Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-18 / 256. szám

1991. december 18. Szabad ÚJSÁG A Havel-látogatás zárónapja Nyitás az arab világ felé Václav Havel csehszlovák köztár­sasági elnök az egyiptomi elnökkel foly­tatott tárgyalásai után kijelentette, hogy Egyiptom meglátogatása az egész arab világ meglátogatása volt. Az UPI hírügy­nökség szerint Havel elnök látogatása során kitűnt, hogy Csehszlovákia a radi­kális arabok támogatásáról most a mér­sékelt arab államokkal folytatott együtt­működésre tér át. Havel elnök egyiptomi látogatásának zárónapján meglátogatta az asszuáni gá­tat. Megtekintette az Agilkija mestersé­ges szigetre áthelyezett ókori templo­mot, amelyet az elöntött területről szál­lítottak ide. A helyi botanikuskertben az elnök egy ciprusfát ültetett el. Havel elnök asszuáni programjával véget ért egyiptomi látogatása. A dél­utáni órákban repülőgéppel visszaindult Prágába. Az egyiptomi gazdasági tárgyalásokról nyilatkozott Jozcí Bakáay külkereskedel­mi miniszter. Szavai szerint csehszlovák cégeknek lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek a hatalmas méretű afrikai energetikai terv megvalósításában. Lé­nyegében egy magasfeszültségű távveze­ték-hálózat kiépítéésről van szó Egyip­tom, Jordánia, Törökország és Európa között. Az elképzelés megvalósítását húsz évre tervezik. Bakáay az egyiptomi gazda­sági reformról azt mondta, hogy az ha­sonló a csehszlovákiaihoz. Hágában tegnap 48 ország képviselői aláírták az Európai Energia Chartát, amely az együttműködés új modelljének alapjait rakja le Európában. Csehszlo­vákia részéről az okmányt Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter írta alá. A charta holland kezdeményezésre jött létre. Aláírói célul tűzik ki, hogy ja­vítják az energiaellátás biztonságát, az energiatermelés hatékonyságát, csök-MMÉHT tKCi legfrissebb számából: Motesíky Árpád: Ott túl a Zobor­­hegyen (riport) Csanda Gábor Mit ér az ember, ha fiatal irodalmár? „... az embernél nincs csodálato­sabb” (karácsonyi riport) Ploczekné M. Erzsébet: Kará­csonyi morzsa Lovász Attila: A megmaradás re­ceptje Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Az otthon rovatból: Karácsonyi mézes huncutságok; Hogyan tisztít­suk a halat; A szálka nélküli ponty; Tanuljunk egymástól — házi recep­tek Dohány Tibor Botlás (elbeszélés) kentik a környezeti károkat, összehan­golják energiapolitikájukat, kicserélik a fontos információkat és biztosítják atomerőműveik biztonságát. Az ok­mány alapján liberalizálódik az energia­kereskedelem. Az aláírók kilátásba he­lyezik nemzetközileg egymáshoz csatla­kozó villany- és gázvezeték-hálózatok kiépítését. Jelcin már leírta Gorbacsovot, de tárgyalt vele Megszűnt a szovjet parlament? A szovjet szövetségi parlament minden vagyona ezentúl az Orosz Föderáció tulajdo­nába megy át, és az orosz parlament válik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának jogutódjává. Erről szól az orosz parlament elnökségének legutóbbi határozata. Két napon belül létrehozzák a szovjet parlamentet felszámoló bizottságot, amely az orosz vezetésnek átadja a szö­vetségi parlament egész tulajdonát, pénzeszközeit és Kreml-beli épületeit. Az Orosz Föderáció fennhatósága alá kerül a napokban a központi televízió és rádió is. Jelcin orosz elnök már jelezte, hogy Oroszország igényt tart a Szovjetunió helyére az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban. Erről a kérdésről Baker amerikai külügyminiszterrel is tárgyaltak, de ő tartózkodóan nyilatkozott a jogutódlás­nak erről a bonyolult kérdéséről, ame­lyet szerinte a Szovjetunió nemzeteinek kell eldönteniük. Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov tegnap négyszemközt tárgyaltak a volt Szovjetunió tíz tagköztársasága elnökei­nek Alma Atában tervezett csúcsérte­kezletéről. Véleményt cseréltek Jelcin tervezett olaszországi útjával kapcsolat­ban is. A RIA hírügynökség szerint Gorbacsov sürgette a breszti szerződés ratifikálását a szövetségi parlamentben és a védelmi szövetségről szóló szerző­dés mielőbbi megkötését. Az államfője­­lezte, hogy segíteni akarja a Független Államok Nemzetközösségének mielőb­bi kialakítását. Azerbajdzsánban elnöki rendelettel a kormány hatáskörébe helyezték a köz­társaság területén állomásozó szovjet katonai alakulatokat. Ez vonatkozik a Hegyi Karabahban állomásozó szovjet csapatokra is. Azerbajdzsán Ukrajna után a második köztársaság a volt Szov­jetunió területén, ahol a fegyveres erő­ket a köztársasági kormány vonta ellen­őrzése alá. A nemzetközösség új szerkezetében nem lesz helye sem Gorbacsovnak, sem Sevardnadzenak — jelentette ki Jelcin orosz elnök olaszországi látogatása kü­szöbén a La Repubblica című lapnak. Jelcin nagyra értékelte ugyan Gorba­csov szerepéi az átalakítás kezdetén, de szavai szerint 1987 óta az elnök több hibát követett el. A legnagyobb hiba szerinte, hogy a gazdasági reform lassan halad. Gorbacsovnak az év végéig, leg­később január feléig van ideje, hogy be­adja lemondását — vélte Jelcin. Az orosz elnök a Szovjetunió terüle­tén létrejövő nemzetközösséget az Eu­rópai Közösségekhez hasonlította. Sze­rinte a jövőben a központ minimális fel­adatokat lát el. Hangsúlyozta, hogy min­den atomfegyver, nemcsak a stratégiai, de a harcászati atomfegyverek is, vala­mint a légierő és a haditengerészet egy­séges parancsnokság alatt marad. A gaz­dasági helyzet Jelcin szerint az árlibera­lizálás után a következő fél évben to­vább romlik. James Baker amerikai külügyminisz­ter Moszkvából Kirgiziába utazott. Megérkezésekor kijelentette, hogy nem szándékozik beavatkozni a független köztársaságok ügyeibe. Az amerikai diplomácia vezetője még tegnap eluta­zott egy további atomfegyvereket tároló köztársaságba, Kazahsztánba. Körútja során a továbbiakban meglátogatja Minszkel és Kijevet is. Elfogadták az Európai Energia Chartát Az együttműködés új modellje AKCIÓ a DUNATEX-BUTIK-ban! Karcsai út, Dunaszerdahely A horvát offenzíva nyomán a köztársaság szerbek lakta falvaibái tömegesen menekülnek az emberek Képünkön a Zvecevo községből traktoron menekülő szerb fegyverest láthatjuk, aki családjával együtt biztonságosabb vidékek felé tart (Telefotó: CSTK/AP) Január 15-éig elismerik Horvátországot és Szlovéniát Horvát előretörés a harctereken A jugoszláv hadsereg újból támadta Eszéket A lövedékek több épületet és elektromos vezetéket rongáltak meg. A harcok kezdete óta az eszéki kórház­ba 3500 sebesültet szállítottak, közülük 586-an életüket vesztették. talános irányelveket fogadott el arról, milyen követelményeknek kell megfelel­niük azoknak az új államoknak, amelye­ket az EK-tagországok elismerhetnek. Eszerint az új országoknak demokrati­kus úton kell létrejönniük, magukra kell váltaniuk elődjük külföldi kötelezettsé­geinek teljesítését. A követelmények közt van a csatlakozás a nemzetközi bé­kefolyamatokhoz, a leszereléshez, az atomsorompó-egyezményhez és a regio­nális biztonsági szerződésekhez. Az új államoknak biztosítaniuk kell az emberi jogokat, be kell tartaniuk a nemzeti ki­sebbségek és etnikai csoportok jogait. A határok megváltoztatása csak békés esz­közökkel, kölcsönös megegyezéssel le­hetséges. Az Európai Közösségek döntőbizott­ságot hozott létre, amely január 15-ig jelentést nyújt be arról, hogy a jugoszlá­viai köztársaságok eleget tesznek-e a meghatározott feltételeknek. Amennyi­ben az értékelés negatív lenne, a tizen­keltek, Hurd brit miniszterelnök sze­rint, újra megvitatják az ügyet és esetleg megváltoztatják álláspontjukat. A jugoszláv válság kirobbanása óta az EK-külügyminisztereknek még soha­sem kellett annyi erőt kifejteniük az egy­ség látszatának megvédése érdekében, mint azt most Horvátország és Szlové­nia függetlenségének elismerése kap­csán tették. A horvátpárti német állás­pontot Belgium, Olaszország és Dánia is támogatta. Stipe Mesic, a jugoszláv államtanács volt elnöke szerint Horvátország elis­merése lehetővé tenné a szerb demokra­táknak is, hogy megbuktassák Milose­vics rendszerét. Szerb vélemények sze­rint Horvátország és Szlovénia elisme­rése a jugoszláviai polgárháború kiter­jesztését vonná maga után és a háború kiterjedhet Bosznia-Hercegovinára is. Harcok voltak Károlyvárosnál és Zá­ránál is. A horvát erők elfoglalták a Pa­­puk hegység északi lankáit. A menekülő szerb csapatok horvát hírforrások sze­rint az elhagyott települések lakossága körében kivégzéseket hajtottak végre. A dalmáciai Likában is előretörtek a hor­­vátok. Ugyancsak horvát fonások sze­rint Sziszeknél (Sisak) a szövetségi erők és a szerb szabadcsapatok közt fellán­goltak a harcok. Az Európai Közösségek december 23-án ismeri el Szlovénia és Horvátor­szág függetlenségét, de a határozat csak január 15-én lép érvénybe. Erről a kö­zösség külügyminiszterei tegnapra vir­radóra hajnalig tartó vita után döntöt­tek. Az elismerésre igényt tartó jugoszláv köztársaságoknak december 23-áig kell jelezniük erről szóló szándékukat. Helmut Kohl német kancellár Drez­dában bejelentette, hogy Németország január 15-én ismeri majd el Horvátor­szág és Szlovénia függetlenségét. A dön­tés az EK határozata nyomán született. Közben Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter azt hangoztatta, hogy országa minden előzetes feltétel nélkül hajlandó már csütörtökön elis­merni Horvátországot, még akkor is, ha ez csak január 15-e után lép érvénybe. A szerb külügyminiszter-helyettes szerint a döntéssel az EK le akarja radí­rozni Jugoszláviát a világ térképéről. Belgrádban tegnap is tanácskozott az ál­lamtanács szerb szárnya, hogy megvitas­sa az EK-döntés nyomán előállt helyze­tet. Az Európai Közösségek Horvátor­szág és Szlovénia elismerése kapcsán ál-Karácsonyi vásárt rendezünk december 16-a és 20-a között. Sok termékünk jelentős árengedménnyel vásárolható meg. ágyneműhuzat már 180 koronától JUKI varrógép 9 490 koronától JUKI endliző 15 490 koronától Látogasson el hozzánk — érdemes! December 22-én, azaz aranyvasárnap is várjuk kedves vásárlóinkat. Minden kedves vásárlójának kellemes karácsonyi ünnepeket kíván a DUNATEX. SZUP-478 A cionizmus nem fajgyűlölet Az ENSZ közgyűlése szótöbbséggel megváltoztatta az 1975. évi 3379. számú határozatának azt a részét, amely a cio­nizmust a fajgyűlölet egyik formájának nevezi. A módosítás mellett az ENSZ 111 tagállamának képviselője szavazott, 25, többnyire arab állam, ellene volt, 13 tag­ország tartózkodott. Ez volt a második eset az ENSZ történetében, hogy a köz­gyűlés valamely korábbi határozatát meg­változtatta. Herzog izraeli államfő tegnap kijelentette, hogy az ENSZ legutóbbi ha­tározatával egy hírnevét csorbító foltot távolított el. Samir kormányfő Bush amerikai elnöknek telefonon köszönte meg, hogy elősegítette az Izrael számára kedvező döntést. Ezzel szemben Husszqj­­ni kelet-jeruzsálemi palesztin vezető kije­lentette, hogy a határozatnak semmi je­lentősége nincs, amennyiben az izraeli politika a megszállt arab területeken to­vábbra is agresszív és fajgyűlölő marad. hír L engyelországban Jan Ol­szewski kormányfő tegnap beadta le­mondását. Eredetileg a kormányprogra­mot kellett volna előadnia. Ezt a de­mokratikus baloldal parlamenti frakció­ja közölte a PAP hírügynökséggel. M agyarországon minded­dig 600 ezren adták be kárpótlási igé­nyüket. A benyújtott igények több mint 2 millió vagyontárgyra, illetve ingatlanra vonatkoznak. 130 ezren államosított há­zaikért kérnek kárpótlást, 45 ezren pe­dig kisvállalkozói tevékenységükkel kapcsolatos vagyonukat követelik. Ma­gyarországon arra számítanak, hogy az első kárpótlási utalványokat már kará­csony után kézhez vehetik az igénylők. E rich HONECKER még mindig Moszkvában van, bár tegnapra virradó­ra lejárt kiutasításának második határi­deje is. Diplomáciai források szerint a seremetyevói repülőtéren az észak-ko­reai légiforgalmi vállalat repülőgépe vár a volt német vezetőre, akinek a KNDK menedékjogot ajánlott fel. A német igazságügyminiszter ismételten felszólí­totta orosz kollégáját, hogy Honeckert adják ki Németországnak, ahol a belné­­met határon elkövetett gyilkoságokért akarják felelősségre vonni. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK az el­következő évtizedben csökkenti az atomfegyvergyártást. A nukleáris ipar­ban dolgozók számát ez idő alatt felére csökkentik. Az atomrobbanófejek gyártását hét üzemből egybe vonják össze. Az iparágban jelenleg 30 ezren dolgoznak. Franciaország fellőtte azt az Ariane rakétát, amely két műholdat vitt a világűrbe. Az egyik távközlési műhold, a másik pedig a navigációt szolgálja. A műholdak pályára állítása a rakéta indu­lása után 25 perccel megvalósult. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK be­fagyasztja együttműködését Kínával, amíg nem értesülnek a távol-keleti or­szágról, hogy betartja az emberi jogo­kat. Erről tegnapra virradóra döntöttek az EK-külügyminiszterek Brüsszelben. A külügyminiszterek szerint emberjogi téren a helyezt Kínában javult ugyan, de még több vonatkozásban nyugtalanság­ra ad okot. KíNÁBAN a rendőrség széles körű akciót indított a történelmi sírok foszto­gatói ellen. Az utóbbi két évben az or-, szág 11 tartományában 40 ezer ősi sírt raboltak ki, és a gyakran történelmi je­lentőségű kincseket a sírokból külföl­dön értékesítették. A sírrablást Kínában három évnél hosszabb szabad­ságvesztéssel, súlyos esetben halállal is büntethetik. Londonban egy belvárosi met­róállomáson időzített bomba robbant. A merénylet következtében senki sem sérült meg. A robbantás nyilván össze­függ a korábbi, vasútállomáson elköve­tett merénylettel, amelyért a felelős­séget az ír republikánus hadsereg (IRA) vállalta. KjLAKKÓBAN a városi bíróság nyolc évi szabdságvesztésre ítélte a biz­tonsági szolgálat egy volt tagját, mert 1982-ben agyonlőtt egy tüntetőt Nowa Hutában. A tüntetést a rendkívüli álla­pot kihirdetése ellen rendezték annak idején. A. MAGYAR Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének 68 tagszervezete közül 28 tegnap kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett. A munkabeszüntetés nem irányul a munkaadók ellen, hanem a kormánnyal szemben támasztott köve­telményeket támogatja. A sztrájkban országszerte feltehetően 700 ezren vet­tek részt. Az akcióhoz nem csatlakozott a Független Szakszervezetek Demokra­tikus Ligája. A követelmények közt van a munkanélküliség növekedésének lefé­kezése, a munkanélküli segély reálér­tékének megőrzése és annak lehetővé tétele, hogy az alkalmazottak befolyá­solhassák vállalatuk privatizálását. M ihail Gorbacsov „tisztelet­beli német” lett a hamburgi Bild napilap ankétja alapján. „1991-re minden idők legjobb kommunistája birodalom nélkü­li király lett. Gorbacsov politikai bukása ma már a láthatáron van” — írja a Bild. A lap még karrierjének vége előtt akarja a szovjet vezetőt a „tiszteletbeli német” kitüntetéssel jutalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents