Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-17 / 255. szám
II. Pesíili Hírlap 1991. december 17. TITKOS ROMÁN—SZERB MEGÁLLAPODÁSRÓL SZÓLÓ DOKUMENTUMOK Kötelező katonai kapcsolatok EGYÜTT VÉDEKEZNEK AZ ETNIKAI ZAVARGÁSOK ELLEN Rendkívül fontos hírt, és néhány szerb dokumentáció magyar fordítását juttatták el szerkesztőségünkbe. Információink szerint Románia és Szerbia között katonai megállapodás van érvényben már négy éve, amely magába foglalja a kölcsönös katonai segítségnyújtást, a nemzetközi egyezmények által tiltott biológiai és bakteorológiai fegyverek közös előállítását, a nemzeti kisebbségek elleni fellépést, és embargó esetén annak kijátszását. RPH-INFORMÁCIÓ A történet még Ceausescu és Tito idejére nyúlik vissza, amikor a két nagyhatalmú államfő titkos megállapodást kötött egymással. Ennek az egyezségnek a szövegét Pacepa román tábornok hozta nyilvánosságra Nyugaton, miután elhagyta hazáját. Pacepa a Securitate helyettes vezetője volt. A román—szerb együttműködés következő fejezete már konkrétabb. Az MTI dokumentációja szerint Raif Dizdarevic, a jugoszláv államelnökség elnöke 1988. december 22-23-án Bukarestben kereskedelmi és árucsere-egyezményt, valamint fizetési megállapodást írt alá. A megbeszélésekről érdekes módon közös közleményt nem adtak ki, egy akkori bukaresti sajtóközlemény szerint viszont a két fél kifejezte szándékát, hogy legfőképpen a műszaki- és tudományos együttműködést fejlesztik tovább... Meg nem erősített hírek szerint 1988-ban Ceausescu Slobodan Milosevic szerb elnökkel is — feltehetően titokban — találkozott, és tudományos katonai és műszaki együttműködésről szóló megállapodást írt alá. Akkor ennek senki sem szentelt nagyobb figyelmet. Jobbára protokollárisnak tekintették a látogatást. A megállapodás szövegét egyik fél sem hozta nyilvánosságra, sőt Szerbia magát a tényt is tagadta. Olyannyira, hogy Belgrádban a szerződést nem jegyezték be az államközi egyezmények nyilvántartásába, és ezek után természetes, hogy a szerb hivatalos' lapban sem látott napvilágot. Az alábbiakban részleteket közlünk az akkori megállapodás szövegéből: „Szerbia és Románia elnökei kötelesek működésüket és együttműködésüket az Októberi Forradalom, a népfelszabadító háborúk hagyományainak, illetve a szocialista rendszer megőrzésének érdekében kifejteni, mivel ez az egyedüli rendszer, mely a két állam polgárai számára biztosítani tudja a békét, jólétet és a boldogságot. Románia és Szerbia aktív együttműködést fognak kifejteni a tudományos együttműködés, az új technológiák fejlesztése és a meglévő fegyverek korszerűsítése terén, melyek az aláíró országok területi egységének és függetlenségének megőrzését szolgálják, valamint ezek alkotmányos berendezésének megőrzését a külső és belső ellenséggel szemben. Ez együttműködés előirányozza az ellenfél elriasztását illetve tömeges pusztítását szolgáló fegyverek előállítását célzó tudományos kutatómunkát is. ” A munka nagy részét két szerbiai kutatóintézet, a Boris Kidric és a Toriak végezte. Az elsőben nukleáris kutatómunka folyik: urániumdúsítással és plutóniumfeldolgozással foglalkoznak. Az utóbbi orvostudományi kutatómunkát végez. A torlaki kutatók aktív anyaggal töltött kémcsöveket veszítettek el a sandzaki körzetben, Koszovó és Crna Gora között, emiatt súlyos járvány tört ki 1988 végén és 1989 elején. Az egyre súlyosbodó jugoszláv polgárháború közepette Szerbia ismét sort kerített arra, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Romániával. Ez annál is fontosabb volt Milosevicék számára, mert Szerbiát az elszigetelődés fenyegette. Éppen ezért ez év márciusában Temesváron Szerbia és Románia újabb megállapodást írt alá. Az alábbiakban részleteket közlünk a dokumentumból: „Románia és Szerbia veszélyeztetve vannak az imperialista országok terjeszkedési törekvései által, de egyes nemzeti kisebbségek elszakadási törekvései által is, mely utóbbiak nagyméretű etnikai zavargások kirobbanásával fenyegetnek. Ugyanezek a kisebbségek egyúttal veszélyeztetik a szerb és román nemzet alapvető emberi jogait, terrorcselekményeket és genocídiumot (népirtást) hajtva végre ezen nemzetek tagjain. A helyzet további elmérgesedését csupán a katonai és állambiztonsági szervek intenzív együttműködése, és az egyes területeken élő nagyobb nemzetiségi csoportok fokozott ellenőrzése akadályozhatja meg, mely magában kell hogy foglalja az anyaországból és a nemzeti kisebbségek köreiből látogatást tevő jelentősebb személyek ellenőrzését is.” „Ugyanakkor — hangzik tovább a dokumentum — az elszakadni szándékozó erők támadásának veszélye miatt fokozni kell a katonai együttműködést, elsősorban azon fegyverzeti illetve biokémiai anyagok és hatóanyagok kölcsönös szállításának érdekében, amelyekre a szerződő feleknek szüksége van. Amennyiben a szerződő felek egyike hadba kényszerülne lépni, a másik köteles azt gazdaságilag, katonailag és bármely egyéb módon segíteni, ha erre szükség mutatkozik. Ha a közvetlen kölcsönös katonai szállítás bármilyen oknál fogva nem lenne lehetséges, a szükséges segélyt a bejegyzett külkereskedelmi vállalatok közvetítésével fogják eljuttatni a rászorulóknak. Gazdasági blokád esetén a segélyt egy harmadik fél bevonásával fogják elszállítani.” A szerződést szerb részről Blagoje Adzic hadseregtábornok, a jugoszláv szövetségi hadsereg vezérkari főnöke, Budimir Kosutic és Aleksandar Mitrovic, a szerb kormány alelnökei, román részről pedig Ion Iliescu elnök, és a román hadsereg vezérkari főnöke írta alá. Megtizedelt infláció Magyaroszágnak ellenőrzése alá kell vonnia az inflációt, mielőtt nemzeti valutáját teljesen konvertibilissé tenné —jelentette ki Tokióban Tarafás Imre. A lépés megtétele előtt a kormánynak csökkentenie kell eddigi jelentős szerepét a devizagazdálkodás területén. 1993- ban az infláció mértéke már egy számjegyű lehet, és ez lehetővé teszi a forint árfolyamának lebegtetését. A kormány áprilisban tervezi engedélyezni a bankközi valutapiac megnyitását. Amíg az erőteljesen központosított devizagazdálkodás fennáll, nem lehet konvertibilitást várni—tette hozzá az alelnök. ANTALL A POLITIKAI ISKOLÁN Szakma vagy hivatás MUNKATÁRSUNKTÓL „Politika: szakma és hivatás” címmel új előadássorozatot indított a Századvég Politikai Iskola, azzal a céllal, hogy a magyar politikai élet meghatározó személyiségei valljanak arról: minek tartják a politikát, szakmának-e vagy hivatásnak. Az első előadást tegnap Antall József miniszterelnök tartotta. A felkérésnek megfelelően arról beszélt, milyen alapértékek mentén jutott el a politikához, milyen elvek vezérlik cselekedeteit, hogyan gondolkodik a politikáról mint hivatásról és szerinte mi a politika funkciója. A miniszterelnök személyes élményein keresztül — konkrét példákkal fűszerezve — igyekezett megláttatni, érzékeltetni csaknem kétszáz főnyi hallgatóságával, hogy milyen szellemben nevelkedett. Mint mondotta: humanisztikus politikai légkörben nőtt fel, amely kizárta az embertelenséget, a jogtalanságot és mindazt, ami a diktatúrát általában jellemzi. Soha nem volt szociáldemokrata, gyermekkorától fogva a keresztény-liberális eszmék szellemében nevelkedett, s ettől mind a mai napig nem tért el. Mindannak alapján, amit eddigi élete során látott, hallott, átélt, számára a politika nemcsak hivatás, elkötelezettség lett, hanem gyakorolható szakmává is vált. Karácsonyvárás MUCSI GÉZA_______ Karácsony előtti tébolyda lett a világ. Olvasónak és újságírónak egyaránt halvány fogalma sincs már arról, mit hoz majd a Jézuska. Most már a holnapról sincs sejtelmünk, hát még a közeljövőről. Mi történik velünk, mi történik szomszédságunkban? A breszti hármas szláv csúcs eredménye és a Szovjetunió széthullásáról szóló bejelentés egyszerre a figyelem központjába került. Amolyan díszként került fel egy karácsonyfa legtetejére. Az ágakon csüngenek, csillognak azonban a további díszek, „encsem-bencsemek”, mint például a maastrichti csúcs, ahol megszületett az Európai Közösség örökébe lépő Európai Unió, vagy az immár egy éve húzódó jugoszláviai válság, pontosabban háború. A déli térségben például továbbra is lőnek, ropognak a fegyverek. A tengerparton, meg Eszéken, Sisakon és a szlavóniai térségben. Vinkovciban csak azért nem, mert az ítéletidő miatt a harckocsik a sárba ragadtak. Az ítéletidő és a dermesztő hideg legalább ilyen pici moratóriumot hozott. A Karácsonyt várják mindenütt. Horvátországban is — a békét még inkább. Ebből csak annyi biztos, hogy dátum szerint majd tényleg beköszönt mindannyiunk Karácsonya. De a béke ? A sokadik terv is kudarcot vallott déli szomszédunknál, menekültek ezrei özönlenek át a határon — az ifjabb nemzedék alighanem először nem szülőföldjén várja az ünnepet, nem ott állít fel fát, s nem ott díszíti fel. Közös karácsonyfa kellene. Azoknak, akik a háborúból menekülnek, elhagyták otthonaidat, azoknak, akik emberbarátságból befogadják, befogadták őket, s azoknak is, akik esetleg ajándékként ünneplik mostanában függetlenségüket, szuverenitásukat. Mindenkinek jön a Jézuska, csak az a kérdés, mit tesz a fa alá. Az pedig biztos, hogy azok, akik háborújukkal elrontották a családi örömöt, talán nem is tudják, hogy Karácsony lesz. Miért is lenne fogalmuk arról, mi a szeretet ünnepel TISZTUJITAS AZ MDF ELNOKSEGEBEN Ugyanazt másképpen politikát folytassuk, mint eddig, csak másképp. — Ugyanazt, de keményebben ? — Határozottabban. Ez a helyes kifejezés. Az a cél, hogy meggyorsítsuk a rendszerváltás folyamatát. — Önnek milyen szerep jut az elnökségben? Várható, hogy fölemeli szavát azért, hogy az ön szerint szétszórt hatalom jobban „központosukon”? — A személyre szóló szerepekről a közgyűlés után határozunk. A központosítás pedig régi frázis, amely a mai rendszerben nem állja meg a helyét. Határozottságunk azt jelenti, hogy a különböző állami szerveket ösztönözzük feladataik minél tökéletesebb ellátására. Mert megengedhetetlen, hogy a társadalom egyes csoportjai csak azokat a törvényeket tartsák be, amelyikhez kedvük van. Magam nem vagyok sem miniszter, sem államtitkár, de mint képviselő, és most már mint MDF elnökségi tag is, kötelességem javaslatokat tenni, tanácsokat adni. Medgyasszay László -. — Két taggal bővítettük az ügyvezető testületet, és ezzel hatékonyságát kívánjuk fokozni. Az én helyzetem nem változik, továbbra is sajtóügyekkel foglalkozom. —Für Lajos kinevezésének mi az célja? — Mivel ő neves és tekintélyes személyiség, megválasztásával mindéképpen bővíteni tudjuk az MDF támogatóinak körét. A megválasztott elnökségi tagok közül Szabó Tamásnak meghatározó szerep jut: ő dolgozik majd Für Lajos mellett. MUNKATÁRSUNKTÓL Bejelentette lemondását Horváth Balázs ügyvezető alelnök a Magyar Demokrata Fórum elnökségének december 11-én tartott ülésén. Az elnökség az alapszabályban biztosított jogkörében kibővítette és átalakította az ügyvezető elnökséget. Megválasztotta Für Lajost ügyvezető alelnöknek, aki kormányzati munkája mellett látja el új feladatát. Három új alelnököt választott: Csurka Istvánt, Lezsák Sándort és Medgyasszay Lászlót. Az ügyvezető elnökség további tagjai: Farkas Gabriella, Furmann Imre és Szabó Tamás alelnökök, Grezsa István, Horváth Balázs elnökségi tagok. Két érintett véleményét kértük arról, vajon mi várható, mi változik az MDF politikájában az elnökségben történt váltások után. Csurka István: — Azért alakítottuk át az elnökséget, hogy ugyanazt a
