Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-04 / 218. szám
Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. november 4. • I. évfolyam • 218. szám • Ára 2,30 korona Befejeződött a nemzetközi kisebbségi szeminárium Papíron vannak a jogaink Wilfried Martensnak, az Európai Néppárt elnökének, belga miniszterelnöknek az általános vitát követő zárszavával ért véget szombaton Pozsonyban a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó háromnapos szeminárium. Az Európai Kereszténydemokrata Unió, illetve az Európai Néppárt szervezésében rendezett nemzetközi konferencián tizenkilenc ország közel száz képviselője vett részt Martens záróbeszédében kedvezően értékelte a szemináriumot. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos kérdésekről tárgyaltak, hiszen szinte valamennyi európai országnak van nemzeti kisebbsége. Rámutatott arra, hogy a kontinensünkön a közelmúltban lezajlott változások következtében éppen a nemzeti kisebbségeket érintő tisztázatlan problémák jelentik a potenciális feszültségveszélyt. Kifejtette, hogy a problematikus kisebbségi jogok orvoslása csakis a parlamenti demokrácia és a jogállamiság kialakításával, valamint a független bíróság, illetve ügyészség létrehozásával lehetséges. Több ízben cáfolta azt az elvet, mely szerint az állam egyenlő a nemzettel. A kereszténydemokrata pártok küldöttei a szeminárium zárónapján elfogadták a nemzeti kisebbségek európai kartáját. A dokumentum szerint a kereszténydemokraták olyan igazságos és békés Európát akarnak, amelyben valamennyi nemzeti kisebbség képviselőit méltó hely illeti meg. A nyilatkozat leszögezi, hogy az állam elsődleges feladata a jogvédelem, a demokrácia, illetve a biztonság szavatolása. A nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell az identitásuk megőrzéséhez nélkülözhetetlen feltételeket: az anyanyelvi, a vallási és a kulturálódási jogokat. A dokumentum szerint a kisebbségi kérdéseket csak jogszerűen, demokratikus politikai légkörben lehet megoldani, ám a nemzeti kisebbségeknek is be kell tartaniuk az érvényes törvényeket. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy elsősorban maga a nemzeti kisebbség felelős azért, hogy jogait érvényesítse. Az identitás megőrzése érdekében főleg az anyanyelvi oktatás és kultúra ápolása, (Folytatás a 2. oldalon) Tizenkettedszer az államjogi elrendezésről Újabb lépés a megoldás felé Tegnap tizenkettedik alkalommal hívta össze Vaclav Havel az ország legfelsőbb politikai vezetőit, hogy Hrádeíekban lévő hétvégi házában tárgyadon velük az ország állan\jogi elrendezésének jövőjéről. A köztársasági elnök a szövetségi és tagköztársasági vezetőkkel már kilencszer találkozott, egy ízben csak a cseh, egyszer pedig csak a Klaus a vagyonjegyes privatizációt mint mindenki számára elérhető lehetőséget mutatta be, és közölte, hogy már kibocsátották a privatizálásra kerülő vállalatok 32 oldalas jegyzékét, amelyeket a postákon lehet majd megvásárolni. Megelégedéssel szólt a szövetségi és tagköztársasági privatizálási miniszterek pénteki találkozójának eredményéről. A jövő évi költségvetésről szólva Klaus elmondta, hogy minden költségvetésnek attól kell függenie, hogy mekkora bevételt képes majd biztosítani. Ezt azt jelenti, hogy a jövő évben az állami költségvetés egy főre eső kiadásainak összege Szlovákiában különböző lesz, mint Csehországban. „Az egyik költségvetésből többet fog kelleni fordítani az egészségügyre, az iskolaügyre, a kultúrára vagy bármi egyébre, mint a másikból. Ez hatalmas változás lesz az utóbbi negyven év alatt beidegződön gondolkodásmódban és megfontolásokban” — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A feddhetetlenségi törvényt érintő kérdésekre válaszolva Václav Klaus elmondta, hogy amennyiben olyan államban élünk, amelyben érvényesek a törvények, akkor a lusztrálási törvény is törvény, és annak szlovák vezetéssel tárgyalt. Néhány megbeszélésen az államhatalom képviselőin kívül a parlamenti politikai pártok és mozgalmak képviselői is részt vettek. Az eddigi megbeszéléssorozat eredményeiből az tűnik ki, hogy többségben vannak a föderáción alapuló közös államot szorgalmazó nézetek. Ugyanakkor nem becsülhető le azoknak a szava sem, akik Szlovákia elszakadásáért, vagy nem betartása törvényellenes. Klaus nem ért egyet a Polgári Mozgalom vezető képviselőivel, akik megütköztek azon, hogy a szóban forgó törvény a népi milícia volt tagjaira is vonatkozik. Kétségbe vonta azt a nézetet, amely szerint a milíciában való tagság olyasmi, mint az önkéntes tűzoltóegyleti tagság. „Az önkéntes tűzoltóegylet egy tisztességes intézmény volt, amely az elmúlt negyven év alatt sok esetben nagyon hasznos beavatkozást vitt véghez, amit a népi milíciáról nem tudok elmondani” — fejezte ki véleményét a párt elnöke. EPM—KDP találkozó Tegnap az Együttélés központjában Duka Zólyomi Árpád, Harna István és Dobos László fogadták a Kereszténydemokrata Párt vezetőit, élükön Václav Bendáva), a KDP elnökével. Mivel az első ilyen jellegű találkozóra került sor, a két mozgalom kölcsönösen tájékoztatta egymást a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről vallott nézeteiről, valamint a két mozgalom tevékenységéről. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a közös állam magasabb szinten garantálhatja az emberi és a kisebbségi jogokat. Ezeknek a joa konföderatfv államformáért szállnak síkra. Csaknem megegyező a tárgyalások résztvevőinek nézete a két tagköztársaság államszerződéséről is, amely a jövendő államforma alapját képezi. Továbbra is nyílt kérdés a föderáció, valamint a cseh és a szlovák tagköztársaságok illetékességének problémája. A legutóbbi, október tizenhetedikei, Karlovy Varyban megtartott tárgyalásokon a közös külpolitika, hadsereg és pénznem kérdésében sikerült megegyezni. A hrádeéeki megbeszélés tegnap röviddel tizenhét óra után kezdődött és annak bevezetőjében Václav Havel vendégeivel ismertette tervét a további lépésekre, amelyek rövid időn belül az államjogi elrendezés megoldásához vezethetnének. Havel javaslatának alapját a két nemzeti tanács közti szerződési folyamat kidolgozása képezi. A megbeszélés kezdete előtt a résztvevők a következőképpen nyilatkoztak: Ján Carnogursky: „Elsősorban a jelenlegi politikai helyzet összegzéséről van szó, konkrét javaslataim vagy követeléseim nincsenek.” Marián Calfa: „A Karlovy Vary-i megbeszélések után egy lépéssel előbbre jutottunk, remélem, hogy az illetékességi kérdésben nagyot lépünk előre.” Frantisek Miklosko is hasonlóan vélekedett a tárgyalásokról. goknak a kiharcolásában a KDP képviselői támogatásukról biztosították az Együttélés képviselőit. Véleményt cseréltek a bősi vízerőmű problémája megoldásának politikai összefüggéseiről, szó volt továbbá a két mozgalom szövetségi parlamenti klubjának együttműködéséről. Mindkét fél szükségesnek tartja az ország demokratikus erőinek összefogását a jelenlegi összetett belpolitikai helyzetben. Megegyeztek további politikai együttműködésük lehetőségeiről. Az EPM sajtószolgálata Václav Klaus megállapítása: A milicista nem tűzoltó A privatizálás bármiféle késleltetése a csehszlovák gazdaság tönkretételéhez vezethet és azt megoldhatatlan problémák elé állíthatja. Ezt Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter, a Polgári Demokrata Párt elnöke jelentette ki szombati, havírovi sajtótájékoztatóján. Összefogni a demokratikus erőket Határozati javaslat, amelyet az MKDM—Együttélés képviselői klubja teijeszt elő a Népi Kamarában és A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája a 327/91 Tt. számú alktománytörvény 1. cikkelyének 2. bekezdése és 3. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökének javasolja, hogy a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban egyidejűleg írjon ki népszavazást, amelynek során az állampolgárok a következő kérdésre válaszolnának: „Kíváqja-e a Csehszlovák Szövetségi Köztársaságnak mint a nemzetközi jog szubjektumának jogfolytonosságát, amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetek, a nemzeti és etnikai kisebbségek önrendelkezési jogait, amelyek köztársasági és tartományi önigazgatásban, területi és kulturális autonómiában nyilvánulnak meg?” Megindoklás A kérdés megfogalmazásakor abból a meggyőződésből indul-Nemzetek Kamarájában tunk ki, hogy az állam, mint a nemzetközi jog szubjektuma jogfolytonosságának megtartása a közép-európai térség politikai stabilitása megőrzésének fontos eleme. Eközben az államformát az államon belüli nemzeti, kulturális, nyelvi, történelmi és etnikai szempontból különböző szubjektumok közötti konszenzus alapján kell megállapítani. Az állam fogalma nem azonosítható és nem cserélhető fel a nemzet fogalmával, vagy egyéb, pontosan meghatározott entitással, de a polgári alapelveken kialakított állam azokat — mint létező államalkotó elemeket — egységes és egyedüli társadalom-politikai és történelmi egészbe egyesítheti. A kérdés alapvetően az emberi jogok általános deklarációjából, a politikai és polgári jogokról szóló egyezményből és az emberi dimenzióról tartott konferencia záródokumentumából (Koppenhága 1990) indul ki, és tiszteletben tartja az általános biztonság 1990- ben Párizsban kimondott követelményeit. Dubőek-nyilatkozat Időszerű kérdésekről Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke szokásos hétvégi nyilatkozatában a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának időszerű bélés külpolitikai kérdésekről mondott véleményt. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb külpolitikai eseményének nevezte a madridi közel-keleti békekonferencia első szakaszát. Véleménye szerint már maga a tény, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az érdekelt feleket, számottevő jelentőségű. Dubéek reményét fejezte ki, hogy a találkozó jó alapul szolgál a kapcsolatok normalizálására, az arab—zsidó konfliktus békés úton történő rendezésére. A Jflek képviselő által a múlt héten nyilvánosságra hozott nyílt levél tartalmával kapcsolatosan kifejtette, hogy alaptalannak tartja a Szövetségi Gyűlés elnöki posztjáról való lemondásra történt felszólítást. Dub-Cek ismét hangsúlyozta, hogy párt-, illetve csoportérdekek miatt nem volna ildomos valakit posztjától megfosztani. Kijelentette: „Tudom, hogy mi van a felszólítás hátterében. Nem azért tartom alaptalannak, mert nem vagyok demokrata, amint azt Jflek képviselő úr hangoztatja.” A Polgári Törvénykönyv módosításával kapcsolatban elmondta, hogy leglényegesebb újításnak a fizikai és jogi személyek közötti egyenlőség megteremtését tartja. Nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy 1992 január elsejéig a polgárjogoknak meg keli felelniük az alapvető emberi jogokról szóló szabadságlevél tartalmának. Hasonlóan több nemzetközi szerződés, illetve megállapodás jogi vonatkozásait kell tükröznie a belpolitikai jogrendszernek — foglalta össze Alexander Dubéek. A hétvégén azokra emlékeztünk, akik már nincsenek közöttünk (Vass Gyula felvétele) Legalább odafigyeléssel A pozsonyi második városkerületi munkahivatal létrejötte óta már a harmadik épületbe költözött. Legújabb működési helye az Építők Kertész utcai otthonának földszinti része. A jelek szerint a munkahivatal hosszabb lélegzetű tartózkodásra akar berendezkedni a tágasabb, több helyiséggel rendelkező, a gördülékenyebb ügyintézést elősegítő épületrészben. Aki ismerte, hogy a munkaközvetítő iroda ez ideig milyen áldatlan körülmények között fogadta-intézte (el) ügyfeleit, az csak üdvözölheti a kedvező változást. Mindenekelőtt az emberre, az ügyfelekre való figyelése miatt. Egy tucatra bővült a munkanélkülieket fogadó helyiségek száma, a mindig népes folyosón a várakozás hosszú perceit enyhítő új padok jelentek meg Javult a munkalehetőségeket feltérképező tájékoztatás is. Legalább ennyivel — problémaérzékenységgel — enyhíti a hivatal az újabb és újabb munkanélküliek gondjait. (mázsár)
