Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-01 / 216. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. november 1. O-yinte felsorolni is nehéz lenne, mennyi jogi torzítást, igazságtalanságot és ebből származó keserűséget hozott az elmúlt négy évtized. Bár az elmúlt két év során részben sikerült orvosolni a legkirívóbb jogtiprásokat, napjainkban nagyon sok család, szúkebb rokonság nyugalmát és harmóniáját zavarja meg az ötvenes évek elején foganatosított törvényerejű rendelkezés, amely a többtagú családokban csak egy személyben jelölte meg az örököst a mezőgazdasági földterület esetében. Mjvel az intézkedés szorosan kapcsolódott az erőszakos kollektivizáláshoz, az A jogász válaszol: Igazságtétel - hagyatékügyben érintettek többnyire szinte nem is tudatosították az ebből származó későbbi hátrányt, családi perpatvart. Most, amikor a föld tulajdonjoga ismét rendeződik, következésképpen megnő az értéke is, ismét előtérbe került ennek a törvénytelen intézkedésnek a kiküszöbölése. Annál is inkább, mert sajnos az eddigi jövedelem csökkenése, esetleg teljes elmaradása miatt több családban is létfenntartási gondok jelentkeztek. Mivel olvasóink levelei szerint számos kétely és bizonytalanság merült fel a kérdés rendezését illetően, egy a témakörben járatos szaktekintélyt, dr. Rózsa Ernő ügyvédet kértük fel, válaszoljon lapunk hasábjain, mi is a teendő:- Mint ismeretes, jogi szempontból a földtulajdonnal kapcsolatos kérdéseket a Tt. 229/91. sz. szövetségi törvény szabályozza. Az alapvető meghatározása, hogy a tulajdonoson kívül a földet egyéb személy csak a tulajdonossal megkötött szerződés alapján vagy a földalappal aláirt egyezmény alapján jogosult használni.-A tulajdonos és használó viszonya így rendben is lenne, de sokan egy igazságtalan törvény miatt nem tudnak jogos örökségükhez hozzájutni, ók mit tegyenek?- Ezért is indokolt a földtulajdon átfogó rendezésének szükségessége. Erre történt intézkedés, ám lehet, hogy egyes helyeken ez nem jutott kellő formában az érintett tudomására, esetleg a tömegtájékoztatás is adós maradt vele. A tulajdonjogi rendezést a hagyatékmegosztással kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/91. sz. törvényének 40. §-a szabja meg. Ez ugyanis egyöntetűen kimondja, hogy: amennyiben az 1990. január 1 -je előtti időszakban a hagyatékmegosztás során az állami közjegyzői végzés értelmében az örökösök közül csak egy személy örökölt, akkor az i'yen esetekben a területileg illetékes közjegyző az öröklésből kihagyott személy igényének bejelentése alapján ingyenes eljárása során köteles újra rendezni a hagyatékmegosztást.- Egyáltalán: mi volt ennek a diszkriminatív intézkedésnek az indítéka?- Több vonatkozásban is meg lehet világítani a kérdést. A hivatalos ok az volt, hogy a földterület a szocialista nagyüzem ingyenes használatában van, s az örököst csak arra az esetre kötelezte a végzés a többi örökös iránt az értékkülönbség kifizetésére, ha kisajátításra kerülne sor, és a föld az állam tulajdonába kerülne.- Mikor, hol, meddig lehet ezeket a rendezetlen ügyeket orvosolni?- Amennyiben az örökösök között nem kerül sor megegyezésre, bármely érintett fél indítvánnyal fordulhat a járási közjegyzöséghez, mégpedig az említett törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül, tehát jövő év március közepéig.- Olvasóink, és főleg az érintettek nevében köszönjük a felvilágosítást. TÓTH GÉZA A Du Pont szerint__ Segélyek helyett kamattámogatás A Kelet-Európának nyújtott nyugati támogatás jóval nagyobb hatású lenne, ha nem a kormányok kapnák, hanem a kültöldi magánbefektetések kamattámogatására fordítanák ezeket - fej-' tette ki Marc Schriber, a Du Pont vegyipari óriáscég keleteurópai igazgatója. Ha a kamatköltségeket egy, a nyugati kormányok által feltöltött segélyalapból finanszíroznák, akkor 100 millió márka értékű kamat átvállalása 1-1,5 milliárd márka összegű beruházást eredményezne. Az Európai Vegyipari Szövetség (CEFIC) által is javasolt Du Pont-modell szerint a Kelet-Európábán beruházó nyugati cégeket tíz évre mentesíteni kellene befektetésük kamatterhétől. A tranzakciók lebonyolítását nemzetközi szervezetek (Világbank, Európai Fejlesztési Bank), de magánbankok is végezhetnék. Schriber szükségesnek tartja azt is, hogy mind a nyugati, mind pedig a keleti országok kormányai vállaljanak garanciát a politikai kockázatokra. Washington már megteszi ezt a Lengyelországban és Magyarországon beruházó amerikai cégeknek. Mindenekelőtt a Szovjetunió esetében véli úgy a Du Pont kelet-európai igazgatója, hogy a nyugati magáncégek az állami tőketranszfernél hatékonyabban tudnák segíteni a gazdasági újjáépítést. Egyidejűleg figyelmeztette a reformországokat, hogy végre lássanak hozzá egy minden területen vonzó beruházási kiima megteremtéséhez. A vonzó beruházási légkörhöz tartozik, hogy a külföldi befektetőkre vonatkozó jogszabályok világosak és egyértelműek legyenek, hogy akár 100 százalékos tulajdonra is legyen mód, de főképp az állam részvétele ne legyen kötelező a vegyes vállalatokban. Schriber szerint sok kelet-európai kormány abból a hamis feltételezésből indult ki, hogy piacaik megnyitása a külföldi tőke előtt a befektetések özönét hozza magával. Valójában azonban Kelet-Európának kemény versenyt kell vívnia a szabad tőkéért más régiókkal. A Du Pont számításai szerint egy nyugat-európai tőkeberuházás - alacsonyabb befektetési költséggel - 12 év alatt egyharmadával magasabb cash flow-t és csaknem kétszer akkora hozamot eredményez, mint ugyanekkora szovjetunióbeli befektetés. A washingtoni külgazdasági intézet becslése szerint Kelet-Európa az ezredfordulóig 12-24 milliárd, a Szovjetunió pedig legfeljebb 6 milliárd dollár külföldi beruházást vonzhat. Hogy végül is mennyi pénz áramlik hozzájuk, az Schriber szerint a volt szocialista országokon múlik. „A törvények és a tárgyalásvezetés tekintetében pillanatnyilag Lengyelország áll az élen" - mondta. (Ü- -t) Nyereséges szőlőtermesztésből milliós ráfizetés Szüretelökre várva... (A szerző felvételei) V. KRASZNICA MELITTA- A mostani esőzések nem rontják tovább a minőséget? Krutek Ottó: - Az eső már nemigen befolyásolja, a növényvédelmet időben elvégeztük, így nem károsít a szürkepenész sem. Pillanatnyilag a legnagyobb veszélyt a fagy jelenti. A fagyos szőlőt pedig nem szívesen veszi át a feldolgozó üzem. Problémánk van a szürettel is. Kevés az emberünk, naponta csak 40-50 tonnát tudunk leszedni, pedig a dupláját kellene, hogy november 20-áig - amíg a borüzem általában felvásárolja a szőlőt - befejezzük. Hát igen. A mezőgazdasági szakemberekkel folytatott eszmecserék során mostanában előbb vagy utóbb mindig erre a témára terelődik a beszélgetés. Ezen a ponton túl azonban már nehéz bármit is hozzáfűzni, mert csak feltételes módban tehetné az ember... Ilyen termény esetében nem lenne szabad évente változtatni az igényeket.- Egyébként a szóló szempontjából milyen volt az idei év? Krutek Ottó: - A néhány éve tartó szárazság, amely az idén tovább fokozódott, bizony megtette a magáét. A termés jó, de a cukorfok 2-3 fokkal elmarad a tavalyitól. Benyó György A helyzet az őszi betakarítás idejére sem változott. A szőlő esetében egyenesen azt rebesgették, hogy az óriási borkészletek - amelyet nagyrészt az olcsón behozott külföldi borok idéztek elő - miatt nem kell majd a kutyának sem, nem kizárt, hogy a tőkén rothad a termés. Közben kiderült, hogy a borüzemek mégis átveszik a szőlőt, viszont csak arcpirítóan alacsony árakért.' A Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezet a Komáromi járás legnagyobb szőlőtermesztői közé tartozik. Az előző években ez az ágazat mindig nyereséges volt, most azonban inkább sorscsapásnak tekintik. És mintha az „égiek" is ellenük dolgoznának, már néhány napja hideg, esős idő akadályozza munkájukat. Az esőnek köszönhetően én sem a szőlőhegyen, hanem az irodákban találtam Benyó György elnököt és Krutek Ottó szőlészt, bár később megtudtam, mindketten csak néháhy perccel előttem érkeztek a határszemléből.- Mi tehát az igazság, kell a szóló vagy nem a borüzemeknek? Benyó György: - Az idény elején valóban úgy tűnt, hogy nem tudjuk eladni a szőlőt. Az ógyallai borüzemben is arra biztatták, hogy ha tudunk, nézzünk más felvásárló után, mert ők nem ígérhetnek semmi biztosat. Később azonban valószínűleg túladtak készletük nagy részén, mert 1500 tonnára szerződést kötöttünk. Viszont átlagosan 4 koronát adnak a szőlő kilójáért. Közben természetesen mi is körülnéztünk, és most Ógyallán kívül Kassára is szállítunk szőlőt. S bizony a szállítási költségekkel együtt megéri.- Ilyen árak és ekkora mennyiség mellett nem nehéz kiszámítani, hogy mekkora a szövetkezet vesztesége. Az idén nemigen volt minek örülniük a földműveseknek. A problémák már az év első hónapjaiban jelentkeztek a húseladással, majd a betakarításkor csak szaporodtak. Ahány termény - annyi eladhatatlan, illetve csak jóval áron alul értékesíthető áru. Krutek Ottó: - Bevallom őszintén, milliós nagyságrendről beszélhetünk. Talán elég, ha annyit mondok: egy kilogramm szőlő előállítási költsége 10-11 korona, felvásárlási ára pedig 4 korona körül mozog. Tudom, nem szép, ha egy mezőgazdász ilyet mond, de jobban jártunk volna, ha az egész termést elveri a jég vagy lefagy., A biztosítást ugyanis még a tavaly év végén Ígért 11-13 koronás irányárakra kötöttük meg, tehát a biztosító többet fizetett volna, mint amekkora a jelenlegi felvásárlási ár.- Ez meglep. Hiszen manapság egyre több a munkanélküli, s mint tudjuk, a munkaügyi és a mezőgazdasági minisztérium közti megegyezés értelmében besegíthetnek a csúcsmunkák idején, ha havi keresetük nem haladja meg a 800 koronát. Benyó György: - Mi is gondoltunk rájuk, a körzeti munkaügyi hivatalban megszereztük a Perbetén és a környékbeli falvakban lakó munkanélküliek névsorát, és névre szóló levelekben ajánlottuk fel nekik ezt a kereseti lehetőséget. A csaknem 80 értesített közül egy sem jelentkezett... Az előző Krutek Ottó Benyó György: - Az előző években a felvásárlási áron kívül domborzati pótlékot is kaptunk. Sőt, az állam minden kiló szőlőhöz egy koronával hozzájárult, a kék szőlőhöz pedig plusz két'koronával. A vörös bor volt ugyanis a „menő“; ezt támogatták. Idén pedig majdnem olyan helyzet állt elő, hogy a kék szőlőt át sem veszik. években a diákok, valamint a környé-. ken állomásozó szovjet katonák is kisegítettek bennünket, ,de idén, másmás okok miatt, nem számolhatunk velük. Azt is meg kell azonban mondani, hogy szövetkezetünkben kissé túlméretezett a szőlő, a szántóterület mintegy egytizedét alkotja.- Ilyen kilátások mellett mit terveznek az elkövetkező évekre? Benyó György: - Eredeti tervünk az volt, hogy részesművelésre kiadjuk a szőlőt. Idén már 45 hektárt adtunk ki, jövőre az egészet szerettük volna. Az értékesítés körüli rossz tapasztalatok miatt azonban már többen visszaléptek. A szőlőterület nagyságát is csökkenteni szeretnénk, de ez nem megy egyik napról a másikra. A jól termő tőkéket kár lenne kivágni. Meg aztán sok múlik azon is, milyen mezőgazdasági programot, transzformációs törvényt fogadnak el.
