Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-28 / 239. szám

1991. november 28. Szabad ÚJSÁG 3 A BBC véleménye Mi áll a kéksisakosok útjában? Ha lassan is, de bizonyos haladás történt az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába vezénylése kérdésében — hangzott el a BBC kommentárjában. E kommentárt ismertetjük az alábbiakban. A jugoszláv hadsereg eszéki offenzívája során elfoglalta Szentlászlót Képünkön a szentlászlói vasútállomást láthatjuk a harcok utáni állapotában Német lapok a Siemens—Skoda ügyletről Kié lesz a Skoda Művek? A Die Welt című német lap azt írja, hogy nyélbe ütötték a hozzávetőlegesen 1 milliárd márkás üzletet a pilzeni Sko­da Művek energetikai gépgyárával. Az energetikai gépgyár végleges áráról a cseh kormány dönt majd. A Siemens, amely megvásárolta a volt keleti tömb legjelentősebb energetikai gépgyárát, a svájci—svéd ABB céggel állt verseny­ben. Még nem dóit el, ki kapja meg a nagyvállalat villanymozdonyokat gyártó üzemét. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung szerint a közlekedési részleg priva­tizációjáról még nem született döntés. Tény azonban, hogy a Siemens rész-^ S FRUTTA BIETET OBST, GEMÜSE UND ZITRUSFRÜCHTE DIREKT VOM PRODUZENTEN IN ITALIEN, SPANIEN, ZYPERN UND ÜBERSEE SUCHT KONTAKTE ZU SERIÖSEN IMPORT - UND GROßHANDELSFIRMEN. S-FRUTTA A-1060 WIEN LINKE WIENZEILE 40, TEL 5875105 ODER 5874197, FAX 5879254, V* TELEX 111516. SZUP-4 Most nyíló DISZKÓ keres jó megjelenésű táncosokat (lányokat) színpadra, éjszakai munkára (Go-go girls). Jelentkezés személyesen próbaruhával 1991. november 29-én 14 és 17 óra között. Cím: Cash spol. s r. o. Hlboká 6 811 04 Bratislava Tel.: 07/495 191 SZÚP-426 A Cash Kft. keres főállásba magyarul beszélő és járművezetői engedéllyel rendelkező fiatalembert, valamint főkönyvelőt Jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Érdeklődni lehet személyesen szerdától péntekig, reggel nyolctól délután 14 óráig a meg­adott címen és telefonszámon. Cím: Cash spol. s r.o. Hlboká 6 811 04 Bratislava Tel.: 07/495191 Keresse Szani János urat! SZÚP-425 vényeinek árfolyama a német tőzsdéken a Skodával megkötött szerződés nyo­mán 4,2 márkával emelkedett. A Frank­furter Rundschau azt írja, hogy a Skoda Művek egész Kelet-Európa számára gyártott atomerőművi reaktorokat. Avü­­lanymozdonygyártó részlegért az ABB és a Siemens még mindig versenyben áll, az esélyesebb azonban a müncheni cég. A Süddeutsche Zeitung úgy véli, hogy a Siemens többszáz millió márkát ruház be a vállalatba. Felhívja rá a figyelmet, hogy a Volkswagen és a Mladá Boleslav-i Skoda autógyár közti szerződés után most tovább erősödik a német ipar hely­zete Csehszlovákiában. A legjobb kilá­tásai a Siemensnek vannak. Izradha] ist kár Az izraeli kormány tegnapi ülésén úgy döntött, felkéri az Egyesült Államokat, halassza el a washingtoni békélárgyaláso­­kat december 4-ről 9-re. A halasztást Je­ruzsálemben azzal magyarázzák, hogy Iz­raelnek nem volt elég ideje felkészülnie az arab szomszédaival folytatandó tárgyalá­sokra. A megszállt arab területeken a kormány döntését meglepetéssel fogad­ták. Peres, az izraeli ellenzék vezetője a döntést manőverezésnek minősítette, amely árt a zsidó államnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvi­tatta Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium közös indítványát a békefenn­tartó erők kiküldéséről és talán néhány órán belül szavaz is róla. A három euró­pai ország közösen adta be ugyan javas­latát, nincs azonban köztük egyetértés a kérdésben, hogy az ENSZ-nek tulajdon­képpen mit is kellene tennie a jugoszlá­viai tragédia megfékezésére. Mivel a szövetségi hadsereg és a szerb önkénte­sek Eszék bevételére készülnek, Fran­ciaország arra a véleményre jutott, hogy elég volt a szavakból és eljött a tettek ideje. Az angolok óvatosabbak, ENSZ- nagykövetük kifejtette: „Nincs esély ar­ra, hogy rövidesen ENSZ-csapatokat küldjenek Jugoszláviába, amennyiben nem valósul meg a tartós tűzszünet. Az ENSZ nem küldhet békefenntartó csa­patokat oda, ahol nincs mit fenntartani, mert nincs béke.” A kéksisakosok jugo­szláviai küldetését illetően az ENSZ-fő­­titkár különmegbízottjának, Cyrus Van­­cenak más az álláspontja: „Meg kell kí­sérelni a harcoló felek szétválasztását és biztosítani egy olyan övezetet, ahol nin­csenek fegyveresek és nem folynak har­cok. Olyan övezetet kell létrehozni, ahol a lakosság nem érzi fenyegetve magát." Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Vance szerint a békefenntartó erőknek bizo­nyos rendőri feladatokat is el kellene látniuk. Sokan emlegetik az ENSZ Alapok­mányát, amely tiltja, hogy idegen hatal­mak beavatkozzanak egy ország bel­­ügyeibe. Ezt nem vették túl szigorúan az Észak-Irakban élő kurdok megsegítése­kor. Jugoszláviába csak akkor küldhet­nek ki csapatokat, ha Jugoszlávia ezt ki­mondottan kéri. Mint ismeretes, Szer­bia és Horvátország valóban kérte az ENSZ közbelépését. A probléma abban van, hogy a szembenálló felek képtele­nek megegyezni abban, hová vezényel­jék az ENSZ-csapatokat. A szerbek a jelenlegi frontvonalon, a horvátok pedig a köztársaság eredeti határain szeretnék látni a kéksisakosokat. Már öt hónappal ezelőtt, még mielőtt a horvátországi háború kitört volna, fel­merült a gondolat, hogy küldjenek ENSZ-csapatokat a függetlenségre tö­rekvő köztársaságba és így előzzék meg a vérontást. A javaslatot akkor nem vet­ték komolyan és elszalasztották az alkal­mat. Most a lépés megtétele sokkal ne­hezebb. Mivel Horvátország katonai helyzete sokkal rosszabb, vezetői nagyobb rugal­masságra kényszerülnek. A horvát tájé­koztatási miniszter közölte, hogy a hor­vát fél most már elfogadná az ENSZ- csapatoknak a jelenlegi frontvonalra he­lyezését is. A katonai vereségek azon­ban sajátos módon gátolják és gátolhat­ják is Zágráb rugalmasságát. A területi veszteségek következtében fokozott nyomás nehezedik a horvát vezetőkre a szélső jobboldal részéről. A szélsősége­sek nem akarnak kompromisszumot, hanem teljes erőbevetést a szerbek el­len. Ez persze értelmetlen, már csak Horvátország katonai gyengesége miatt is. Nem meglepő, hogy színreléptek a Nagy Horvátországot követelő erők is. Vukovár eleste után Tudjman horvát elnök lecsapott a szélső jobboldalra és pénteken letartóztatták az ultranaciona­lista Horvát Jog Pártjának vezetőjét. A letartóztatások kellemetlen publicitást hoztak Horvátországnak, mivel igazol­ták, hogy a köztársaságban valóban van­nak hívei a második világháború idejé­ből ismert nácibarát usztasáknak. Az eset felveti az emberi jogok kérdését is. Egyetlen demokratikus ország sem en­gedheti meg szélsőséges félkatonai szer­vezetek működését. Tehát ez is egyik akadálya a kéksisakosok kiküldésének. Ilyen viszonyok között keresi Cyrus Vance a békefenntartó erők kiküldésé­nek lehetőségét. BAC Horn Gyula a kisebbségekről és az igazságtételről A demokráciát fenyegető veszélyek Horn Gyula volt magyar külügy­miniszter, a jelenlegi magyar or­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke és a Magyar Szocialista Párt elnöke interjút adott a Cor­­riere della Sera című olasz lap­nak. Horn szólt Magyarország belpolitikai problémáiról, de a szomszédos államokban élő ma­gyar kisebbségek helyzetéről is. Szlovákiától Romániáig, Jugoszláviá­tól Ukrajnáig Magyarországot potenciá­lis menekültek veszik körül. Hogyan tud ellenállni az új inváziónak? — kérdezte az olasz újságíró. Horn Gyula válaszá­ban kifejtette, hogy a kérdés nehezen oldható meg, mert a szomszédos álla­mokban a magyar kisebbség helyzete romlik. A román parlament korlátozta a kisebbségek jogait, Szlovákiában erősö­dik a nacionalista hangulat, a Vajdaság­ban korlátozzák a magyar nyelv haszná­latát. A nagy menekültáradatra éppúgy, mint egész Európa, nem készültünk fel — mondta Horn. Lehet, hogyanra kény­szerülünk, hogy Ausztriához hasonlóan lezárjuk határainkat. Egyetlen remé­nyünk, hogy az érdekelt államok képe­sek lesznek megoldani belső problémái­kat. Arra a kérdésre, nem veszélyezteti-e a kelet-európai országokban a fiatal de­mokráciákat az emberek egyre növekvő közönye a politikai pártok iránt, Horn Gyula azt válaszolta, hogy ez a jelenség erősíti az erős kezű megoldásokat köve­telő erőket. Véleménye szerint az embe­rek érdeklődnek a politika iránt, de azt érzik, hogy kizárják őket a döntésekből, a politikai pártok hátat fordítanak ne­kik, s csak egymás közt veszekednek. Az emberek ebben a régi rendszer párhuza­mát látják, mert a politikusok a nép ne­vében beszélnek, de a gazdasági változá­sok terheit a népre hárítják. Az újgazda­gok tovább gazdagodnak, ugyanakkor iskoláinkban olyan gyermekek vannak, akik éhezni kényszerülnek. 300 ezer a munkanélküliek száma, ami 1 millióra is növekedhet. Ez veszélyezteti leginkább a demokráciát. Arra a kérdésre, hogy az igazságtételi törvény elfogadása után nem kezdődik-e Magyarországon boszorkányüldözés, Horn azt felelte, hogy a törvény követ­kezményei borzalmasak lehetnek. Ez megoszthatja a társadalmat, növelheti a gyűlölködést. Az igazságtétel megtör­tént azzal, hogy 1956 áldozatait rehabili­tálták, és új demokratikus rendszert hoztak létre. A törvény igazságtalan és erkölcstelen, azt a kockázatot hordozza magában, hogy a zsarolás és a kölcsönös vádaskodás eszközévé válik. Közben Magyarországon semmiféle bosszúvágy nem létezik, az emberek elsősorban mindennapi gondjaikkal törődnek. A le­számolást csak egy kisebbség, legfeljebb néhány száz ember követeli — mondta befejezésül Horn Gyula. Haiti szigetéről tömegesen menekülnek az emberek az USA-ba, a legtöbben ingatag csónakokon, a tengeren át. Az USA úgy döntött, hogy kubai támasz­pontján, Guantanamoban menekülttábort hoz létre és a szálláshelyek építésé­re már műszaki alakulatokat is kiküldött. Az USA partjaihoz sokezer haiti érkezik, de csak 120-an kaptak közülük politikai menedékjogot. Az Amerikai Államok Szervezete azt latolgatja, hogy katonai hadművelettel állítja helyre a demokráciát a szigetországban (Telefotó: CSTK/AP) Lengyelországban az új par­lament kulcspozícióit a jobbközép párt­jai foglalták el. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a két legerősebb parla­menti frakciónak, a Demokratikus Szö­vetségnek és a Demokratikus Baloldal Szövetségének egyetlen képviselője sincs a szejm két kamarájának elnöksé­gében. Az elnöki és alelnöki tisztségeket kizárólag jobboldali politikusok kapták. Walesa elnököt nyugtalanítja a jobbkö­zép pártok előretörése, mert ez hatalmi monopolhelyzetbe hozhatja őket. BéCSBEN folytatódik az OPEC- tagállamok miniszteri értekezlete. Arról tárgyalnak, hogy 1992 második negye­dévében melyik olajtermelő állam mi­lyen mennyiségű nyersolajat termelhet ki. Amennyiben Szaúd Arábia nem egyezik bele olajtermelésének csökken­tésébe, érezhetően csökkennek az olajá­rak. Az OPEC célja, hogy 21 dolláros hordónkénti árat éljen el, de Dubai még mindig 16,65 dollárért árusítja a kőola­jat Európában. Olaszországban átszervezik a hadsereget. A létszámot 90 ezer főre csökkentik. A katonai szolgálat 12 hó­napos marad ugyan, de az eddiginél 50 százalékkal kevesebb fiatalt soroznak be, mivel nagyszámú önkéntesre számí­tanak. Az egységek az eddiginél kiseb­bek lesznek és arra képezik ki őket, hogy önállóan bevethetők legyenek olyan helyzetekben, amikor nemzetiségi, vagy vallási ellentétek robbannak ki valamely térségben. Jelentősen korszerűsítik a felszerelést, például Patriot típusú raké­taelhárító rakétákat is vásárolnak 30 milliárd dollárért. A SZOVJETUNIÓBÓL az utóbbi tíz év alatt az ikonok 80 százalékát kül­földre vitték. Az országban 30 millió ikon volt. Csak Németországban 6 ezer régiségkereskedés foglalkozik orosz ikonok értékesítésével. Az. ATLANTIS amerikai űrrepülő­gép legénysége földi célpontok megfi­gyelésére szolgáló eszközöket próbált ki. Az Atlantis startját a Mir szovjet űrállomás űrhajósai is látták. Hétfőn a két űrobjektum az Atlanti Óceán déli része fölött 40 kilométerre közelítette meg egymást. A találkozásról az ameri­kaiak videofelvételt készítettek. A szov­jet és amerikai űrhajósok rádiókapcso­latba léptek egymással. LaNDSBERGIS litván parlamenti elnök tanácsadója az ottani lusztrációk során beismerte, hogy együttműködött a KGB-vel. Visszautasította azonban a vádakat, hogy a titkosszolgálat ügynöke lett volna. NoVAJA ZEMLJA közelében 11 ezer tartályban a tengerbe süllyesztettek nukleáris hulladékot, amely szovjet erő­művekből és a haditengerészet berende­zéseiből származik. Ez a hulladék 1964 és 1986 közti években került a tengerbe. Itt süllyesztették el a kiszolgált Lenin atom­jégtörő hajót is, mégpedig a kiégett nuk­leáris üzemanyaggal együtt A szovjet ha­tóságok sok éven keresztül arról biztosí­tották a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséget, hogy sohasem süllyesztettek tengerbe radioaktív hulladékot A VÖRÖS KHMEREK e©ik vezé­rének, Polpot helyettesének visszatéré­sét Kambodzsába nagy felháborodással fogadták. Khieu Samphan ellen nem­csak tüntettek, hanem megrongálták re­zidenciáját is és sérüléseket okoztak a fején. A hadseregnek páncélosokkal kellett beavatkoznia, hogy megakadá­lyozza a lincselést. A vörös khmer-vezér hatalma idején több mint 1 millió kam­bodzsait végeztek ki. Samphant sürgő­sen a repülőtérre szállították, hogy visszatérhessen Bangkokba. BoRISZ JELCIN orosz elnök ren­delettel megváltoztatta a köztársaság KGB állambiztonsági szervezetét. Ezen­túl Állambiztonsági Ügynökség lesz a neve és feladata a hírszerzés és a kémel­hárítás, valamint a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus elleni harc. A szervezet élén megerősítették Viktor Ivanyenkót. A 70 városi és területi KGB-parancsnok közül 20-at már elbo­csátottak és 30-at rövidesen új embe­rekkel helyettesítenek. Nagy BRITANNIA a nevadai siva­tagban 20 kilotonnánál kisebb erejű atombombát robbantot 500 méteres mélységben. Ez a térségben idén már a nyolcadik kísérleti robbantás volt. 1951 óta a térségben 715 atombombarobban­tást hajtottak végre.

Next

/
Thumbnails
Contents