Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-01 / 216. szám

1991. november 1. Szabad ÚJSÁG 3 Találkozó Latcheban Gorbacsov szovjet és Mitterrand francia elnök a dél-franciaországi Lat­cheban, a francia elnök farmján találko­zott. Közös sajtóértekezletükön a fran­cia elnök az európai konföderáció mel­lett szállt síkra, amelynek az a feltétele, hogy minden érdekelt állam demokrati­kus legyen. Gorbacsov hozzátette, hogy olyan Európát kell építeni, amely közös politikai, jogi és kultúrális térségben jön létre. Mitterrand szerint fenn kell tarta­ni a Szovjetunió szövetségi rendszerét, amelyben a központ jogkörébe tartozna a katonai és atompolitika, a külföldi se­gélyek és kölcsönök kérdése. Gorbacsov megköszönte Franciaországnak az 535 millió dolláros élelmiszersegélyt. Dél­után a szovjet elnök Moszkvába repült. Walesa a vá iíkV/KL'Jl 1 nol Lech Walesa lengyel államelnök a Rzeczpospolita című lapnak adott inter­jújában azt a véleményét hangoztatta, hogy a vasárnapi választásokon távol­maradók is a reformok hívei, csak az nem tetszik nekik, hogyan valósítják meg ezeket. A lakosság 60 százaléka tá­volmaradásával nyilvánította ki: foglal­kozzatok azokkal a kérdésekkel, ame­lyek életünket befolyásolják — mondta a lengyel elnök. Véleménye szerint a négy benyújtott kormányalakítási elkép­zelés mellett — amelyek egyike Walesa kormányfői posztjával számol — ren­delkezik egy ötödikkel is. Erről azonban nem nyilatkozott. A magyar hadsereg egyik katonája mutat­ja az összegyűjtött repeszeket, amelyeket a Barcs elleni légitámadás után szedett össze. A légitámadást a jugoszláv légierő parancsnoksága cáfolta (Telefotó: ÚSTK/AP) Hol legyenek a kétoldalú tárgyalások? Első ellentétek Madridban A madridi közel-keleti békekonferen­cián tegnap James Baker amerikai külügyminiszter vezette a plenáris ülést Az első felszólaló Jichak Samir izraeli kormányfő volt Izrael miniszterelnöke vázolta azokat a történelmi okokat, amelyek indokol­ják a zsidók jogát Izrael területére. Hangsúlyozta, hogy Izrael mindig a két­oldalú tárgyalások híve volt. Kijelentet­te, hogy a konferencia nem ér el hala­dást, ha a figyelmet csak arra fordítják, hogy Izrael adja vissza a területeket. A közel-keleti konfliktus lényegét Samir abban foglalta össze, hogy az arabok nem hajlandók elismerni Izrael állam lé­tét. Felszólította a jelenlevőket, hogy hirdessék már most meg a háború, a gyűlölködés, az ellenségeskedés befeje­zését. Samir javaslatot tett arra, hogy a kétoldalú tárgyalásokat — ami a béke­­konfemecia második szakasza — tart­sák meg a Közel-Keleten. A javaslat sze­rint a következő találkozókat Izraelben, Jordániában, Libanonban, majd Szíriá­ban tartanák meg. Samir nem tett emlí­tést a 100 ezer izraeli telepesről a meg­szállt területeken és kitért Kelet-Jeru­­zsálem problémája elől is. Samirt követően Kamat abu Dzsabir jordániai külügyminiszter, mint a közös jordániai—palesztin küldöttség tagja szólalt fel. Követelte Kelet-Jeruzsálem visszaadását. Figyelmeztetett rá, hogy az arab—izraeli konfliktus megoldására irányuló igyekezet csődje világkataszt­rófához vezethet. Figyelmezetett rá, hogy Izrael az arab területek megszállá­sával nem képes elérni az igazi bizton­ságot. A nagyobb terület nem jelent biz­tonságot, mondta Dzsabir. Elutasította a gondolatot, hogy az új palesztin állam Jordánia területén jöjjön létre, mert, mint mondta, Palesztina sohasem volt Jordániában, és nem is lesz ott. Már Samir beszéde után