Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-05 / 219. szám

A mezőgazdasági miniszter sajtótájékoztatója / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. november 5. • I. évfolyam • 219. szám • Ára 2,30 korona Elmozdulás a holtpontról? A mezőgazdaság az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került, az ágazat jövőjével foglalkozott a szövetsé­gi kormány, az egyes köztársaságok kor­mánya, valamint a gazdasági tanács. E tanácskozások eredményeiről, az ágazat helyzetéről, az október 24-i nagygyűlés visszhangjáról és a minisztérium mun­kájáról tájékoztatta tegnap az újságíró­kat Jozef Krsek mezőgazdasági minisz­ter, valamint három helyettese. A növénytermesztést jellemezve Jó­zef Kríek elmondta, hogy a vetésterület nagysága a tavalyihoz képest a búza ese­tében nem egész 10 százalékkal, a rozs esetében több mint 30 százalékkal csök­kent. Az őszi mélyszántást mindeddig 60 százalékban végezték el, a száraz idő­járás következtében viszont 20—40 szá­zalékkal magasabb az üzemanyag-fo­gyasztás. Ami az állattenyésztést illet, a tej- és tejtermékfelesleg ügye már meg­oldott, sajnálatos tény azonban, hogy a szövetkezetek nagy részében a hasznos­sági mutatók csökkentése árán hidalták át a nehézségeket. A tehénállomány szeptember 30-áig 33 ezer darabbal, 520 ezerre csökkent és az év végére vár­hatóan eléri a kívánt 500 ezres darab­számot. A vágómarha esetében az állo­mány nagysága (233 ezer darab) garan­tálja, hogy jövőre nem lesz marhahúshi­ány a hazai piacokon, és sertéshúshi­ánytól sem kell tartani. A mezőgazdasági üzemek az év végé­ig 8,6 milliárd korona veszteséggel szá­molnak. A 6,4 milliárd koronás dotáció, a gázolaj árának csökkentése (1,7 milli­árd koronát tenne ki) és a hátralevő két (Folytatás a 2. oldalon) Ismét megkezdődött a „maratoni” munka Ivan Camogursky, a Szlovák Nemzeti Tanács első alelnöke (jobboldalt) képviselőkkel beszélget az illés megnyitása előtt (CSTK-felvétel) Egy tucat „csehszlovák csúcstalálkozó” után A felek azonosulnak, de... „Mindent megtettem, amit tudtam. Ha politikai szempontból nem jut kifejezésre a találkozón részt vett felek, politikai erők, törvényhozó tes­tületek és állami vezetők megállapodás- és kompromisszumkészsége, akkor a helyzetet egyetlen egy államfő sem tudná megmenteni” — nyi­latkozta a tegnapra virradó éjszaka Hrádecekben véget ért megbe­szélések után Václav Havel köztársasági elnök. Az államfő szerint nem ez volt az utolsó találkozó. A Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának nyilatkozva elmondta, hogy hasonló megbeszé­lésekre a jövőben is szükség lesz, de mindig más felállításban. Lapunk tegnapi számában röviden beszámoltunk a hrádeéeki összejöve­telről. A hajnali órákban befejeződött találkozón a föderáció és a két tagköz­társaság vezetői záróközleményt hagytak jóvá. Ebben egyebek között megállapítják: a tanácskozás során kitűnt, hogy az államfő javaslata, amelyet a 2 oldalon közlünk,-löbb pontjában elfogadható a cseh és a szlovák fél számára egyaránt, azonban még mindig súlyos ellentétek vannak a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köz­társaság között aláírandó szerződés lényegének, fontosságának és jogi jel­lemzőinek értelmezésében. A találko­zó résztvevői kötelezik magukat, mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a CSNT és az SZNT no­vember végéig elfogadja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság új államjogi elrendezésének elveiről szóló szerződést. A közlemény sze­rint a dokumentumot a tagköztársa­sági alkotmányok és a föderális alaptörvény is tartalmazná. A kom­müniké értelmében az új alkotmá­nyok elfogadása folyamatának leg­később 1992. május elsejéig be kell fejeződnie. A két tagköztársaság vezetői ál­lást foglaltak a találkozó eredmé­nyeivel kapcsolatban. A cseh fél (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács 18. ülése Szuverenitás vagy alkotmányosság? Színházi meghívó • Vita a napirendről • A szuverenitásról, a népszavazásról szóló törvényjavaslat alkotmányellenes • Ivan Camogursky: „A háborúban mindig az a bűnös, aki elsőnek lő!” Az SZNT feddhetetlenség! bizottságának jelentését zárt ülésen tárgyalták Milan Zemko, az SZNT alelnöke tegnap megnyitotta az SZNT 18. ülését, melyen részt vett az SZK kormánya is, Ján Camogursky vezetésével. Milan Zemko tájékoztatta a plénumot Jozef Chren kereskedelmi miniszter le­mondásáról és Jozef Belcák gazdasági miniszter ideiglenes megbízásáról e tárca vezetésével. A plénum jóváhagyólag tudomásul vette e változást. A programjavaslat 22 napirendi pontot tartalmazott, közöttük szerepelt az SZK szuverenitásáról és a Szlovákiában megtar­tandó népszavazásról, valamint a szlovák himnuszról, címerről, zászlóról stb. szóló törvényjavaslat, mely a kormány szerint nincs összhangban a jelenleg érvényes al­kotmányos renddel. A napirend megvita­tása előtt szót kért Ladislav Snopko kultu­rális miniszter, s hét végére színházi elő­adásra hívta meg a képviselőket, való­színűleg nem feltételezve, hogy néhány képviselő szereplésének köszönhetően a parlament is helyszíne lesz pár szín­házi jelenetnek. (Andel képviselő úr szót kérvén, mire az emelvényhez ért, elfelejtet­te mondandóját, nevetve elnézést kért szklerózisára hivatkozva, s legközelebb már magasba emelt, csomóra kötött zseb­kendővel a kezében .javított”.) A napirend körüli vita során a plé­num rendkívüli pontként elfogadta az SZNT feddhetetlenségi bizottsága je­lentésének zárt ülésen történő ismerte­tését, valamint a Ftáénik képviselő által beterjesztett, a hrádeéeki tárgyalások­ról szóló beszámolót. Ivan Camogursky, az SZNT első alelnö­ke javasolta, hagyják ki a mostani napirend­ről a szuverenitásról és népszavazásról szó­ló törvényjavaslatot Indoklásul kifejtette: jó esély nyílik „a szlovák nemzet szuverenitá­sának kiteljesedésére sqját államában”, mert a cseh reprezentációval folyó tárgyalá­sokon a szlovák fél a kezdeményező. A je­len helyzetben az említett törvények elfoga­dása az alkotmányozás megkérdőjelezését jelentené, holott a tárgyalások eredmé­nyeként az államszerződés elfogadására is lehetőség nyílik. Érdekesen érvelt az Visszafogottan az alkotmányról Derűlátóan a privatizálásról A Polgári Demokrata Unió—Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Jozef Kuéerák első alel­­nök a múlt hétfői pozsonyi nagygyűlést is érintette. A gyülekezési törvényt idéz­ve bizonyította, hogy a szervezők nem mulasztották el kötelességeiket, viszont a rendőrség egyszerűen nem teljesítette alapvető feladatát. Ennek tudatában ja­vasolta néhány PDU-képviselő Ladis­lav Pittner belügyminiszter elmozdítá­sát a tárca éléről. Ivan Miki oá privatizálási miniszter Vádav Klaus szövetségi miniszterel­nök-helyettessel, pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeit vá­zolta. Hangsúlyozta: szeretnék a privati­zálás eredeti ütemtervét maradéktala­nul betartani. Értékeléseik alapján eredményesen bontakozik ki a vagyon­jegyes privatizálás. Bizonyos fokú ve­szélynek ítélte meg azt a jelenséget, hogy a privatizálás koncepcióját külön­bözőképpen értelmezik az egyes minisz­tériumok, amelyeknek létét fenyegeti a privatizálás zavartalan megvalósítása. Peter Tatár, az SZNT Elnökségének tagja az alkotmány-előkészítő tárgyalá­sok legújabb fejleményei kapcsán ború­­. látóan nyilatkozott. Politikai bizonyta­lanságról, a világos álláspontok megke­rüléséről beszélt. Nincs politikai akarat a megegyezésre, még a kormánykoalí­ció sem tud közös nevezőre jutni, (ml) alkotmányozás megőrzése mellett, mondván: „A háborúban mindig az a bűnös, aki elsőként lő!” A plénum elfo­gadta Ivan Camogursky javaslatát, s le­vette a napirendről a szuverenitás kér­dését. Rita Klímová washingtoni csehszlovák nagykövet az SZK-t sértő állítólagos nyi­latkozataival kapcsolatos állásfoglalásra tett javaslatot Peter Brdák, de Ján Car­­nogursky elmondta, a kormány már meg­tette az összes szükséges lépést. Franüáek MikloSko elnök részletesen beszámolt a plénumnak a Havel elnöknél lefolyt tárgyalásokról, ismertette a köz­­társasági elnök javaslatait, az államszer­ződés szövegjavaslatát és az új alkotmá­nyok elfogadásának irányelveit. A vitát e kérdésekről később tartják meg. Lapzártakor zárt ülésen, a nyilvános­ság kirekesztésével a feddhetetlenségi bizottság jelentését hallgatták az SZNT képviselői. —gyl— „Vigyázni kell az ellentétekre!” A lengyel csapda veszélye Michael 2antovsky, a köztár­sasági elnök szóvivője tegnapi sajtó­­értekezletén úgy fogalmazott, hogy az állami vezetők vasárnapi-hétfői hrá­deéeki találkozója után a cseh és a szlovák fél állásfoglalása világosabbá vált a tagköztársaságok közötti szer­ződéssel kapcsolatban. „Másrészt viszont az elnök úr nem rejti véka alá és ezt eddig sem tette meg, hogy a felmerült ellentétek lé­nyegesek” — hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, hogy az ellentétek meg­szüntetése szempontjából fontos vi­lágos megfogalmazásuk. íantovskj kiemelte: az államfő meg van győződve arról, hogy az ál­­lan\jogi elrendezés folyamatának a jövő évi, júniusi parlamenti választá­sokig véget kell érnie. A szóvivő a továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy Vádav Havel még min­dig a népszavazást tekinti az állan\jogi elrendezés alapvető kérdései megoldása leggyorsabb és legtisztább módjának. Ezzel összefüggésben Michael íaniov­­skv rámutatott, hogy a népszavazás ki­írását „az állampolgárok nagyon el nem hanyagolható része” támogatja, s úgy vélekedett, hogy ha a problémá­kat nem rendezik, a szlovák fél is i a népszavazás előnyeit, antovsky szerint ami a föderális és a köztársasági hatáskörök kérdését illeti, a dolog 95 százalékban világos. A föderáció hatáskörébe jutnak a véde­lem, a külpolitika és a pénzkibocsátás. Szavai szerint Hrádeéekban közeled­tek a nézetek a határőrizet kérdésében és a rendőri hatáskörök terén is. Mint mondta, a föderális gazdaságpolitikát a Szövetségi Gyűlés alakítaná kL Arra a kérdésre, hogy a vár mi­képp értékeli a lengyelországi vá­lasztások eredményeit, íantovsk^ egyebek között ezt válaszolta: „Nem rejtjük véka alá, hogy az eredmények aggodalommal töltenek el bennün­ket, mivel előrevetítik, hogy jövőre mi játszódhat le nálunk is a parla­menti választásokon. A csehszlová­kiai politikai vezetőknek komolyan el kell gondolkodniuk arról, hogyan vehetik elejét ennek a veszélynek.” Csáky Pál parlamenti képviselő nyilatkozata lapunknak Hinni a kereszténydemokráciában Amint arról lapunkban rend­­szeresen beszámoltunk, az elmúlt hét végén háromnapos nemzetközi kisebbségi tanácskozást tartottak Pozsonyban. Az értekezleten szüle­tett eredményekről Csáky Pál, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom SZNT-képviselője nyilatkozott Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a konferenciára az Európai Keresz­ténydemokrata Uniónak és az Európai Néppárok Szövetségének a szervezésé­ben került sor Pozsonyban. Termé­szetesen szintén magyar kezdeményezés volt. A „természetesen” alatt azt értem, hogy évek óta Magyarország vállal kez­deményező szerepet a kisebbségi prob­lémák nemzetközi szintű kezelése érde­kében, s a javaslat a konferenia megtar­tására dr. Csáti Györgytől, a Magyar De­mokrata Fórum külügyi osztályának ve­zetőjétől, a magyar parlament külügyi bizottságának helyettes vezetőjétől származik. A konferencián az európai keresztény pártok mintegy kilencven képviselője vett részt, közöttük olyan szaktekintélyek, mint Emilio Colombo, az EKDU elnöke, Wilfried Martens bel­ga miniszterelnök, az ENP elnöke, Tho­mas Jansen, az EKDU főtitkára. Cseh­szlovákiából legmagasabb szinten kép­viseltette magát a Keresz­ténydemokrata Párt — Václav Benda vezetésével —, a Csehszlovák Néppárt —Jozef Lux pártelnök vezetésével — és a szlovákiai Kereszténydemokrata Moz­galom — Ján Camogursky vezetésével. Magyarországról jelen volt a Keresz­ténydemokrata Néppárt küldöttsége Surján László népjóléti miniszter veze­tésével, továbbá az MDF és a Független Kisgazdapárt képviselői. Az alapvető problémakörök az alábbi­ak voltak: a föderalizmus (értsd: a ki­sebbség által lakott területek föderációja a többség által lakottakkal), a regionaliz­­mus és az önrendelkezés. Nagy hangsúlyt kaptak a kollektív jogok, a pozitív diszkri­mináció elve, a többletjogok biztosí­tásának lehetőségei és a lehetséges ellen­őrzési mechanizmusok. Nagyon fontos­nak tartom hangsúlyozni a tényt, hogy Európa egyáltalán eljutott e kérdéskör kiemelt kezeléséig. Az EBEÉ külön kon­ferenciát szentelt neki Genfben, hang­súlyosan szóba kerültek ezek a problé­mák Moszkvában, s most az egyik leg­fontosabb európai tömörülés, a keresz­ténydemokrata pártok blokkja tárgyalt erről és csakis erről a kérdésről. Sok jó és hasznosítható gondolat hangzott el. A kelet-európaiak számára ez külön ho­­zadékot jelenthet; ugyanakkor bemu­tatkozott Románia, amely a záródoku­mentumot az önrendelkezési jog elis­merése miatt nem fogadta el. Eléggé unszimpatikusan szerepeltek a franciák is (immár hagyományosan), akik a záró­­dokumentum rendelkezéseit igyekeztek puhítani; a cseh pártok rendkívül konst­ruktívak és nagyvonalúak voltak, ez nem mondható el a KMD-ről, amely mint mindig, most is megpróbált takti­kázni, kevés sikerrel. (A folyosón lobby­zott, s ezt semlegesíteni lehetett; nyíltan nem mert szembefordulni az európai többséggel.) Nagy meglepetésemre a kollektív jogok hangsúlyozása ellen voltak az észtek — az ottani orosz ki­sebbség miatt. Számomra külön él­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents