Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-04 / 218. szám
4 1991. november 4. Jogi tanácsok A devizajogszabályok reformja A hatályos devizatörvény Devizaértékek devizahatósági engedély nélkül hozhatók be a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területére. Az arany behozatala csak annyiban korlátozott, hogy a devizakülföldi azt igazoltatni köteles a vámhatósággal. Devizabelföldi természetes személy devizahatósági engedély nélkül viheti magával külföldi útjára- a devizapénzintézet hat hónapnál nem régebbi igazolásában feltüntetett devizaeszközöket,- az 5000 korona ellenértéket meg nem haladó devizaeszközöket (itt az ellenérték meghatározásakor a kivitel napján érvényes valuta- és devizavételi árfolyamból kell kiindulni),- a devizapénzintézet azon igazolásában feltüntetett devizaeszközöket, amellyel azok megvételét elutasította,- a devizapénzintézet által a nevére kiállított hitelkártyát. A devizakülföldi devizahatósági engedély nélkül viheti ki vagy utalhat át külföldre- devizaeszközöket,- külföldi fizetési okmányokat,- külföldi értékpapírokat,- külföldi pénznemre szóló takarékbetétkönyvet, kivéve, ha azokat belföldön a csehszlovák jogszabályokkal ellentétes módon szerezte. Aranyat csak akkor, ha azt behozta, és ezt a tényt a vámhatósággal igazoltatta. Aranyérméket akkor vihet ki engedély nélkül, ha igazolja, hogy azokat belföldön olyan személytől vette, aki jogosult eladásukra. Az örökölt aranyérmék kivitelére speciális rendelkezések vonatkoznak. Munkavégzés céljából külföldön tartózkodó devizabelföldi, valamint családtagjai, a külföldi tartózkodás ideje alatt engedély nélkül vihetik ki azokat a valutákat, külföldi fizetési okmányokat és külföldi értékpapírokat, amelyeket tartózkodásuk idején hoztak be belföldre. A behozatalt a vámhatósággal igazoltatni kell. Az egyéb devizaértékek, amennyiben a devizatörvény végrehajtási utasítása nem rendelkezik másként, csak a Csehszlovák Állami Bank engedélye alapján vihetők külföldre. Az érvényes csehszlovák bankjegyek és pénzérmék, csehszlovák koronára szóló fizetési okmányok és értékpapírok kiviteléhez, behozatalához, külföldről való vagy külföldre történő átutalásához szükséges a Csehszlovák Állami Bank engedélye. Nem kell engedély ezeknek a értékeknek a behozatalához, ha a devizatörvénnyel összhangban lettek az országból kijuttatva. Devizakülföldi devizahatósági engedély nélkül utalhatja át vagy viheti külföldre- azokat a devizaeszközöket, amelyeket örökölt- az örökölt csehszlovák fizetőeszközök deviza-ellenértékét,- az örökölt ingatlan eladásával szerzett pénzösszeg deviza-ellenértékét,- a hagyatéki eljárás befejezéséig eladott ingóságokért kapott pénzösszeg deviza-ellenértékét. A fentiek átutalása és kivitele csak akkor történhet meg, ha a/belföldi közjegyző a hagyaték átadását igazolta, és az örökléssel kapcsolatos összes illeték ki lett fizetve vagy b/ az örökség megszerzését az illetékes külföldi hatóság igazolta, és c/ az átutalás olyan államba történik, amellyel szemben nem érvényesek devizakorlátozások vagy viszonosság érvényesül. Külföldi személlyel szemben fennálló tartósdíjfizetési kötelezettség devizahatósági engedély nélkül teljesíthető, ha annak fennállása igazolva van, és az átutalás olyan államba vagy olyan állam polgárának történik, amellyel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak érvényes nemzetközi szerződése van, illetve amellyel viszonosság áll fenn. Az egyéb átutalások eseteit a törvény 33. §-a tartalmazza. Devizabelföldinek csak engedély alapján lehet vagyoni részesedése külföldi vállalkozásban. Ugyancsak engedélyhez kötött az ilyen vagyoni részesedés devizakülföldire történő átruházása. Az engedélyt a Csehszlovák Állami Bank a Szövetségi Pénzügyminisztériummal és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben adja ki. Devizakülföldi belföldi ingatlant csak külön törvény alapján vagy öröklés útján szerezhet. A devizakülföldi kérelmére a devizapénzintézet köteles számára csehszlovák koronában vagy idegen pénznemben kamatozó számlát nyitni. A számlatulajdonos a számlán lévő valutáját - kereskedés kivételével - korlátozás nélkül használhatja fel. A „külföldi számlán“ lévő csehszlovák korona belföldi fizetésre szabadon felhasználható, de külföldre csak devizahatósági engedély alapján utalható át. A devizajogszabályok betartását a devizahatóságok ellenőrzik. Azoknak az értékeknek a behozatalát és kivitelét, amelyek e törvény hatálya alá esnek, a vámhatóságok ellenőrzik. A devizatörvény sorolja fel a deviza-szabálysértéseket. Deviza-szabálysértést követ el - többek között - az, aki a devizatörvény rendelkezéseivel ellentétben-jogosulatlanul vásárol, elad, vált devizaértékeket, vagy azokkal másként kereskedik, ,-devizapénzintézet közvetítése nélkül fizet külföldre, és külföldről fizetést fogad el,- nem teljesíti a törvényben előírt bejelentési kötelezettségét,- nem teljesíti a devizaeszközöknek devizaszámlán való elhelyezésére vonatkozó kötelezettségét, illetve a felajánlási kötelezettségét,- vállal kötelezettséget devizakülföldivel szemben,- szerez belföldi ingatlant,- valósít meg átutalást,- visz külföldre devizaértéket,- vesz részt vagyoni betéttel külföldi vállalkozásban, vagy ruházza át devizakülföldire külföldi vállalkozásban meglévő vagyoni betétjét. A deviza-szabálysértések jogi következményei meglehetősen súlyosak. Az elkövetőt a szabálysértési hatóság figyelmeztetésben részesítheti vagy pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírság maximális összege 50 000 korona lehet. A szabálysértés tárgyát képező devizaértéket el lehet kobozni. A devizatörvény rendelkezéseivel ellentétben megkötött ügyletek érvénytelenek. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ _____________________________________________________; Szabad ÚJSÁG Erről jut eszembe Vigyázat, meglophatnak! A valamirevaló parasztemberre, szokta volt mondogatni nagyapám, könnyen ráismersz. A vérbeli földművest nem kell nógatni a munkára, a nappal együtt kel, a pacsirtát már a mezőn köszönti, és a napnyugta rendszerint még a határban éri ... A háború után, az új „izmus“ tűzzel-vassal történő honosítása idején születő, soha nem látott jólétet Ígérő rendszer elüldözte az embereket a földtől. Miénk a föld, a gyár, az ország, harsogták azok, akik lecsaptak mások elorzott javaira... A föld művelését értő parasztgazdák legtöbbje régen halott, sót gyermekeik közül is sokan a temetőkben pihennek már. Az unokák legtöbbje pedig nem is érti ősei századokon át űzött mesterségét. A tizenkettedik órában született meg a kárpótlási törvény. De hála Istennek, még nincs veszve semmi! A lehetőség most már mindenki számára adott: bárki visszakérheti, nevesítheti a volt saját vagy örökölt családi birtokot, vagyont. Tudom, a legtöbben ódzkodnak a földműveléstől, nincs már vonzalmuk a szántáshoz, vetéshez, szakszerű növényápoláshoz, a paraszti munkához. A szocialista rendszer szinte kiirtotta az emberekből a föld szeretetét! Kevesen vágnak bele újra a földművelésbe, hiányzik ugyanis a biztos gazdasági háttér, a kormány a legkevésbé sem garantálja, hogy nálunk bárki is képes lesz megélni a mezőgazdaságból. Az egyes terményekre megállapított garantált árak fabatkát sem érnek. Jozef Kréek szlovák mezőgazdasági miniszter azt állította a minap a mezőgazdasági üzemek irányító szakemberei előtt, hogy a tárca mindent elkövet a termelési feltételek javításáért. De, jelentette ki kerek-perec, nem védheti hatékonyan a földművesek érdekét, ha a szövetkezetek és az állami gazdaságok saját maguknak ártva, áron alul kínálják fel értékesítésre terményeiket. Megdöbbentett a nyilatkozat. Lehet, hogy a miniszter úr nem ismeri a saját ágazatában hosszú hónapok óta uralkodó helyzetet? A szlovákgyarmati állami gazdaság főállattenyésztóje azt hiszem keményen be tudna olvasni a tárca vezetőjének. A közös üzem istállóiban hoszszú ideje több száz, régen vágásra érett hízómarha vesztegel. Etetni, gondozni kell őket, hasznot viszont nem hajtanak. Féláron is megszabadulnának tőlük, de így csak néhányat tudtak, tudnak időnként eladni közülük. A többi tovább pusztítja a most már méregdrágán kitermelt vagy vásárolt takarmányokat. Akár önköltségi áron alul is túladnának az állományon, hallottam a zootechnikustól, s újabb telepítésre nem vállalkoznak. Még rágondolni is rossz, mit eredményezhet, ha mások is kénytelenek lesznek követni a példát. Mostanában újabb merénylet készül földműveseink, a potenciális vagy tényleges tulajdonosok ellen. Ugyanis, amennyiben a privatizációs folyamat révén nem nevesítik az egyes vidékeken élő emberek határidőn belül földterületeiket, azok állami tulajdonba kerülnek, s bárki, messziről jött idegen is megvásárolhatja vagyonjeggyel. A földet a tulajdonosnak persze, nem muszáj minden áron kivennie, ha akarja művelheti, de bérbe is adhatja, sőt árendáért közös művelésre továbbra is a szövetkezetben hagyhatja, amennyiben viszont nem érdeklődik iránta, előfordulhat, hogy szülőföldjük, földjeik sorsáról, jövőjéről majd „új birtokosok“, idegenek döntenek. Ez pedig egyikünk számára sem lehet közömbös! zOLCZER LÁSZLÓ Gyógynövények termesztése Novemberi Jól előkészített, elegyengetett, kötött talajba, közvetlenül a fagyok előtt- nehogy nyomban kikeljen, csak majd tavaszkor -, még elvethetjük a macskagyökér (Valeriana officinalis) magját. Súlyok, nyomatékok nélküli Saxonia vetögéppel, hektáronként 10 kg vetőmagot számítva. Kamilla (Matricaria chamomilla) is vethető még jól előkészített talajba, szélcsendes időben. Egy hektárra 2 kg vetőmag szükséges. A mag aprósága miatt tízszer annyi, tehát 20 kg szár az fűrészporhoz keverve. Kora téli vetésünk virágzására június végén, május elején számíthatunk. Könyvespolcra A természet gyógyít A természetes gyógymódokról mostanában sokat hallunk, olvasunk. Mint minden újnak, vannak hívei és ellenzői is. Egy biztos, napjainkban egyre több embert foglalkoztat a kérdés: Képesek vagyunk-e természetes gyógymódok segítségével szervezetünk testi-lelki gyógyítóerőit mozgósítani. Ha úgy döntünk, megpróbálunk saját magunk enyhíteni panaszainkon, mindenképpen kell egy hasznos útmutató. Ebben próbál segítségünkre lenni Fási Katalin Kéz- és fülmasszázs című könyve, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A 88 oldalas kiadvány több házilag alkalmazható természetes gyógyeljárást ismertet, és megtanít gyakorlati alkalmazásukra is. A kellemetlenségek elleni védekezés hatásos módjai a közismertebb talpmasszázson kívül a kézmasszázs, a fülkagylón található reflexpontok maszírozása, a csípésterápia, az akupresszúra, az ellazulás vagy relaxáció, a különféle fürdókúrák stb. A természetes gyógymódok azonban- mint ahogyan azt a szerző könyvében többízben is hangsúlyozza - nem helyettesíthetik a szakorvosi vizsgálatennivalók A hónap végéig még kenderkefü (Galeopsis segetum Neck) is vethető, egy hektárra 14-16 kg vetőmagot számítva. Minél sűrűbbre vetünk, annál finomabb drogot nyerünk majd. Vetéskor szabály: a mag méretének háromszorosa legyen a magágy talajtakarója. A mag tehát csak 0,4-0,5 cm mélyre kerüljön. Egyébként tavaszkor sem számíthatunk gyors csírázásra, mert közismert a kenderkefü rendkívül hosszú, fejlődési tenyészideje, amely 227 nap. A tövises iglice (Onosis spinosa) termesztésével nálunk 1977 óta foglalkoznak, s az eddigi tapasztalatok tot és az orvos utasításainak betartását. A kézmasszázs legnagyobb előnye - olvashatjuk az első fejezetben -, hogy bármikor, bárhol végezhető, mindenféle előkészületek nélkül: fürdés, sétálás, beszélgetés vagy akár utazás közben is. Mivel a kézen is megvannak az egyes szerveknek megfelelő reflexzónák, rendszeres masszírozása kedvezően hat egészszerint legeredményesebben palántázással termeszthető. Ládákba, 3 ernes sortávolságba vetjük a magvakat, alig 0,5 cm mélyre. November végéig a szabadban tartjuk a ládákat, hogy a földjük jól átfagyjon. Kora tavaszkor gyorsan kicsíráznak a magvak, a növénykéket melegágyba kell átültetni, egymástól 5x5 cm-es távolságra. Májusban, a fagyok múltával kell a palántákat a szabadba kiültetni, azonnal megöntözni. Októberben levágjuk a szárát, kiszántjuk a gyökérzetét, melyet tisztítás és mosás után megszárítunk. Egy hektárról 1800 kg szárított gyökér nyerhető. Említésre méltó, hogy ezek közül a növények közül csak a kamilla felvásárlási ára meghatározott, a többié szabad. Érdemes tehát idejében, már most elkezdeni a termesztésüket. (hajdú) ségi állapotunkra. Ebben a fejezetben a szerző a kézbőr-, köröm- és fülápolást illetően is hasznos tanácsokkal szolgál. A következő fejezetben az ősi ázsiai gyógymóddal, a csípésterápiával ismerkedhetünk meg, amelynek alapja, hogy a bőr meghatározott pontjai idegi kapcsolatban állnak a belső szervekkel. Ebből fejlődik ki az akupunktúra és az akupresszúra is. A könyv további részében ősanyáink mára már szinte feledésbe merült vízzel történő gyógyítási módjaiból - fürdókúrák, borogatások, lemosások, lábfürdók - kapunk ízelítőt. Hasznos lehet Sebastian Kneipp néhány vízgyógyászati módszere is, amelyekből megtudhatjuk, mi mindenre használható a lemosás, borogatás, pakolás. Elsősorban a hölgyolvasók figyelmébe ajánljuk a szépítő, gyógyító fürdők leírását, amelyek segítségével megőrizhetik bőrük bársonyosságát, fiatalságát. A Relaxáció - avagy az ellazulás: gyógyulás című fejezetből megtudhatjuk, hogy a szakemberek szerint a relaxációt végző ember kellemes testilelki állapotba kerül, amelynek hatása kedvezően befolyásolja a szervezet működését, csökkenti a betegségek kialakulásának veszélyét. A könyv utolsó fejezetében életmódunkkal kapcsolatos egészségügyi tanácsok találhatók, amelyeket mindenkinek érdemes megszívlelni. (rácz) V. A pozsonyi tömeggyúlésen felsorolták követeléseiket a földművesek (A szerző felvétele)