nyilvánvaló volt, hogy a jordániai és palesztin kül­döttek nem értenek egyet az izraeli kor­mányfő javaslataival. Az arabok nega­tívnak minősítették Samir felszólalását. A szíriai palesztin és jordán küldöttek szerint Samir nem azért jött a konferen­ciára, hogy igazi békére törekedjen. Sza­­ib Arakat palesztin küldött szerint Sa­mir csak azért jött el a konferenciára, hogy reklámozza Izrael béketörekvését. Nem azért jött ide, mert békére vágyott, hanem azért, mert nem volt képes ne­met mondani az amerikaiaknak. A déli szünetben a küldöttségek saj­tóértekezleteket rendeztek. Szíria és Jordánia elutasították azokat a javasla­tokat, hogy a kétoldalú tárgyalásokat a közel-keleti országokban egyenként rendezzék meg. Huszeini, a palesztin küldöttek vezetője feltételezte, hogy az eredetileg tervezett módon szombaton, vagy vasárnap megkezdődhetnek a két­oldalú tárgyalások Madridban. Megfi­gyelők szerint Baker amerikai külügy­miniszter a kulisszák mögött igyekszik elsimítani az ellentéteket. A diplomaták úgy vélik, hogy Bakernek ez még a pén­teki záróülés előtt sikerül. A délutáni ülésen felszólalt Haidar Abdái Safi, a palesztin küldöttség tag­ja. Azt mondta, hogy népének „elis­mert vezetése” nevében beszél, de nem ejtette ki a PFSZ nevét és így Samir nem hagyta el a tanácstermet. A pa­lesztin küldött hangsúlyozta, hogy a palesztin Jeruzsálem nincs jelen a kon­ferencián. Szerinte Izraelnek nincs jo­ga Jeruzsálemre. Hangoztatta a palesz­tin követelmények erkölcsi szempont­jait, mert mint mondotta, a konferen­cia idején is sokezer palesztint fogva tartanak és kínoznak. Követelte a meg­szállt területek betelepítésének leállí­tását. E nélkül nem lesz béke, mondta. Az önrendelkezési jog a palesztin nép elvitathatatlan joga. Hajlandók va­gyunk egymás mellett élni és megosz­tani jövőnket, de csak az egyenlőség és a nemzetközi elismerés alapján — mondta Safi. A tegnapi ülésen felszólalt még Liba­non és Szíria küldötte is. A konferencia a tervek szerint ma folytatódik. Megérkezett Dubrovnikba a Slavia komphajó A Biztonsági Tanács Jugoszláviáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradóra konzultációs tanácsko­zást folytatott a jugoszláviai helyzetről. Megtárgyalták a főtitkár jelen­tését, amely Cyrus Vance különmegbízott adatain alapul. A Biztonsági Tanács aggályait fejezte ki a jugoszláviai helyzet romlása miatt. A tanács úgy véli, hogy a fejlődés ebben az országban veszélyt jelent, amely fe­nyegeti a nemzetközi biztonságot. A BT támogatja a Európai Közösségek és az EBEÉ igyekezetét, amely békés kiút ke­resésére irányul. Különösen nyugtalaní­tónak tartják a Jugoszláviába irányuló fegyverszállítások tilalmának megszegé­sét. A Reuter hírügynökség szerint Nagy Britannia és Ausztria azt javasol­ták, hogy kőolajszállítási tilalmat léptes­senek életbe Jugoszlávia ellen. Erről a döntést azonban elhalasztották. Crna Gora (Montenegro) köztár­saság elnöksége kedvezően fogadta a hágai békéltető konferencia módosított javaslatát. Ez az első hivatalos reakció az új válságkezelő javaslatokra. Az új ja­vaslat szerint ugyanis lehetőség nyílik a jugoszláviai köztársaságok laza társulá­sára és emellett különféle fokú integrá­cióra a konföderációtól a szövetségig. A Slavia komphajó, amely gyógyszert és élemiszert szállít, megérkezett Dub­rovnik kikötőjébe. A blokád alatt álló vá­rosba érkező hajón ott volt Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke, aki az utóbbi időben Zágrábban tartózkodott. Kíséretében több horvát politikus van. A délelőtt folyamán befutott a kikötőbe a Slaviát kísérő további 28 halászhajó és csónak is, amelyek ugyancsak segítséget hoznak a bekerített város lakóinak. A ha­jókat a helyi lakosság örömujjongással fo­gadta. Mint ismeretes a hajókaravánt 70 kilométerrel Dubrovnik előtt a flotta fel­tartóztatta. A rakomány ellenőrzése után a hajókat továbbengedték. A Tanjug köz­lése szerint Cavtateban folytatják a tár­gyalásokat az élet normalizálásáról Dubrovnikban. A hadsereg kikötötte, hogy ellenőrizni fogja a városba irányu­ló vízi és szárazföldi utakat. Újvidéken, a Vajdaság fővárosában tegnap reggel bomba robbant egy disz­kóban. A kár 300 ezer dollár, de embe­réletben nem esett kár. E térségben ez az első ilyen merénylet Magyarország cáfolta, hogy Ausztrá­­val bármiféle tervet készíttett volna közös gyorshadtest létrehozására. Ezt Raffay Ernő, a védelmi minisztérium államtitká­ra jelentette ki a jugoszláv nagykövetnek, aki a kérdésre magyrázatot kért. Egy belgrádi lap szerint Horvátor­szág 29 darab MIG-21 típusú vadászgé­pet vásárolt a volt NDK készleteiből. Ez az ENSZ fegyverszállítási tilalmának nyilvánvaló megszegése, írja a lap. Hor­vátországban mezőgazdasági repülőgé­peket is átalakítanak katonai célokra. A hadsereghez közelálló körök sze­rint a horvát veszteségek a polgárhábo­rúban 20-22 ezer emberéletre tehetők. Alkotmányos egyenjogúságot! (Folytatás az 1. oldalról) Az államforma körüli viták során a föderáció, az önálló Szlovák Állam, a konföderáció, a gondolatjeles, vagy gon­dolatjel nélküli Csehszlovákia a többsé­gi lakosság — a szlovák reprezentáció — többször hirdette és hirdeti az alulról építkező államszövetség gondolatát, a központi szervek jogkörének csökkenté­sét, hatáskörük a tagköztársaságok által delegált jogkörök keretein belüli meg­határozását. A mérce nem következetes és kimu­tathatóan nem egyforma. A kisebbségek kérdésében sem a fö­derációs szervek, sem a szlovák repre­zentáció nem ezt az elvet vallja. Mintha itt sem lennénk. Felháborodnak és meg­rökönyödnek akkor, ha az alulról épít­kező önigazgatásról beszélünk. Elvete­mültségnek veszik, ha anyanyelvűnkön szólunk. Bennünket vádolnak, minden ok nélkül, a köztársaság egységének megbontásáért, holott tény, hogy az uralkodók nem tudnak, vagy talán nem is akarnak szót érteni. Ha ez nem sike­rül, itt van a „bűnbak”, itt vannak a ki­sebbségek, van kin elverni a port — bo­tot nugd csak találnak. Hét évtizedes kisebbségi sorsban fel­nőtté váltunk. Meghatároztuk és kinyi­latkoztattuk közismert memorandu­munkban és alkotmánymódosító javas­latunkban, mit akarunk, miért van szük­ség az alkotmányos egyenjogúságra. Nem szolgáltathatjuk ki magunkat a he­lyi hatalmasságok és közigazgatási bü­rokrácia kénye kedvének, a törvények oly értelmezésének, melyre még alkotó­ja sem ismerne rá. Az erőszakos asszimiláció jegyei minden kétséget kizáróan kimutatha­tók. Az egyébként is diszkrimináló nyelvtörvény gyakorlati alkalmazása, a rehabilitációs törvények sorozata, Szlo­vákia területi felosztásáról, a Matica slovenskáról, a föld tulajdonviszonyai­ról szóló szövetségi és az SZNT tör­vénye, a napnál világosabban bizo­nyítja a sanda cé(jáL Az alkotmánytervezetet kiegészítő javaslatot azért fogalmaztuk meg külön fejezetként, hogy ország-világ előtt kinyi­latkoztassuk, vagyunk, létezünk, itt élünk és itt akarunk élni az egyenlőség alapján. A nemzeti kizárólagosság elvét támoga­tók szerkezeti érvekre hivatkozva szeret­nék szétaprózni a javaslatot, hogy majd ezután a szavazási mechanizmus eszköze­ivel külön-külön elvethessék ezeket. Számtalan példa van erre az eddigi parla­menti gyakorlatban. Javaslatunkat a napi sajtó már teljes terjedelemben közölte, ezért nem bocsátkozom a részletek is­mertetésébe. Elképzelésünk lényege nem más, mint az, hogy az alkotmány egyes fejezetében összesűrítve legyenek meg­határozva a kisebbséghez tartozó polgá­rok alapvető emberi és szabadságjogai, önazonosságuk megtartását garantáló képviseleti és végrehajtó szerveik, vala­mint a szellemi élet önigazgatási rend­szere, feltételezve a kisebbségi kódex el­készítését Meggyőződésem, hogy az ér­telem, a higgadtság, a bölcs előrelátás az együttélés objektív ténye és megváltoz­­tathatatlansága indokolja a konszenzus, a megértés és a kompromisszumkötés szükségességét. Az alapelvekről való önkéntes lemondás azonban nem más, mint a kisebbség sírjának megásása ön­kezünk által. Számunkra nincs más megoldás, mint az összefogás, az érdekegyeztetés, politikai hovatartozás nélküli hűség ön­magunkhoz, hogy legyen kellő bátorsá­gunk a hűséghez. Ha megértjük végre, hogy mi nem kérünk és követelünk, mi nem jótéteményre, könyöradományra várunk, hanem polgári mivoltunk, ki­sebbségi létünk szem előtt tartásával, ki­nyilatkoztatjuk és meghatározzuk he­lyünket a köztársaságban. Nemegyszer vádolnak bennünket, hogy indokolatlanul félreverjük a ha­rangokat — veszélyt hirdetve riadalmat keltünk. Sajnos, bármennyire is keserű a valóság, tudomásul kell venni, bennün­ket most nem Muhi puszta, Mohács, Világos, vagy 1945 és 1956 fenyeget, ha­nem a lassú és biztos elmúlás, a csendes megsemmisülés, ha nem lesz elég értel­münk, önbecsülésünk, megingathatat­lan hitünk. Nyugat kényelmes tétlensé­ge, Kelet tehetetlensége most szabad te­ret ad „a demokrácia" leple alá bújó új hatalmasoknak a nemzeti kizárólagos­ság elvét vallók sokszínű táborának. Hét évtized sikertelenségét most új, szalon­képes eszközökkel igyekeznek pótolni, a kisebbségek felszámolásában. A vasárnapi TV-adásban az SZNT elnöke azt a véleményt hangoztatta, hogy új alapokra kell fektetni a Cseh és Szlovák Köztársaság viszonyát, állami­ságát. Talán tudatosan megfeledkezett arról, hogy a demokrácia próbaköve a kisebbségekhez való viszony? A lakos­ság 15 százalékának jogi helyzetét nem szabad semmibe venni. Senki sem hara­gudhat ránk, hogy nem érezzük magun­kat otthon, a csak megtűrt szerepében nekünk nem jelenthet jövőt az ideig­­óráig való éldcgéiés bizonytalansága, mi nem viselhetjük magunkon világ végeze­téig a kollektív bűnösség bélyegét. Med­dig kell még vezekelnünk mások bűnei­ért? Meddig kell még tűrni, hogy nyel­vünket akarják kitépni, szülőföldünktől megfosztani, és hogy halált kiáltnak ránk? Legyen a sorsunk bármilyen viszon­tagságos, viselni fogjuk emberi méltó­sággal, nyugodt, tiszta lelkiismerettel, önazonosságunk megőrzésével és az együttélés alapeszméjének tudatában küzdünk további megmaradásunkért. SzLOVÁK emigráns írók először rendeztek kongresszust — Budapesten. A rendezvényt a külföldi szlovák írók társasága a Magyarországi Szlovák írók Szövetségével együtt rendezi. A tanács­kozáson ötvenen vesznek részt Magyar­­országról, Jugoszláviából, Romániából, Lengyelországból, Németországból, az USA-ból és Kanadából. A kétnapos ér­tekezlet célja, hogy közös szervezetet alapítsanak a külföldön élő szlovák írók számára. M agyarország, Csehszlová­kia és Lengyelország kémszervezetei már nem fejtenek ki tevékenységet az Egyesült Államokban — jelentette ki Harry Brandon, az FBI kémelhárító osz­tályának igazgatója. Elmondta továbbá, hogy a román és a bolgár ügynökök még tevékenykednek, de már csak korlátozott mértékben. A szovjet hírszerzés teljes erőbedobással dolgozik, de már nem ér­deklődik annyira a katonai titkok iránt, figyelmét a gazdasági, tudományos és technológiai hírszerzésre összpontosítja. (xRÚZIA nem csatlakozik a szovjet gazdasági unióhoz. A grúz parlament vé­leménye szerint a gazdasági szerződés korlátozná a köztársaság szuverenitását. A csatlakozás legfőbb ellenzője: Gamsza­­hurdia elnök. Franciaország kivonta utolsó katonáját is Zaire-ból, és távozásra ké­szülnek a belga ejtőernyősök is. Zaire fővárosában az új kormány megalakulá­sa óta nyugalom van. A vidéken helyen­ként még folytatódik a szabad rablás és sokezer külföldi Zambiában, Ruandá­ban és Kongóban keres menedéket. Izrael új típusú harckocsit tervez, amelynek 140 milliméter öbű ágyúja lesz és az automatikus berendezések lehető­vé teszik, hogy a kezelő személyzet két főre csökkenjen. A német Soldat und Technik című lap szerint az új tank gyor­sabb lesz az eddiginél és nehéz lesz rá­diólokátor segítségével felderíteni. AzERBAJDZSÁN a szövetségi par­lamentben ezután csak megfigyelők egy csoportjával képviselteti magát. Ez az Azerbajdzsáni Legfelsőbb Tanács dön­tése, amely három heti parázs vita után született. Létrehozzák a köztársaság nemzeti tanácsát, amely átveszi a parla­ment szerepét. N igériában a hauszok és a ful­­bók törzse a legelők használata miatt éles ellentétbe került egymással. A hau­szok kardokkal és macskákkal rátámad­tak egy fulbó falura, a kunyhókat felgyúj­tották és mind a 98 lakost lemészárolták. A nigériai parlament nemzeti gyászt hir­detett. O laszországban a rendőrség letartóztatta azt a rablóbandát, amely kamionok elrablására szakosodott. Ta­valy 600 kamiont, ebből 400 külföldit loptak eL A kamionlopások mesés nye­reséghez segítették hozzá a rablókat, akik egy-egy kamion rakományának el­adásából 155—230 ezer dollár nyeresé­get zsebeltek be. A15 tagú banda még a kamionokat is szétszedte és alkatrésznek eladta, az áru szállítóleveleinek hamisítá­sára külön laboratóriumot tartott fenn. M oszkvában idén nem lesz díszszemle az októberi forradalom év­fordulóján, de az Izvesztyija című lap szerint négy nappal az évforduló előtt megünneplik nagy Oroszország megala­kulásának 270-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból rendeznek majd díszszemlét, amelyen katonák, tartalékosok és hábo­rús veteránok vesznek részt. KAZAHSZTÁN parlamentje és kor­mánya ezekben a napokban saját pénz­egység bevezetéséről tárgyal. Még nem döntötték el, hogy a kazah pénzt lanygá­­nak vagy altimnak fogják-e hívni. A köz­társaság saját pénznem bevezetésével akar védekezni a rubel romlása ellen. IrÁN tagadja, hogy atomfegyver ké­szítésén fáradozik, ahogy azt a napokban a Washington Post írta. Teherán hangsú­lyozza, hogy aláírta az atomsorompó egyezményt és ezt be is tartja, támogatja a közel-keleti atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát. Indiában Bengal ur város közelé­ben vasúti szerencsétlenség következté­ben 35 ember vesztette életét. Az 1500 utas többsége bennrekedt a vagonokban. A vonat kisiklását a nagy esőzések és földcsuszamlások következtében meg­rongálódott vasúti pálya okozta.

Next

/
Thumbnails
Contents