Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-29 / 240. szám

1991. november 29. Szabad ÚJSÁG 3 Püspöki SzinÓdllS Eszéket lövik, de másutt nyugalom van A vatikáni Szent Péter székes­­egyházban II. János Pál pápa ünnepi miséjével kezdődött meg tegnap az eu­rópai püspökök rendkívüli szinódusa. A szinódus tizennégy napig tart, 205 részt­vevője van, akik közül 137-en szavazati joggal rendelkeznek. Hetvenen Nyugat- Európából, ötvenen Közép- és Kelel- Európából, tizenheten pedig más álla­mokból érkeztek. Az egyházi tanácsko­zás e formája első a maga nemében Eu­rópában. Azokkal a hatalmas változá­sokkal foglalkozik majd, amelyek a föld­részen az utóbbi években lezajlottak. Megtárgyalják az egyház stratégiáját az új helyzetben. II. János Pál pápa meg­győződését fejezte ki, hogy a berlini fal leomlása egyedülálló lehetőséget kínál a kereszténység megerősítésére Európá­ban. Azt kéri, hogy a nyugati egyházak segítsék a kelet-európai egyházak fel­élesztését. A csehszlovákiai püspökök küldött­ségét Frantiáek Tondra szepességi püs­pök vezeti. A szinóduson jelen vannak a nemka­tolikus egyházak képviselői is, de távol­maradt az orosz pravoszláv egyház kép­viselője. II. Alekszej pátriárka azt veti a Vatikán szemére, hogy párhuzamos val­lási struktúrákat hoz létre a Szovjetunió egyes területein. Kohl—Andreotti megállapodás Helmut Kohl német és Giulio And­reotti olasz kormányfő megállapodott abban, hogy az Európai Közösségek csúcsértekezletét sikerre kell vinni, a ti­zenkeltek gazdasági és politikai unióját visszafordíthatatlanul meg kell valósíta­ni. Németország és Olaszország egyide­jűleg, még karácsony előtt, el akarja is­memi Szlovénia és Horvátország füg­getlenségét. Megállapodtak, hogy a ju­goszláviai problémákkal nem szabad terhelni az EK-csúcsértekezletet. Meg­értésre jutottak az európai védelmi poli­tika kérdésében is, bár erről részleteket nem közöltek. Várják a kéksisakosokat A zágrábi rádió jelentése szerint Jugoszlávia váiságkörzeteiben vi­szonylagos nyugalom volt. Eszék térségében azonban folytatódott a tüzérségi támadás, amely 19 emberáldozatot követelt. A szövetségi hadsereg Banja Luka-i hadtestének parancsnoka kijelentette, hogy a horvát erőket meggyengítették és a horvát félkatonai egységek legutóbbi provokációi már csak haláltusájukat jelzik. A továbbiakban kijelentet­te, hogy az ENSZ békefenntartó csapatainak kiküldése utáh a hadsereg néhány napon belül elvonul a frontvonalról. Tudjman horvát elnök a Tanjug je­lentése szerint azt szeretné, hogy Hor­vátország függetlenségének elismerése után a NATO tagja lehessen. Ugyan­csak a Tanjug közölte, hogy a szélsősé­ges.Horvát Jog Pártjának fegyveresei megszállták a spliti múzeum épületét és azt szálláshelyül használják. A hírügy­nökség hangsúlyozza, hogy a hágai egyezmények szerint múzeumokat nem szabad fegyveres erők céljaira felhasz­nálni. A Nemzetközi Vöröskereszt közle­ménye szerint a szerb és a horvát köztár­saság egyezményt kötött a betegek és sebesültek védelméről, és megállapod­tak a polgári személyekkel és hadifog­lyokkal való humánus bánásmódról. A horvát külügyminiszter a rádióban közölte, hogy a horvátországi harcok so­rán 10 ezer ember vesztette életét. Az AP hírügynökség szerint ez az adat becslés csupán, mert a részletek nem is­mertek. A szerb demokratikus ellenzék ka­­landorságnak minősíti, hogy Vukovár megszállása után további helységeket próbálnának bevenni. Szerbiában egyre több olyan vélemény lát napvilágot, hogy a vukovári győzelem után nem sza­bad eltúlozni a lelkesedést. Az erő túl­zott alkalmazása az ellenzék szerint gá­tolja a konfliktus békés rendezését. A Biztonsági Tanács szerdán előké­szítette a talajt az ENSZ-csapatok jugo­szláviai bevetésére. Egyhangúan jóvá-A Közel-Keletről mégis Washingtonban Eljön-e Izrael? Szíria és a palesztinok szerdán este hivatalosan megerősítették, hogy részt vesznek a közel-keleti béketárgyalások második menetében. A tárgyalásokat december 4-én Washingtonban rende­zik meg. Izrael kérte az Egyesült Álla­mokat, halassza el a tárgyalások meg­kezdésének időpontját, de Washington elutasító választ adott azzal, hogy a ha­táridőt nem változtatja meg. Az amerikai elutasítást Izraelben nem veszik komolyan, mert úgy vélik, hogy halasztási kérelmük jogos. A was­hingtoni tárgyalásokkal egyébként egyetértettek a palesztinokon és szilfai­akon kívül a jordániaiak és a libanoniak is. A palesztinok 45 tagú küldöttséget menesztenek Washingtonba. A küldött­ségben a PFSZ elnökének tanácsadója is jelen lesz. A palesztin delegációban a tárgyalóküldöttségen kívül részt vesz a kisegítőszemélyzet és a fegyveres kíséret is. Még nem dőlt el, kapnak-e beutazási vízumot az USA-ba. Mindeddig az Egyesült Államok a PFSZ tagjainak nem adott beutazási engedélyt. hagyta Cyrus Vance misszióját és ismét kiküldte Jugoszláviába. Vance fő fel­adata, hogy megállapodjon az ENSZ- csapatok elhelyezésének módjáról. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtit­­kár kijelentette, hogy a Jugoszláviába bevetésre kerülő csapatok létszáma 9— 10 ezer fő lehetne, s a bevetés költségei hozzávetőlegesen 200 millió dollárt ten­nének ki. Hangoztatta, hogy a végső döntést egy héten belül meghozzák. A jugoszláv szövetségi kormány fel­kérte az EBEÉ válságstábját, amelyet Prágába hívtak össze, hogy halassza el ülését. Azt javasolják, hogy a válságstáb jövő héten tartsa meg összejövetelét. A szerb védelmi miniszter közvetve megvádolta Magyarországot, hogy lehe­tővé teszi horvát mezőgazdasági repülő­gépek katonai bevetését területén ke­resztül. Azt mondta ugyanis, hogy a bombázásra alkalmassá tett repülőgé­pek „északi szomszéd országban száll­tak fel” és szerb falvakat bombáztak. Tegnap hetven sebesültet szállítottak Eszékről magyarországi gyógykezelésre. Tízen közülük megérkeztek, de a többi­ek továbbhaladását jugoszláv oldalon nem tudták biztosítani. Az utóbbi 24 órában 2000 menekült érkezett Magyar­­országra Szlavónia válsággócaiból. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága közölte, hogy december 31-től megszünteti az egysze­rűsített vámeljárást a határátkelőhelye­ken. Ezt akkor vezették be, amikor Ma­gyarországon keresztül 1989 végén se­gélyszállítmányok irányultak Romániá­ba. Magyarország már néhány napja nem engedi át Jugoszláviába a magyar rendszámú autóbuszokat, amelyekkel a jugoszláv határövezetből akarják kitele­píteni a menekülőket. A határzárlat oka, hogy sem a hadsereg, sem a horvát erők nem képesek biztosítani az autóbuszok biztonságát. A jugoszláviai polgárháború kezdete óta 40 ezer személy, többnyire horvát nemzetiségű