Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-17 / 255. szám
1991. december 17. PestiatHirlap in. FEJLŐDÉS ELŐTT A VIDEOTON Nem lesz politikus a GYOSZ-elnök Az elmúlt héten jó néhány önálló, ám mégis összefüggő hír érkezett. Az első arról szólt, hogy a székesfehérvári Videotont négymilliárd forint készpénzért vásárolta meg egy vállalkozói csoport. A másik, hogy Antall József miniszterelnökkel szinte egyidőben magyar gyárosok jártak Moszkvában. A harmadik, hogy Robert Maxwell örökösei, illetve a vagyon kezelői fontolóra vették magyarországi érdekeltségeik — köztük a Műszertechnika Rt. — vagyonrészeinek értékesítését. A negyedik információ pedig, hogy tizedik születésnapját ünnepelte az előbb említett Műszertechnika. A fentieknek egyetlen közös nevezőjük van: valamennyiben érdekelt, érintett Széles Gábor, a Műszertechnika Rt. főrészvényese, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a Videoton egyik vásárlója, aki e sorok megjelenésekor már Izraelben folytat tárgyalásokat. RÁKOS JÓZSEF — Sikeres esztendőt tudunk magunk mögött — mondotta Széles Gábor —. Az év elején a Maxwell csoport révén tőkeemelést hajthattunk végre. Azóta a Műszertechnikát már nemzetközileg is jegyzik. Emiatt és a kihívások iránti érdeklődésem miatt vágtunk bele a Videoton megvásárlásába. A következő időszak nem lesz egyszerű, hiszen a Műszertechnika mellett a GYOSZ elnöki tisztében is meg kell felelnem. Bár úgy érzem, a politika az a terület, ahol az elmúlt másfél-két évben legkevésbé voltam sikeres. — Azon moszkvai útja összefüggésben volt-e azzal, hogy miniszterelnökünk szinte ugyanakkor járt a szovjet fővárosban, és írta alá az alapszerződéseket? — kérdeztem Széles Gábortól a fogadás megnyitása után. — A két utazás független volt egymástól, az azonban kétségtelen, hogy Antall úr látogatása kedvező előzmény volt a szovjet és a magyar GYOSZ közötti megállapodások aláírásának. Azt nehéz lenne eldönteni, hogy az ottani szervezet mennyire csupán egy-egy köztársaságé, s mennyire szövetségi. Véleményem szerint a gazdasági szakemberek a Szovjetunióban is előbb fogják megtalálni a közös hangot, mint a politikusok. Erre a magyar GYOSZ legjobb példa, ahol pártállástól függetlenül tökéletesen együtt tudunk dolgozni. — Áttérve a Videotonüzletre. Ön két vásárlói csoportban is érdekelt volt. Mennyire tartja ezt összeegyeztethetőnek ? — Tény, hogy a Quattro csoportnak is (e tömörülésnek többek között László András, a Co-Nexus Rt. elnöke is tagja volt — a szerk.) tagja voltam. Semmi különleges kifogásolni valót nem fedezek fel ebben, bár minden jelentkező vásárlói csoportnak tagja lehettem volna. Ha a társaim nem kifogásolták, hogy más szerveződésben is részt vállaltam, akkor senkinek sem lehetnek fenntartásai. Ez szerintem kitűnő példája annak, hogy az üzletemberek többféle formációban is együtt dolgozhatnak. — Úgy tűnik, hogy az utóbbi vállalatvásárlások egyik nyerő érve a foglalkoztatás. Önök — terveik szerint — a Videotonnál öt év alatt háromezerrel növelik a dolgozói létszámot. A jelenlegi állomány azonban nyolcezer fő, s önök indulásként csak hatezer foglalkoztatását vállalták. — A tenderek elbírálásánál valóban sarkalatos pont volt a foglalkoztatás. A másik döntő érv az volt, hogy ki tud minél hamarabb, és minél több készpénzt kifizetni a szanáló szervezetnek. Eredetileg mi is ötezer főre tettünk javaslatot, ezzel is nyertük meg a tendert, majd felülbíráltuk üzleti elképzeléseinket, és úgy döntöttünk, hogy ezer fővel emeljük a létszámot. A látszólagos különbség pedig arra vonatkozik, hogy mielőtt mi átvennénk a vállalatot, már végkielégítéssel el fognak küldeni embereket, akikre átképzésük után mi is számítunk. Terveink szerint — s erről már megindítjuk a külföldi tárgyalásokat — felfuttatjuk a Videoton elektronikai, haditechnikai működését. Szeretnénk visszaszerezni a cég jó üzleti hírét. Erre a helyiekkel együtt minden esélyünk megvan, s így a vállalat újra nyereséges lesz. — Szinte ugyanebben az időben jelent meg a hír, hogy a Maxwell-cég magánvagyona, köztük a magyarországi érdekeltségek eladók. Mennyiben érintheti ez a Műszertechnikát? — Ezt a hírt még nem hallottam, csak most öntől. Nem hiszem, hogy a részvénytársaságunk működését befolyásolná ez az elképzelés. Ez csak abban az esetben lenne így, ha a Maxwell cég még nem fizetett volna. Am az üzlet bővítéséhez szolgáló tízmillió dollárt immár két és fél hónapja átutalták, s meg is kezdtük annak forgatását. — Ön most Izraelbe indul, ahol lerója kegyeletét Robert Maxwell sírjánál. Ezentúl milyen üzleti tárgyalásokat folytat majd ? — Amikor az izraeli pénzügyminiszter Magyarországon járt, több vállalati üzletember is elkísérte. Azt remélem, hogy a Budapesten megkezdett tárgyalásokat odakint folytatni tudjuk majd, és létre tudunk hozni néhány vegyes vállalatot. — Üzleti sikereit többen a kormányhoz fűződő lojalitásának tudják be. — Ebben számomra az a legkomikusabb, hogy az ellenségeim valóban ezt mondják, a barátaim pedig éppen az ellenkezőjét. Ezek után nehéz eldöntenem, hogy igazak-e a vádak. — Elképzelhető-e, hogy politikai pályára tér át? — Kizárt. Csak a rendszerváltás időszakára vállaltam ilyen feladatot. Pár éven belül már csak az üzleti élettel akarok foglalkozni. A GYOSZ-ból addig ütőképes üzleti szervezetet szeretnék csinálni. Ez az esztendendő igazán nem kedvezett az idegenforgalomnak, a legnagyobb magyar utazási iroda, az IBUSZ is meglehetősen sok veszteséget könyvelt el. A részvénytársaság nyeresége azonban várhatóan mégis eléri a 425 millió forintot. Csökkenő jövedelemtemelő képessége ellenére továbbra is a turizmus a cég egyik legfontosabb ágazata. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elnök-vezérigazgató, Szemenkár Erika sikeres lépésnek minősítette az IBUSZ-bank megalakítását. Jelenleg már 277 ezer devizaszámlát kezel a bank, a betétek összege megközelíti a 14 milliárd forintot. A külföldi fizetőeszközök vétele és eladása negyedével növekedett, de a volt szocialista országok valutáinak beváltása 60 százalékkal visszaesett. Új szolgáltatásként vezette be az IBUSZ szeptembertől a banki letéti jegyet. Ebből és a lakossági betétekből két hónap alatt 425 millió forintos forrásnövekedésre tettek szert. Beváltak a részvénytársaság befektetési elképzelései is. Az IBUSZ Rt. — a bankot nem számítva — huszonöt különböző társaság tagja, ezekből mintegy 150 millió forint osztalékra számít. A legsikeresebb vállalkozások közé tartozik az Atlasz Biztosító, a Grand Hotel Hungária Kft., valamint az ezeknél jóval kisebb, ámatörzstőkéjével egyenértékű nyereséget produkáló Austropa Utazási Kft. A részvénytársaság 56 százalékos részvénycsomagjára, melyet a vagyonügynökség tart a kezében, kétfordulós pályázatot írtak ki. December 20- án jár le az első ütem jelentkezési határ-ideje. A prekvalifikációt követően jelölik ki azokat a befektetőket, amelyek sikerrel pályázhatnak a-részvényvásárlásra. A vezérigazgató szerint az lenne a kívánatos befektető, aki elismeri az IBUSZ eddigi üzletpolitikáját. A Kereskedők és Vállalakozók Budapesti Szövetsége (KVBSZ) minden fórumon megpróbált már fellépni az országban buijánzó illegális kereskedelem ellen. A probléma azonban labdaként pattog a Közterület Felügyelet, az önkormányzatok és a rendőrség között. A megoldás késlekedik, míg az utcai árusítás eddig sohasem látott méreteket ölt. B.V.J. A KVBSZ egy évvel ezelőtt, a KISOSZ bomlásakor alakult meg. Érdekképviseleti szervezetként foglakoznak adótanácsadással, adóbevallások készítésével és minden egyéb szakmai segítséggel is. Tagjaik számára azonban a legnagyobb gondot alighanem az illegális kereskedők fellépése okozza. Az utcai árusok portékája — az adó- és ÁFA-fizetés, a területfoglalási díj, a rezsiköltség híján — rendkívül olcsó, de időnként még ezt a csekély árat sem éri meg. A szalag nélküli videokazetta, a csupán egyetlen oldalú paplan, a konyakos üvegbe töltött tea vevői persze kénytelenek beletörődni a veszteségbe, hiszen a csalók rendre engedély nélkül kereskednek. A szövetség, elnökük Mester Tibor szavai szerint már indulásakor levélben fordult minden kerület rendőrkapitányságához a „fekete” kereskedelem felszámolása érdekében. A válaszok igen változatos képet mutattak: a VI-VII. és a XV kerületben például szigorú intézekedéseket ígértek, míg másutt már eleve nem vállalták azt, hogy foglalkoznak a kérdéssel. Az élet alighanem őket igazolta: a legkeményebb rendőri fellépés is legfeljebb egy hónapra tudta az illegális kereskedelmet meggátolni. A következő stációban az önkormányzatok megkeresése következett, majd egyenesen Budapest főpolgármesteréhez fordultak. Válasz az elmúlt hónapok során nem érkezett. A Parlamenti interpellációra buzdított képviselők legalább gyorsan és őszintén tudomásukra hozták, hogy a jelenséget ugyan elitélik, de az ellen szociális háló funkciója (!) miatt nem tesznek. A közterület-felügyelők heti egymillió forintot meghaladó bírságot szednek be, de a jelenség ettől aligha csökken. Megoldás híján pedig a vevők természetesen tovább keresik a kedvező áron kínált termékeket, a „hivatalos” kereskedők forgalma csökken, a kormányzat több tízmilliárd forintnyi bevételtől esik el és az utcákon, aluljárókban folytatódnak a balkáni állapotok... ILLEGÁLIS KERESKEDŐ TÖMEGEK A labda pattog... IBUSZ-SIKEREK — Úi tulajdonosra várva
