Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-06 / 220. szám

1991. november 6. Szabad ÚJSÁG 3 Beszélgetés Csörgits Józseffel, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnökével Helyzetjelentés a horvátországi magyarságról Naponta aggasztó híreket hallunk a jugoszláv hadsereg támadásairól — Eszék bombázásáról, Dubrovnik ágyúzásáról, Vukovár ostromáról. Szinte hihetetlen, de mindez főiünk, szlovákiai magyaroktól csak néhány száz kilométerre történik. A függetlenségét védő Horvátország gyilkos háborút vív a szerb hódítókkal. A háború a polgári lakosságot sem kíméli, sőt gyakran éppen ellene irányul. Csörgits József, a Horvátországban élő magyarok helyzetéről vall a függetlenség kikiáltásának előkészítésétől napjainkig. • Miként vélekednek és hogyan sza­vaztak a horvátországi magyarok a füg­getlenséggel kapcsolatban? — A Horvátországban élő mintegy 30 ezer magyar anyanyelvű és nemzeti­ségű lakos a hazátlanság helyzetébe ke­rült. Több oldalról is történelmi válság­­helyzet alakult ki számára. Egy felől vonzalmuk Horvátország és a másfél éves demokratikus állapotok iránt, más­felől a félelem, amely abból táplálko­zott, hogy Baranyát feláldozzák más horvátországi célokért. A Horvátország elleni piszkos háború kezdetén a gondot tetézte az a tény, hogy a baranyai ma­gyarok nem jutottak fegyverhez, ennek következményeként kiszolgáltatottak voltak. Mindezek ellenére a horvátor­szági magyarság, a Horvátországi Ma­gyar Néppárt akcióinak köszönve 90 százalék fölött a horvát függetlenségre szavazott, mert hitt a horvát kormány­ban, a demokráciában és Európában. A magyarság helyzete továbbra is, a fenti­ekhez hasonlóan, összetett és válságos. A nagyszerb és kommunista elnyomás és a jól megszervezett stratégia követ­keztében a horvátországi magyarság a megsemmisítés szakaszában van. • Sokat hallunk a sajtó, a televízió, a rádió híradásaiból a lakosság mene­küléséről... — A Szlavóniában élő magyarok egy része (Bjelovár, Daruvár, Gyakovó) éli a horvátországi háborús mindennapo­kat. Eszék magyarjainak (1521 személy) nagy része a városban maradt. A szent­­lászlóiak nagy része elmenekült. Sokan menekültek Harasztiból és Ójankovác­­ról is. A vinkovci községhez tartozó Kó­­rógy lakosainak 80 százaléka, miután nem tudta tovább tartani a falut, Ma­gyarországra menekült. A dályhegyi és erdődi életben maradtak Horvátország­ban vannak. A háborúhoz sok pénz kell • Baranyában hogyan alakult a ma­gyar lakosság részaránya? —A baranyai magyarok 1910-ben még a lakosság 40 százalékát tették ki. Számuk évről évre csökkent, az utolsó népszámlálás szerint a baranyai lakos­ság mindössze 18 százaléka volt csak magyar. A 9930 baranyai magyarból je­lenleg 6300 él szülőföldjén kívül, első­sorban Magyarországon, Németország­ban, Szlovéniában vagy Szlavóniában. A baranyai magyarok bentrekedtek a ba­ranyai háromszögben. A kommunisták és a szerbek előtt, talán még a horvátok­­nál is bűnösebbek voltak; mert a függet­len Horvátország melletti szavazásukkal a legfontosabb adut adták a horvát de­mokrácia kezébe: Baranya független Horvátországot akar! A Baranyában rekedt magyarokat először a Szerb Demokrata Párt fenye­gette meg. Tagjai készítették el (Boro Zivanovié vezetésével) a „bűnös magya­rok” névsorát, még a fegyveres összetű­zések előtt. Aztán e listák alapján min­den vezető beosztású magyarnak fel­mondtak, házát kifosztották. A társadal­mi-politikai és gazdasági vezetők a nem­­kívánatosak listájára kerültek. A Hor­vátországi Magyar Néppárt vezetőinek nagy részét elhurcolták. Néhányuk fejé­re 25—100 ezer márka vérdíjat tűztek ki. • A polgárháború, sajnos kihatással van az élet minden területére; így az oktatásügy is súlyos helyzetbe került — Baranyában a 400 éven át működő magyar iskolai oktatás megszűnt. Az ál­talános iskolákban (Vörösmart, Laskó) és a hozzájuk tartozó körzeti iskolákban (Ujbezdán, Várdaróc, Kopács, Nagybo­­dolya, Darázs) nincs tanítás. Ennek az az oka, hogy nincs elég tanerő és diák sem. Az új baranyai vezetés első felada­ta volt, hogy ezen iskolák igazgatóit le­váltsa, a pélmonostori gimnázium ma­gyar igazgatójával és helyettesével együtt. Baranyából 53 tanügyi dolgozó tartózkodik Magyarországon, mene­külttáborokban, vagy rokonoknál. Na­gyobb részük bekapcsolódott a Magyar­­országon nyitott ún. menekült státuszú iskolák munkájába. A baranyai szerb ve­zetés különös előszeretettel vadászik a Horvátországi Magyar Néppárt vezetői­re. A batinai, vörösmarti, sepsei, laskói, vardaróci vezetők házait elsők között törték fel, rabolták ki és foglalták le. Az elhurcolt magyarok között vannak a vö­rösmarti és sepsei helyi közösség elnö­kei is, valamint a batinai katolikus pap és a laskói református pap. Az elhurcolt magyarok száma Baranyában 54. A meghurcolt és hazai fogságban lévők száma 70-100 között van. Baranya meg­szállt területein minden katolikus papot elüldöztek vagy elhurcoltak túszként, a református lelkészek közül csak egy ma­radt meg falujában. Bellye falu templo­mát fölrobbantották, a szentlászlói templomot lerombolták a szarvasi és er­dődi templommal együtt. A magyarság múzeumainak (Vörösmart, Laskó, Ko­pács) nagy részét kifosztották. Az elme­nekült férfiak egy része magyarországi kerülővel beállt a horvát gárdába. A szerb vezetés felfegyverzett ismeretle­­npket tart a magyar falvakban, akik az elhagyott házak nagyobb részét kifosz­tották, többet fel is robbantottak. A ma­gyarok csak külön engedéllyel hagyhat­ják el falvaikat. Magyarország felé kiút nincs, mert lezárták a Knezevo—Ud­­vard határátkelőt. Az ottrekedtek eseté­ben az erőszakos katonai besorozás módszerét alkalmazzák. • Mit lehet tenni, s tudnak-e segíte­ni a horvátországi magyar szervezetek? — A Horvátországi Magyarok Szö­vetsége tevékenységének jelentős részét Zágrábból (Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Horvátországi Magyar Néppárt, a Magyar Képes Újság szer­kesztősége, amely Eszékről Zágrábba tette át székhelyét) irányítják. Szervezik a segélyszállítást és -elosztást, kapcsola­tokat tartanak fenn a menekültek közölt és nemzetközi kapcsolatokat építenek ki. Rövid kihagyás után, szinte illegális feltételek mellett, továbbra is megjele­nik a Magyar Képes Újság. Az újság szá­mait eljuttatják Szlovéniába, Ukrajná­ba, Romániába, Csehszlovákiába, Ausztriába és Németországba. A Hor­vátországi Magyar Néppárt tagjai (kb. 1500 tag) szervezik a horvátországi ese­mények első kézből való ismertetését Magyarországon és egész Európában. Angol, francia és német nyelvű tájékoz­tatókat juttatnak el a diplomáciai képvi­seletekre, és részt vesznek a szerb terro­risták külföldön való leleplezésében. Az emberi jogok és a nemzetközi jogok tel­jes letiprásáról tett tanúbizonyságot a szerb elnyomó hatalom, amikor kikap­csolta a Horvát Televízió adóállomását Baranyában, zavarja a Magyar Televízió adását, beszüntette a postajáratot Hor­vátország és Magyarország irányából. A horvátországi magyarok egyetlen heti­lapját, a Magyar Képes Újságot nem en­gedik be az elfoglalt területekre. A dél­szlávok által lakott területek közül a horvátországi magyarok jó kapcsolat­ban állnak a szlovéniai magyarokkal és szlovénekkel, valamint a Horvátország­ban élő népekkel, nemzetiségekkel. A szerb elnyomók viszont majdnem teljes mértékben korlátozzák a horvátországi magyarok kapcsolatát a bácskai, vajda­sági magyarokkal. Bízva a béke helyreál­lításában, csak egy lehetőség van az elül­dözött és megszűnőben lévő horvátor­szági magyarság fennmaradására: vissza kell állítani a köztársasági határokat. Amennyiben Európa ezt nem biztosítja, akkor törölni lehet a horvátországi ma­gyarokat a nemzeti kisebbségek sorából, mert fizikai létük megszűnik. VARGA BÉLA Jelcin liberalizálja a külkereskedelmet A 12. fegyverszünet A jugoszláviai békéltető konferencián Hágában megjelent a jugoszláv államelnök­ség minden tagja, a köztársaságok elnökei és külügyminiszterei, valamint a szövet­ségi védelmi miniszter is és Cyrus Vance az ENSZ főtitkárának különmegbízottja. A konferencián megállapodtak az immár tizenkettedik fegyverszünetben. Lord Carrington, a konferencia el­nöke megállapította, hogy Szerbia és Crna Gora továbbra is elutasítják az EK javaslatait, hogy Jugoszláviát laza szö­vetséggé szervezzék át, illetve azok a köztársaságok, amelyek ezt kívánják, al­kossanak közös államot. A szerb vezetés, amely már a harma­dik EK-javaslatot is elutasította, azt kockáztatja, hogy súlyos szankciókat léptetnek életbe vele szemben. Az EK- külügymniszterek ugyanis megállapod­tak, hogy amennyiben nem fogadják el békejavaslataikat, felfüggesztik az ér­vényben levő kereskedelmi szerződést, kizárják Jugoszláviát a Phare-program­­ból, megszüntetik Jugoszlávia kereske­delmi előnyeit és javasolják a Biztonsági Tanácsnak, hogy hirdessen olajszállítási tilalmat Jugoszláviával szemben. Mivel csupán Jugoszlávia egésze nemzetközi jogalany, ezeket a szankciókat úgy érvé­nyesítenék, hogy a javaslatokat elfogadó köztársaságoknak kártérítést nyújtaná­nak az elmaradt előnyökért. A szankci­ók életbeléptetése hosszadalmas, mert még be kell terjeszteni a római NATO- csúcsértekezlet elé, konzultálni az USA- val és a Biztonsági Tanács döntése is bizonytalan. Megfigyelők véleménye szerint úgy tűnik, hogy a tizenkettek igyekezete a jugoszláviai kérdésben egy­re homályosabb és aligha járul hozzá a rendezéshez. A jugoszláv szövetségi kormány a központi banktól 37 milliárd dinár (1,6 milliárd dollár) kölcsönt vett fel, hogy finanszírozhassa a hadsereg horvátor­szági hadműveleteit. Ezt a jugoszláv pénzügyminiszter-helyettes jelentette be. Közben a harctereken tovább foly­nak az összetűzések. A horvát fegyve­resek tegnap először támadtak jugo­szláv községet. A Tanjug szerint a vaj­dasági Sid községet támadták meg a szerb—horvát határon. Nyugat-Szla­­vóniában is tovább folytak a harcok. A vukovári hadművelet arról tanúskodik, hogy a hadsereg végérvényesen meg akarja tömi a horvát gárdisták ellenál­lását. Tegnap délelőtt az elővárosokat a tüzérség és harckocsik lőtték. Horvát jelentések szerint Vukovár fölött nyolc repülőgépet lőttek le. Az eszéki kór­házba harminc sebesültet és két eleset­tet szállítottak be. Dubrovnikban a je­lek szerint nyugalom van. Légiriadó volt, de bombázásra nem került sor. A város blokádja már 36-ik napja tart. Némileg megnyugodott a helyzet Pak­­rac és Lipik környékén, ahol csak szór­ványos lövöldözések voltak. VÁLLALATOK,VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! rugalmasabbá vállalatain»!, ügyvitelét I i Komplett számítógépes ^ugyvitéUj rendszer AT 286 Ü<?^#r^Ü Pj^ÖGRA? yi tellel ttfOOttf Kljiy ésszerű könyvvitellé! ' 37.000 Kés JÓN HÖZZ'ÁNKÚKqwgl^ szol^áUtÚ&sf nyújtunk V. ProPer spoL s r.o. Zvolenská 15 Bratislava,821 09 tel: 07/669 784 SZÚP-364 J A hadsereg közös lesz A Szovjetunió Államtanácsa Kreml­ben tartott ülésén megegyezésre ju­tott a szövetségi hadsereg kérdésében. Lobov vezérkari főnök szerint a szö­vetségi köztársaságok nem hoznak létre saját hadseregeket, lehetőségük marad azonban arra, hogy nemzeti gárdákat szervezzenek. Jakovlev, a szövetségi elnök konzul­tatív tanácsának tagja kijelentette, hogy a Szovjetunió egységes haderejének stá­tusza a köztársaságok közös védelméről szóló szerződés megkötéséig érvényben marad. Jakovlev véleménye szerint két­ségek merültek fel Ukrajna álláspontjá­val kapcsolatban. Az ukrán parlament törvényt hozott 30 ezer fős nemzeti gár­da létrehozásáról, de elhalasztotta a fél­milliós hadsereg kiépítéséről szóló tör­vény tárgyalását. Jelcin radikális gazdasági reformokat hir­det A háttérben látható Lenin-szobor mint jelkép nemcsak a fényképész jóvoltá­bólhalványodik (Telefotó: ÉSTK/AP) Az államtanács döntése szerint fel­számolnak 73 ágazati minisztériumot és szövetségi intézményt. Ez azt jelenti, hogy 36 ezer hivatalnokot bocsátanak el. Többségük azonban az Orosz Föde­ráció új intézményeiben érvényesülhet. Jelcin orosz elnök elé terjesztették a már elkészült rendeletet a külkereske­delem liberalizálásáról. Eszerint meg­szüntetik az export- és importadókat, valamint a behozatali vámokat. Orosz­ország minden bankjában minden ál­lampolgár szabadon válthat be akármi­lyen, és akármennyi idegen valutát. A dokumentum felszámolja a legtöbb áru­fajta állami kiviteli monopóliumát. A Szovjetunióban sok a bizonytalan­ság az Októberi Forradalom november hetediki évfordulójának ünnepségei kö­rül. A moszkvai hatóságok e napon megtiltottak minden gyülekezést a Vö­rös téren, az esetleges ünnepségeket a külső kerületekben rendezhetik meg, esetleg az Október téri Lenin-szobor környékén. A Demokratikus Oroszor­szág és az Orosz Kereszténydemokrata Mozgalom felhívást tett közzé, hogy nyilvánítsák november hetedikét a gyász napjának. A szovjet külképviseleteket utasították, idén ne rendezzék meg a ha­gyományos ünnepi fogadásokat. Szent­péterváron attól tartanak, hogy novem­ber hetedikén incidensekre is sor kerül. Az évforduló a naptár szerint államün­nep és így munkaszüneti nap lesz. Választások után Dimitr Popov bolgár miniszterelnök benyújtotta a parlamentnek kormánya le­mondását. Az október tizenharmadiki vá­lasztások eredményeképpen Zselju Zse­­lev államelnök a Demokratikus Erők Szövetségének elnökét Filip Dimitrovot bízta meg kormányalakítással. Popov kormánya 1990 óta volt hatalmon. hír (xORBACSOV szovjet elnök és Pres­ton, a Világbank elnöke tegnap Moszkvá­ban egyezményt írtak alá a műszaki segít­ségnyújtásról. Ennek keretében a Szovjet­unió 30 millió dollárt kap, hogy elvégeztes­se az élelmiszeripar, a pénzügyek, a keres­kedelem és a szociális ellátás reformjának szakmai véleményezését. Ez idő szerint a Világbank nem szándékozik hitelt nyújta­ni a Szovjetuniónak, erről csak azután le­het szó, ha felveszik a Világbankba, azaz megteremti a beruházásokhoz szükséges feltételeket. M agyarországot legkésőbb jövőre, de lehet hogy korábban, törlik a COCOM-listáról, amely mind ez ideig tiltja a legkorszerűbb technológia kivite­lét a kelet-európai országokba. A hírt Kőhalmi Zsolt, az exportellenőrzési kor­mánybizottság elnöke washingtoni tár­gyalásai után közölte. JaPÁNBAN a parlament miniszter­­elnökké választotta a 72 éves Kiicsi Mija­­zavát. Délelőtt ugyanis lemondott Tosiki Kaifu, hogy átadja helyét a japán tiszt­ségváltási rendszer szerint utódjának. Mijazava a háború utáni tizenötzödik mi­niszterelnök. D éL-AFRIKÁBAN a hétfőn kezdő­dött általános sztrájkban 4 millióan vet­tek részt. Tegnap, a sztrájk második nap­ján zavargások voltak Johannesburgban, melyek során a rendőrség egy néger tün­­etőt agyonlőtt, öt továbbit megsebesített. A sztrájkkal hozzák összefüggésbe azt a robbantást is, amely a Johannesburg— Cape Town vasútvonalon történt, de amely során senki sem sérült meg. Az OROSZ KGB főnöke interjú­ban kijelentette, lehetséges, hogy decem­berben Oroszországban felkelés tör ki. Ivanyenko szerint ennek jelei már ma is észlelhetők, az emberek lázonganak és elégedetlenek az orosz vezetés politiká­jával. A fő veszély szerinte szociális téren fenyeget, amit még tetézhet az árak ter­vezett liberalizálása. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS tegnapra virradóra elfogadta az egyes bűncselekmények elévülési határidejének megszűnéséről szóló törvényt. Eszerint büntetőfelelősségre lehet vonni mindazo­kat, akik 1944—1990 években gyilkossá­gért, emberölésért, vagy hazaárulásért felelősek. Atörvény mellett 197, ellene 50 képviselő szavazott és 74-en tartózkod­tak. A törvényt azzal indokolják, hogy segítségével felelősségre vonhatók olyan személyek is, akiket eddig politikai okok­ból nem lehetett felelősségre vonni. LaTIN-AMERIKA a legveszélye­sebb az újságírók számára. Az Újságírók Nemzetközi Föderációja (FU) megálla­pította, hogy tavaly 53 újságíró vesztette életét hivatásának gyakorlása közben. Dél-Amerikában 15, Ázsiában 14 és Eu­rópában 13 újságírót öltek meg. Amerikai—amerikai csúcsta lálkozó volt Kaliforniában, ahol megnyi­tották a Ronald Reagan Könyvtárat. Eb­ből az alkalomból Simi Valleyben talál­kozott Bush jelenlegi, Reagan, Carter, Ford és Nixon volt elnökökkel. Az új könyvtár az Egyesült Államok kilencedik legnagyobb ilyen intézménye lesz, és 47 millió dokumentumot őriz Reagan el­nökségének időszakából. IrAKBAN további tömegsírt talál­tak, amelybe az Öböl-háború idején az amerikaiak élve temettek el több mint 50 iraki katonát. Az USA védelmi miniszté­riuma elismerte, hogy számos iraki kato­nát a háború utolsó napjaiban tankokkal tapostak be a lövészárkokba. [-«Ér legfrissebb számából Fister Magda: Zeneszóval köny­­nyebb (riport) Szabó G. László: Az utolérhetet­len (beszélgetés Gálfy László szín­művésszel) Prikler László: Vásári pillanatok (vágfarkasdi képriport) Dénes György: A kétszáz éves Katona József Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Az orvos válaszol Az otthon rovatból: Telepítsünk rózsatövet, Régiből újat!, Ne paza­roljunk? Tanuljunk egymástól — há­zi receptek. Híres vadászírók — Bársony Ist­ván Pajtás című elbeszélése_______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents