Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-27 / 261. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. december 27. Mikulásvirág Mexikói származású, s az európai keresztény ünnepek jelképe, dísze, kedvelt növénye lett. Hosszú évekig csak a Paul Mikkelsen fajtát termesztették, melynek viszonylag gyenge nö­vekedésű, széles, élénkpiros fellevelei sokáig a növényen maradnak. A norvég Hegg cég által neme­sített fajták 1967-től terjedtek el. Újszerűségük a jó elágazóképes­ség: a hajtáscsúcsot visszavágva, az oldalrügyek kihajtanak és 3-4 egyenértékű hajtást fejlesztenek, egyenként 18-25 cm átmérőjű, színes levélbóbitával. Növekedé­se középerős, levelei fodorított to­jás alakúak, kihegyezettek. Reak­cióideje 9 hét, azaz a rövid nappa­lok kezdetétől 9 hét múlva virág­zik. Fellevélkoszorúja tartós, több hónapig díszít. Már évekkel ezelőtt megjelen­tek a krémfehér, lilásrózsaszín fellevelű fajták. Az Anette Hegg sorozat tovább gazdagította a szí­neket (narancspiros, liláspiros, narancssárga, rózsaszín). A fe­hér-rózsaszín márványozott felle­velű Anette Hegg Marble telje­sen újszerű. A hófehér Anette Hegg White, illetve Maxi változa­tát az angolok kedvelik. Az Eckespoint sorozat a gyen­ge növekedésű fajtákat képviselte az újdonságok között. Fellevelük nagy, bársonyos, korán és közép­korán virágoznak. A viszonylag új Gutbier fajták közül a hazai kertészetekben az Angelikát termesztik. Szépen ka­­réjozott fellevelei világító narancs­vörösek, tartósan díszítik a nö­vényt. Rövid tenyészidejű: 7-8 hetes, így 10 nappal korábban virágzik az eddigi termesztett faj­táknál. A Gutbie’ s Dorothee ezüstrózsaszín, a Regina krémfe­hér, a Steffi piros fellevelekkel pompázik. Valamennyiükre jel­lemző a jó elágazókészség. Az anyanövények sok dugványt hoz­nak, s azok könnyen gyökeresed­nek. Az augusztusi szaporításé Erzsébetre, Katalinra biztosan vi­rágzik. A hosszú szállítást a növé­nyek nehezen tűrik, a csukott kar­tondobozokban a levelek egy ré­sze lehullik. A Gross fajták kerekded felle­­velú újdonságok, közülük a Gro­pom krémrózsaszín, hamvas, kis­sé pöttyözött színével gyönyör­ködtet. Új program a mini mikulásvi­rág. A fajták nem újak, csak az alkalmazott technológia: a dug­ványokat későn szedik le az anyanövényekröl, a rövidnap­palos időszakban, amikor a vi­rág már differenciálódott. A be­gyökeresedett, 10-12 cm-es dugványok azonnal megszíne­sednek. A mikulásvirágot a termesztők a rövid termesztési idő, a jó idözít­­hetóség és a jó értékesítési lehe­tőségek, a vásárlók pedig a hosz­­szú élettartam, az erőteljes díszítő hatás miatt szeretik. • HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • Ausztriai példa almatermesztőknek 1989-ben a termesztők, kuta­tók, tanácsadók, mezőgazdasági hatóságok és kereskedők össze­fogásával alapították az integrált termesztést irányító és ellenőrző AGRIOS szervezetet, amely a környezetbarát technológiát ta­núsító emblémájával tovább nö­velte a dél-tiroli alma jó hírét. Mára már a termesztők 85 száza­léka csatlakozott. Útmutatást ad­nak a termesztőknek arra, hogy hogyan tudnak gazdaságosan, jó minőségű almát termelni, úgy, hogy közben az emberek egész­ségét és a környezetet is megóv­ják. A hazai szakirodalomban gyakran egybemossák az integ­rált termesztést a biológiai és a bio­dinamikus termesztéssel. Szük­ségesnek tartjuk leszögezni: lé­nyegében az integrált