keresett menedéket Ma­gyarországon. Többségük hozzátartozó­inál, vagy ismerőseinél lakik. Többezren a magyar hatóságok által létrehozott szálláshelyeken találtak menedéket. A berlini BZ című lap a hírszerzés­hez közelálló körökre hivatkozva közli, hogy szerb jobboldali terroristák me­rényletet akarnak elkövetni Hans-Diet­­rich Genscher német külügyminiszter ellen, mivel ő szorgalmazza Szlovénia és Horvátország függetlenségének elisme­rését. Bulgária külügyminiszter-helyettese felkérte az Európai Közösségeket, hogy küldjenek katonai megfigyelőket a jugo­­szláv-bolgár határra. A Horvát Nemzeti Gárda katonái Bizovac városában szenet lapátolnak, hogy segítsék a város fűtőanyagellátását a tél küszöbén. A körülöttük futkározó gyermekek is arra engednek következtetni, hogy e térségben a harcok már alábbhagytak (Telefotó: CSTK/AP) Egy felmérés nyomában Vallásosság a nyugati demokráciákban A templomlátogatás csökken, a hívok száma nem - állapította meg egy nyugat-európai nemzetözi felmérés, amelynek zárójelentését a BBC nyomán ismertetjük. Nyugat-Európa úgyszólván minden országában az utóbbi tíz évben csökkent a temlomok látogatottsága. Az angolok 13 százaléka minden héten jár misére, de Dániában csak a lakosság 3 százalé­ka. Az egyházakat nyugtalanítja ez a je­lenség, mert azzal magyarázzák, hogy az emberek magatartását hovatovább a vi­lági szemlélet befolyásolja. A valóság­ban azonban arról van szó, hogy a fejlett nyugati államokban az emberek az er­kölcsi kérdéseket individualista módon közelítik meg. Maguk akarják eldönteni, mi a helyes, mi nem. Kevésbé hagyat­koznak az egyházra, nem tőle várják, hogy a helyes döntést a vallási elvek alapján határozza meg számukra. A felmérést Európa és Latin-Ameri­­ka 28 államában valamint az USA-ban végezték el. Megállapították, a jelenlegi helyzetet részben az okozza, hogy az egyház ma már nem segíti az embereket mindennapi problémáik megoldásában. A vizsgált országok többségében csak a lakosság egyharmada vallja, hogy az egyház megnyugtatóan segíti napjaink­ban a családi problémák megoldását. Figyelemreméltó, hogy az USA-ban a helyzet lényegesen eltérő. Az emberek 60 százaléka, tehát kétszer többen mint Európában, úgy véli, hogy az egyház se­gít a családi nehézségek megoldásában. Ennek oka nyilván az, hogy Amerikában a lelkészek tevékenysége kihat a társa­dalmi élet minden területére az egyház­­község körzetében. A nyugat-európaiak többsége azt kí­vánja, hogy az egyház az eddiginél ki­sebb mértékben nyilatkozzék a szemé­lyes kérdésekről, mint például a terhes­ségmegszakításról, a házasságon kívüli kapcsolatokról, az eutanáziáról vagy a homoszexualitásról. Ehelyett általáno­sabb problémákkal kellene foglalkoz­nia, mint például a fejlődő világ nehéz­ségeivel, a faji megkülönböztetéssel vagy a környezetvédelemmel. A felmérés zárójelentése hangsúlyoz­ta, hogy a templomok látogatottságának csökkenése nem bizonyítja közvetlenül a hit gyengülését. Csupán Svédország­ban állapították meg, hogy a lakosság kisebbsége istenhívő, mindenütt másutt ez fordítva van. Úgy tűnik, hogy a fejlett nyugati országokban a hit távolodik az egyházi doktrínáktól. Nagy Britanniá­ban például, ahol a lakosság 70 százalé­ka istenhívő, csupán 25 százalékban fo­gadják el a keresztény elképzelést a po­kolról és a hívőknek alig a fele hisz a túlvilági életben. Ez a jelenség arra en­ged következtetni, hogy az emberek nem az egyházat tartják illetékesnek mai elvárásaik tekintetében. Kcrkhots, a brüsszeli Katolikus Egye­tem professzora, a felmérés vezetője a Tablet című angol egyházi hetilapnak a következőket mondta: „Párbeszédet kell létrehoznunk az egyház és a modem idők között. A mai férfiak és nők problémáik megoldásában segítséget keresnek. Az egyház nem ad megnyugtató válaszokat. A felelős tisztségeket betöltő egyházi sze­mélyiségek gyakran igen nehezen tudják megválaszolni a mindennapi sürgető kér­déseket. Az esetek többségében minden­re eleve kész válaszokat adnak. Ez ma már nem elég. Ahhoz, hogy az egyház el­nyelje a hívők bizalmát, minden szinten nyílt, kertelés nélküli párbeszédet kell folytatni napjaink valós problémáiról.” Kerkhofs professzor rámutat, hogy a kereszténység, mint társadalmi szerke­zet, széthullóban van. Az emberek nem tartoznak a keresztény rendszerhez, mint egy intézményhez, hanem azért ke­resztények, mert hívők. A keresztény rendszer megköveteli ugyan a hitet, de a valóságban nem ezt nyújtja. Kerkhofs szerint az egyháznak be kellene vallania, hogy sok országban a lakosság többsé­gét nem a keresztények alkotják. A felmérés eredményeiből azt a követ­keztetést vonták le, hogy a 90-es években a vallási meggyőződés sokfélesége lesz a jellemző. Nagy Britanniában már ma is a legnagyobb egyházak, az anglikán, a pres­biterián us vagy a katolikus, sok tagját ve­szíti el. Ezzel szemben növekszik a kariz­matikus szekták száma. Ezeket az jellem­zi, hogy az istentiszteletek során nem al­kalmazzák a vallásosság látványos meg­nyilvánulásait, vagy a zenét és a hangsúlyt a biblia magyarázatára, az erkölcsi és szel­lemi kérdésekre helyezik. Nagy Britanni­ában növekszik az érdeklődte az iszlám vallás te a buddhizmus iránt Ez persze részben az ázsiai országokból beáramló áttelepülők hatása lehet. A protestáns egyházak a katolikus­hoz hasonlóan attól tartanak, hogy a ha­gyományos egyházi szertartásokat az emberek egyre inkább ódivatúnak, vagy egyszerűen illetéktelennek tekintik. Míg egyeseket felháborít a szekták fokozódó aktivitása, több egyházi személyiség úgy véli, hogy ez az egyetlen módja a problé­mák megoldásának. A hagyományos egyházi szertartások jövője nyilván nagymértékben attól függ, milyen álláspontra helyezkednek Kelet- te Közép-Európa új demokrati­kus rendszereinek hívői. A Kelet-Euró­pábán végzett hasonló felmérés ered­ményeit néhány hónapon belül közzéte­szik. BAC Magyarország gazdasági fej­lődését a Nemzetközi Valutaalap kedve­zően értékeli. Ezt Surányi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke jelentető ki, miután tárgyalt a valutaalap képviselőí­vd. A pénzügyi szervezet főleg azt értéke­li nagyra, hogy sikerült lefékezni az inflá­ciót, meglepően jó a fizetési mérleg, gyor­san áramlik az országba a külföldi tőke te a devizatartalékok jelentősek. Petr PITHART cseh kormányfő kormányküldöttség élén Spanyolország­ba látogatott. Tárgyalásainak célja a gazdasági kapcsolatok megerősítése Ka­talánja és Csehország között, a spanyol vállalkozók tájékoztatása a cseh te mor­vaországi privatizálásról. A küldöttség meg akar ismerkedni a spanyolországi államjogi szerkezet részleteivel. BéCSBEN nagy képzőművészeti árverést rendeztek cseh te szlovák alko­tók műveiből. Az árverésen 150 ezer schillingért adtak el festményeket, szob­rokat te művészi fényképeket. Az árve­rés védnökei Elisabeth Waldheim, az orszták elnök felesége, valamint Magda Váááryová csehszlovák nagykövetasz­­szony voltak. Az aukció bevételét a po­­zsonyi gyermekonkológiai intézet támo­gatására fordítják. Az AIDS eredetéről szerzett új is­mereteket egy Nairobiban működő brit orvosszakértő. Megállapította, hogy az AIDS vírusa az emberi szervezetbe ere­detileg ma már elfelejtett csimpánzkí­­sérietek során került. A csimpánzok te más majomfajták vérével az utóbbi öt­ven évben sok kísérletet folytattak a ma­lária kórokozójának kutatásával kapcso­latban. Az Oxfordi Egyetem egyik taná­ra több olyan esetet tárt fel, amelyek során hasonló kísérleteknél Belgiumban te az Egyesült Államokban a majmok vére bekerült emberek szervezetébe. A biológiai fajok vérkeveredésének volt az a tragikus következménye, hogy az AIDS az emberiséget is megtámadta. Kambodzsában a vörös khme­rek annak ellenére, hogy vezetőiket szer­dán a tömeg megtámad'a, be fogják tarta­ni a békeszerződést. A bangkoki rádió közölte, hogy ez a maoista radikális szer­vezet ma arra törekszik, hogy a párizsi szerződéseket pontosan betartsa. Albánia hatóságai attól tartanak, hogy a lakosság megtámadja a nyugati országok nagykövetségeit és így kierő­szakolja az emigrálás lehetőségét. A rendfenntartó alakulatokat készenlétbe helyezték. A közellátás az országban ro­hamosan romlik. Eddig 20 ezer albán menekült Olaszországba, de nem kap­tak menekültjogot. A CSECSEN fegyveres erők meg akarják szerezni a szovjet hadsereg katonai technikájának te fegyverzetének a köztár­saságra eső részét. Az észak-kaukázusi köz­társaság elnöke azzal érvel, hogy a köztár­saság termelőkapacitásának 70 százaléka a hadiipart szolgálta te ezért joga van része­sedni a fegyverzetből. A csecsen nemzeti gárdának 62 ezer tagja van, a területvédel­mi erőknek pedig 300 ezer. UKRAJNÁBAN privatizálták az el­ső kolhozt. ARadjanszka Ukrajina nevű kohoz mind az 550 tagja bérlővé vált, személyi számlát nyitott és saját kocká­zatára gazdálkodik tovább. A központi­lag irányított kolhozból így a bérlők egyt^ültee lett. EsZAK-IRAKBAN török helikop­terek rakétákkal lőttek négy kurd falut. Ankarai hírek szerint a Kurd Dolgozók Pártjának támaszpontjait akarták meg­semmisíteni. Ez a szervezet az iraki—tö­rök határon önálló kurd államot akar létrehozni. Hírügynökségek szerint azonban a hatóságok bosszújáról van szó, amiért a közelmúltban elhurcoltak te megöltek egy török rendőrt. ToGÓBAN tegnap reggel a hadse­reg átvette Lomé főváros ellenőrzését. A puccsista katonák rádióadásban szólí­tották fel Eyadém elnököt, hogy nevez­ze ki az új kormányfőt. Az OPEC bécsi miniszteri értekezle­te azzal a döntéssel ért véget, hogy a jövő év első negyedében a kőolaj fejtést napi 23,65 millió hordóban állapítja meg. Egy hordó tervezett ára 21 dollár marad. M oszkvában a szovjet államta­nács úgy döntött, hogy fel kell újítani Hegyi Kara bah autonóm státuszát. Ezt a státuszt az azerbajdzsán parlament von­ta meg. Az államtanácsnak erre vonat­kozó határozatát az örmény és az azer­­bajdzsáni elnök is aláírta.

Next

/
Thumbnails
Contents