Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-19 / 231. szám

Győzött, de győz-e a polgárok akarata?

Stúrovo helyett Parkan?

Vasárnap a késő esti órákban fejeződött be Párkány történelmi nevének, az 1546-tól meghonosult és az I. Csehszlovák Köztársaságban is használatos „Parkan” névalaknak a visszaállítására, illetve az 1948- ban mesterségesen kialakított Stúrovo városnév megtartására kiírt népszavazás eredményeinek összesítése. A végeredményről lapunk hétfői számában még nem számolhattunk be, tegnap azonban telefonon felkerestük dr. Oravecz Jánost, Párkány polgármesterét és Batta Attila alpolgármestert, hogy megtudjuk a részleteket.

A természetes módon fejlődő országokban a települések neve fokozatosan alakult ki és változott az évszázadok folyamán. Csehszlovákiában 1948-ban a 311/16-II/3-1948- as törvényrendelet értelmében 720 várost és falut kereszteltek át egyik napról a másikra az ottlakók megkérdezése nélkül. Mint minden diktátum, ez is megalázó volt az adott településen élők számára, természetesnek tartjuk hát, ha a demokratikus úton megválasztott helyi vezetők 43 év késéssel bár, de lehetővé teszik választópolgáraiknak az utólagos szabad véleménynyilvánítást.

Sajnos, az átkeresztelt települések kis százaléka ébredt fel még Csipkerózsika-álmából, s kevesen kértek Párkányhoz, Gutához hasonlóan parancsra felvett helységnevük ügyében népszavazást.

Talán jelképszerű, hogy Párkányban a városi testület a forradalmi változás második évfordulójának napjára, november 17-ére tűzte ki a város átnevezését felülbíráló nép-' szavazást. Batta Attila alpolgármestertől kérdeztük:

• Hányán érezték fontosnak, hogy éljenek a népszavazás nyújtotta lehetőséggel?

— Párkány 9594 választásra jogosult polgára közül 5185-en járultak az urnákhoz. Közülük 87,1 százalék voksolt a Parkan név mellett, a maradék 12,9 százalék azt szeretné, ha továbbra is Stúrovónak hívnák a várost.

• A napi- és hetilapokat olvasva feltűnt, hogy nagyon sok szlovák újságíró sérelmezte a népszavazás kiírásának tényét is. Volt-e ennek hatására valamilyen incidens?

— Nem volt provokáció. Békésen, csendben zajlott a népszavazás reggel 8-tól este 8-ig. A legmeghatóbb az volt, ahogy öreg nénikék görbebotra támaszkodva a zuhogó esőben eltotyogtak, hogy leadják szavazatukat. Az őslakos párkányiak többségükben szívügyüknek érezték a város nevét érintő kérdést, a lakótelepekről már kevesebben jöttek el.

(Folytatás a 2. oldalon)

A PDU—NYEE vezetői állítják:

A koalíció — stabilitás

A Polgári Demokrata Unió—NYEE tegnapi pozsonyi sajtóértekezletét Martin Porubjak, a párt elnöke azzal kezdte, hogy ismertette a PDU— NYEE november 17-én, vasárnap elfogadott állásfoglalását.

Ebben a PDU képviselői megái- sok helyzete. „Az államjogi elrendelapítják, hogy a CSNT, illetve az SZNT Elnökségének legutóbbi tanácskozása után egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a köztársaságok képviselőtestületeit a belső és külső ellentétek egyre működésképtelenebbé teszik. Ez növeli az állampolgárok bizonytalanságát, sőt félelmét az ország felbomlásától, amelyet pedig a lakosság nagy többsége nem szívesen látna. A nyilatkozat szerint ennek az áldatlan állapotnak a legriasztóbb példája az 1992. évi állami költségvetésről folytatott tárgyalázés egyértelmű elképzelése nélkül, a hatáskörök felosztása és működő gazdasági mechanizmus nélkül nem dolgozható ki az állami költségvetés. Amennyiben nem dolgozzuk ki a költségvetést és nem egyezünk meg a Cseh Köztársasággal az állampolgári együvétartozás alapelveiben, veszélyeztetjük a gazdaság további működését, a nemzeti jövedelmet és a lakosság életszínvonalát” — állapítja meg a nyilatkozat.

Vladimír Secansky szövetségi (Folytatás a 2. oldalon)

J

Ü

.U

I

Gazdasági és érdekvédelmi napilap

Kedd, 1991. november 19.

I. évfolyam

231. szám • Ára 2,30 korona

A kissé hűvös idő ellenére javában folyik a pozsonyi vár és a környező épületek tatarozása. A vár nyugati és keleti részén a szakemberek a napokban kezdték mega korabeli lenek alapján készült történebni várkapuk felszerelését. A képen látható munkás téglával „koronázza meg" a várfalat (Fotó: CSTK)

Törvénybe iktatni a nyelvet?

Cigányokról a kormányban

iantovsky-sajtóértekezlet a prágai várban

Havel elnök alkotmányos garanciái

A statisztikai adatok alapján 82 ezer cigány él Szlovákiában. A kormány igen körültekintően kezeli a cigánykérdést, amelyre az illetékes minisztériumok, valamint a roma társadalmi szervezetek bevonásával, komplex módon keresi a megoldást — hangzott el Martin Porubjak első miniszterelnök-helyettes tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen részt vettek a munkaügyi, az iskolaügyi és a kulturális minisztérium képviselői is.

Az iskolaügyi minisztérium cigány osztályok, illetve iskolák megnyitását tervezi, ahol a gyerekek egyes tantárgyakat anyanyelvükön sajátítanának el. Ehhez azonban természetesen szakképzett pedagógusokra és mindenekelőtt törvénybe iktatott cigány nyelvre, ábécére van szükség. Egyébként-az iskolákban végzett felmérések eredményei lesújtóak: a cigányszármazású gyerekek tizennégyszer gyakrabban buknak meg, ötször gyakrabban kapnak kettes-hármas jegyet magaviseletből, és huszonnyolcszor többen járnak kisegítő iskolákba, mint fehér társaik. Rudolf Cavojsky, a kulturális minisztérium kisebbségekkel foglalkozó osztályának képviselője szerint az egyes cigány településekben úgynevezett missziós állomásokra lenne szükség, ahol pedagógus, egészségügyi szakember és lelkész működne, segítve a település

A Demokrata Párt tegnapi sajtóértekezletén Václav Havel vasárnapi tévébeszéde, a DP hét végi közgyűlése és az államjogi elrendezés volt „műsoron”.

Ján Holcík pártelnök elmondta, hogy a demokraták alapjában véve egyetértenek Havel elnök vasárnap elhangzott javaslataival. Elmondta: pártja hisz abban, hogy a népszavazás egy újszerű, működőképes föde-Egyre nagyobb gondot okoz a növekvő munkanélküliség, amely a cigány lakosságot fokozottabb mértékben érinti. Az egyes járásokban a munkanélküliek 60 százaléka cigány. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy ezek közül már sokan az előző rendszerben sem dolgoztak, és most a munkanélküli segély révén szeretnének némi pénzhez jutni.

A sajtótájékoztatón jelen lévő roma társadalmi szervezetek képviselői arra szólították fel az újságírókat és rajtuk keresztül az egész lakosságot, hogy ne legyenek elfogultak a cigányokkal szemben, és küzdjék le előítéleteiket, mert anélkül — csupán kormányhatározatokkal — ez a probléma nem oldható meg. (vkm)

A csehszlovákiai politikai pártok, mozgalmak, csoportok és politikusok közül a tegnapi nap folyamán többen értékelték Václav Havel köztársasági elnöknek a vasárnap este a televízióban ismertetett kezdeményezéseit. A reagálások zöméről elmondható, hogy a szervezetek

ráció mellett döntene. Peter Missík ügyvezető alelnök megerősítette Holőík állítását: „Demokraták vagyunk, és a referendumot tartjuk az akaratkinyilvánítás legdemokratikusabb formájának.” Elmondta azonban azt is, hogy a párt nem ért egyet mindenben a köztársasági elnökkel. Havel szerint nem pártokra, hanem egyéniségekre kellene szavazni. Ez (Folytatás a 2. oldalon)

A prágai várban tartott tegnapi sajtóértekezleten mindenekelőtt Václav Havel köztársasága elnök vasárnap esti televíziós beszédéről és az államfő legújabb kezdeményezéseiről volt szó.

