Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-04 / 218. szám

1991. november 4. Szabad ÚJSÁG Szovjet atomfegyverek Megkezdődött az izraeli—palesztin párbeszéd Fellebben tett fátyol Kérdőjelek Madridban A szovjet hadászati atomfegyverek háromnegyede Oroszország területén van. Ezenkívül ilyen fegyverek vannak Ukrajnában is, s ezek száma több, mint amennyivel Franciaország és Nagy-Bri­­tannia együttvéve rendelkezik. Ezek az adatok abból a titkosnak minősített do­kumentumból származnak, amelyet a Nyezaviszimaja Gazeta című szovjet lap hozott nyilvánosságra. Az adatok azo­kon a hivatalos értesüléseken alapulnak, amelyeket a szovjet fél 1991-ben Genf­­ben az Egyesült Államok rendelkezésé­re bocsátott. Az AFP hírügynökség közli, hogy nem ez az első eset, amikor nyilvános­ságra hozták a szovjet hadászati rakéta­­bázisok, atomtengeralattjárók és hadá­szati bombázók adatait. A most közölt dokumentum szerint a Szovjetuniónak 2500 hadászati atomfegyverhordozója van 10 271 atomtöltettel. A Szovjetunió összesen 1398 interkontinentális ballisz­tikus rakétával rendelkezik, amelyek kö­zül 321 kilövőállása nincs helyhez kötve. A ballisztikus rakétákkal felfegyverzett atomtengeralattjárók száma 62, 162 tá­volsági nehézbombázó közül 99-et cir­kálórakétákkal szereltek fel. Izrael és a közös jordánia!—palesztin küldöttség között Madridban tegnap délelőtt kétoldalú tárgyalások kezdődtek. A tárgyalások két óra hosszat folytak, mqjd ebéd­szünetet tartottak. Jó kezdet volt és a megbeszélések kedvező légkörben folytak” — jelentette ki a szünetben Fliakim Rubinstein, az izraeli tárgyalóküldöttség vezetője. A megbeszéléseken főleg a tárgyalások következő színhelyéről tárgyaltak. Részlete­ket nem közöltek, de az izraeli küldöttség nyilvánvalóan kedvezően fogadta a tárgyalások megkezdését Az arab küldöttségek többsége azon­ban nem ült le a kétoldalú tárgyalások­hoz az izraeli küldöttséggel. Szíria kül­döttei kijelentették, hogy a vasárnap fo­lyamán nem ülnek tárgyalóasztalhoz. Hasonló módon nem jött el a tárgyalá­sokra a libanoni küldöttség sem, bár a tárgyalópartnerek egy óra hosszat vár­tak rá. Ennek nyilvánvaló oka, hogy Li­banon déli részén a hétvégén erőteljes izraeli harci tevékenység zajlott, amely során a határvidék százezer lakóját Izra­el felszólította, hogy hagyják el otthona­ikat. A légierő és a tüzérség napokon át heves támadásokat intézett a határmen­ti települések ellen. A Palesztin Felszabadítási Szervezet azt javasolta, hogy a madridi konferen­ciát követően azonnal rendezzék meg az arab államok csúcsértekezletét. Ezen a találkozón részt vehetne Egyiptom, Jor­dánia, Libanon, Szíria, a PFSZ, vala­mint Szaúd Arábia, az Arab Együttmű­ködési Tanács és Marokkó a Maghrib­­államok képviseletéből. Tegnap délután érkezett a hír, hogy Izrael a dél-libanoni harci cselekménye­ket leállította. Nyilván Washington nyo­másának engedett és az Egyesült Álla­mok kényszerítette Izraelt a hadművele­tek leállítására, mert ezek fenyegetést je­lentenek a madridi béketárgyalásokra. Iz­rael a hadműveleteket azután kezdte el, amikor az iránpárti fundamentalisták a madridi konferencia előestéjén néhány támadást intéztek izraeliek ellen. A had­műveletek leállítása után Szíria beleegye­zett, hogy az izraeli küldöttséggel késő es­te tárgyalóasztalhoz üljön. A palesztin és a jordániai küldöttek Madridban közölték, hogy nézeteik némi­leg különböznek a szíriai szempontoktól, mert a palesztinok a kétoldalú tárgyalá­soktól bizonyos előrehaladást várnak. Ki­látásba helyezték, hogy szóba kerülhet Iz­rael szimbolikus elismerése