Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-30 / 241. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. november 30. „Savanyú a szőlő... II. Borban az igazság? (Folytatás tegnapi számunkból) A Nagykürtösi járás szövetkezeteitől és állami gazdaságaitól a termés zömét az idén is a MOVINO borászati üzem vásárolta fel. A kényszerhelyzetbe került, helyét kereső „borgyár" számára az Ipolybalogi Mezőgazdasági Szövetkezet szállította a legtöbb alapanyagot. A Rizling, Veltelíni, Kékfrankos A balogi nagygazdaság 280 hektáros szőlészetében 251 hektáron fordultak termőre a tőkék. A fehér fajták dominálnak, de a Rizlingen és a Zöldveltelínin kívül persze, az összterület mintegy 30 százalékán vörösbor-szőllő, elsősorban Kékfrankos és Szentlőrinci, meg kisebb-nagyobb mennyiségben egyéb fajta is található. Mostanság, a vásárlók „szája ízéhez" igazodva, leginkább piros fajtákat telepített a szövetkezet. A borászati üzemmel először 1400 tonna borszőlő átvételére kötöttek szerződést, ám később, a felhalmozódott eladatlan készletek miatt, módosítani kellett a megállapodást. Az újabb szerződés már csupán 900 tonna átvételére szólt.- Tavaly- mondta Gyebnár Ildikó, a szövetkezet növénytermesztési részlegének közgazdásza - 1240 tonna szóló termett, az idén 1280 tonnára számítottunk, de csak 945 tonna sikeredett. .. A termésből csupán 1-2 tonna cukorfoka érte el a magas árbesorolást biztosító 21 százalékot. A nagykürtösi feldolgozó üzem az egész eladásra szánt termést - összesen 903 tonnát - felvásárolta a gazdaságtól. A szüret vége felé egyre több volt a fagyott, kellőképpen be nem érett, sáros fürt, ezért nem ment ritkaság számba az 50 százalékos levonás sem! A cukorfok 14 és 18 között mozgott, s a MOVINO 5 korona 40 filléres átlagáron számolta el a termés kilóját. A számok tükrében A borászati üzem a cukorfoktól függően kötötte meg az egyes gazdaságokkal a szerződéseket. Eszerint a 12 és 16 fok között ingadozó fehér és vörös szőlő kilójáért 4,20 - 5 koronát fizetett, a 16-21 fokos fehér fajták kilójáért 5,20 és 6,50 közötti árat kínált, a piros borszőlő esetében pedig 5,20 és 6 korona között ingadozott a tarifa. Bárki, bármikor vásárolhatott szőlőt a szövetkezettől is. Összesen mintegy 41 tonna kelt el 5 korona átlagáron. Az idénymunkások fizetés helyett szőlőt is kérhettek. A szövetkezet egyébként 1965 óta foglalkozik intenziven szőlőtermesztéssel. A domboldalakon bizony akad néhány kivénhedt, eke alá érett tőkesor is. A 280 hektáros szőlészetnek csaknem 35 millió korona az értéke. Tavaly 10 millió koronát kapott szőlőért a mezőgazdasági üzem, ezen túlmenően területfejlesztés címén még 3 millió 968 ezer koronát, az állami támogatásként pedig további 1 millió 239 ezer koronát. Mára azonban megszűnt a dotáció, a szőlőből kizárólag a vételár jelent 4 millió 869 ezer korona bevételt. „Megérték a pénzüket“ A szüret kezdetén gyönyörű idő volt, remekül ment a munka. Inám határában, a Part dűlőben jókedvűen dolgoztak az emberek. Mics István anekdótákkal szórakoztatta a pergő nyelvű Nagy Erzsébetet. Bugyi István szőlész is büszkén mutatta a mosolygós, tömött fürtöket. Nagy Erzsébet 21 éve dolgozik a szövetkezetben Október második hetétől azonban a munkák kínkeserves befejezéséig majd minden nap megeredtek az ég csatornái, s valósággal lopkodni kellett a tőkékről a termést. Égető szükség lett minden segítő kézre.-Megszenvedjük a szőlőbetakaritást - panaszolta a szüretelésből hazafelé tartó idős Zolczer Sándorné -, most valóban ,, megérjük a pénzünket. " Néhány tonna szőlőt helyben, saját részére dolgozott fel a gazdaság. Az egyre magasabbra szökő termelési költségek miatt Balogon is veszteségessé vált a szölészkedés. Az ültetvények több falu határában húzódnak. A négy szőlész egyike, Dúló József mondta:- Részesmüvelésre, bérbe is adunk szólóterületeket, a vállalkozó a termés egyharmadát elviheti: feldolgozhatja, vagy értékesítheti, esetleg velünk is eladathatja... A múlt évben több száz hektár művelésére lett volna igénylő, a kormány következetlen árpolitikája azonban legtöbbjüket elriasztotta. A nagyfalusi vállalkozó kántor Sógor Gyula, az ipolynagyfalusi kántor 3 hektár szőlő megművelésére vállalkozott.- A szövetkezettől 3 évre béreltem ki a területet - újságolta —, s most már főállásban szölészkedem. A szerződéskötés idején 9 korona 80 fillér volt a szóló kilónkénti garantált ára, s csak pár hónap múltán derült ki, hogy ennek a ,,fele sem igaz“. Ingatag árpolitikánk megöli a vállalkozói kedvet! - A szólótermesztés- fűzte még hozzá-rendkívül fárasztó munka, s nem lehet félvállról venni.- Az ember dolgozik kora tavasztól becsülettel, igyekezete gyümölcsét pedig - az árak önkényes leszorításával - az állam szüreteli le! Sógor Gyula nem tudja mitévő legyen.- Nem bízok senkiben, ígérgetésektől visszhangzik az ország - mondja - de ígéretekkel töltött pénztárcával hiába indulok vásárolni a boltba... Bor van nyakig A járás mezőgazdasági üzemeitől, mint már említettem is, nagy tételben kizárólag a MOVINO vásárolta fel a szőlőt. A bussai Flóroprodukt virág- és zöldségtermesztő magáncég csupán néhány mázsa, elsősorban csemegeszőlőt vett meg az óvári és a lukanyényei szövetkezettől. Milos Varga, a borfeldolgozó igazgatója borongós hangulatban fogadott: még 20 000 hektoliter óborra kell mihamarabb vevőt találnia. A gondjaira bízott üzem a járás 18 szövetkezetétől és 2 állami gazdaságától 4 ezer 410 tonna szőlőt vásárolt fel. Persze csakis a szerződésekben rögzített mennyiséget voltak hajlandók átvenni. Véget ért hát az Ipoly mentén is a szüret. Véget ért, az érintettek felejtsék el? ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Bugyi István szőlész örült a mosolygós fürtöknek Mics István Jövőre várhatóan érezhetővé válnak a piaci reformok első hatásai, s remélhetően megkezdődik a gazdasági fellendülés - közölte George Danielescu román pénzügy- és gazdasági miniszter. A szakember elmondta, hogy Bukarest az országot már két éve sújtó gazdasági visszaesés fékezése érdekében szigorítja pénzügyi és adópolitikáját, valamint takarékosságot szem előtt tartó költségvetést fogad el. Danielescu a román gazdasági helyzetről tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a múlt évi adatokhoz képest 1991 első tíz hónapjában 17,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, a termelékenység pedig 10,5 százalékkal esett vissza A bérek reálértéke hivatalos statisztikák szerint 19 százalékkal zsugorodott, a kereskedelmi deficit elérte az 1,2 milliárd dollárt, a költségvetési hiány pedig megközelíti a 100 milliárd lejt. Az aggasztó adatok ellenére Danielescu hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben végrehajtott reformok (árliberalizáció, a lej árfolyamának egységesítése) miatt A valutaátváltás szabályai Fellendülést várnak Romániában bízik abban, hogy a jövő évtől megkezdődik a román gazdaság talpra állása. A miniszter arról is beszámolt, hogy a jövő évben az energiatermelő ágazatok és a mezőgazdaság kerül a fejlesztés homlokterébe, s a szociális juttatásokat igyekeznek minimalizálni. Az 1992 januárjában bevezetendő nyereségadórendszerről szólva elmondta, hogy a bukaresti vezetők a progresszív adózás helyére lépő kétkulcsos adóval a befektetőkedv élénkülését és a gazdasági növekedés beindulását várják. Danielescu végezetül azt is bejelentette, hogy Romániában 1993-tól bevezetik a hozzáadottérték-adót. Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke pontosításokat tett a román lej átválthatóságának kérdésében. 1991 november 11-től kezdve az export-import műveleteket a kereslet-kínálat hatására változó napi árfolyamon kell végrehajtani, melyet a központi bank előző nap délután 16 órakor határoz meg. Az egyéb pénzműveleteknél a 180 lejes dollárfolyamot kell alkalmazni. A bankelnök meghatározta a gazdaság szereplőinek azon négy csoportját, melyek a valutaátváltási műveletekben érdekeltek. A természetes személyek számára nemcsak engedélyezték devizaszámlák nyitását, hanem számos intézkedéssel kifejezetten támogatják azokat. A devizaszámlákért az állam garanciát vállal. A jogi személyeket a rendelkezés három, kategóriába sorolja. A teljesen állami tulajdonban lévő vállalatok kormánydöntés alapján kötelesek eladni az államnak devizaköveteléseiket a mindenkori hivatalos árfolyamon, amely jelenleg 1 dollár = 180 lej. A vegyes vállalatoknak az állami részesedés arányában kell ugyanezt megtenni, míg a