivatalos konzultációs időn kívül is bármikor szívesen megszakították előadásukat, válaszolva a kérdésre. Azon nem csodálkoztam, hogy az előadóterem nem pattog eresztékeiben az érdeklődők sokaságától, de az egy kicsit meglepett, hogy az első nap reggelén mindössze tízegynéhányon gyűltünk össze, ez a szám is féltucatra apadt a délelőtt folyamán (ők hűségesen ki is tartottak a „végsőkig"). A szervezők bizonyára Dél- Szlovákia más területein is terveznek hasonló tanfolyamokat, hiszen égető szükség van rájuk, de a királyhelmeci biztosan nem szítja a lelkesedésüket. Lehetne azon elmélkedni, hogy ugyan kérem, karácsony előtt pár nappal kinek van ideje végigülni egy háromnapos tanfolyamot. Karácsony ide, karácsony oda, én mégis azt gondolom, a hiba nem az érintettek érdektelensége volt. Kicsivel nagyobb reklámmal jobb tájékoztatással egy ilyen tanfolyam akár nyereséges üzleti vállalkozás is lehetne. TÓTH FERENC Az óév eseményei JANUÁR 1.1. — bevezették a szabad árképzést 1.9. — a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az emberjogi alkotmánylevelet 1.12—13. — a Polgári Fórum közgyűlésén döntést hoztak a mozgalomnak politikai párttá történő átalakításáról 1.13. — a szövetségi kormány elítélte a katonai erők alkalmazását Litvániában I. 16. — a Szövetségi Gyűlés nyilatkozatot fogadott el a litvániai helyzetről és felszólította a szövetségi kormányt, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a Varsói Szerződés feloszlatásáról 1.17. — a szövetségi kormány támogatásáról biztosította a nemzetközi közösség azon törekvését, hogy kikényszerítsék Kuvait felszabadítását 1.26—27. — az első árverésekkel megkezdődött a kisprivatizálás 1.29. — a Szövetségi Gyűlés törvényt fogadott el a nyugdíjak emeléséről I. 30. — a parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely módosítja és kiegészíti a bírósági rehabilitásáról szóló jogszabályt FEBRUÁR II. 3. — megkezdődött az ország állami és politikai vezetőinek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államjogi elrendezéséről, az új alkotmányokról, valamint a hatáskörök felosztásától szóló tárgyalássorozata II. 4—5. — hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában Zsdju Zselev bolgár államfő II. 15. — Václav Havel, Marián Őalfa és Jifí Dienstbier Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország legfelsőbb vezetőinek visegrádi csúcsértekezletén együttműködési nyilatkozatot írt alá II. 17—18. — hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában Violetta Chamorro aszszony, Nicaragua elnöke II. 20. — Prágában megnyitották az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Titkárságát II. 21. — a Szövetségi Gyűlés elfogadta a nem bírósági rehabilitásról szóló törvényt, a kárpótlási törvényt; Csehszlovákiát felvették az Európa Tanácsba II. 23. — A Polgári Fórum két ágra szakadt: a Polgári Mozgalomra és a Polgári Demokrata Pártra II. 26. —a parlament jóváhagyta a nagyprivatizációs törvényt II. 27. — a Szövetségi Gyűlés elfogadta az alkotmánybíróságról szóló törvényt MÁRCIUS III. 1. — Brüsszelben megállapodás született a NATO és Csehszlovákia közötti hivatalos katonai kapcsolatokról III. 14. — Václav Havel a szlovák televízióban beszédet intézet a szlovák nemzethez; a csehszlovák államiság emlékművénél incidensre került sor, amelynek során a Szlovák Állam kikiáltásának 52. évfordulója alkalmából tartott nagygyűlés néhány résztvevője rátámadt az államfőre III. 17—23. — a köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Luxemburgban, Belgiumban, Hollandiában; felszólalt a NATO tanácsának rendkívüli ülésén III. 20. — a Szövetségi Gyűlés törvényt hagyott jóvá a sajtó- és egyéb hírközlő eszközbeli hatáskörök felosztásáról a föderáció, Csehország és Szlovákia között III. 27. — lemondott prágai érseki rangjáról FrantiSek Tomááek bíboros, helyére Miroslav Vlk püspököt nevezték ki ÁPRILIS IV. 14—15. — Václav Havel látogatást tett Nagy-Britanniában; részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megnyitóján és szerződést írt alá a bankhoz való csehszlovák csatlakozásról IV. 17. — a köztársasági elnök Lányban találkozott a szlovák politikai reprezentáció képviselőivel; haladást értek el az új alkotmányok kidolgozásával kapcsolatos vélemények közeledésében IV. 22 — Alexander Dubéek Strasbourgban beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 43. ülésszakán IV. 23. — a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége felmentette tisztségéből Vladimír Meéiart, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökét, helyére Ján Őamogursk^t nevezték ki IV. 27. — a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom két politikai szubjektumra szakadt: a NYEE-re és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra MÁJUS V. 5. — a csehszlovák vegyvédelmi egység 60 tagja visszatért a Perzsa-öbölből; a többiek május 8-án, illetve augusztus 31-én érkeztek haza V. 6—9. — hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában a brit trónörökös, Károly herceg és felesége, Diana hercegnő V. 8—9. — Václav Havel Németországban járt és tárgyalt a csehszlovák—német alapszerződés előkészítéséről; a Nagy Károly Díj átvétele alkalmából felszólította a német politikusokat, hogy segítsenek a közép- és kelet-európai országoknak V. 10. — a politikai vezetők Lányban tanácskozást tartottak az alkotmányok kidolgozásáról; a szlovák fél ragaszkodott a „szerződés” elnevezéshez V. 15. — a Szövetségi Gyűlés törvényt hagyott jóvá a külföldi utazásokról és az útiokmányokról ^ V. 15—X. 28.—Általános Csehszlovák Kiállítás Prágában V. 21. — a parlament elfogadta a földtörvényt V. 21—29. — Václav Havel hivatalos látogatást tett Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Dániában V. 29. — a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a Szövetségi Tájékoztatási Szolgálatról és a hírszerzési eszközök alkalmazásáról szóló törvényt V. 30. — a szövetségi kormány egyetértését fejezte ki a KGST megszüntetéséről szóló jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban JÚNIUS VI. 4. — Jifí Dienstbier Párizsban memorunadumot írt alá a Csehszlovákia és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet közötti együttműködésről VI. 6—7. — látogatást tett Csehszlovákiában Dán Quayle amerikai alelnök VI. 12—14. — Prágában tanácskozást tartottak az európai konföderációról; Václav Havel csehszlovák és Francoise Mitterrand francia államfő kezdeményezésére elsőízben találkoztak 30 európai ország, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Japán neves politikai és kulturális személyiségei, illetve tudósai VI. 17. — a csehszlovák politikai reprezentáció tagjai Kroméffiben tanácskozást tartottak az államjogi elrendezésről; megállapodás született arról, hogy a CSNT és az SZNT között szerződést kötnek a közös állam elrendezésének elveiről, s a szerződésbe belefoglalják a szövetségi alkotmány kidolgozásának alapelveit VI. 21. — Csehszlovákia területét elhagyta az utolsó szovjet katonai szerelvény VI. 25. — a csehszlovák és a szovjet kormánybiztos jegyzőkönyvet írt alá a szovjet csapatok kivonásának befejezéséről JÚLIUS VII. 2. — a Szövetségi Gyűlés egyetértését fejezte ki a KGST megszűntetésétől szóló jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatban VII. 2—3. — hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában C. Salinas de Gortari mexikói elnök VII. 3—6. — Csehszlovákiában járt Francesco Cossiga olasz elnök VII. 4. — a parlament törvényt hagyott jóvá a vallásszabadságról, valamint az egyházakról és a vallási közösségekről VII. 9. — a parlament elfogadta a légkör szennyezőanyagokkal szembeni védelméről szóló törvényt VII. 10. — a Szövetségi Gyűlés törvényt hagyott jóvá a Szövetségi Rendőrségről és a Várrendőrségről VII. 11. — a Szövetségi Gyűlés elfogadta a csődtörvényt VII. 12 — a parlament egyetértését fejezte ki a Varsói Szerződés érvényességének hatályon kívül helyezésérő szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatban VII. 18. — a parlament elfogadta a népszavazási törvényt VII. 19. — Václav Havel aláírta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés ratifikációs okmányait (A 2. félév eseményeit lapunk hétfői számában foglaljuk össze.)
