Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-14 / 253. szám

Szabad ÚJSÁG Jövőre már másképp lesz? Paprikakesergő Tavaly, főként ilyentájt télvíz idején „disznóölések havában“ hiánycikknek számított a finomra őrölt, színtartó, ízes fűszerpapri­ka. A zugárusok méregdrágán vesztegették minden dekáját. Az idén hát a kistermelők és a mező­gazdasági üzemek egyaránt nagy buzgalommal és óriási remények­kel láttak hozzá termesztéséhez. A terményszerkezet-váltásra kényszerülő Szlovákgyarmati Vetőmagtermesztő Állami Gaz­daságban például tavasszal- egyelőre kísérletképpen - Kis­­csalomija határában, a Vasas-dű­lőben, egyetlen összefüggő terü­leten láttak hozzá a fűszerpaprika palántázásához. Fagykár - nagy kár A mezőgazdasági üzem három- Betka, Karmina és Hodonín­ská - fajtát telepített a 25 hektár területre. Költségmegtakarítás­képp a szükséges palántameny­­nyiség kétharmadát fóliasátor alatt, maguk hajtatták. A többit a bussai Flóroprodukt magáncég­től vásárolták. A rendkívül hideg, szeles tava­szi időjárás nem kedvezett a pa­lántáknak, nehezen indultak fejlő­désnek a zsenge növénykék. Má­jus ötödiké és húszadika között fagyhullám söpört végig a vidé­ken, s a zord napok megtizedelték az állományt. A kár jelentősnek bizonyult. A tönkrement palántákat ki kellett szántani, a terület egy részét újra kellett ültetni. Az utánültetés nem hozta meg a várt eredményt. Hetek múltán a hirtelen jött hő­ség okozott komoly vesztesége­ket. Nem sokat enyhített a bajo­kon a mesterséges öntözés sem. A természeti csapásokon kívül még levéltetvek is megtámadták a parcellát: az előző enyhe tél sok kárt nem tett bennük, így aztán gyorsan elszaporodhattak. Több­ször kellett permetezni, ez viszont jócskán növelte a termelési költ­ségeket. Csak részben részesmüvelésben A gazdaság vezetői részesmű­velésben szerették volna a mife­lénk módfelett kedvelt fűszernö­vény termesztését megoldani. Eleinte nagy volt az érdeklődés, sokan lelkesedtek az ötletért, ám amikor az emberek meglátták a fagykáros, megtizedelt sorokat, alábbhagyott a vállalkozói kedvük.- Tíz árnál nagyobb területet senki sem volt hajlandó felvállalni - tudtam meg Kövesdi Tibortól, az üzem termelési igazgatójától -, és örülhettünk, hogy egyáltalán érdeklődött valaki... Kutyaszorí­tóba kerültünk. Végső megoldás­ként minden dolgozónknak kiméig tünk kötelező művelésre két ár területet. A tábla egyes szakaszai mind­végig satnyák maradtak, míg má­sutt időközben megerősödtek az egyedek. Mindez helyi perpatva­rok kiinduló pontja lett, ami érthe­Németh József:,, Egyelőre mi is tanul­juk a munkát'' (A szerző felvételei) tő, hiszen az egész területen egy­formán szaporodott a gyom, ka­pálni, művelni a parcella minden zugát egyformán kellett, viszont korátsem volt mindegy, mennyi paprika terem egy-egy kijelölt szakaszon. Vénasszonyok „tele“ Az első szedésre szeptember tizediké és tizenötödike között ke­rült sor. Szakaszosan értek be a kis csövek, lehetetlenség lett volna egyszerre leszedni az egész termést. Ráadásul a „szü­ret“ idején sok egyéb fontos ten­nivaló is akadt a határban. A vénasszonyok nyara hetei­ben jött hirtelen fagyok tönkre tet­ték a száron maradt termés zömét. Ősszel, a vetésforgók, gazda­sági tervek összeállítása idején még úgy tűnt, a fűszernövény ke­resett cikk lesz a hazai piacon, jó ára is lesz, megéri vele foglalkoz­ni. Nyár végére azonban kiderült, sok más mezőgazdasági üzem irányítói gondolkodtak hasonló­képpen, s túltermelésre kell szá­mítani. Egy központi terményegyezte­tő szerv beiktatásával mindez el­kerülhető lett volna... A leszedett s pár napig utóérlelt mennyiséget a Novofruct ógyallai üzemébe szállította a gazdaság. A külső tényezők miatt csak átla­gosra sikeredett termés egy ne­gyedét helyben, frissen vásárolt gépsorán dolgozta fel az üzem. A mintegy 11 mázsa őrleményt húsfeldolgozó üzemeknek, és ét­kezdéknek kínálják fel, no meg saját boltjaikban fogják értékesí­teni. Az Ógyallára vitt paprika szá­razanyagának kilójáért 70 koronát kaptak. A jó szándék megvolt A feldolgozó gépsor számára a kővári géptelepen alakítottak át egy helyiséget, ahol három tagú csapat végzi a munkát. Villám Károly, Németh József gépke­zelőkön kívül Rados György vil­lanyszerelő alkotja a jól dolgozó triót. A mintegy 800 ezer koronába kerülő berendezés a paprikán kí­vül gyógynövények és gyökér­zöldségek szárítására is kiválóan alkalmas. Éppen ezért a vető­magtermesztő állami gazdaság jövőre már olyan növények ter­mesztésébe is belevág, amelyek az ügyes masinákkal feldolgoz­hatok. A gazdaság irányítótestülete a fűszerpaprika termesztésének beiktatásával új munkalehetősé­geket is kívánt teremteni. Az aka­rat, a jó szándék meg volt, de a számítások sajnos nem váltak be. Kövesdi mérnök azonban bi­zakodik:- Jövőre - mondta - már körül­tekintőbbek leszünk. Tanultunk saját kárunkon. Előreláthatólag 40 hektáron termesztünk majd fű­szerpaprikát. Üzleti világ kontra fogyasztói érdekvédelem Pizzatörvény az USA-ban Az amerikai kongresszust gyakran éri a vád, hogy kicsinyes pártpolitikai csatározásokkal és nem az ország számára igazán fontos kérdésekkel tölti az idejét Most azonban ékes cáfolatát adták a honatyák ennek a megalapozatlan vélekedésnek, ami­kor megbirkóztak a gigászi feladattal és törvényt alkottak a pizza ügyében. A hosszan tartó és semmiképpen sem mindennapi küzdelemben olyan hatalmas erők feszültek egymásnak, mint az üzleti világ a fogyasztói érdek­­védelemmel szemben, a dereguláció hívei a közegészségügy védelmezői­vel szemben, továbbá a Pizza Hut óriáscég a Frozen Pizza Institute (Fa­­gyasztott-pizza-intézet) ellenében. Végül is azonban mind a szenátus, mind a képviselöház jóváhagyta a tör­vényjavaslatot, amelynek értelmében a Pizza Hut jogot kap arra, hogy az iskolákban is árusítsa termékeit. Nem könnyű megmagyarázni, miért keveredett bele a Pizza Hut ebbe az elhúzódó küzdelembe a mezőgazda­sági minisztériummal, a Fagyasztott­pizza-intézettel és vagy fél tucat fo­gyasztói csoporttal. Ezt a kérdést teszi fel még az a légiónyi ügyvéd is, akiket a két szembenálló fél fogadott fel. A probléma egyik része a higiéniai feltételek felügyelete. Egy étteremnek minden további nélkül jogában áll húst eladni (vagyis felszolgálni) vendégei­nek, ám ha egy iskolának adja el a húst, amely azt ismét eladja a diá­koknak, akkor az étterem már közvetí­tői szerepkörbe kerül, ahol ugyanazok a napi felügyeleti előírások lesznek érvényesek rá is a mezőgazdasági minisztérium részéről, mint például a vágóhidakra. A pizza pedig akkor válik húster­mékké, ha hústartalma meghaladja az összsúly 2 százalékát. Ha viszont nem hústermék, akkor alighanem a tejter­mékek csoportjába tartozik, sajttal meghintett felülete okán. A tejtermé­kek felügyeletében azonban már nem a mezőgazdasági minisztérium, ha­nem az élelmiszerekkel és gyógysze­rekkel foglalkozó Food and Drug Ad­ministration az illetékes. Persze csak akkor, ha a pizza nem számit esetleg szendvicsnek. A szendvicseket pedig - a szabályok egy másik csoportjának előírásai kö­vetkeztében - csak akkor szabad újra­eladás útján értékesíteni, ha egyrészt legalább 35 százalék húst tartalmaz­nak, másrészt pedig ezt a hústartalmú belső részt két darab kenyérszelet fogja közre, de nem fedi be teljesen. Ebből a szabályozásból következik például az is, hogy hot dogot szabad iskoláknak eladni a diákoknak történő újraeladás céljából, de kolbászos zsemlét nem. (Ha viszont ezt valaki kétségbe vonná, alighanem hetekbe telne még a leghozzáértőbb jogászok­nak is, hogy kibányásszák az erre az esetre vonatkozó pontos szabá­lyokat.) Szerencsére azonban az amerikai törvényhozásnak módjában állt, hogy új járjon el, mint Nagy Sándor a gordi­uszi csomóval. Tetszése szerinti tör­vényt alkothatott, a jogászokra hagyva a feladatot, hogy később eldöntsék: tulajdonképpen mire is vonatkozott a szavazás. (Üzlet) Csehország latolgat Olaj Északről(?) Csehországnak esélye van arra, hogy a jövőben, viszonylag kedvező feltételekkel, balti és északi-tengeri kikötőkből kapjon olajat. Ezzel egy­részt csökkenne a szovjet olajtól való függősége, másrészt kiiktatná azt a kockázatot is, ami Csehszlovákia esetleges felbomlásával állhatna elő. Az elképzelések szerint a balti és az északi tengeri kikötőket a német Leunán keresztül kapcsolnák össze litvínowal, ahol egy nagy cseh kö­­olajfeldolgozó üzem működik. Az olaj­vezetékhálózatot egy arab-brit kon­zorcium építené ki, mintegy 100 millió dolláros beruházással. A Leuna és Litvinov közötti közel 100 kilométer hosszú szakasz megépítésén kivül az északnémet Schwedtet is összeköt­nék a balti kikötőkkel: a lengyel Scze­czinen vagy Gdanszkon, esetleg Hamburgon vagy Wilhelmshavenen át nagy tankhajókkal szállítanának észa­ki olajat. Amennyiben sikerül megvalósítani a tervet, Csehország nem függene többé a bizonytalan szovjet kőolajtól, és ki tudná védeni a jugoszláviai hely­zet miatt problematikus Adria vezeték okozta gondokat is. Bár az északi tengeri olaj drágább a közel-keletinél, de jobb tulajdonságokkal rendelkezik, kevesebb a kéntartalma, és olcsóbb a szállítása Csehszlovákiába. A Schwedt-Leuna-Litvínov olajve­zeték kiépítése az egyik libanoni vál­lalkozó Bruce Goodwin szerint azért előnyös, mert olcsóbb benzint és olaj­termékeket tud majd Csehország elő­állítani, mint az Ingolstadton, Schwe­chaton vagy az Adrián keresztül ka­pott olajból. Az arab vállalkozó szerint amennyiben a cseh kormány vagy a cseh köolajfinomítók beszállnának az északi vezetékhálózat kiépítésébe, olcsóbb szállítási dijak mellett kapná­nak olajat, mintha a Transalpine olaj­vezetéken át Triesztből a München melletti Ingolstadton át érkezne az olaj a Kralupy kőolaj-finomítóba. Ráadásul a Transalpine vezetéken a magas kéntartalmú közel-keleti olajat kapná Csehszlovákia, így még kéntelenítő berendezésekre is jelentős összege­ket kellene költenie. A cseh kormány most vizsgálja az északi olajvezetékhez való csatlako­zás előnyeit, ugyanakkor a Berliner Handelsund Frankfurter Bank máris felajánlotta: a pénzintézet finanszíroz­ná a kőolajvezeték építését Németor­szágból Csehszlovákiába. A Transal­pine vezetéket vinnék tovább. A beru­házás egyelőre szintén csak a tanul­mánykészítés szakaszában van. (-t) Mosóporteszt Melyik a legjobb? Ma már a tisztaság is többe kerül, hiszen a mosószerek ugyancsak drágábbak lettek. De vajon milyen a minőségük? Érdemes-e megfizetnünk azt a néhány korona többletet megszokott tisztítószereinkért, vagy áldozzunk-e inkább nagyobb összeget a külföldről behozott, illetve szabadalmazott mosóporokért? A prágai Fogyasztási Eszközök Minőségellenőrző Intézetének munkatársai a közelmúltban tesztelték a nálunk (de főként Csehországban) kapható mosópo­rok egész skáláját. Értékelték a tisztító hatást, az öblithetöséget és a csomago­lás esztétikus voltát is. Nagyon jónak bizonyult a TOMI MAT, a JUWEL 90, a BIOMAT AP, a porított MOHER, valamint az új, folyékony Persun Bio (a őáslavi Kosmos terméke), amely a szlovák piacon még nem jelent meg. A vizsgálat során vitathatatlanul érdekes jelenségre derült fény nem mindig jobb, ami drágább! Az alábbi táblázatban feltüntetett árakat a pozsonyi Drogérie és Prior eladási árainak átlagából számították ki. A legérdekesebb tapasztalat az volt, hogy a legjobbnak bizonyult magyaror­szági TOMI MAT ár szempontjából inkább az átlagos és gyenge mosóporok közé került. Szlovákiában egyáltalán nem kapható, Csehországban is már csak a raktárkészlet kiárusítása folyik, mert nem kedvelték meg a háziasszonyok! Elnevezés és gyártó Értékelés 100 gr (ml) ára koronában Sorrend Palmex 85 Rakona Tix 85 Azur 85 Rakona Folyékony Azúr Kosmos Lina Spanyolország megfelelő jó megfelelő megfelelő 3,25 3,50 3,53 (3,06) 17. 13. 10-19. 16. 5,80 10. jó Biomat AP Rakona Palma „83“ nagyon jó 4,16 3. (2,-) 8. Lengyelország jó Juwel 90 Rakona nagyon jó 5,30 2. Lanza Rakona Persil Palma Tomi Mat jó jó 5,65 8,95 5. 4. 1. (3,90) Magyarország nagyon jó Super Etox Ausztria jó (9,80) 6. Titan STZ jó 4,05 11-12. Bimatic Ausztria megfelelő (4,99) 15. Moher Rakona Verolan jó 3,88 11-12. Spolek pro chem. jó (5,12) Q a hutní vyrobu Drumat Druchema nem megfelelő (3,68) 20. Dekor Rakona Belamin megfelelő 2,50 5,90 6,10 18-19. 14. 7. Drutep Dato jó jó-hó-

Next

/
Thumbnails
Contents