Michael Zantovskynak, az államfő szóvivőjének véleménye szerint egyáltalán nem „rendkívüliek” azok a jogkörök, amelyeket Václav Havel a Szövetségi Gyűléstől követel. „Az elnök úr olyan jogköröket kér, amelyek megszokottak más államfők esetében” — mondta a szóvivő, majd emlékeztetett arra, hogy főleg meghatározott, törvények által rögzített esetekről van szó, mégpedig azokról a jogkörökről, amelyek a szövetségi parlament feloszlatására,

és pártok pozitív lépésnek minősítik, hogy az államfő a sarkára próbál állni.

Az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja egyetlen kifogást sem támaszt a népszavazásról és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény módosítására vonatkozó elnöki javaslattal szemben. A klub nyilatkozata üdvözölte Václav Havel kezdeményezéseit, amelyek a „készülő alkotmányos válság megelőzésére irányulnak”.

Az elnök indítványait a Független Polgárok Társasága is támogatja. Karel Hájek elnök közvetítésével felhívta a független parlamenti képviselőket, hogy pozitívan viszonyuljanak az alkotmánytörvények és a választási törvény novellájához, ahogyan azt Havel elnök a nyilvánosság elé terjesztette.

„Teljes mértékben azonosulunk a televíziós beszédében felvetett gondolatokkal” — írja az államfőaz új választások kiírására és arra vonatkoznak, hogy az államfő az új választások megtartásáig dekrétumok formájában adhasson ki törvényerejű rendeleteket, amelyeket az új parlament megválasztása után a honatyáknak jóvá kell hagyniuk. A szóvivő megerősítette, hogy Václav Havel ezeket a jogköröket már 11 hónappal ezelőtt is kérte. Hangsúlyozta, hogy tevékenysége során a csehszlovák elnök a demokratikus eljárás elveihez tartja magát, és ezért tiszteletben tartotta, hogy akkor a Szövetségi Gyűlés nem fogadta el a javaslatát. A szóvivő szerint az elnök 11 hónapig figyelte, vajon szükségesek-e ezek a jogkörök, vajon a szövetségi parlament belekehöz intézett nyílt levelében a Csehszlovákiai Zöldek Pártja, amely a továbbiakban emlékeztet arra, hogy korábban többízben is bírálta a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok munkáját. „Sajnos, azok közé a pártok közé tartozunk, amelyek hangját nem akarják meghallgatni” — áll a környezetvédők nyílt levelében.

A Kereszténydemokrata Párt tartózkodóan viszonyul a Havel-féle javaslatokhoz. A párt tegnapi prágai sajtóértekezletén Václav Penda elnök úgy fogalmazott, az államfő bizonyára továbbra sincs tudatában annak, hogy bizonyos mértékben felelősség terheli, amiért a csehszlovákiai demokratikus fejlődés kritikus helyzetbe került. Közölte, hogy a KDP támogatni fogja a népszavazási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, de annak tudatában, hogy nincs nagy esélye a sikerre.

(Folytatás a 2. oldalon)

rülhet-e olyan helyzetbe, amelyben törvényalkotói munkája nem kecsegtet egyértelmű eredménnyel, amelyben a fontos törvények — amelyektől a közös állam sorsa függ — keresztülvihetetlennek minősülnek. Václav Havel véleménye szerint ezért alkotmányos garanciákra van szükség. „Ez az oka annak, hogy miért követel ismét ilyen garanciákat” — fűzte hozzá Éantovsky.

A szóvivő azt is elmondta, hogy a beszéd elhangzása előtt az államfő Marián Calfa szövetségi miniszterelnökkel konzultált. Michael 2antovsky a továbbiakban rámutatott: „Havel elnök felszólította a polgárokat, hogy fejezzék ki akaratukat. Ez (Folytatás a 2. oldalon)

Bevezeti -e az elnöki dekrétumok gyakorlatát? (CSTK-felvetel)

szellemi és civilizációs fellendülését.

A demokraták véleménye szerint

A népszavazás a megoldás

Václav Havel válságelhárító javaslatainak minősítése

Az első napon túlsúlyban a támogatás