Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-16 / 254. szám

1991. december 16. Szabad ÚJSÁG 3 Havel Egyiptomban • Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök háromnapos hivatalos látogatásra az Egyiptomi Arab Köztársaságba érkezett. A látogatásra Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívta meg. A csehszlovák elnök kíséretében vannak Jozef Baksay és Kvétosla­­va Korínková szövetségi miniszterek, a cseh és szlovák kormány néhány minisztere, valamint Karel Schwarzenberg kancellár. Kairóban Mubarak elnök a csehszlovák küldöttséget a Kubba-palotában fogadta. Egyiptomi részről a fogadtatáson jelen volt a miniszterelnök, a parlament elnöke és a kormány több tagja. Havel elnök vendéglátóján kívül találkozik az Arab Liga főtitkárával, valamint a kairói főmuftival is. Előzetes tervek szerint Havel elnök hazatérése előtt ellátogat az asszuáni gáthoz is. Az EAK az első arab állam, amelybe Václav Havel ellátogatott. Gorbacsov bírálja a külföldi szemléletet Baker Moszkvában James Baker, az USA külügymi­nisztere tegnap többnapos láto­gatásra Moszkvába érkezett. Lá­togatása során elutazik Ukrajná­ba, Belorussziába, Kazahsztánba és Kirgíziába is. Baker utazásának fő célja, hogy a helyszínen tájékozódjék a széteső unió helyzetéről és a Független Államok Nemzetközössége kialakulásának folya­matáról. Szovjet és amerikai források egyöntetűen úgy vélik, hogy Baker első­sorban bizonyosságot akar szerezni az atomfegyverek megbízható ellenőr­zéséről. Mihail Gorbacsov szövetségi államfő Baker utazásának előestéjén a Time cí­mű lapnak kijelente'tte, hogy Baker kije­lentése, miszerint a Szovjetunió meg­szűnt létezni, elhamarkodott volt. „Mi­alatt mi igyekszünk megérteni az orszá­gunkban zajló folyamatokat, az Egyesült Államok számára úgy látszik, minden máris világos” — mondta Gorbacsov. A Független Államok Nemzetközösségé­ről szólva Gorbacsov elmondta, hogy Jelcin ebben az ügyben nem is telefo­nált neki. A breszti egyezménnyel sze­rinte Jelcin eltért saját tervétől is, amellyel össze akarta tartani a tizenkét szovjet köztársaságot. Gorbacsov a Szovjetunió jelenlegi helyzetéről háromnegyed órás telefon­­beszélgetést folytatott Francois Mitter­rand francia elnökkel. Mitterrand hang­súlyozta, fontosnak tartja, hogy a Szov­jetunió egységes, demokratikus és kon­­föderatfv állam legyen. Gorbacsov hang­súlyozta annak szükségességét, hogy az atomfegyverek ellenőrzése központi ma­radjon és ne kerüljön sor az ország desta­­bilizálására. Az ország igényli a nyugati segítséget a szovjet gazdaság piaci elvek­re történő átépítésében. Gorbacsov nézetéről nyilatkozott Eduard Sevardnadze szövetségi külügy­miniszter is. Hangoztatta, nem tanácsol­ja Gorbacsovnak, hogy elsiesse a lemon­dást. Figyelmeztetett rá, hogy a közpon­ti intézmények felbomlásával egy idő­ben ki kell építeni az új egyeztető intéz­ményeket, ami létkérdés. A legfonto­sabb teendőnek mondta, hogy lépéseket kell tenni a vérontás megelőzésére. Se­­vardnadze a Baker-lá toga tás kapcsán azt mondta, hogy ugyanarról fog tár­gyalni Bakerrel, mint amiről Gorbacsov Bushsal telefonon beszélt. (Az atom­fegyverek központi ellenőrzése, a békés, alkotmányos átmenet, amerikai segé­lyek.) Hangsúlyozta, hogy a szovjet kül­ügyminisztérium a normális mederben folytatja munkáját. A Baker-látogatás előestéjén Borisz Jelcin orosz elnök Jevgenyjj Saposnyi­­kov szövetségi védelmi miniszterrel tár­gyalt. Tárgyalásai középpontjában az orosz—ukrán—belorusz szerződés lét­rejötte utáni védelmi koncepció kérdé­sei álltak. Megállapodtak a közös kato­nai—stratégiai térség kialakításának alapelveiben, az atomfegyverek fölötti egységes parancsnokságban. Tárgyaltak a stratégiai fegyverek, a légierő, a raké­­tafegyvemem és a haditengerészet egy­séges rendszerének elveiről is. Beszél­tek az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnokának számba vehető személyé­ről is, de erről részleteket nem közöltek. Szeminárium Oxfordban Az angliai Oxfordban tegnap kezdő­dött meg a jogi szakértők és történészek szemináriuma „Föderáció és nemzeti autonómia európai összefüggései” cím­mel. A rendezvényen cseh és szlovák po­litikusok is részt vesznek. A csehszlovákiai küldöttségben részt vesz Ján Camogursky szlovák, Petr Pit­­hart cseh kormányfő, valamint Dagmar Bureáová, a Cseh Nemzeti Tanács elnö­ke. Ján Camogursky Oxfordba érkezése­kor kijelentette: „A külföldi résztvevők jelenléte a szemináriumon remélhetőleg új szempontokkal gazdagítja a szlovák— cseh viszonyt, s így mi is más távlatból vizsgálhatjuk a kérdést”. A küldöttség tagjaként a szemináriumra megérkezett a Szövetségi Gyűlés nemzetek kamarájá­nak alelnöke Ján Sokol, valamint a szlo­vák delegáció tagjaként Jozef Markul, a Matica slovenská elnöke. Vukovár megszállása után a városban több tömegsírt találtak. Képünkön a múlt héten kihantolt sírokban talált halottakat szállítják el (Telefotó: ÉSTK/AP) A Biztonsági Tanács elhalasztotta a szavazást Harcok a magyar határ közelében Viszonylag nyugodt éjszaka után tegnap reggel újabb tüzérségi támadást indítottak a szlavóniai Valpovo ellen, s harcokról érkezett hír Károlyváros körzetéből is. A magyar határ közelében fekvő Valpovo ágyúzása része az Eszék teljes bekerítésére és Horvátországtól való elvágására irányuló katonai hadműve­letnek. A hadsereg azzal vádolja a hor­­vát kormányt, hogy a károlyvárosi har­cokkal késleltetni akarja a kivonulást. Viták vannak a zágrábi Pleso támasz­ponton veszteglő négy katonai repülő­gép miatt is. Nem lesz általános mozgósítás és hadiállapotot sem hirdetnek — nyilat­kozta Branko Kostic, a jugoszláv ál­lamelnökség szerb szárnyának vezetője a belgrádi Politika című lapnak. Az al­­elnök szombat esti nyilatkozatában méltatta Cyrus Vance ENSZ-megbí­­zott közvetítését, valamint az Egyesült Államok magatartását. Ugyanakkor fi­gyelmeztette a hadikiadásoktól és tar­talékosok küldésétől húzódozó Mace­dóniát: nem védheti meg a macedón határt. A Biztonsági Tanács tegnapra virra­dóra elhalasztotta a szavazást arról a javaslatról, hogy megfigyelőcsoportot küld Jugoszláviába. A csoport a béke­­fenntartó haderők előfutárának szere­pét töltötte volna be. Jól tájékozott kö­rök szerint a tanácskozás eredményét Németország hiúsította meg, mert úgy tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot, hogy a harcok megszüntetésének leg­jobb módja Horvátország és Szlovénia elismerése. A szerb és szövetségi vezetők óva in­tették Németországot attól, hogy elis­merje Horvátország és Szlovénia füg­getlenségét, mert szerintük ez a hábo­rúskodás újabb fellángolásához vezetne. Még szombaton az államelnökség az ENSZ-hez fordult azzal a felhívással, hogy óvakodjék az egyoldalú lépésektől, amelyek csak rontanák a helyzetet. Branko Kostic válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Németor­szág elismerné Horvátország és Szlové­nia függetlenségét. A magyar védelmi minisztérium sze­rint lehetséges, hogy horvát fegyveresek november 30-án behatoltak magyar te­rületre és onnan intéztek támadást a ju­goszláv határőrség ellen. A magyar vé­delmi minisztérium szóvivője hangsú­lyozta, hogy hasonló hadműveletekre a horvátok semmiféle beleegyezést nem kaptak a magyar hatóságoktól. Belgrád szerint ötventagú horvát fegyveres cso­port átkelt a Dráván és magyar terület­ről támadt a határőrségre. Európai püspöki szinódus Egyház és az új idők „Az egyház problémái és elsődleges teendői a kommunizmus bukása után” — ez volt a témája Kelet- és Nyugat-Eu­­rópa püspöki szinódusának, amely a Va­tikánban szombaton ért véget. A püspö­ki szinódus a korábbiaktól főleg nyíltsá­gával és az eddig elhangzott felszólalá­sok gyakorlati jellegével különbözik. A Vatikán ebből az alkalomból elkészítet­te Európa vallási megújhodásának programját, s ezt a hagyományos teoló­giai fogalmakkal fogalmazta meg. Ezzel szemben számos kelet- és nyugat-euró­pai püspök véleményét igen gyakorlatia­san fejezte ki. Kari Lehman német püspök például azt mondta, hogy felesleges Európa új kereszténnyé válásáról beszélni, mert az időt nem lehet visszaforgatni és remény­telen egy utópisztikus keresztény társa­dalom létrehozásáról szólni. Az új bib­liai üzenetet szavai szerint a pluralista társadalmaknak kell címezni, amelyek­ben a hívők abban a tudatban élnek, hogy joguk van megválasztani hitüket és életmódjukat. II. János Pál pápát, aki a szinódustól a keresztény egyházak közeledését vár­ta, nyilván sokkhatásként érte, hogy Ke­let-Európa pravoszláv egyházainak többsége bojkottálja a tanácskozást. A pápa támogatta a horvát katolikusokat a szerbekkel szembeni konfliktusban, lét­rehozta az új katolikus püspökségeket Oroszországban. Ez azt eredményezte, hogy a szerb és az orosz pravoszláv egy­házak visszautasították a részvételt a je­lenlegi szinóduson. A görög pravoszláv érsek elfogadta ugyan a pápa meghívá­sát, de felszólalásában azokról a feszült­ségekről beszélt, amelyek az egykori kommunista államokban az egyes egy­házak között kiéleződtek. A Szovjet­unióban például az orosz pravoszláv egyház perben áll az ukrán katolikusok­kal az ukrán egyház vagyonáért. Albániából eljutott Rómába Európa legkisebb katolikus egyházközségének segélykiáltása. Ez a vallási kisebbség 100 ezer hívőt számlál, s csupán 30 öre­gedő papja van, és egy sokkal népesebb mohamedán és pravoszláv környezet­ben él. II. János Pál pápa törekvése, hogy egyesítse az európai keresztényeket, je­lentős nehézségekbe ütközik. Ennek egyik tényezője, hogy az egykori vasfüg­göny mögötti egyházaknak sok behozni­valójuk van, mert az elmúlt negyven év alatt elszigetelődtek a világ többi részé­től és Rómától. így utol kell érniük mindazokat a változásokat, amelyek az egyház tanításában a második vatikáni zsinat óta bekövetkeztek. Ezenkívül a pápa, aki közismerten lengyel származá­sú, jellegzetesen kelet-európai módon tekint az európai kereszténységre. Meg­győződése, hogy a nyugat-európaiak a fogyasztás megszállotjai. Hogy anyagias társadalmuk, amelyet már évek óta bí­rál, nem jó példaképe a Kelet-Európá­­ban kialakuló új demokráciáknak. A BBC ezzel kapcsolatban megszó­laltatta a nemzetközi kapcsolatok ki­rályi intézetének képviselőjét, aki ki­jelentette: „Kelet-Európa lakóitól év­tizedeken át megvonták az élet örö­meit, és most arra vágynak, amivel a Nyugaton rendelkeznek. Nem lesznek tehát hajlandók figyelembe venni, hogy az egyház megtiltja nekik a fo­gyasztói paradicsomot, amely most számukra feltűnt a láthatáron. Úgy vélem, az egyház helytelenül cselek­szik, ha a fogyasztói társadalom ellen áll ki. A szellemi értékeket fokozato­san kellene bevezetnie. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy maga el­len hangolja közép- és kelet-európai hívőit.” A fentiekben vázolt irányzat már megnyilvánul Lengyelországban, ahol az egyház talán túl harciasán próbálta felújítani egykori dicsőségét, és nem á­­tallotta, hogy elkötelezze magát az elnö­ki és parlamenti választásokban. Adam Szoskiewicz, a katolikus Tygodnik Pov­­szechnyben azt írja, hogy az egyház ezzel ingatag útra tért: „Sok esetben a helyi papok, sőt a püspökök is személyesen vetették magukat a választási kampány­ba. Ez végeredményben az egyház presztízsét és tekintélyét sújtotta. Az olyan emberek számára, mint én, ez igen sajnálatos jelenség. Katolikus vagyok és felelősséget érzek egyházam jövőjéért, nem tölt el örömmel, ha azt látom, hogy presztízse és tekintélye csökken.” A volt kommunista tábor több álla­mában egy további próbatétel vár az egyházra: megbirkózni azzal a váddal, hogy együttműködött az egykori totali­tárius rendszerrel. A fenti és számos további tényező nyomán arra a következtetésre jutha­tunk, hogy a keresztény egyházaknak e­­lőbb belülről, sürgősen meg kell újulni­uk, s csak azután kezdhetnek a társada­lom megújításához. Milyen mértékben járul ehhez hozzá a mostani püspöki szi­nódus a Vatikánban, arra még egy ideig vámi kell. BAC Amerikai humanitárius segítség­gel egy C-5 típusú teherszállító repülő­gép tegnap indult az Andrews támasz­pontról a Szovjetunióba. 70 ezer kg taka­rót, ruházati cikket, gyógyszert szállít Oroszországba, Belorussziába és Ör­ményországba. Holnap további gép indul egy németországi támaszpontról, hogy Minszknek vigyen segélyszállítmányt. Az OROSZ FÖDERÁCIÓ a jövő évben leállítja a hagyományos fegyverek vásárlását. Á katonai költségvetésből így akarnak eszközöket szerezni a stratégiai fegyverek szinten tartására, a pótalkatré­szek vásárlására és a hadiüzemek békés termelésre történő átállítására. Az orosz miniszterelnök-helyettes szerint a hadi­ipar átépítésében Oroszország számít külföldi beruházók segítségére is. H egyi KARABABBAN a népsza­vazáson, a végeredmények szerint a fel­nőtt lakosság 82,2 százaléka vett részt. A független Hegyi Karabah Köztársaság létrehozása mellett a választók 99,9 szá­zaléka szavazott, és csak huszonnégyen szavaztak ellene. Igaz, a népszavazást a helyi azerbajdzsán lakosság bojkottálla. A népszavazást orosz, szövetségi és kül­földi megfigyelők is ellenőrizték. AlBÁNIA új miniszterelnöke tech­nokrata kormányt nevezett ki. Vilson Ahmeti kormányfő 19 tagú kabinetje az 1992. évi választásokig marad hivatalá­ban. A külügyminiszter Ilir Bocka, a vé­delmi miniszter Alfred Moisiu lett. A legutóbbi választások óta ez már a har­madik kormány Albániában. M oszkvában tartják meg janu-. árban az arab—izraeli tárgyalások har­madik menetét. Ezt az USA kairói nagy­követe jelentette be. A meghívókat még nem küldték el, de a korábbi megállapo­dások szerint a Szovjetunió széthullása ellenére Moszkva marad a tanácskozás vendéglátója. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN tegnap ünnepelték az Emberi Jogok Szabadságlevelének kétszázadik évfor­dulóját. Ezt az okmányt a Függetlenségi Nyilatkozat és az alkotmány mellett a harmadik legfontosabb amerikai doku­mentumnak tartják. Az okmány eredeti­jét évente hozzávetőlegesen egymillió ember tekinti meg Washingtonban. DuDAJEV, a független Csecsen Köztársaság elnöke kinevezte kormá­nyának külügyminiszterét, aki Samil Be­nő lett. Ez az orientalista tudós Jordáni­ából származik és a „fiatal államok” szakértője. A Csecsen Köztársaság füg­getlenségét az orosz hatóságok minded­dig nem ismerték el. PÁRIZSBAN tegnap véget ért a kormányon levő Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa. Elfogad­ták a „Franciaország új távlatai és a szocializmus” című programdokumen­tumot. A kongresszuson alig foglalkoz­tak a fennálló problémák elemzésével, hanem főleg a választások előtti aggitá­­cióra összpontosították figyelmüket. Kemény bírálattal illették az ultrajobb­oldali Nemzeti Frontot, amelyet a fa­siszta ideológia hordozójának bélyegez­tek. A VÖRÖS-TENGERBEN tegnapra virradóra elsüllyedt a Salem Express személyszállító hajó, amelynek fedélze­tén halszázan utaztak. A hajó korallzá­tonynak ütközött és azonnal elsüllyedt. Eltűnt ötszáz személy, a mentők attól tartanak, hogy mindnyájan megfullad­tak. A szerencsétlenség helyszínén erős vihar dúl, és ezért csak száz embert sike­rült kimenteni. SvÁJCBAN november végén a munkanélküliek száma 52 ezer volt. A munkanélküliség főleg az iparilag fejlett kantonokat sújtja, ahol áttérnek a kor­szerű számítástechnikára. Az egyre nö­vekvő számú elbocsátás ellenére Svájc továbbra is azon államok közé tartozik, ahol a lakosság számát tekintve a legke­vesebb a munkanélküli. SZICÍLIÁBAN az Etna tűzhányó a karácsonyi ünnepek előtt működni kez­dett. Háromezer méter magasan repe­dések keletkeztek és megindult a láva­ömlés. A lávafolyam hossza már elérte az egy kilométert, de a jelek szerint nem veszélyezteti a tűzhányó környéki falva­kat. Áz Etna legutóbb tavaly januárban tört ki, amikor három falura lövellt ki lávát és köveket.

Next

/
Thumbnails
Contents