gyümölcs­­termesztés nem más, mint a ha­gyományos, ésszerű, környezet­­barát termesztés továbbfejlesz­tése. A sarkalatos kérdés a növény­­védelem. Alapelv, hogy a ter­mesztő többet tegyen a környeze­tért és a fogyasztóért, mint a ke­mikáliákat engedélyező hatóság. Az olasz hatóságok által engedé­lyezett 143 növényvédő szer kö-A kéregzúzalék rendkívül gaz­daságosan használható a kerté­szeti üzemekben, a parkokban és a kiskertekben a talaj takarására. Előnyei a következők: 1. A zúzalékból kialakított taka­róréteg nagy mennyiségű vizet raktároz és azt folyamatosan adja át az alatta lévő talajrétegnek. 2. Megőrzi a talajban tárolt nedvességet azáltal, hogy nem engedi meg a talajréteg felmele­gedését és a benne levő víz elpá­rolgását. Minthogy az egynyári vi­rágok és zöldségek gyökereinek nagy része a felső, 30 cm-es talajrétegben helyezkedik el, a növények vízellátása folyama­tos és egyenletes lesz. 3. A talajtakaró réteg megaka­dályozza a gyomosodást, mert a csírázó gyommagvak hajtásai nem képesek áttörni a takaróréte­gen. A kéregzúzalókkal borított parkfelületek nem igényelnek ka­pálást vagy vegyszeres gyomir­tást. 4. A kéregzúzalék fokozatosan - bár lassan - elbomlik, humifiká­­lódik és ezzel gazdagítja a talaj szervesanyag-tartalmát, követke­zésképpen termelőképességét is. 5. A kéregzúzalékkal takart ta­zül például az AGRIOS program­ban csak negyven használható. Kétharmadára csökkent a perme­tezések száma, megnyújtották a várakozási időket is. A fungici­­deket 20-30, az akaricideket 30, az inszekticideket 45, a herbicide­­ket pedig 60 nappal a szüret kez­dete előtt használhatják utoljára. A vegyszeres gyomirtást csak nagyon indokolt esetben és minél kevesebb sávban javasolják, szü­rettől szüretig legfeljebb kétszer. Szüret előtt zöldellnek a gyomok a fák alatt, ami a nitrogénelvonás miatt még előnyös is a gyümölcs minőségére. A magas gyomokat mulcsozzák vagy kaszálják, és a facsíkok talajtakarására hasz­nálják. További tanács a termesztők­nek, hogy hagyják el a szintetikus növekedésszabályozókat. Gyü­mölcsritkításra csak a naftilecet­­sav és bizonyos származékai, a gibberellinsav, valamint a kar­­baril (a Red Delicious és a Gloster esetén) engedélyezett. Használa­tuk egyáltalán nem jellemző, mert minden ültetvényben nagyon ala­posan, kézzel ritkítják a gyümöl­csöt. lajfelületek rugalmasak, igen kel­lemes rajtuk a járás. 6. A kéregzúzalék a kerti ágyá­sok közötti utak takarására is al­kalmas, hogy esős időben se le­gyenek sárosak. A faipari feldolgozó üzemekben keletkezett kéregzúzalékot leg­alább háromfelé ajánlatos szétvá­lasztani: 1. A nagyobb méretű kéregda­rabok a cserjék és fák aljának, nagyobb parkfelületek talajának takarására alkalmasak. 2. A középméretű zúzalék az utak burkolására, edényes és cserepes növények talajának a takarására használható. 3. A porszerű zúzalékot a leg­célszerűbb a talajba keverni - a szervesanyag-tartalom foko­zására. A nálunk fellelhető kéregzúza­lék többnyire luc- és jegenyefenyő törzsek kérgezéséböl keletkezik. A lombos fákról lehántott kéreg hasonlóképpen hasznosítható, jóllehet lassabban bomlik és a színe sem olyan szép, mint a rozsdabarna fenyözúzaléké. INFO LACTIFERM-az aktív egészségvédelem s_____________________________________ Nem újkeletű felfedezés alapján in­dították útjára a svéd Medipharm cég termékét a Lactifermet. Az idegen anyagokkal, szermaradványokkal, szerves hulladékkal küszködő mező­gazdaság, ezen belül az állattenyész­tés számára a legkézenfekvőbb meg­oldás, hogy az aktív egészségvéde­lem lehetőleg környezetkímélő is le­gyen. Leegyszerűsítve a helyzetet, a legtermészetesebb megoldást, az élöanyag anyagcserefolyamataiban képződő vegyületek a szervezetre ki­fejtett hatását hasznosítják. A Lacti­­ferm hatásának titka abban rejlik, hogy az állatok immunrendszerének terhelt­sége a minimálisra csökken. Energia­megtakarítás mellett, a kialakult hely­zet arányában növekszik a szervezet ellenállóképessége. Közismert, hogy a bél mikroflórája befolyásolja a takar­mányhasznosítást, az élő szervezet fejlődését. Az anyagcsere-folyamatok során képződő vegyületek pedig kihat­nak az állatok közérzetére, s egyidö­­ben az egészségére is. Az aktív mik­roorganizmusok közül a Streptococ­cus faecium játszik szerepet A LAC­­TIFERM, mint koncentrátum kerül for­galomba, amelyet könnyen lehet tej­be, tápszerbe keverve adagolni. Mint élő anyagot általában, a ké­szítményt is csak meghatározott felté­telek mellett lehet tárolni és hasznosí­tani. POLISZVETÁN új kertészeti fólia \______________________________ Kimutathatóan nagyobb ter­més, jelentős energiamegtakarí­tás, korábbi érés, jobb minőség érhető el az új kertészeti fólia alkalmazásával. A poliszvetán fó­lia a napfény ultraibolya sugárzá­sát a növény növekedésének szempontjából fontos vörös és infravörös sugárzássá alakítja. Ezáltal a növények fejlődése fel­gyorsul, a talaj és a levegő hő­mérséklete 3-5 C fokkal maga­sabb, a beérés 7-14 nappal ko­rábban következik be, mint a ha­gyományos polietilén sátorban. Alkalmazása a dísznövény és a korai zöldségtermesztésben kü­lönösen előnyös. Külföldi tapasz­talatok 20-50 százalékos termés­növekedésről számolnak be. Gyártási eljárását több fejlett or­szágban bejegyzett szabadalom védi. Részletek iránt, valamint a vá­sárlás lehetőségéről a GAZDA kft irodájában a 07 - 511 77, vagy a 07 - 592 33-as telefonszámon lehet érdeklődni. Talajtakarás A gilisztahumusz előkészítése és fermentálása A trágya feldolgozása gilisztákkal A kisüzemi és nagyüzemi gilisztate­lepek - gazdaságossági célból - épül­jenek, mindig közvetlenül a szervesa­nyag forrás közelébe. Ez egyben biz­tosíték arra, hogy rácsatlakozhat a bá­zistelep meglévő infrastruktúrájára, ami egyben a beruházási költségeket is kedvezően befolyásolja. A giliszta­telep indító technológiájának kapaci­tása illeszkedjen a szervesanyagfor­­rás teljes mennyiségéhez. A gilisztate­lep technológiája is csatlakozzon szervesen a szervesanyagforrás tech­nológiájához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a szervestrágya szállítójárműre kerülne, akkor az ágyáskészítő adapterrel felszerelt szervestrágyaszóróra rakják fel, és et­től kezdve a gilisztaprogramba megy át a szervestrágya. A többszöri fel- és lerakás emeli a költségeket, ezért a jó munkaszervezés alapvető kívánalom. A gilisztaprogramban a függőleges és vízszintes tépóhengerú szervestrá­gyaszórók felhasználhatók. Mindkét típusra megfelelő vastagságú lemez­ből elkészíthető az ágyáskészítő adapter, mely 180-220 cm szélessé­gű és a hátlap állítási lehetőségétől függő 40-60 cm vastagságú ágyást készít. Az ágyások vastagsága a szer­vesanyagtípustól függ. A gilisztatelepre tehát leggazdasá­gosabb az ágyáskészítő adapterrel felszerelt szervestrágyaszóróval szál­lítani a trágyát. A két telep távolsága 1000 m-en belül legyen. Ha a szer­vestrágyák nem tartalmaznak megfel­elő mennyiségű rostot (pl. fázisbontott trágyák, szennyvíziszapok), a szüksé­ges mennyiségű rostot valamilyen szalma hozzáadásával biztosíthatjuk úgy, hogy felrakatjuk megfelelő vas­tagságban a szalmát a szervestrágya­­szállító aljára és arra halmozzuk a trá­gyát. A gilisztatelepnek meghatározott II. területigénye van, melynél előnyös, ha a felület szilárd (beton stb.). Amennyi­ben nem áll rendelkezésre szilárd fel­ület, úgy az ágyások alá kétrétegű fóliát kell alkalmazni. A fóliaadagoló dobot a szervestrágyaszóró hátsó ten­gelye mögé kell illeszteni. A fóliának 60 cm-rel szélesebbnek kell lennie az ágyásnál. A gilisztatelep kialakításánál alap­vető kívánalom, hogy a területről min­denkor biztosított legyen a csapadék­víz elfolyása, hogy a telepen belül pangó vizek ne alakulhassanak ki. A giliszták szervesanyag feltárásá­ra két típusú technológia terjedt el: a ráetetéses módszer és az egyszerű telepítéses módszer. A ráetetéses módszernél 20-25 cm vastag trágyát telepítenek, majd arra 4-8 hetenként 8-15 cm vastag újabb réteget teríte­nek. A humusz ezekben a technológi­ákban 18-22 hónap múlva nyerhető ki. Hátránya a módszernek, hogy ráe­­tetés után a locsolások alkalmával a friss trágyából bemosódnak az alsó, kész humuszrétegbe a még fel nem tárt trágyarészek és esetenként a pa­­togén kórokozók. A humusz csak 18-22 hónap múlva nyerhető ki. Vizs­gálataink szerint viszont a humusz 6 hónap után erősen veszít beltartalmi és mikrobiológiai értékéből. A ráeteté­ses módszer élőmunka igénye rendkí­vül nagy. Az egyszeri telepítési mód­szert a faj biológiai igényének, a gépe­sítés lehetőségének és a gazdasá­gosság szempontjainak maximális fi­gyelembevételével dolgozták ki. Trágyát a meglévő gépek minimális módosításával telepítik. A letelepítés­kor a trágya lazítása, homogenizálása megtörténik. Ezt követően a technoló­gia szerint csak a locsolás és 4 heten­ként a humuszkitermelés munkafázisa marad. Egy ágyáshelyen évente 2 ro­táció valósítható meg, ami ágyás nő­ként 6 mázsa szervestrágya feltárást tesz lehetővé. Egy mázsa 60-70 szá­zalékos víztartalmú szervestrágyából 20-25 kg I. osztályú és 3-4 kg II. osztályú gilisztahumusz képződik, va­lamint szervestrágya-féleségtöl füg­gően 1-12 kg giliszta élötömeg. Az ágyásokba lerakott szervestrá­gyát levegős közegben 60-80 száza­lékos nedvességtartalom mellett elő­fermentálni kell, melynek időtartama 4-8 hét. Az elöfermentáció fokozato­san visszahúl, miközben levegős kö­rülmények között a különböző hőmér­sékleti zónákban élő mikroszerveze­tek azt lebontják és gyakorlatilag elő­készítik arra, hogy 22-24 C-fokra (a giliszták ideális telepítési hőmérsékle­tére) visszahúlve azok és a szimbion­­táik elfogadhassák. Az elöfermentáció pontos lezajlása alapvető feltétele a minőségi humusz előállításának. A hőmérsékletnek 40 C-fokot minden­féleképpen el kell érnie, de az 50 C- fokot nem haladhatja meg. A teljesen friss trágya ezzel a folyamattal készít­hető elő ahhoz, hogy a giliszták takar­mányként elfogadhassák. Az idősebb és nem jól kezelt szervestrágyákon az előfermentációs folyamat nem irányít­ható, és nem zajlik le szabályosan a hőmérsékleti folyamat. Ebből adó­dóan a belőlük képződő humusz sem lesz megfelelő minőségű (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents