Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-26 / 237. szám

1991. november 26. Szabad ÚJSÁG 3 Üdvözlő távirat Dr. Tölgyessy Péternek, az SZDSZ elnökének Tisztelt Elnök Úr! A Szabad Demokraták Szövetsé­ge elnöki tisztségébe való megválasz­tása alkalmából gratulálunk az Együttélés Politikai Mozgalom ne­vében. Az SZDSZ kongresszusának eredményei, a megválasztott vezető tisztségviselők és az Ügyvivő Testü­let új összetétele arra enged követ­keztetni, hogy szövetségükben az az irány kerül előtérbe, amelyet a mi mozgalmunk is követ. Meggyőződé­sünk, hogy elkötelezettségük az or­szágért és nemzetért a szabad­elvűség jegyében Közép-Európában elősegíti majd a liberalizmus valódi arculatának megteremtését. Elveik és elképzeléseik megvalósításához kitartó munkát kívánunk. Egyúttal örömünkre szolgálna, ha a közeljövőben meghívhatnánk Önt és az SZDSZ Ügyvivő Testületét egy pártközi találkozóra. Tekintettel pártátalakítási tevékenységükkel já­ró elfoglaltságukra, a találkozó szín­helyének és időpontjának meghatá­rozását Önökre bízzuk. Szívélyes üdvözlettel DURAY MIKLÓS, az EPM elnöke, DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD, az EPM ügyvezető alelnöke Pozsony, 1991. november 25. Dubrovnik önkormányzati köztársaság lesz? Eszék ostrom alatt áll Az ENSZ égisze alatt Géniben megkötött tűzszüneti szerződésnek va­sárnap 18 órakor kellett volna életbe lépnie. Szlavónia keleti részén, Eszéken azonban egész éjszaka és tegnap délelőtt is tüzérségi harcok folytak. Eszéket három oldalról támadják, a tüzérségi gránátok, és a rakétavetők lö­vedékei a városközpontot is elérték. Tü­zérségi párbaj volt reggel Nova Gradis­­ka térségében is. Itt a katonai szóvivő szerint a hadsereg csupán válaszolt a horvát erők aknavetős támadására. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtit­­kár Rómában vasárnap hagnsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács csak abban az nia és döntenie az ENSZ-erők bevetésé­ről. Ezt a francia külügyminisztérium szóvivője jelentette be. Dubrovnikban a szerb politikai erők támogatásával mozgalom jött létre, amelynek célja az önkormányzati Dub­rovnik Köztársaság kikiáltása. A szerve­zetet vasárnap alapították meg Cavtat városában, amely tíz kilométernyire fek­szik Dubrovniktől, és nemrég foglalták el a hadsereg csapatai. Az alakuló gyű­lésen a katonákon kívül jelen volt a montenegrói parlament képviselője is. A polgármester szerint Dubrovnikül demilitarizálni kell, és az ENSZ fel­ügyelete alatt az önkormányzatnak a jugoszláviai válság végső megoldásáig kezébe kell vennie a város vezetését. Megfigyelők úgy vélik, hogy a mozga­lom megalakulása egy olyan szerb kí­sérlet, amely elfogadhatóvá szeretné tenni a nemzetközi közösség számára a város fölötti ellenőrzést. Jobbratolódás Belgiumban esetben küldi ki békfenntartó erőit Hor- Sokkhatást kiváltó választások vátországba, ha betartják a fegyverszü­netet. Az Európa Tanács parlamentje teg­nap úgy döntött, hogy Jugoszláviát meg­fosztja az intézmény megfigyelői státu­szától. Jugoszlávia 1989 közepétől volt az Európa Tanács megfigyelője. Strass­­burgban közölték, hogy a döntést azért hozták, hogy tiltakozzanak a tragikus ju­goszláviai fejlemények ellen. Franciaország tegnap bejelentette, hogy az ENSZ-nek mielőbb Jugoszlávi­ába kellene küldenie a békefenntartó erőket annak ellenére, hogy a tűzszüne­tet megszegik. Franciaország úgy véli, hogy a drámai helyzet miatt a Biztonsági Tanácsnak sürgősen ülést kellene tarta-A vasárnapi belgiumi parlamenti vá­lasztásokon a hagyományos politikai erők jelentős veszteségeket szenvedtek. A szavazatok 40 százalékának össze­­számlálása után a szocialista és kleriká­lis pártok koalíciójának a 212 tagú par­lamentben csak igen szoros többséget sikerült szereznie. A lényegesebb tör­vények elfogadásához ez kevés. A ke­reszténydemokraták a korábbihoz ké­pest 3,1 százalékot vesztettek, a vallon szocialistákra a szavazók 13,8 százaléka szavazott, és közel 3 százalékkal keve­sebb szavazatot kaptak a flamand szo­cialisták is. Előretörtek a környezetvédő Nabijev lett a tadzsik elnök pártok, amelyek 16 mandátumot szerez­tek, és így a világon a legnagyobb képvi­seletet elérő környezetvédők lettek. 13 mandátumot szerzett a nacionalista és fajvédő Flamand Tömb, és képviselője van az újfasiszta Nemzeti Frontnak is. A belgiumi választások eredményei sokkhatást váltottak ki a szomszédos Hollandiában is. A holland vélemények szerint a szélsőséges jobboldal előretö­rése nem csupán a külföldiek elleni gyű­löletet tükrözi, hanem a flamand—val­lon ellentéteket is. Úgy vélik, hogy az eredmény katasztrófát jelent Belgium számára. Kudarc Novoogarjovóban? Az amerikai Atlantis űrrepülőgép személyzetének sikerült pályára állítania egy katonai rendeltetésű műholdat, amely a korai riasztás céljait szolgálja. Ha­sonló rendszereknek az Öböl-háború idején sikerült észlelniük az indítás pillanatában az iraki Scud rakéták mind a 88 startját, és ezzel hozzájárultak a Patriot rakétaelhárító rakéták sikeréhez Képünkön az űrrepülőgép személyze­tét láthatjuk indulás előtt. Mint ismeretes, az Atlantis a vezérlési rendszer hibája miatt a tervezettnél majdnem egy héttel később indult Cap Caneveral­­ről (Telefotó: CSTK/AP) Mihail Gorbacsov elnökletével teg­nap délelőtt Novoogarjovóban meg­kezdte ülését a Szovjetunió államtaná­csa. Az államtanács ülésétől azt várták, hogy itt parafálják az új szövetségi szer­ződést, amelynek szövegét az augusztusi államcsínykísérlet után teljesen megvál­toztatták. Az államtanács legutóbbi ülé­sén, november közepén a hét köztár­saság vezetői megegyeztek abban, hogy a Szovjetuniót a szuverén államok szö­vetségévé változtatják. Az államszövet­ség új elnevezése Demokratikus Álla­mok Konföderációs Szövetsége lett vol­na. Az ülésen nem vettek részt Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia és Moldávia képviselői. A moszkvai televízió közlése szerint az új szövetségi szerződést nem írták alá. A hír közli, hogy az államtanács ülé­se véget ért. Gorbacsov elnök az ülés után kijelentette, hogy az államtanács úgy döntött, az új szövetségi szerződés szövegét megítélésre a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának és a szuverén köz­társaságok parlamentjeinek küldik el. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szer­ződést december második felében aláír­ják. Tádzsikisztánban közzétették a va­sárnapi elnökválasztások eredményeit. A választások győztese a hatvanegy éves Rahmon Nabijev lett, aki eddig a kö­zép-ázsiai köztársaság Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke volt. Az elnökválasztá­sokon a 2,5 millió választó 84,6 százalé­ka vett részt. Az előzetes eredmények szerint Nabijev a szavazatok 58 százalé­kát kapta. Levél Szlobodan Milosevics szerb elnöknek A VMDK tiltakozik Az alábbiakban közöljük annak a levélnek úgyszólván teljes szövegét, amelyet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége intézett Szlobodan Milosevicshez, a Szerb Köztársaság elnökéhez. (A kiemelé­sek szerkesztőségünktől.) „Tudatjuk Önnel, hogy a VMDK El­nökségének felmérése szerint Vajdaság­ban folyamatban van a lakosság nemzeti összetételének erőszakos megváltozta­tása. Értesüléseim szerint Vajdaságot ebben az évben több mint tízezer ma­gyar hagyta el nem saját akaratából, me­nekültként. Jobbára fiatalok mentek el családostul. Csak jelentéktelen hánya­duk menekült el a katonai behívó elől, főleg azért mennek, mert nem tudják elviselni a félelem, a nyomás légkörét, amely mindinkább ránehezedik az egész vajdasági magyarságra. Tudom, háború van, polgárháború, amely nehezebb is, piszkosabb is a regu­láris háborúnál, így mindenkinek áldoz­nia kell érte. Némely körülmények, té­nyek azonban arra utalnak, hogy a vaj­dasági magyaroknak külön problémája csupán abból ered, hogy magyarok. Ép­pen ezért az ő elvonulásuk nem ideigle­nes, hanem a legtöbb esetben végleges és fájdalmas. Mindenekelőtt drasztikusan leszű­kültek a kollektív nemzeti jogaik, ame­lyeket korábban széles skálán tudtak ér­vényesíteni. A magyarság nagy részétől megvonták a lehetőséget, hogy az Újvi­déki Rádió középhullámhosszán hall­gassák műsorukat. Az Újvidéki Televí­zió magyar szerkesztősége alapjában vé­ve inkább áll az uralmon lévő párt szol­gálatában, megkerülve így a vajdasági magyarok érdekeit, ezért nem is tekint­hetik sajátjuknak. Előkészület történik a Magyar Szó napilap kisajátítására is a hatalmi párt részéről, oly módon, hogy nem élvezi a vajdasági magyarok bizalmát. Továbbra is drasztikusan csökken annak lehetősége, hogy a ma­gyarok anyanyelvükön tanulhassanak. Újvidéken egy középiskolában vissza­utasították a magyar tagozat megnyitá­sát, annak ellenére, hogy azt 28 tanuló kérte. Számos olyan épületet sajátíta­nak ki, amelyek eddig a kulturális in­tézmények, az amatőregyesületek mű­ködését voltak hivatottak biztosítani Az újonnan elfogadott hivatalos nyelv­­használati törvény úgyszólván kiszorí­totta a magyar nyelv használatát a kö­zéletből. Már a helységnevek kiírásakor is egyértelműen mellőznek olyan nyelvi törvényszerűségeket, amelyek egyéb­ként érvényben vannak ezen a területen. A Szerb Köztársaság hadipropagan­dája gyakorlatilag minden hírközlő esz­közön keresztül olyan képet fest a ma­gyarokról, hogy gyávák, az ötödik had­oszlop tagjai, és egyáltalán mint csoport nemkívánatosak. Egyetlen legitim ér­dekszervezetükről, a VMDK-ról és an­nak egyes kiemelkedő tagjairól pedig úgy beszélnek, hogy ellenséges elemek, mivel egyetlen céljuk van: teljes egészé­ben részt venni a Szerbia és a szerb nép elleni háborúban. E propaganda legdurvább megnyil­vánulása a fegyverrel, az erőszakkal való fenyegetőzés. Ez azért is hat rombolóan, mivel a magyarok a Vajdaságban fegy­vertelenek és, nem is kívánnak felfegy­verkezni. Különösen nehéz helyzet alakult ki a nem bejelentett, de a gyakorlatban igen hatékony mozgósítás kapcsán. A magyarok mély meggyőződése ugyanis az, hogy Szerbia lakossága nemzeti megoszlásának számarányához viszo­nyítva jóval nagyobb arányban hívják be őket a hadseregbe. Elkeseredettek, mert nem tartják tiszteletben alapvető emberi jogukat, hogy ne vegyenek részt a polgárháborúban, ha nem akar­nak. Megdöbbentette őket az a tény is, hogy szeptember 25-éig a Jugoszláv Néphadsereg elesettjeinek több mint egyötöde magyar volt a Szerb Köztár­saság területéről. (...) A magyarok tisztában vannak az­zal, hogy nekik sem lehet jó, ha a szerb nép szenved. A Párizsi Chartával össz­hangban azonban úgy vélik, hogy a 20. század végén Európában, így Jugoszlá­viában sem létezik olyan probléma, amelyet ne lehetne háború nélkül meg­oldani. (...) Mégis a vajdasági magyarok eleget tesznek a katonai hatóságok behí­vásának, és nem kerülik el nagyobb számban a háborúba vonulást, mint a velük egyívású szerb fiatalok. (...) A VMDK mint a magyarok egyetlen legi­tim érdekszervezete úgy véli, hogy a ma­gyarok problémája Szerbiában nyílt és megoldatlan, de a demokratikus társa­dalmak alakulásakor meg lehet oldani a kisebbségi önkormányzat létrehozásá­val, amely a magyaroknak autonómiát biztosítana az oktatásügyben, a kultúrá­ban és a tájékoztatásban anélkül, hogy kérdésessé válna a Szerb Köztársaság szuverenitása. Egy ilyen demokratikus modell alkalmazása az olyan jelentős kérdések megoldásában, mint a nemze­tek közötti viszonyok, a szerb nép érde­ke is. (...) Kérjük Ont, Elnök Úr, hogy ebben a kritikus történelmi pillanatban szemé­lyes tekintélyével akadályozza meg Vaj­daság nemzeti összetételének mind fo­kozottabb erőszakos megváltoztatását. A személyi elven alapuló kisebbségi ön­­kormányzat demokratikus alkalmazásá­val pedig serkenteni lehetne az összes többi probléma megoldását, amely vé­res, értelmetlen polgárháborúba sodor bennünket." A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Újvidék, 1991. november 17. Lengyelországban tegnap ült össze első alkalommal a legutóbbi választásokon megválaszott szejm. Az ülésszak feladata a parlament elnöké­nek megválasztása, a Bielecki-kormány megbízása, hogy lássa el tisztségét az új kabinet megalakulásáig. Az új parla­mentben a 29 csoportosulás képviselői gyakorlatilag semmiben sem tudtak megegyezni, még az első ülés napirend­jén sem. Az sem világos, hogy az új szejm a 11. választási időszak parla­mentje-e, vagy a „harmadik Lengyel Köztársaság” első szejmje. Végül is cse­kély szótöbbséggel sikerült a jobbközép koalíció jelöltjét Wieslav Chrzanowskit a szejm elnökévé választani. Für LAJOS magyar védelmi minisz­ter a Népszabadságnak adott inteijújá­­ban kijelentette, hogy a legideálisabb az lenne, ha összeurópai biztonsági rendszer jönne létre. Ezt vagy a NATO-n belül lehetne megszervezni, vagy pedig az EBEÉ keretében. Für kizárta annak lehe­tőségét, hogy a jugoszláviai harcok kiter­jednének Magyarország területére is. Bulgáriában a közei 1 millió főt számláló török kisebbség tegnap befejez­te három hónappal ezelőtt megkezdett iskolai bojkottját. A török szülők tiltako­zásul anyanyelvűk oktatásának betiltása ellen nem engedték az általános iskolák­ba gyermekeiket. Most, miután a bolgár iskolákban lehetővé vált a török nyelv oktatása, a bojkottot megszüntették. IVIuBARAK egyiptomi elnök teg­nap Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai Asszad élnökkel az Izraellel folytatandó tárgyalásokról tanácskozzék. A megbe­széléseken megvitatják a leszerelési tár­gyalásokon való részvétel kérdését, vala­mint a térség vízügyi problémáit. Szomáliában tovább tombol a hatalmi harc. November 17-e óta az összetűzéseknek 600 halálos és 4500 se­besült áldozatuk volt. Az országban vízhi­ány van, a fővárosban megszűnt az áram­szolgáltatás és fogyóban az élelmiszer. Dél-AFRIKÁBAN a President Steyn aranybányában ismét összetűzé­sek voltak, amelyek során nyolc alkal­mazott életét vesztette. A politikai indít­tatású összecsapások ellen fellépett a bányatársaság biztonsági alakulata. KlAMBODZSA fővárosába megér­kezett az ENSZ 23 tagú missziója. A küldöttség célja, hogy megállapítsa, mi­lyen erejű ENSZ-csapalokat kell Kam­bodzsába vezényelni, hogy fenntarthas­sák a tizenhárom évi ellenségeskedés után megkötött békét. FREDDY MERCURYRÓL tegnap közöltük, hogy AIDS-ben szenved, ma pedig haláláról érkezett hír. A Queen együttes világhírű énekese 45 éves korá­ban az AIDS miatt gyógyíthatatlan tü­dőgyulladásban hunyt el. Szovjet—IRÁNI tárgyalások kezdődtek Sevardnadze és Velajati kül­ügyminiszterek között Moszkvában. Az iráni diplomácia vezetője üzenetet ho­zott Gorbacsov elnöknek Rafszandzsá­­nitól. Az iráni külügyminiszter megláto­gatja Kazahsztánt, Kirgíziát, Tádzsikisz­tánt, Üzbegisztánt, Türkméniát és Azer­bajdzsánt is. A grúz vezetőkkel Moszk­vában találkozik. Imelda marcos, a volt füiöp­szigeti diktátor özvegye ellen a hatósá­gok már a 66-ik vádat emelték. Ha az összes vádpontban bűnösnek találják, a kiróható börtönbüntetés 400 év lehet. A legújabb vád szerint állami vállalatot sa­játított ki 1982-ben, és ezzel 680 ezer dollár kárt okozott az államnak. EsZAK-ÍRORSZÁGBAN a terroris­ta akcióknak hétfőre virradóra további két halálos áldozata volt. Ezzel a terroriz­mus áldozatainak száma idén 86-ra emel­kedett a térségben. A belfasti fegyházban felrobbant bomba egy protestáns foglyot ölt meg, és nyolc rabot megsebesített. Ennek megtorlásaként a protestánsok egy katolikus kézbesítőt lőttek agyon. JaPÁNBAN tegnap a világon első­ként megkezdték a HDTV televíziós rendszer alkalmazásával a műsorsugár­zást. Az új rendszernek különösen nagy a felbontóképessége. Egy külön erre a célra fellőtt műhold sugározza a műsort. Ezzel Japán jelentős előnyt szerzett az elektronikában amerikai és nyugat-eu­rópai konkurensei előtt. A gyártó cégek szerint a HDTV vevőkészülékek száma ez év végéig 10 ezerre, 1996-ig pedig 300 ezerre növekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents