Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-21 / 259. szám
Csempészek, figyelem! Vámőrök a határsávban 4____________________________ ÚJSÁG 1991. december 21. „Illatos karácsonyfát akarok...!“ „Apuci, milyen lesz a mi karácsonyfánk?“ - kérdi az autóbuszban az ülés mögül kikandikáló copfos szőkeség. „Olyan összecsukhatós, mint tavaly?!" Mivel a válasz elmarad, a kislány újra próbálkozik: „De én nem ám olyan karácsonyfát szeretnék, hanem igazit! És tudod, hogy miért?"- kérdez és felel a kis copf, mert ugye senki sem figyel rá. A karácsonyfát felállítanánk, feldíszítenénk, éppen úgy, mint azt, amit mindig előveszünk a szekrényből, és aztán elmennénk otthonról. Amikor hazajönnénk, kinyitnánk az ajtót, és a fa olyan, de olyan illatos lenne! Illatos karácsonyfát akarok! Nem tudom mi a neve annak a fának, de az a legillatosabb. Olyat vegyünk, jó? Olyan igazi, élő, illatos karácsonyfát!" „De kislányom, apu biztosan azért vett mű fát, hogy ne kelljen az élőt az erdőben kivágni. Te biztosan örülnél neki, de aztán kidobjátok a kukába és már nem törődtök vele. Igaz?" - felel a némaságba burkolózó, ablakon kibámuló apa helyett az előttük ülő utas. „Rendben“ - felel hosszas töprengés után a copfos. „Akkor ma este összecsomagolom a díszeket és kimegyek az erdőbe. Feldíszítem ott a legszebb fát, az őzikék majd segítenek. Az ajándékokat pedig majd hozzátok el. Legalább ti is megszagolhatjátok az igazi karácsonyfát. “ (száz) Nagykapos polgármestere óvatos - és borúlátó „Vidékünk gazdasági mellőzése várható“ A Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság Külkereskedelmi Minisztériumának irányítása alatt november 15-én újabb három járásban - nevezetesen a Nagykürtösiben, a Losonciban és a Rimaszombatiban - kezdte meg működését a Vámőrség. A testület munkájáról, valamint hatásköréről adott felvilágosítást JUDr. Marian Báláz, a Füleki Vámhivatal igazgatója és Mede Ernő fővámellenőr, a vámnyomozó csoport (Colná pátracia sluzba) vezetője.- Mi célból alakult meg a Vámőrség?- A testület feladata meggátolni a hazánkba illegálisan behozott áruk további forgalmazását, illetve lehetőség szerint már azok bejutását az országba. Szeretnénk továbbá megakadályozni a hazai árucikkek illegális kijutását az országból, és természetesen a tranzit áruk engedély nélküli árusítását.- Hogyan?- A vámhatársávban - ami alatt lényegében az országhatártól légvonalban 15 kilométeren belüli területsávot értjük - járőröző vámőreink a törvény értelmében hasonló jogokkal vannak felruházva, mint a határátkelőhelyeken szolgálatot teljesítő társaik. Vagyis az említett övezetben bárhol és bármikor vámellenőrzést tarthatnak. Jelzésükre mind a külföldi, mind a belföldi állampolgár köteles megállni és hivatalos iratokkal igazolni magát, megmutatni a csomagját, a személygépkocsi poggyásztartóját, illetve a teherszállító jármű rakterét. Abban az esetben, ha a vámőr külföldi árucikket talál, kéri annak vásárlási bizonylatát, amelyet az igazoltatott személy szintén köteles felmutatni. (Ezért ajánlatos vásárláskor a számlát gondosan eltenni - a szerző megj.) Ha az igazoltatott személy az árut külföldön vásárolta, nagyobb értékű árucikk esetén annak legális behozatalát csak vámcédulával igazolhatja.- Konkrétan milyen árura vonatkoznak a fenti előírások?-A hazai termékekről vámőreink nem kérik a számlát. Legfeljebb abban az esetben kerülhet kellemetlen helyzetbe az állampolgár, ha a vámőr az országhatár közelében igazoltatja, és a körülmények arra engednek következtetni - pl. „nagykereskedelmi“ mennyiségű áru van nála -, hogy az országhatáron akarja átvinni. A külföldi termékek esetében a vámhatársávban is figyelembe vesszük a határátkelőhelyeken érvényes előírásokat, vagyis havonta egyszer minden állampolgár külföldről 3 ezer korona értékben hozhat be vámmentesen árut. Ez azt jelenti, hogy a vám határsávban is csak nagyobb értékű árut kell számlával, illetve vámcédulával igazolni. A vámőrök feladata így tulajdonképpen a csempészárukkal való üzletelés megállítása. A kisebb értékű és a mindennapos használatra vásárolt termékek származása után a vámőr nem kutat. Abban az esetben viszont igen, ha nagyobb, úgynevezett üzleti menynyiségre bukkan.- Mi történik abban az esetben, ha a vámőr jelzésére az utas nem áll meg?- A határövezetben - 1 kilométerre az országhatártól - a vámtörvény értelmében a vámőr nemcsak önvédelmi célra használhatja a fegyverét, hanem ilyen esetekben is. Ha az utas - mondjuk gépkocsival - nem az ország belseje felé, hanem az államhatár felé halad és a vámőr jelzésére nem hajlandó megállni, az minden eszközzel, tehát fegyverrel is megállásra kényszerítheti.- Ha megáll, de nem veti alá magát az ellenőrzésnek?- Az idevonatkozó törvény értelmében ötezer korona pénzbírsággal sújtható.- S ha az ellenőrzés során a vámőr illegálisan behozott árut talál nála?- Ebben az esetben a büntetés nagysága a nála talált áru értékétől függ. A büntetés legalacsonyabb foka pénzbírság, de a vámőr lefoglalhatja, illetve el is kobozhatja az árut. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nemcsak azokra a polgárokra vonatkozik, akik terjesztik az árut, hanem azokra is, akik azt vásárolják. Az engedély nélküli árusoktól vásárolt termékek esetében általában fennáll annak a veszélye, hogy illegálisan hozták azokat be az országba, így a „vásárfia“ tőlük is bármikor elkobozható.- A Füleki Vámhivatal határkörébe gyakorlatilag három olyan járás tartozik, amely Magyarországgal határos. Hogyan vannak felkészülve erre az új feladatra?- A felügyeletünk alatt álló több mint 200 kilométer hosszú határszakasz általában dombos, erdős vidék, tehát nehéz terep. A személygépkocsik mellett ezért szükségünk van korszerű terepjáró kocsikra, jól kiképzett kutyákra is. A vámhatársávban cirkáló vámőreink részére - akik természetesen a vámtörvény mellett elsajátították az önvédelmi fogásokat is - kilenc állomáshelyet létesítettünk. Célunk a továbbiakban új és modern technikával kiegészíteni ezeket az állomáshelyeket, valamint vámőreink felszerelését.- A vámőrök besegítenek a közrend fenntartásába is?- Nem. A közrend fenntartása a rendőrség, vagyis a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Mi a külkereskedelmi minisztérium irányítása alá tartozunk, és gazdaságilag védjük az országot. Szó van azonban arról, hogy a határrendőrség és a vámőrség közösen teljesítenek majd szolgálatot. Ezt bizonyára új rendelkezések szabályozzák majd. Köszönöm a tájékoztatását. FARKAS OTTÓ- Polgármester úr. hogyan értékelné az önkormányzat munkáját a választások óta eltelt időszakban?- Azt hiszem, sikerült javítani a munkánkon. Az első hónapok nehezek voltak, sokan még mindig „pártvonalon“ akartak tárgyalni. Az is baj volt, hogy olyanok próbálták irányítani a képviselőinket kívülről, akik egyáltalán nem tudtak a város dolgairól.- Sikerült teljesíteniük a választási ígéreteket?- Nézze, én egy éve sem vagyok itt, de úgy gondolom, igen. A legfontosabbnak tartom, hogy elkezdődött a kórház építése. Ezzel kapcsolatban van egy további jó hírünk is; a minisztérium támogatja az eredeti terv kiegészítését egy elfekvő osztállyal. A környezetvédelem területén viszont adósak vagyunk, de nem a saját hibánkból. A víztisztítóra nem kapunk állami támogatást, kilencvenkettő január 1-jétől büntethetőek vagyunk azért, hogy az alig tisztított szennyvizet kiengedjük.- Ami a Csicser alatt folyó Udacsba ömlik...- Igen, sajnos így van. Ami pedig a kártérítést illeti, én megértem a csicserieket. Én is harcolnék, ha valaki így szennyezné a falumat. De felléphetnénk közösen is a víztisztító ügyében. Hisz ez az ő érdekük is lenne. Attól, hogy mi fizetjük a büntetést, még tovább folyik a szennyvíz.- A vidék szlovákiai viszonylatban is a legszennyezettebbek közé tartozik. Próbálnak ez ellen tenni valamit?- Úgy hivják ezt a vidéket, hogy a halál háromszöge. Volt itt az SZNT- ből egy környezetvédelmi bizottság, de nem sok eredménye lett a látogatásának. Mérési eredményekre lenne szükség, úgy néz ki, hogy ez meg is lesz, egy svájci cég felvállalta a terület szennyezettségének feltérképezését. Más kérdés, hogyan fog reagálni majd erre a szlovák kormány. A világ végén vagyunk, valahogy nem figyelnek a szavunkra. Szlovákiában erős a centralizáció, tíz beruházásból hat Pozsonyban marad, hármat Közép- Szlovákia kap, Keletre már csak egy jut el.- Mi a helyzet a kétnyelvű utcanévtáblákkal? Az önkormányzat még tavasszal döntött erről.- Ez egyáltalán nem tőlünk függ. Szlovákiában egyedül egy myjavai cég gyártja ezeket a táblákat. Kapos csak egy a szlovákiai települések közül, úgy hogy örülni fogunk, hogy még idén eleget tesznek a megrendelésünknek.- És annak van valami akadálya, hogy magyar helységnévtábla üdvözölje a városba érkezőket? Mint Királyhelmecen, vagy pl. Deregnyőben? Ezt helybéli mesterember is meg tudná csinálni...- Ez nem probléma. De nem is a legfontosabb kérdés. Az emberek elégedettsége elsősorban a szociális helyzettől függ, nem attól, hogy milyen tábla lesz kitéve. Ha az üzletben magasak az árak, mindegy, hogy az üzlet neve milyen nyelven van kiírva.- Az árak szabályzásában nem a városi önkormányzat illetékes. A táblák ügyében már inkább...- Vannak, akik csak az ilyen problémákat látják. Az „Ungi Táj" utolsó számában volt egy cikk például az óvodákról. Ez egyáltalán nem függ össze a városházával.- Mi a véleménye a járási székhely körül kialakult vitáról?- Valaki nagyon felfújta ezt az ügyet.- Hogy érti ezt?- Mi azt mondjuk a helmecieknek, hogy ha Kapóson lesz a járási székhely, megosztjuk a hivatalokat. Itt volt Pándy úr, az Együttélés képviselője. Mikor visszakérdezett Kovács Aladár, a helyettesem, hogy Helmec képes lesz-e ugyanerre, nem válaszolt. Nekem nem az fog fájni, hogy Helmecen lesz a központ, hanem az, hogy ebben az esetben a mi vidékünk gazdasági mellőzése várható.- Miből gondolja?- A helmeciek gyengén állnak. Kapos pozíciója sokkal jobb.- Úgy érti, gazdaságilag?- Gazdaságilag. Kapos egy természetes gazdasági központ. Itt vannak a nagyüzemek. Helmecnek nincsen vasútja. Itt van Mátyóc, amely sokkal modernebb. Nyilván itt szeretne működni a vállalkozók többsége is. Mi biztosítani tudjuk a járási székhely valamennyi funkcióját, és hajlandóak vagyunk arra is, hogy megosszuk. Végül pedig: ebben a kérdésben nem mi döntünk. Mi csak kidolgozunk egy javaslatot, amelyet majd továbbítunk.- De azért mégis az Önök javaslata lesz a mérvadó, hiszen jobban ismerik a helyi viszonyokat, mint a kormány vagy a parlament tagjai...- Ez még nem biztos. Vannak nemzetiségi szempontok is. Éppen ez volt Helmec egyik ütőkártyája, hogy főleg magyar nemzetiségűek által lakott járás. Nagykaposon nagyobb a szlovák lakosság részaránya, többen vannak és nem akármilyen pozícióban. Mindenképpen együtt kell működnünk velük. Van bennük ugyanis egyfajta aggodalom, hogy ha Helmecen lesz a járási székhely, akkor nekik - hogy is mondjam - „összébb kell húzniuk“ magukat. Ha hihetetlennek tűnik is, voltak ilyen hangok, nekem ezeket is meg kell hallgatnom.- Szeretném azt is megkérdezni, hogyan zajlik a privatizációs folyamat Nagykaposon?- Gyakran vádolnak azzaf minket, hogy fékezzük. Ez nem igaz. Mi csak azt szeretnénk elkerülni, hogy néhány alapvető szolgáltatás eltűnjön a városból. Az új tulajdonosok ugyanis nem kötelesek ugyanazt a szoláltatást folytatni, hiszen a törvény erre nem kötelezi őket. TÓTH FERENC-----------------------------Q 3.5 perces )--------------------------Csak a Jóisten a tanúm Olyan aranyos sztorim volt a minap a biztosítóval, hogy azt feltétlenül el kell mesélnem Úgy látszik, ott már hamarabb elkezdték a szilveszterezést, vagy mittudomén: mindenesetre ha igen. akkor okvetlenül az én rovásomra. Ott kezdődött, hogy kerekedett egy nagy szélvihar, és letörte a bérházunk mellett álló akácfa egyik ágát. S amilyen pechünk van. egyenest ' beleröpitette második emeleti lakásunk nappalijának ablakába. Tisztára olyan volt, mintha Mézgáék Köbükijének esedékes küldeménye érkezett volna meg. azzal a különbséggel, hogy nálunk csak egy száraz gally lógott mélán a hasadozott üvegszilánkok között. Sebaj, vigasztalódtunk, miután felmértük a rombolást. Szólunk egy maszek üvegesnek, és hipp-hopp megcsinálja. Hogy mennyit kér, az úgyis mindegy, elvégre BE VAN BIZTOSÍTVA a lakás, és itten ugyebár az elemi csapás eklatáns példájával állunk szemben. Azonnyomban sorsot is húztunk, ki megy üvegest hajszolni, és ki a biztosítót intézni, mert az ésszerű munkamegosztás önmagában is fél siker. Nekem a biztosító jutott: másnap haladéktalanul akcióba is léptem. Kezdeti lendületemet és az egész dolog magától értetődő voltába vetett hitemet már a legelején megtörte, hogy kb. kilencféle adatot követeltek tőlem, beleértve a születési számomat is. No jó, ha kell. hát kell. nyugtatgattam magam, és nekiláttam a „Biztosítási esemény jelentése“ című kétoldalas okirat kitöltésének. Kissé elidőztem „A károkozó egyén (szervezet, intézmény) neve“ megjelölésű rovat fölött, de végül is az igazságnak megfelelő módon beírtam, hogy „Szélvihar". Utána mégegyszer átellenőriztem az egészet, s miután úgy véltem, hogy rajta van minden, emelt fővel beállítottam az Illetékes Irodába, ahol művemet az Illetékes Tisztviselő asztalára helyeztem. Az Illetékes Tisztviselő (a továbbiakban I. T.) az ügyfélnek eleve kijáró felhős arcai vette kézbe irományomat. Előbb csak felületesen átfutotta, aztán a hivatalához illő komolysággal amúgy istenigazából belemélyedt. Gondosan kiválasztott egyet az asztalán orgonasipokként sorakozó harminckét ceruzából, feltette a megfelelő dioptriájú szemüveget, és igy elemezte ki, a ceruza hegyével betűről betűre követve. időnként „Hm, hm“ hangokat hallatva szerény bejelentésemet. Köztünk maradjon, de én már ekkor a legszívesebben visszacürukkoltam volna. Ki tudja, mibe bonyolódhatsz, korholtam magam. A hivatallal nem jó ujjat húzni, a végén még szabotázzsal vádolnak meg, vagy azzal, hogy tudatosan, előre megrendelt szélviharral rongáltad az állam vagyonát. De most már késő, már benne vagy, hát edd meg, amit főztél, és várd meg I. T megfellebbezhetetlen ítéletét. Nem is váratott magára sokáig És azt kell mondanom: pesszimista elvárásaimhoz képest kimondottan megkönnyebbülést jelentett. Mert miután tényleg alaposan áttanulmányozta az okmányt, gondterhelt arccal a homlokára tolta a szem üvegét, és ezekkel a szavakkal törte meg a bennünket körülvevő baljóslatú csendet: „Ez eddig rendben is lenne, uram. Egy tény álladók azonban hiányzik, márpedig azt az idevágó törvények és szabályok értelmében önnek okvetlenül bizonyítania kell. Ellenkező esetben, sajnos, nem tudunk szolgálni a tényfennforgás esetében a jogosultságból kifolyólagos materiális kárpótlással." „Es mi lenne az?" kérdeztem, mérhetetlenül megkönnyebbülve, hogy legalább nagyobb bűnt nem követtem el. „önnek be kell bizonyítani - mondta, gondosan szótagolva, miközben ceruzáját továbbra is a potenciális bűnösnek kijáró vádló felkiáltójelként szegezte a mellemnek -, hogy azon a napon, és a kártétemény keletkezésének időpontjában VALÓBAN SZÉLVIHAR VOLT az ötös lakótelep szóban forgó körzetében " Ez volt az a pont, amikor feladtam. Jöjjön csak az üveges, és kérjen akármennyit. Tőlem pedig, legyek biztosítva akárhány oldalról, legyenek ebből kifolyólag akármilyen jogaim és kötelességeim, egyet szíveskedjenek ne kérni: azt, hogy a jóistent hívjam tanúnak. Mert ide már ő kéne, az ablakomba csapódott ágról egyedül ö tudná megmondani, miért küldte oda. A másik számbajöhető tanú, a meteorológiai intézet legfeljebb annyit tudna utólag bizonyítani, hogy mérsékelt széllökéseket és az agyműködést enyhén tompító ánticiklont regisztráltak aznap Pozsony felett. VASS GYULA
