Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-09 / 223. szám
2 Szabad ÚJSÁG 1991. november 9. hír Cyrus VANCE, az ENSZ-főtitkár különmegbfzottja Jugoszláviából Magyarországra érkezett. Tárgyalt Antall József miniszterelnökkel és megismerkedett a jugoszláviai helyzet magyar értékelésével. LaNDSBERGIS, a litván parlament elnöke munkalátogatáson tartózkodik Bécsben. Találkozott Waldheim elnökkel, akivel ismertette a litván kormány külpolitikáját a szomszédos országokkal kapcsolatban, valamint e térség problémáit. USA védelmi minisztériuma megerősítette,, hogy a kővetkező fél évben nem szállít F-15 típusú harci repülőgépeket a Közel-Keletre. Szaúd Arábia 72 ilyen repülőgépet rendelt. Ennek ellenére az USA betartja a közel-keleti fegyverszállítási moratóriumot. A SZOVJETUNIÓ 2,5 milliárd rubellel tartozik Magyarországnak. Ezt a Magyar Nemzeti Bank szóvivője közölte. Most arról tárgyalnak, hogy ezt az összeget amerikai dollárra számítsák át, de úgy, hogy egy rubelért csak 92 centet számolnak. Budapesten úgy vélik, hogy a tartozást a Szovjetunió három éven belül rója le. IzRAEL és a dél-libanoni hadsereg tegnap ismét bombázta az ún. biztonsági övezetben levő falvakat. Az izraeli támadások már két hete tartanak és azzal magyarázzák őket, hogy a térségben az iránpárti Hizballah párt felkelői hat izraeli katonát öltek meg. BULGÁRIÁBAN Filip Dimitrov új kormányfő bemutatta kormányát. A külügyminiszter Sztojan Danev, a belügyminiszter Jordan Szokolov, a védelmi miniszter Dimitr Ludzsev és a pénzügyminiszter Ivan Kosztov lett. Bejrutban kétszáz kilogramm robbanóanyaggal hajtottak végre merényletet az amerikai egyetem ellen. A hatalmas robbanás rombadöntötte az irodákat. Emberáldozatok nem voltak, néhányan könnyebben megsérültek. KjICSI MUAZAVA új japán kormányfő a parlamentben ismertette kormánya programját. A kormány meg akatja oldani a Kurill-szigetekkel kapcsolatos területi problémát és arra törekszik, hogy az ENSZ-hadműveletek keretében japán katonák is részt vehessenek külföldi bevetéseken. A kormányprogram szerint emelni akarják a lakosság életszínvonalát. Belgiumban 1950-ben hoztak utoljára halálos ítéletet. Az ország egyike azon keveseknek Nyugat-Európában, ahol a halálbüntetést nem törölték eL E héten azonban egy 32 éves férfit ítéltek halálra, mert 6 éves fiát kínozta, éheztette, inni sem adott neki és a gyermek tüdőgyulladásban meghalt. A gyermek anyját életfogytiglani börtönre ítélték. M axWELL brit sajtómágnás holttestét családja a Kanári-szigetekről Izraelbe szállítatta, hogy ott temessék el. Maxwell özvegye felszínesnek tartja a boncolási eredményeket. A sajtómágnást a jeruzsálemi Olajfák hegyén temetik el. GaMSZAHURDLA grúz elnök rendeletben államosította a Szovjetunió belügyi csapatai Grúziában állomásozó egységeinek minden fegyverét, lőszerét és műszaki felszerelését. A kérdésről tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunió belügyminisztériumával. A belügyi alakulatok felszerelése a grúz szóvivő szerint a leendő grúz hadsereg alapját képezi majd. Németország parlamentje úgy döntött, hogy július elsejéig visszamenőleg 4,8 százalékkal emeli a képviselők juttatásait. Alapfizetésük most elősször haladja meg a 10 ezer márkát és.az adómentes rész 5800 márka lett. A SZÖVETSÉGI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM tegnap jegyzékben bírálta Moszkvának a KGST-vagyon felhasználásával kapcsolatos eljárását. A külügyi tárca hangsúlyozza, hogy a volt tagországok közös vagyonáról van szó, tehát csak a hajdani tagállamok dönthetnek. Béke és együttműködés Készültségben a rakéták (Folytatás az 1. oldalról) A deklaráció megerősíti azt a NATO-törekvést, amelynek célja az együttműködés szorosabbá tétele a kelet-európai államokkal politikai és biztonsági téren. Az okmány leszögezi, hogy decemberben Brüsszelben találkozót szerveznek, amelyen 25 ország külügyminiszterei vesznek részt. Ezek: a tizenhat NATO-tagállam, a Varsói Szerződés hat volt tagállama és a három balti köztársaság. Ettől a találkozótól azt várják, hogy kinyilvánít egy közös politikát, amely partneri kapcsolatokon épülő új korszakot nyit. . A Szovjetunió helyzetével kapcsolatos nyilatkozat arra figyelmezteti a Szovjetuniót, hogy tartsa fenn hatalmas atomfegyvertára fölött a szigorú ellenőrzést, érvényesítse a demokráciát, az emberi jogokat és a nemzetközi jogot. „Felhívunk minden felelős tényezőt, hogy tartózkodjék olyan lépésektől, amelyek az atom-, vagy más tömegpusztító fegyverek elterjesztését eredményeznék” — áll a nyilatkozatban. Az Északatlanti Szövetség együttműködésen alapuló kapcsolatokat akar kiépíteni mindazokkal, akik a hidegháború idején ellenfelei voltak. Ennek (Folytatás az 1. oldalról) föderáció és a föderáció között. ,A konföderációban nincsenek szuverén hatáskörű közös szervek, nem létezik közös állampolgárság és közös terület” —jelentette ki. Az elmúlt hét eseményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervek fontos döntéseket hoztak. „A Szövetségi Gyűlésben áttörés történt, a szövetségi kormány tudatára ébredt felelősségének, a Cseh Nemzeti Tanács pedig lerakta a cseh államiság és alkotmányosság alapjait” — állapította meg. A Polgári Mozgalom alelnöke kifeltétele, hogy a Nyugaton irányadó elveket kövessék. Franciaország a nyilatkozattal nem értett egyet és több bekezdést töröltetett a dokumentumból. Franciaország ezek után sem írta alá a nyilatkozatot. Mitterrand elnök úgy vélte, hogy a szövetségnek nem feladata tanácsokat adni más országoknak politikájuk és gazdaságuk vonatkozásában. Mitterrand kijelentette, hogy az eddiginél többet kellene tenni Gorbacsov támogatására és a Szovjetunió széthullása ellen. A csúcsértekezlet befejezése után George Bush amerikai elnök sajtóértekezletet tartott Rómában. A többi közt kijelentette: a NATO bebizonyította, hogy nincs szüksége a szovjet ellenségre, hogy összetartson. Az ellenség ma már nem a hatalmas egyöntetű Szovjetunió, hanem a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság. Bush hangoztatta, hogy a NATO a volt Varsói Szerződés egykori tagállamainak az együttműködés sokoldalú lehetőségét kínálta fef. A nyugati szövetség új stratégiát dolgozott ki, amelynek alapja a kisszámú, de mozgékony és nagy ütőerőt képviselő fegyveres erő. Elutasította a nézetet, miszerint a NATO-n belül elvi ellentétek merültek volna fel. emelte, hogy a szövetségi parlament most már valójában rátért a társadalom átalakításának útjára, mégpedig azzal, hogy a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv és a Polgáriperrendtartás elfogadásával jóváhagyta a magántulajdonjog elveit. A szövetségi kormány — felelősséget vállalva a közös állam jövőjéért — világosan kitűzte a hatáskörök felosztását, hogy az állam továbbra is működésképes maradjon. (Folytatás az 1. oldalról) A büntetőintézkedések lényege, hogy azonnal hatállyal az EK felbontja az 1980-ban megkötött együttműködési és kereskedelmi egyezményt, megszünteti a vámkedvezményeket a jugoszláviai áruk számára és ismét bevezeti a mennyiségi korlátozást ezekre az árukra. Leállították a textil behozatalát Jugoszláviából és az országot nem vonják be a PHARE tervbe. A kilátásba helyezett olajembargó kapcsán nem világos, hogy leállítják-e az Adria kőolajvezeték működését. A kőolajvezetéket Csehszlovákia is igénybe veszi. Az EK illetékesei a Csehszlovák Sajtóiroda kérdésére közölték, hogy a kőolajembargó részleteiről majd a Biztonsági Tanács dönt. Hozzátették, hogy a Jugoszlávia ellen irányuló intézkedéseknek nem lenne szabad más országokat is sújtaniuk. „Csehszlovákia ez idő szerint nem tagja az Európai Közösségeknek és így az EK döntései nem köteleznek bennünket” — közölte a ŐSTK tudósítójának kérdésére a szövetségi külügyminisztérium szóvivője. Hangsúlyozta azonban, hogy amennyiben a szankciókat a Biztonsági Tanács hirdeti meg, Csehszlovákia aláveti magát ennek a döntésnek. A külkereskedelmi minisztérium tegnap délutánig nem nyilatkozott a Jugoszlávia ellen hozott intézkedésekről. A német szövetségi kormány meghívta Bonnba Szlovénia és Horvátország elnökeit. Helmut Kohl Rómában közölte, hogy a meghívást elfogadták. Genscher külügyminiszter hozzátette, hogy a két köztársaság függetlensége elismerésének feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Bonn nem ért egyet a határok bármiféle erőszakos megváltoztatásával. A szankciók ellenére a jugoszláviai harctereken újabb összecsapások voltak. A jugoszláv hadsereg tüzelőállásba helyezte rakétafegyvereit és keményhangú felszólítást intézett a horvátok címére. Eszerint ha a horvát erők támadást intéznének a hadsereg rakétaállásai ellen, ezzel „nagy emberáldozatokat és környezeti katasztrófát” idéznének elő, amely nemcsak őket sújtaná, hanem Európát is. A hadsereg a rakétákat harci készültségbe helyezte, tehát a hajtóműhöz kapcsolta a robbanófejeket. Jelezte, hogy „biokémiai fegyverek” is rendelkezésére állnak, bár korábban ezt tagadták. A jugoszláv haditengerészet tegnap felújította a hat horvát adriai kikötő blokádját — jelentette a Reuter. A vesztegzárra azért került sor, mert a horvát hatóságok nem oldották fel a szövetségi hadsereg laktanyáinak blokádját, nem biztosították a katonák élelmiszerellátását és tovább folytatják a fegyverbehozatalt. A csütörtöki légitámadásoknak a horvát városokban és falvakban legkevesebb 13 áldozata volt. Éjszaka folytatódtak a harcok, főleg Nyugat-Szlavóniában. Összetűzések voltak Pakrac, Lipik, Nosky és Jasenovac térségében. Éjszaka is volt légitámadás, mégpedig Zadar ellen, de egy Split-kömyéki falut is ért bombatámadás. A dubrovniki székesegyház kanonoka tegnap felhívta II. János Pál pápát, hogy jöjjön Dubrovnikba és segítsen megmenteni a várost. Az üzenetben az áll, hogy Dubrovnik a világ legnagyobb börtöne, amelyben 60 ezer ember sínylődik. ProkeS a parlamenti tárgyalásokról A konföderáció elutasítása Jövő héten Havel Szlovákiában Václav Havel köztársasági elnök a jövff hetet Szlovákiában tölti. Egyebek között részt vesz a nemzeti tanácsok alkotmányjogi tárgyalásán, fogadja Felipe Gonzalez spanyol kormányfőt, illetve néhány társadalmi szervezet és mozgalom vezetőjét Jelen lesz a Kisebbségekről a politikában című tanácskozáson. Struccpolitika és „Fekete Péter” „Elutasítjuk Ján Üarnogursky kijelentését, hogy a Szlovákia szuverenitására tett javaslat alkotmányellenes — mondta a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtótájékoztatóján Anton Hmko képviselő —, ha ez a javaslat alkotmányellenes, akkor alkotmányellenesnek tekinthetjük az 1848 utáni fejlődést is.” Jozef ProkeS pártelnök a parlamenti tárgyalásokat struccpolitikának nevezte. Azt is elmondta, hogy a cseh és a szlovák parlament közötti tárgyalásokban nem lát semmilyen perspektívát, szerinte ott csak időhúzásra — persze elsősorban cseh részről — megy ki a játék. Konkrét okát is megnevezte annak, hogy miért: „A csehek már az ország szétválására ké-Ülésezett a Szövetségi Piacszabályozási Alap Tanácsa szülnek, csak azért húzzák az időt, hogy gazdasági téren előnyöket biztosítsanak maguknak a közös vagyon majdani elosztásához. Többek között a külföldi tőke beáramlásáról, a Litvínovba vezető kőolajvezeték és a temelíni erőmű építésének minél előbbi befejezéséről van szó.” A jelenlegi, az államjogi elrendezés körüli politika a pártelnök szerint tulajdonképpen egy „Fekete Péter” kártyajáték, ahol a pakliban két „Fekete Péter” van. Az egyik: ki legyen a felelős az ország kettéválásáért, a másik: a tagköztársaságok közötti vagyonelosztás gazdasági kérdése. „A cseh fél minden erejével azon van, hogy a gazdasági ’Fekete Péter’ Szlovákiában maradjon” — érvelt ProkeS. Az alkotmányról folytatott tárgyalásokról is hasonlóan rossz véleménnyel vannak a pártvezetők, sőt, azt is elmondták, hogy egyes képviselők az „utánam az özönvíz” elvet valják. Mivel már érzik, hogy a következő választások után nem maradnak meg pozíciójukban, az alkotmányba olyan elemeket akarnak becsempészni, amelyek azután kormányozhatatlanná teszik Szlovákiát. (Ezzel lápcsolatban Hmko úr Peter Tatár NYEE— PDU-képviselőt említette.) Az SZNT képviselői a parlamenti tárgyalások tegnapi berekesztésének okát is abban látják, hogy a honatyák félnek bármilyen felelős döntést magukra vállalni. (gaál) A felvásárlás elmaradt a Pozsonyban ülésezett tegnap a Szövetségi Piacszabályozási Alap Tanácsa. A megbeszélést Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter távollétében Jozef Kráek, a Szlovák Köztársaság mezőgazdasági minisztere vezette. A résztvevők értékelték az alap eddigi működését, és kidolgozták a jövő évre szóló költségvetési javaslatot. Eszerint október 15-éig 1 millió 81 ezer tonna élelmiszer-ipari búzát (a tervezett mennyiség mintegy 86 százalékát) és 182 ezer tonna élelmiszer-ipari rozst (91,3 százalék) vásároltak fel, közel 3 milliárd korona értékben. A vaj és a tejpor esetében a felvásárolt mennyiség a tervezettnek mindössze az egyharmada, illetve fele volt. Az élelmiszer-ipari búza 60 százaléka — 650 ezer tonna — külföldön kerül értékesítésre, tonnánként 100—110 dollárért. Az interveniális felvásárlást november 15-én az exportra szánt speciális sajtokon és a félzsíros tejporon kívül az összes termék esetében leállítják. A piacszabályozási alap tulajdonképpen teljesítette küldetését: segített leküzdeni az értékesítési gondokat. A mezőgazdasági tárca vezetői viszont elégedetlenek azzal, hogy a tej esetében a bankok mindmáig nem fizettek az elsődleges termelőknek. Ezért kérik a szövetségi pénzügyminisztérimot, tervezettől hogy vizsgálja ki az ügyet, és vonja felelősségre az illetékeseket. Az 1992-es évre szóló szövetségi piacszabályozási alap nagyságára tett javaslat 6 milliárd korona, amely a marhahús, a tej és az élelmiszer-ipari búza felvásárlását foglalja magába. A piaci viszonyokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében nem határozták meg, hogy az egyes termékekre milyen pénzösszeget szánnak. Azt az adott helyzet dönti majd el. Ezenkívül a Szlovák Köztársaság részére további 2,2 milliárd koronát, a Cseh Köztársaság részére pedig 1 milliárd koronát kérnek a mezőgazdasági miniszterek. (vkm) Meghívó Borsiba 1991. november 10-én, vasárnap 15 órakor a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság műsort rendez, melynek keretében fellép egy miskolci diákcsoport Közös mondahősünk, a kuruc fejedelem című műsorral. Utána Balassa Zoltán tart előadást Rákóczi Ferenc hamvai hazahozatalának 85. évfordulója alkalmából. Az emléktársaság mindenkit szeretettel vár. (bz) ( Közlemények A gazdasági reform szociáldemokrata alternatívája szociális érzékenység í Közlemények 1991. november 11-én, hétfőn, 18 órakor Hodos községben a vagyonjegyes privatizálásról HARNA ISTVÁN képviselő tart előadást, amelyre az Együttélés Politikai Mozgalom járási testületé és helyi csoportja nemcsak támogató tagságát, hanem másokat is vár, akit érdekel a kuponos privatizálás. * * * * 1991. november 12-én, kedden Dunaszerdahelyen, HARNA ISTVÁN képviselő a vagyonjegyes privatizálásról, dr. RÓZSA ERNŐ képviselő a földtörvényről tart előadást 18 órakor a Perfects nagytermében. A törvénymagyarázattal egybekötött beszélgetésre mindenkit tisztelettel meghív az Együttélés Politikai Mozgalom dunaszerdahelyi csoportja. Bírálat és „Szorgalmazzuk, hogy a vagyonjegyes privatizálás megkezdését két hónappal későbbre halasszák” — mondta tegnapi sajtóértekezletén Boris Zala, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke. Kifejtette: így több, elengedhetetlenül fontos intézkedést hozhatna a kormány, amelyek megelőzhetnék a „piszkos pénzek” keletkezését, s bizonyítási lehetőséget adnának a konkurens privatizálási tervek számára. „Hangoztattuk, s most is követeljük, hogy a privatizálás a széles nyilvánosság ellenőrzése alatt valósuljon meg, hiszen ez nem más, mint a nemzeti vagyon újrafelosztása” — tette hozzá. A sajtóértekezlet vendége volt Emil Kuéera, a Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Konföderációjának tagja. Adatokkal támasztotta alá, hogy az árak 64,2, az élelmiszerek 75, a létfenntartási költségek pedig 59 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a reálbérek csökkentek, s jelentősen nőtt a villamosenergia ára, illetve emelkedtek a lakbérek is. A munkanélküliek száma 244 ezerre nőtt. A kormányok — de a munkáltatók sem — nem teljesítik az Általános Egyezmény több fontos pontját. Mindez súlyos teheidtént nehezedik a lakosságra. Ezért a szakszervezeti szövetségek úgy döntöttek, Szlovákia-szerte — Iglón, Szinnában, Rozsnyón, Privigyén, Túrócszentmártonban és Nagyszombatban — hétfőn a délutáni órákban apolitikus szakszervezeti tiltakozó nagygyűléseket hívnak össze, amelyeken még a parlamenti képviselők felszólalását sem engedélyezik. Emil Kuöera elismerte, hogy a nagygyűlések a nyomásgyakorlás bizonyos — bár csupán enyhe — formáját jelentik. Viszont tény, hogy a szakszervezeti tagok többsége egyre inkább tiltakozó akciókat sürget. A társadalom szociális helyzetéért a kormányok gazdasági politikáját tette felelőssé Jaroslav Wolf, a SZSZDP első alelnöke. Elmondta, hogy Valtr Komarek elméletére építve pártjuk hamarosan a nyilvánosság elé terjeszti a gazdasági reform szociáldemokrata alternatív programját. -zsár-
