Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-18 / 230. szám

1991. november 18.

Szabad ÚJSÁG

Bekérették A 13. tűzszünet is az előzőek sorsára jut?

anagykövetet Döntő fordulat Vukováron

Marián Óalfa csehszlovák kormányfő csütörtöki nyilatkozata kapcsán a magyar külügyminisztériumba kérették Rudolf Chmel csehszlovák nagykövetet. Óalfa ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákia esetleges önállósodása esetén veszélyes helyzet alakulna ki a magyar—szlovák határon. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter felkérte a csehszlovák nagykövetet, hogy Magyarországot ne vonják be a cseh és szlovák politikai képviselet belpolitikai vitájába az ország államjogi kérdéseiről. Magyarország a csehszlovákiai helyzet megoldását a szövetségi államforma kereteiben látja, de igazodik minden olyan döntéshez, amelyet alkotmányos úton hoznak. Jeszenszky hangoztatta, hogy Magyarország már többször hangsúlyozta, hű marad helsinki kötelezettségeihez. Nem a határok megváltoztatásáról, hanem jellegük megváltoztatásáról van szó, úgy, hogy azok átjárhatóbbá váljanak az Európai Közösségek gyakorlatával összhangban.

Orosz olaj-stop

Az orosz kormány úgy döntött, hogy korlátozza a kőolajkivitelt Oroszországból. A kőolajkiviteli korlátozás december elsejétől lép érvénybe és idén már nem adnak ki több olaj kiviteli engedélyt. Tíz napon belül az eddigi engedélyeket felülvizsgálják. Ezentúl a kőölajkivitelről az Orosz Föderáció gazdasági és pénzügyminisztériuma dönt. A hírből nem tűnik ki, hogy a kiviteli tilalom csak a Szovjetunió többi köztársaságával szemben hozott intézkedés-e, vagy általános érvényű. Az orosz vezetés ugyanis elégedettlen volt azzal, hogy a szövetségi köztársaságok értéktelen rubellel fizetnek a drága kőolajért, amelyért Oroszország külföldön kemény valutát szerezhetne. Az orosz pénzügyminiszter szerint idén több esetben gyanús körülmények között adtak ki kőolajkiviteli engedélyeket 150 millió tonna nyersolajra.

A honát védelmi minisztérium megerősítette a belgrádi TANJUG hírügynökség közleményét, hogy a szövetségi hadsereg és a szerb alakulatok szombaton átvették az ellenőrzést Borovo Nase (je község felett, amely Vukovár elővárosa. Vukovárt tegnap reggel rakétákkal lőtték.

Az AP hírügynökség szerint Borovo Naselje elfoglalása komoly csapás a horvát függetlenségi reményekre. Ezt a győzelmet a szövetségi csapatok akkor érték el, amikor életbe lépett a 13. fegyverszünet. Vukovárt már három hete tartják ostrom alatt és a város védelme a horvát függetlenségi harc szimbólumává vált. Vukovár védelmének parancsnoka segélykérő levelet küldött Bush amerikai elnöknek és Kohl német kancellárnak, amelyben hangsúlyozza, hogy Vukovár eleste következtében sorozatosan megváltoztathatnák az európai határokat, ami Európában véres konfliktusokat jelentene. A horvát kormány vasárnap délután felajánlotta Vukovár kapitulációját, amennyiben a hadsereg biztosítja a polgári személyek biztonságát a városban. Felkérték a szövetségi hadsereget, hogy létesítsen a városban ütközőzónát, hogy megvédjék a lakosságot a szerb nem katonai fegyveresek garázdálkodásától, mert ezek úgymond kímélet nélkül lemészárolnának minden horvátot. A DPA hírügynökség szerint Vukovár központjában 15 ezer horvát harcos barikádozta el magát.

II. János Pál pápa tegnap felszólította a harcoló feleket, teremtsenek békét Horvátországban.

A horvát televízió szerint szombaton este lövöldözés volt Dubrovnikban is. Dubrovnik kikötőjébe befutott az ENSZ Gyermekalapítványának légpárnás hajója, hogy az ostromlott városból elszállítsa a gyermekeket. A hajó irányában négy gránátot lőttek ki Split közelében. A fedélzeten a francia és az olasz kormány képviselői is jelen vannak.

A fegyverszünet életbe lépése után némi nyugalom állt be a frontokon, de

tegnap reggel ismét támadták a horvát álásokat Sid, Vinkovci, Vrpolie, Zsupanje és Moravicse térségében. Horvátország és a hadsereg közti tárgyalások Zágrábban a körülzárt horvát városoknak nyújtandó humanitárius segítségről és a hadsereg visszavonulásáról a laktanyákba nem zárult semmiféle megegyezéssel.

Magyarország és Jugoszlávia megállapodott, hogy a közös határsávon semleges légteret hoz létre. Keleti György magyar szóvivő szerint a. jugoszláv szövetségi légierő kötelezettséget vállalt, hogy repülőgépei nem végeznek repüléseket a tíz kilométeres határsávban. Magyarország hasonlóan széles sávban megszünteti repülőgépes járőrtevékenységét.

Szlavónia szerb autonóm területének vezetője kijelentette, hogy a térség szerb fegyveres alakulatai nem veszik figyelembe a 13. fegyverszünetet. Hadzsics szerint ugyanis a szerbek a legnagyobb veszteségeket mindig akkor szenvedték el, amikor tűzszüneti megállapodás volt érvényben.

Görögország szombaton figyelmeztette Macedóniát, hogy bármiféle területi követelésre katonai erővel válaszol. A görög kormányfő azzal vádolta a macedón vezetőket, hogy területi igényeket hangoztatnak Görögországgal szemben.

Románia, amennyiben felkérik rá, hajlandó közvetíteni a jugoszláv köztársaságok közt —jelentették be Bukarestben. Stolojan kormányfő szerint Románia és J ugoszlávia között igen jók a'kapcsolatok és ezért Románia eredményesen hozzájárulhatna a helyzet megoldásához.

A kiürített jastrebarskói szövetségi laktanyában a hadsereg 20 üzemképtelen harckocsit hagyott hátra. A horvát szerelők kijavítják a tankokat, hogy a hadsereg ellen bevethessék Okét (Telefotó: ÉSTK7AP)

Amerikai vélemények a nacionalizmusról

Baker kínai útja eredménytelen?

Meghosszabbított látogatás

James Baker amerikai külügyminiszter pekingi látogatásáról a küldöttség szóvivője kijelentette, hogy semmilyen haladást nem értek el az USA és Kína közti kapcsolatok terén. Ez a megállapítás Jőleg az emberjogi és a kereskedelmi kérdésekre vonatkozik.

Az amerikai külügyminiszter, nyilván, hogy jnentse a menthetőt, meghosszabbította tárgyalásait Csien Csi- Csen kínai külügyminiszterrel. Úgy vélik, hogy ez az utolsó lehetőség a kínai— amerikai kapcsolatok rendezésére. Baker arra törekszik, hogy Kínából konkrét eredményekkel térjen haza és bebizonyíthassa a törvényhozó testületnek, miszerint Bush politikája eredményes Pekingben is.

Tegnap délután közölték, hogy a háromnapos tárgyalások után Peking hajlandónak mutatkozik bizonyos engedményekre. Baker sajtóértekezletén közölte, hogy Kína csatlakozik a rakétatechnika ellenőrzési rendszeréről szóló 1987. évi szerződéshez. Ennek ellentételezése képen a kínai fél azt követeli, hogy oldják fel a szankciókat, amelyeket Washington két kínai cég ellen hozott, mert állítólag fegyverekkel kereskedtek az USA területén. A kínai vezetés Baker szerint kötelezte magát, hogy az év végéig, utolsóként ugyan, de csatlakozik az atomsorompó egyezményhez, amellyel már korábban is egyetértett.

A kínai szóvivő sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a világ sokoldalú, különféle térségekben más-más az értékrend, az ideológia és a történelmi hagyomány, ezért veszélyes lenne a sokféle világra egyféle modellt ráerőszakolni. A szóvivő szerint a kultúrák és hagyományok különbözőségeivel és a külön út követésének jogával egyetértett Baker külügyminiszter is. Rámutatott, hogy a két ország között még komoly problémák vannak.

James Baker amerikai külügyminiszter (baloldalt) Pekingjben Li Peng kínai kormány fővel tárgyal ~ (Telefotó: CSTK/AP)

A New York Times kelet-európai tudósítója emlékeztet a szlovák radikális nacionalisták követelésére, hogy állítsák vissza az önálló szlovák államot. Hozzáteszi azonban: „A szlovákok ■figyelmen kívül hagyják, hogy a köztársaság déli részén 600 ezer magyarajkú állampolgár él. A magyar lakosság kifejezésre juttatta: ha Szlovákia szuverenitást akar, ők autonómiát követelnek. Ez gyanúsan hasonlít a jugoszláviai helyzethez, ahol a harcok azért törtek ki, mert Horvátország szerb kisebbsége nem fogadta el a horvát szuverenitást.”

A New Yorker című lap emlékeztet rá, hogy miután a második világháborút követően a gyarmatbirodalmak összeomlottak, most új mozgolódásnak vagyunk tanúi, amely megingathatja a nemzetközi stabilitást. Minden földrészen vannak népcsoportok, amelyek függetlenséget követelnek. Ezek azonban nem egy európai imperialista hatalomtól akarnak megszabadulni, hanem a központi vezetést akarják lerázni. „A világ úgyszólván fel sem figyelt idén januárban a Szomáliái kormány megdöntésére, és azt követően a törzsi alapon álló gerilla hadsereg deklarációjára, amely szerint Észak-Szomália független állam lett. Hasonló módon a tamilok is véres háborút vívnak Srí Lankán az elszakadásért. Egy másik ázsiai szigeten a kelet-timoriak lázadoznak, és visszakövetelik szuverenitásukat Indonéziától.” A világközösség sok esetben képtelen eldönteni, hogy ezeknek az etnikai csoportoknak az érveik elegendőek-e az elszakadáshoz. Alec Bugsbam brit történész annak idején még azt állította, hogy a közös nyelv, a közös történelem és kultúra feljogosít a független nemzeti létre. Ezek a kritériumok azonban ma már nem döntőek és sok esetben nem is elégségesek. Dél-Afrikában például a fehéreknek megvan a saját történelmük, nyelvük és kultúrájuk, de ha a négerek kizárásával akarnák megteremteni az országot, senki sem ismerné el őket Amerikában Florida államban is létrejött egy spnyol közösség. Mi lenne, ha szavazattöbbséggel kikiáltanának valamiféle Miami Latin Köztársaságot? Újabban döntő érvnek a gazdasági vonatkozásokat emlegetik. Eszerint, ha egy közösségnek megfelelő emberi és természeti erőforrása van ahhoz, hogy ne szoruljon nemzetközi támogatásra, joga van a függetlenségre. Talán ezért is fogadta Kelet-Timor 600 ezer lakosa idegenkedve a függetlenségi követeléseket.

A New Yorker a továbbiakban így folytatja: „Egyes diplomaták szerint új államot csak akkor lehet elismerni, ha elegendő biztosítékot nyújt, hogy rendszere demokratikus lesz és tiszteletben fogja tartani a kisebbségek jogait. A diplomaták azonban túl magasra emelik a mércét, többet követelnek egy új államtól, mint a már meglévőtől. A nacionalista mozgalmaknak legfőbb jellemzője korántsem a demokratizmus és az ellenféllel szembeni tolerancia. Ez megnyilvánul a jugoszláviai konfliktusban is. A szlovén és a horvát függetlenség elismerése feletti habozásnak sokkal inkább gyakorlati, mintsem elvi okai vannak. Egyesek tartanak attól, mi követné e köztársaságok elismerését. Ha ugyanis a szlovének és a horvátok érdemesek az önálló állami létre, miért ne lennének azok Spanyolországban a baszkok, Csehszlovákiában a szlovákok és másutt egy tucatnyi további nép?”

A Washington Post kommentátora „politikai AIDS-betegségként” emlegeti a nemzeti gyűlölködést és megállapítja: „A délszláv nemzeti ellentétek már annyira elfajultak, hogy visszafordíthatatlanok. A hidegháború 40 éven át akadályozta az etnikai kérdések megoldását.”. A kommentátor a hidegháborún kívül a helyzet elmérgesedéséért a jugoszláviai vezetőket is hibáztatja, akik nemcsak hagyták elfajulni a helyzetet, hanem még olajat is öntöttek a tűzre.

„Számos ukrán a közelmúltban meglepetéssel hallgatta Bush elnököt, aki elítélően etnikai gyűlölködésen alapuló öngyilkos nacionalizmust emlegetett. Ha a figyelmeztetés esetleg furcsán is hatott egy aránylag liberális Ukrajnában, pontosan ráillett Szerbiára” — fejezte be cikkét a Washington Post kommentátora.

BAC

Csehszlovákia befejezte társulási tárgyalásait az Európai Közösségekkel. Zdenék Pirko, a csehszlovák tárgyalóküldöttség vezetője kijelentette, hogy a szerződés parafálására e héten kerül sor. Lengyelország is befejezte a brüsszeli tárgyalásokat, a munkaerő szabad áramlásáról azonban még folytatódnak a megbeszélések a Magyarország és az EK között

JELCIN orosz elnök németországi látogatása küszöbén nyUatkozott a német rádiónak. Hangoztatta, hogy Németországnak bizonyára érdeke a kapcsolatok felvétele a 150 millió lakost számláló és nagy nyersanyagbázissal rendelkező Orosz Föderációval. Első hivatalos látogatása során Jelcin azt akaija elérni, hogy közvetlen kétoldalú kapcsolatok jöjjenek létre Németország és Oroszország között gazdasági, tudományos és kulturális téren.

Oroszország kormánya

úgy döntött, hogy kitiltja területéről Erich Honecker volt kelet-német vezetőt. Bonnban a 79 éves Honeckert azzal vádolják, hogy felelős a berlini falnál agyonlőtt 200 menekült haláláért. Jelcin szerint Honecker kiadatása Gorbacsov kezében van. ő azonban jelezte, hogy erkölcsi kötelezettségei vannak Hóneckerrel szemben és ezeknek eleget is tesz. Kinkel, német igazságügyminiszter az orosz kormány döntését fontos lépésnek minőísítette, amelyet azonban tetteknek kell követniük. A legújabb hírek szerint Honecker Gorbacsovhoz akar fordulni, hogy menedékjogot kétjen.

Angliában 90 tudóst elbocsátottak abból a 450 tagú csoportból, amelynek a múlt héten sikerült történelmi lépést tenni a magfúzió energetikai kihasználásában. A tudósok teljesítették feladatukat, és most a költségvetési tételek csökkentése miatt 1993-tól felmondták állásukat. Ez jelentősen lelassíthatja a magfúziós program teljesítését.

M

agyarországon 1956 őszén 2200 szovjet katona vesztette életét. Egy szovjet történész szerint ezek a katonák vagy terrorcselekmények áldozatai lettek, vagy hadműveletek során estek el. Ezzel megcáfolta azt az állítást, amelyet a Komszomolszkaja Pravda szellőztetett, miszerint 2200 katonái a szovjet nagykövetség udvarán katonaszökevényként kivégeztettek. A történész szerint hozzávetőlegesen 100 szovjet katona állt át a magyar felkelők oldalára.

Kel

ILET-EURÓPA turistaforgalmában jelentős változások álltak be. Egyre vonzóbbak Csehszlovákia és Magyarország, míg Románia és Bulgária elveszti 1989 előtti turistaforgalmát. Ezt a felsőausztriai nemzetközi szeminárium szakértői állapították meg. A legjobb eredményeket Magyarország érte el, amelyet tavaly 38 millió külföldi látogatott meg, ami 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A turizmusból eredő bevételek idén az év elejétől Magyarországon 324 millió dollárt tettek ki. Csehszlovákiát idén az év elejétől 53 millió külföldi látogatta meg.

Németországban élénkül a

KGB tevékenysége. A hírszerzésben kihasználják a volt NDK-kémeket is. Német értesülések szerint az ország nyugati részében tevékenykedő 6 ezer STASI- ügynök továbbra is a KGB szolgálatában áll. Eddig ezerhétszáz kémet sikerült leleplezni, köztük 180 „nagy halat”. A hírszerzés ma főleg műszaki és tudományos területen folytatódik.

Németországban idén 60ezer

gépkocsit loptak el, s ezek fele nem került meg. A szakértők szerint 10 ezer autót a csempészek juttattak Kelet-Európába. A legtöbb lopott gépkocsit Lengyelországban értékesítik. Legújabban a csempészek drága gépkocsikra szakosodnak, főleg Mercedes, BMW, Porsche és Audi típusú kocsikat lopnak. A határőrszerveknek csak 167 gépkocsit sikerült lefoglalniuk lengyel csempészektől. Többségben ugyanis kiválóan hamisított okmányokkal rendelkeznek.

Hafiz ASSZAD szíriai elnököt negyedszer is javasolják az elnöki tisztségre. Ezt a szíriai parlament elnöke jelentette be. Az elnökválasztások december 2-án lesznek. Szíriában az elnököt hét évre választják.

Kambodzsába érkezett Son Sen, a Vörös Khmerek egyik vezetője, hogy részt vegyen a nemzeti megbékélésről folyó tárgyalásokon. Tizenkét év után először jött a Vörös Khmerek vezetője a kambodzsai fővárosba. Son Sen volt felelős annak az „intézménynek” a vezetéséért, ahol a Vörös Khmerek uralma idején 20 ezer embert kínoztak halálra.

„A politika AIDS-betegsége”