magáncégek szabadon rendelkezhetnek devizakövetelésük felett. (V-g) Bohunicei dilemma: Földgáztüzelésű lesz az erőmű? A szlovák parlamentben levő pártok valószínűleg megállapodnak arról, hogy a bohunicei atomerőművet földgáztüzelésre állítják át. A tervezett döntésről egy parlamenti képviselőkből álló, 10 tagú delegáció számolt be bécsi tárgyalásai során. Az osztrák parlament környezetvédelmi bizottságával folytatott megbeszéléseken a szlovák politikusok azt is elmondták, hogy jelenleg már a földgáz Szovjetunióból való beszerzésének tervein dolgoznak. Az átállás tervéről nyilatkozott a grazi egyetemnek az a professzora, aki annak idején vezetője volt a bohunicei létesítmény biztonsági rendszerét ellenőrző bizottságnak. A szakember szerint az átépítés rendkívül bonyolult feladat, de nem megoldhatatlan. Egy ilyen műveletnek az lenne a legfőbb előnye, hogy felhasználhatnák a már beépített csővezetékek nagy részét, illetve az áramtermelő egységeket. Ausztriában szintén fontolgatnak olyan terveket, hogy a népszavazással letiltott zwentendorfi atomerőművet gáztüzelésű üzemmódra állítsák át. A szlovák elképzelésekkel kapcsolatban bizonyos kételyeket fogalmazott meg az osztrák parlament környezetvédelmi bizottságának egyik tagja. Mint mondotta. fölöttébb bizonytalan, hogy a jelenlegi körülmények közepette, milyen mértékben lehet szovjet energiaszállításokra alapozni. A fűtőanyag Ukrajna felöl érkezne, a kimaradások esetére azonban Szlovákia csak rendkívül elenyésző tartalékokat tudna mozgósítani. Pozsonyban arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb energetikai függetlenséget teremtsenek a keleti országrésznek arra az esetre, ha Szlovákia különválna Csehországtól. E cél érdekében azt tervezik, hogy újra üzembehelyeznek mintegy 120—150 kisebb vízierőművet, amelyeket a két világháború között használtak. (VG) Felzárkózik a számítástechnikában? Európa nagy ugrása Több európai nagyvállalat, egyetemekkel és kutatóintézetekkel közösen, nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket akar kifejleszteni, hogy csökkentsék az európai ipar függését az amerikai és japán technológiáktól. Céljuk, hogy előnyre tegyenek szert az USA-val és Japánnal szemben, noha iparági megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kifejleszteni szándékozott nagy teljesítményű rendszerek máris léteznek mind az USA-ban, mind Japánban. A kezdeményezést a közelmúltban jelentette be a 16 alapító tag, megpróbálva bevonni a projektbe további olyan európai cégeket is, amelyek a meglévőnél nagyobb teljesítményű számítástechnikai technológiákat szeretnének kifejleszteni termékeikhez. Az EK Bizottság együttműködését ugyancsak szeretnék elnyerni céljaikhoz.- Az európai programoknak és projekteknek sikerült technológiai előnyre szert tenniük a párhuzamos számítógépes feldolgozás terén - jelentette ki az Ei3 néven ismert kezdeményezés illetékese -, és az európai technológiai előnyt át kell vinni az ipari termékekre is. A projektben több német vállalat vesz részt, de Görögország legnagyobb szövőipari vállalata is tagja a csoportnak - írja a Financial Times. A felhasználó vállalatok számítástechnikai szükségletei olyan termékeket és alkalmazásokat foglalnak magukban, mint például levélválogatás, a közlekedést felügyelő és vezérlő rendszerek, textilipari minőségbiztosítás, repülésszimuláció, orvosi vizsgaiooerenaezeseK, valamint műszaki dokumentációs rendszerek. A kezdeményező tagok között van a kutató-fejlesztő oldalon az Inmos, amely az SGS-Thomson francia-olasz konszern tulajdonában van, a CAP Gemini francia szoftverház, amelyben a Daimler-Benz jelentős mértékű kisebbségi reszeseaessei renueixeziK.. neszt vesz az tu-oan egy sor európai — holland, német, görög, portugál - szervezet is. November 27-én a projektet formálisan is bemutatták Brüsszelben az információtechnológia európai stratégiai kutatás-fejlesztési programjával foglalkozó konferencián. Az Ei3-projekt át fogja fogni a számítástechnikai berendezéseket és szolgáltatásokat a hardvertől a szoftverig. A fő cél az, hogy „lehetővé tegyék az európai ipar számára az amerikai és japán technológiai forrásoktól való függés csökkentését", hangzik az Ei3 közleménye. (Üzlet)