is. Simon Peres, az izraeli Munkapárt el­nöke és Ezra Weizman, egykori védelmi miniszter az A1 Ahram című egyiptomi lapnak adott interjúban reményüket fe­jezték ki, hogy a madridi tárgyalások az arabok és a zsidók békés egymás mellett éléséhez vezetnek. Perez hangsúlyozta, hogy e nagy lehetőség elmulasztása meg­bocsáthatatlan hiba lenne. Weizman fi­gyelmeztetett rá, hogy Szíria sohasem bé­­kül ki Izraellel, ha nem kapja vissza a Go­­lan-fennsíkot. Erre pedig Izrael nem haj­landó. A két politikus véleménye szerint hasonló lélektani áttörésre lenne szükség, mint amilyen annak idején az egyiptomi Szadat elnöknek sikerült. Ilyen esetben sok minden sikerülhet. Ádáz hétvégi harcok Jugoszláviában Szerb anyák Zágrábban A jugoszláv szövetségi hadsereg szombati támadásainak legkevesebb 25 gárdista esett áldozatul — jelentette a horvát rádió. Az éjszakai órákban megszüntették Dubrovnik tüzérségi bombázását Közvetlenül azelőtt belövés érte a városi pékséget és valószínű, hogy a közeli napokban Dubrovnik kenyér nélkül marad. A Tirena szállót is találat érte, ahol ötszáz menekült tartózkodik A Jugoszláv Nőszövetség szerve- gat-Szlavóniában. Ezt azonban nem zésében 1500—2000 anya több au­tóbusszal utazott Zágrábba és azt követeli, hogy találkozhassanak ka­tonafiaikkal, akik a blokád alatt tar­tott laktanyákban vagy horvátorszá­gi kórházakban tartózkodnak. Az autóbuszkaraván szombatról vasár­napra virradóan érkezett Zágrábba. A szülők küldöttségét fogadta Mi­las horvát védelmi miniszter, aki azt bizonygatta, hogy Horvátország nem akar háborút. Ebből az alka­lomból fogolycserét ajánlott fel. A Zágrábban tüntető anyáknak való­színűleg lehetővé teszik, hogy a hor­vát gárda által blokád alatt tartott laktanyákban találkozhassanak fia­ikkal. Tegnapra virradóra ádáz harcok dúltak Kelet-Horvátországban No­va Gradiska környékén. Velika Go­­ricában eltaláltak egy transzformá­torállomást és a környék áfamszol­­gáltatás nélkül maradt. Zadarban a hétvégén 18 óra hosszat tartó légiri­adó volt. A várost aknavetőkkel is lőtték. Spiltben nyugodt volt az éj­szaka. A legsúlyosabb helyzet nyilvánvaló­an Vukováron van, amelynek lakói már több mint hetven napja az óvóhe­lyeken élnek. Tizenötezer ember van itt villanyáram és rendszeres vízszol­gáltatás nélkül. A horvát hadsereg ve­zetősége közölte, hogy a szövetségi csapatok néhány harckocsival beha­toltak Vukővárra és nyilván elesik a város egy további része. A horvát hadsereg vezetése úgy véli, hogy a Vinkovci környékén szombaton lezajlott tüzérségi csata a legnagyobb volt az egész polgárhá­ború alatt. A horvát hírközlő eszkö­zök a szövetségi csapatok vesztesé­geiről számolnak be. Vinkovciban a háború eleje óta állítólag 230 ember vesztette életét és 600-an megsebe­sültek. A jugoszláv hírközlés szerint a horvát erők offenzívát kezdtek Nyu-Dubrovnik polgármestere a na­pokban idelátogató Stipe Mesic­­nek, a jugoszláv államtanács elnö­kének mutatja azokat a károkat, amelyeket a hadsereg tüzérségi tá­madásai okoztak. Mesic azóta már elutazott Dubrovnikből, de megígérte, hogy a város a jövőben is kap tengeri úton segélyszállít­mányokat (Telefotó: CSTK/AP) hadműveletnek nevezik, hanem „ár­tatlan szerbek gyilkolásának”. A la­pok megállapítják, hogy a horvát alakulatok 18 szerb falut romboltak le Grubisno Polje járásban, a falvak lakosságát, főleg az öregeket legyil­kolták. A Politika című lap szerint a térségből hét kilométer hosszú me­netben menekülnek az emberek. Mitrovic, a jugoszláv védelmi mi­niszter helyettese a Tanjugnak azt nyilatkozta, hogy a horvát fegyvere­sek soraiban német, albán, kurd és román zsoldosok, valamint francia idegenlégiósok is harcolnak. Azzal vádolta Vatikánt, Ausztriát, Német­országot és Olaszországot, hogy pénzzel segítik Horvátországot. Ha a jugoszláviai békéltető konferencia Hágában objektív lenne, feltárná ezeket a problémákat, mondta Mit­rovic. Elmondta továbbá, hogy az Európai Közösségek szemet hány­nak a Jugoszláviába irányuló fegy­verszállítási tilalom megsértése fe­lett. Spiltben és Sibenikben a szövet­ségi hadsereg és a horvát fegyvere­sek között megkezdődött a hadifo­golycsere. Ezt az Európai Közössé­gek megfigyelőinek szóvivője közöl­te. A fogolycsere a knini tárgyalások eredménye. Több más frontszaka­­szon is elkezdték a hadifogolycserét. Történelmi pillanat: először ül egy asztalnál az izraeli és a közös jordániai—palesztin küldöttség A felvétel tegnap délelőtt készült Madridban (Telefotó: Éleződik Kuba és az USA viszonya Guantanamo ürügyén A napokban Kuba tiltakozott az el­len, hogy az amerikai légierő gépei az USA guantanamoi támaszpontja térsé­gében megsértették a kubai légteret. Guantanamo, a kubai területen levő amerikai támaszpont szálka a kubai ve­zetés szemében, és most újabb provoká­cióra hivatkozva élezik a támaszpont körüli helyzetet. „Kuba nem hagyja to­vább provokálni magát és a guantana­moi támaszpont körül elhelyezett csa­patai elég erősek ahhoz, hogy az állam­védelem érdekeivel összhangban vála­szoljanak a provokációkra” — jelentet­te ki havannai sajtóértekezletén a kubai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tá­maszponton az amerikai katonák jelen­léte veszélyt jelent és provokációiknak véget kell vetni, mert azoknak „sajnála­tos következményei lehetnek”. Az USA érdekvédelmi képviselete Havannában elutasította a kubai külügyminisztérium vádját és hivatalos válaszában közölte, hogy az USA részéről minden esetet ki­vizsgáltak és megállapították, hogy a vá­daknak nincs valós alapjuk. Az orosz birodalom aranya 1920 március elején a szovjet hatalom illetékes szervei a csehszlovák légioná­riusoktól átvettek 19 ezer púd (311 ezer kilogramm) aranyat, amelynek értéke 409 926 000 rubel volt Ezt a Pravdában közölte az Irkutszki Egyetem egyik pro­fesszora. A KomszomoLszkaja Pravda ko­rábban egy másik történész állítását kö­zölte, miszerint a csehszlovák légioná­riusok hazájukba vitték az orosz biroda­lom aranykészletének jelentős részét, amely később a közismert Legiobank alaptőkéjévé vált A Pravda-cikk azon­ban azt írja, hogy 1919-ben a csehszlovák hadtest átvette egy 29 teherkocsiból álló külön vonat őrzéséi A vonatban volt az orosz birodalmi kincstár aranya, és ezt a szovjet védelemmel együtt Irkutszkba szál­lították. A forradalmi katonai bizottság csak azután engedte tovább a csehszlovák légionáriusokat, miután az aranyat lead­ták Az orosz forradalmi csapatok ötödik hadserege és a csehszlovák hadtest pa­rancsnoksága egyezményt kötött, amely biztosította a légionáriusok távozását Ir­­kutszkbóL Egyes források azt állítják, hogy a biro­­dalmi kincseket már 1919-ben Kolcsak fe­hérhadserege Nyugat-Európában letétbe helyezte, és ezzel biztosította a maga szá­mára az angol, francia, japán és amerikai hadianyagszállltmányokat hír Budapesten néhány száz külföl­di, főleg arab diák pénteken a parlament épülete előtt tüntetést rendezett az egyre szaporodó fajgyűlölő támadások ellen, amelyet a „bőrfejűek” rendeznek. A tün­tetők között jordániai, egyiptomi, palesz­tin, török, szudáni, indiai és görög diákok is voltak. UkRAJNA csatlakozik a szovjet gazdasági unióhoz. Ukrajna így a szovjet gazdasági közösség kilencedik tagköztár­sasága lesz. Kravcsuk, az ukrán parla­ment elnöke egyidejűleg közölte, meg­győződése, hogy a december elsejei nép­szavazáson az ukránok többsége a köz­társaság állami függetlenségét támogatja majd. KuVAIT És SZAÚD ARÁBIA ti­tokban pénzelte a hírhedt palesztin ter­rorista Abu Nidal tevékenységét. Ezt a The Sunday Times angol lap közölte. Az említett országok az Öböl-háború befe­jezése után is többmillió fontot juttattak a palesztin terroristáknak. Ezzel Arafat ellenzékének megerősödését próbálják elérni. M oszkvában véget ért az Orosz Föderáció népképviselőinek ötödik (rendkívüli) kongresszusa. A kongresz­­szus tudomásul vette az Orosz Föderáció új alkotmányának javaslatát. A legna­gyobb vita a szövetségi államforma körül alakult ki. A népképviselők legközelebbi kongresszusa márciusban vagy április­ban lesz. .A PANAM amerikai légitársaság pénteken indította utoljára Európa és az Egyesült Államok közti járatát. A Pan American ezentúl nem indít járatokat Európába. Említésre méltó, hogy ez volt az a légiforgalmi vállalat, amely 1948 és 49-ben Berlin 11 hónapig tartó szovjet blokádja idején a városba vezető légihi­­dat fenntartotta. A Panam most csődbe jutott és az Atlanti Óceánon átvezető járatait eladta a Delta Air-nek, a Ber­lin—Frankfurt járatot pedig a Lufthan­sának. IVIaGYARORSZÁGON november ötödikétől két forinttal emelkednek a benzinárak, és három forinttal a fűtőolaj árai. A 98 oktános benzin ezentúl 50 forint lesz literenként, a dízelolaj pedig 37 forint. K.OREÁBAN a félszigetet kettévá­lasztó demarkációs vonal közelében ha­talmas robbanás volt. Többszáz ember megsebesült és számos épület dőlt össze vagy rongálódott meg 4 kilométeres kör­zetben. A robbanás Eszak-Korea terüle­tén történt. Hasonló esetre Dél-Koreá­­ban 1977-ben került sor, amikor egy lő­szerszállító vonat robbant fel. Most is feltételezik, hogy lőszerraktár robbaná­sáról volt szó. A VOLT NDK területén 1945 óta hozzávetőlegesen 100 ezer ember lett a sztálini önkény áldozata. Erre a követ­keztetésre jutott a szövetségi családvé­delmi minisztérium egy kutatócsoportja. A szovjet intemálótáborokban 65 ezren vesztették életüket. A szovjet fél 43 ezer áldozatot ismer el. 1950 és 1981 között az NDK-ban 170 halálos ítéletet hoztak és még 1968 után is 27 személyt végeztek ki. A DÉL-AFRIKAI Johannesburgban 7 ember vesztette életét az általános sztrájk előestéjén. A szakszervezetek és a néger mozgalmak többsége híve a sztrájknak, amellyel az értéktöbbletadó ellen akarnak tiltakozni, mert az főleg a szegény rétegeket sújtja. Ezzel szemben Mandela Afrikai Nemzeti Kongresszus Mozgalma a sztrájk ellen lépett fel. A fehér kormány is azt akarja bizonyítani, hogy amíg a „nem fajgyűlölő” alkot­mányt nem fogadják el, ő az ura a hely­zetnek. Lengyelországban egy szov­jet helyőrségben tűzvész pusztította el a helyi tiszti házat. Az éjféltájban kitört tüzet a szovjet és lengyel tűzoltók csak reggelre tudták eloltani. A vizsgálatot a szovjet és a lengyel fél külön folytatja le. A SZVERDLOVSZK környéki üze­mek szakszervezetei és helyhatóságai le­velet intéztek Borisz Jelcin orosz elnök­höz, amelyben figyelmeztetnek rá, hogy ez a közép-uráli terület a katasztrófa szé­lén áll és a lakosságot éhínség fenyegeti. A napi kenyéradagot rövidesen 300 grammra kell csökkenteni, az étolaj már elfogyott és alig lehet tejet kapni. A terü­leten főleg fegyvergyárak vannak, ame­lyek dolgozói azt követelik, hogy expor­tálhassák termékeiket, s ezekért cserébe élelmiszert vásárolhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents