Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-15 / 228. szám

4 Szabad ÍJJSÁG 1991. november 15. Hagyományok és háttér nélkül Versenytörvények Keleb Európában . Olyan, jogászi szempontból történelmi fontosságú eseményre került sor Prágában ez év nyarán, amely még mindössze Két évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt volna - első alkalommal talál­koztak nemrégiben alapított lengyel, magyar és csehszlovák ver­senyhivatalok vezetői. Az új versenyhivatali őrök ekkor ismertették nemzetközi hallgatóság - köztük kelet- és közép-európai orszá­gokból származó jogászok - előtt az országaikba törvénybe iktatott versenyjogi szabályokat és az azok érvényesítésével kap­csolatos előrelátható nehézségeket. A hatékony versenypolitika és az azt végrehajtani képes erős ügynökség, versenyhivatal a sza­badpiaci gazdaságra való átme­net nélkülözhetetlen elemei. Akár­csak Nyugat-Európában, Kelet- Európában sem lenne értelme úgy szüntetni meg a piaci uralom­ra képes erős állami monopóliu­mokat, hogy azokat olyan, a jelen­tős piaci befolyást megőrző ma­gántulajdonú konszernek váltsák fel, amelyek befolyásukat jogelle­nesen használják fel, például túl magas árak fenntartására. Nagy-britanniai tapasztalatok világítottak rá, milyen fontos bizto­sítani, hogy az újonnan privatizált vállalatokra is vonatkozzék a (ver­senyjogi) szabályozás és ellenőr­zés. Azt is meg kell akadályozni - a fúziók ellenőrzése révén -, hogy a privatizáció következtében egy-egy piaci szegmenset to­vábbra is mindössze egy vagy két jelentősebb vállalat ellenőrizzen. A berlini fal ledöntése és a német újraegyesítés közt eltelt időben például Kelet-Németországban olyan vákuum alakult ki a fúzió­kontroll területén, amelynek ered­ményeként egy-két nyugatnémet konszern meghatározó piaci pozí­ciót szerezhetett keleten. Az olyan ügyletek, mint az egy­kori NDK állami biztosítóintézeté­nek megszerzése a nyugatnémet Alliaz biztosító által, vagy hogy a keletnémet gázszolgáltató válla­latot a Ruhr-Gas kebelezte be, végül Brüsszelben is megszólal­tatták a riasztócsengőket. Sir Le­on Brittan, a brüsszeli bizottság versenyügyekben illetékes tagja is úgy érezte, fel kell lépnie olyan monopolhelyzetek kialakulása el­len a volt NDK területén, amelyek sérthetnék a német fogyasztók vagy más, EK-tagállamból szár­mazó versenytársak érdekeit. A magánvállalkozás még nem szabad verseny A versenyjogi előírások alkal­mazásának Közép- és Kelet- Európában az lesz az egyik jelen­tős nehézsége, akadálya, hogy e szabályokat olyan államokban fogadták el és próbálják érvénye­síteni, amelyek sohasem ismerték ezen alapelveket. A trösztellenes normáknak semmi szerepük nem lehetett a parancsuralmi gazdasá­gokban, ahol gyakran az egész piac egyetlen kartellként műkö­dött, és a gazdaság ellenőrzését a központi tervezés végezte, kö­tött árrendszeren és nagy mono­póliumokon keresztül. A feladat, amellyel Lengyel­­ország, Magyarország és Cseh­szlovákia új versenyeróinek szembe kell nézniük, nyomasztó. Még most, az újonnan magánkéz­be adott vállalkozások is az erő­teljesen központosított újraelosz­tási rendszer keretei között mű­ködnek. Ám a kelet-európai illeté­kesek már kinyilvánították eltö­kéltségüket, hogy az új verseny­­szabályok alkalmazásával az újonnan magánkézbe adott válla­latokat is rákényszerítik a szabad verseny normáinak követésére, és a fúziók ellenőrzésével, ahol csak lehet, a gazdasági decentra­lizálást szolgálják. De milyen for­rásokat és erőket bocsátottak a versenyhivatalok rendelkezé­sére? Szigorú lengyelek Magyarország Vissi Ferenc ve­zette gazdasági versenyhivatala a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló, a magyar parla­ment által 1990. szeptember 20- án elfogadott jogszabályt alkal­mazza. A versenyt korlátozó meg­egyezéseket e törvény attól füg­getlenül tiltja, hogy azokat Ma­gyarországon kötik-e vagy sem. Ez alól adható felmentés, a hely­zet azonban bonyolultabb, ha a (megegyezést kötő) felek közös üzleti részesedése eléri a teljes piac 30 százalékát. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés- a piaci részesedéshez kötődik- is tilos. Bejelentéshez kötöttek az olyan vállalati összeolvadások, fúziók, amelyek eredményeként a felek együttes piaci részesedé­se eléri a 30 százalékot, vagy együttes termelési értékük a 10 milliárd forintot. A versenyhivatal a törvény előírásainak megszegé­séért bírságot szabhat ki. Lengyelország monopóliumel­lenes hivatala 1990 áprilisában kezdte meg működését, elnöke Anna Fornalczyk. A húsz jogászt és közgazdászt alkalmazó hiva­talnak, rendhagyó módon, regio­nális irodái vannak Varsón kívül a fontosabb lengyel városokban is. (A legtöbb európai kartellhiva­tal erőteljesen centralizált.) Az 1990. február 24-én elfogadott lengyel monopóliumellenes tör­vény megtiltja a monopolista ma­gatartást és a piaci erőfölénnyel való visszaélést. A fúziókontroll szabályai lehetővé teszik a hivatal számára, hogy közbelépjen, amennyiben a fúzió monopóliu­mot, meghatározó piaci helyzetet teremtene vagy erősítene. A lengyel jog szerint kiszabható szankciók szigorúbbak, mint amit a magyar vagy csehszlovák törvé­nyek tesznek lehetővé, sőt, még a nyugat-európai versenyjogoké­nál is szigorúbbak. A szabálysze­gő vállalatok vezetői személy sze­rint is megbírságolhatok, amire még az EK drákói szigorú ver­senyjogi előírásai szerint sincs mód. A vállalatokra kirótt bírságok elérhetik a forgalom 15 százalékát (az EK-szabályok szerint a bírsá­golás felső határa 10 százalék). Még arra is van lehetőség, hogy a versenyt huzamosabban korlá­tozó vállalatokat szétbontsák és felszámolják. Csehszlovákiában, ahol két éve még egyetlen versenyhivatal sem működött, immár három is van: az Imrich Flassik vezette szövetségi versenyhivatal, vala­mint annak brünni székhelyű cseh megfelelője. A pozsonyi központú szövetségi hivatal joghatósága az olyan esetekre terjed ki, amelyek­ben a felek az egész csehszlová­kiai piac több mint 40 százalékát átfogják. A szövetségi hivatal által alkalmazott, 1990. január 30. óta hatályos gazdasági versenyvé­delmi törvény hasonlít a lengyel és magyar jogszabályokhoz. A kartellmegállapodások tiltottak és semmissé tehetők. A meghatá­rozó piaci részesedés fogalmát itt is a 30 százalékos arányhoz kötik, és biztosítják, hogy ilyen erőfö­lénnyel ne lehessen visszaélni. A fúzióellenes előírások a piac több mint 30 százalékát ellen­őrzik. Példakép: az EK Az alapvető kérdés, vajon mennyire hatékonyan lehet érvé­nyesíteni ezeket a szabályokat. Számos ország törvénybe foglalt versenyjogát gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy csak félszívvel alkalmazzák. Még a versenyjogi szabályok érvényesítésében régi hagyományokkal rendelkező álla­mokban is csak ritkán népszerűek a trösztellenes tisztviselők. A gyá­rosok gyakorta ellenségesen szemlélik tevékenységüket, mint ahogy rendszeresen csatába ke­verednek más, az ipari fejlődés támogatásáért felelős kormány­zati szervekkel is. A beavatkozás és a politikai nyomásgyakorlás a három új szervezet vezetőire és a hivata­lokra valószínűleg igen erőteljes lesz. A jogszabályok érvényre jut­tatása legalábbis kezdetben, tel­jességgel a hivatalok vezetőin fog múlni. Habár az új törvények ren­delkezései szerint a versenysza­bályok bírói úton is érvényesíthe­tőek, kérdéses, hány trösztellenes magánindítványú eljárásra kerül­het sor, versenyjogi szakjogászok és bírák hiányában. A kezdet mindenesetre biztató. Maguk a törvények koherensek és figyelemreméltóan harmonizál­nak egymással - azon egyszerű oknál fogva, hogy valamennyi az EK versenyjogi szabályozásán alapszik, kétségtelenül az Európai Közösségekhez való majdani le­hetséges csatlakozásra való te­kintettel is. (NV) Radioaktív hulladékanyag a tengerben Másik Csernobil? A murmanszki kerületi KGB egy szigorúan titkos minősítésű levelet bocsátott a szovjet tv-hír­­adó rendelkezésére, melyben egy „északi Csernobil“ létezéséről lebbenti fel a fátylat. A képernyőn is bemutatott levelet 1990 febru­árjában írták Mihail Gorbacsov el­nöknek, Krjucskov KGB főnöknek s Jazcv védelmi miniszternek. Az írás szerint az északi tengeri ha­diflotta radioaktív hulladékanya­gait évtizedeken keresztül egy­szerűen a Barents és a Kara­­tengerbe süllyesztették, anélkül hogy biztonságosan becsomagol­ták volna. A radioaktív anyagok szivárgása a helyi KGB vélemé­nye szerint újabb Csernobil-mére­­tű katasztrófával fenyeget. A le­vélre mindmáig nem érkezett vá­lasz, ezért most egy másik elnök­től, Jelcintől várnak segítséget a murmanszkiak. A KGB nemcsak a köz érdekében hajlandó nyilvá­nosságra hozni szupertitkos do­kumentumokat - állítja ugyancsak a szovjet tévé -, hanem egyes munkatársak az archívumok anyagait (például a mesterkém Kim Philby leveleit), dossziékat igyekeznek jó pénzért nyugati kia­dóknak eladni. (HVG) Átél nem vár“ - mondta Moszkvában az új szovjet miniszterelnök az ameri­kai pénzügyminiszternek A Szovjet­unió sürgős élelmiszer- és gyógyszer­­segélyt szeretne kapni az Egyesült Államoktól. Ivan Szilajev (aki egyéb­ként lemondott orosz kormányfői posztjáról,'és ezentúl hivatalosan is a kormány szerepét betöltő, az ország gazdaságát irányító testület vezetője) Nicholas Bradyvela szovjet gazdasági helyzetről és a korántsem biztató kilá­ugyan, de ez nem zárja ki olyan, szigorúan fellépő központi szervek lét­rehozását, mint például a rubelforgal­mat a jövőben kézben tartani hivatott központi bank. Az olaj- és gáziparért, illetve a villa­­mosenergia-ellátásért felelős szövet­ségi szervek illetékeseinek legfrissebb nyilatkozatai szerint az országban je­lenleg 7500 olajkút áll, mert az elhasz­nálódott berendezéseket nem tudják kicserélni. Könnyen lehetséges, hogy hamarosan beszünteti a termelést az Gyógyír a beteg szovjet gazdaságra Amerikai segély Moszkvának tásokról tárgyalt. Az amerikai minisz­ter Ígéretet tett arra, hogy Washington humanitárius segélyt nyújt Moszk­vának. Szilajev a Bradyvel folytatott tár­gyalásokat követően újságíróknak ki­jelentette: a szovjet gazdaság válsá­gát saját erejükre támaszkodva kíván­ják legyűrni, a Nyugattól pedig csupán pénzügyi segítséget várnak a refor­mok első időszakában. A segítségre minden jel szerint nagy szükség van. Jevgenyij Szabu­­rov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy napról napra romlik az ország gazdasági helyzete, és azért azokat az intézkedéseket, amelyeket korábban fokozatosan sze­rettek volna bevezetni, valószínűleg egyszerre kell majd életbe léptetni. Az orosz miniszterelnök-helyettes szerint a felállítandó államközi gazdasági bi­zottság konzultatív testület lesz oszág egyik legnagyobb olajmezóje, a szamotlori. Az ez évre betervezett 528 millió tonnás állami olajmegren­delést nem fogják tudni teljesíteni, és valószínűleg csak 499 millió tonna nyersolajat- tudnak felszínre hozni. Amennyiben a kormányzat nem pótol­ja az idén hiányzó 14 milliárd rubelnyi beruházást, illetve nem gyorsítja fel a kutak karbantartását, akkor jövőre csupán 440 millió tonnás olajkiterme­lésre számíthat a Szovjetunió, amiből nemhogy exportra nem fog jutni, de még a saját feldolgozókapacitását sem köti majd le. Hasonló a helyzet a villamosenergia-ellátással, arpihez 1 millió tonnával kevesebb pakura, 4 milliárd köbméterrel kevesebb gáz és 6 millió tonnával kevesebb szén áll rendelkezésre a kelleténél. Az illeté­kes szerint legalább negyven nagyvá­ros lakossága fog dideregni a szokott­nál is hidegebbnek ígérkező orosz télben. (N—g) Készül a FIAT új lengyel népautója Cinquecenti, de nem 500-as Az új Európa népautójának szánja a,Fiat azt a kiskocsit, amelyet kizáró­lag a lengyelországi FSM-gyárban fognak előállítani, de a Fiat forgalmaz­za majd. A legendás 500-as Fiat em­lékére a kocsi a Cinquecenti nevet viseli, bár e névvel ellentétben ötszáz köbcentis motorral nem is fogják gyár­tani. Ismeretes, hogy több mint 700 mil­lió doháért vette meg az olasz kon­szern az FSM részvényeinek 51 szá­zalékát, és további 800 milliót ruház be az üzembe, ahonnan már jövőre 160 ezer darab Cinque kerül a nyugati piacokra. A termelés teljes felfutása­kor az évi darabszám eléri a 240 ezret. Az új Fiat 321 centiméter hosszú, 146 széles és 142 centi magas, vagyis körben 9 centiméterrel nagyobb a ,,kis-Polski"-nál. A tengelyek közti távolság azonban 36 centiméterrel na­gyobb a 126-os Polskiénál, s ez nem­csak nagyobb belső teret, hanem ké­nyelmesebb utazást, jobb útfekvést is jelent. A kicsi autó kis motorja a kocsi orrának végében kapott helyet, így az utastér mélyen benyúlik' a műszerfal alá. A háromajtós kocsi elsőkerék-meg­­hajtású: kéthengeres 703 köbcentimé­teres. 30 lóerős motorral óránként 125 kilométer a végsebessége: négyhen­geres 903 köbcentiméteres, 40 lóerős motorral pedig eléri a 150 kilométeres sebességet is. Fogyasztása száz kilo­méteren 4,5-5 liter. A kellemesen megnőtt utastér példáját nem követte a csomagtartó, amely 130 centiméter széles ugyan, de mélysége és magas­sága is csupán 40 centiméter, vagyis inkább csak kézitáskák elhelyezésére alkalmas. A kisebb motorú változat ára Len­gyelországban várhatólag 60, á na­gyobbiké 75 millió zloty lesz, vagyis közel 6-7 ezer dollár - versenyképes­ségét az autóvámok‘,emelésével pró­bálják majd növelni. A lengyel gyár fejlesztési részlege a belföldi igények ismeretében elkészítette a kocsi to­vábbfejlesztett változatát. A valószí­nűleg a Tipo formájára emlékeztető modell (az olaszok december 10-ig megtiltották midkét típus bemutatását) 40 centiméterrel -hosszabb a kisko­csiknál, ötajtós, és a sikeres 1000-es Fire motort saját tervezésű sebesség­­váltóval kombinálták a lengyelek. En­nek ötödik sebessége lehetővé teszi, hogy 50 és 120 kilométeres óránkénti sebesség között dinamikusan lehes­sen vezetni az autót sebességváltás nélkül. VG. Mezőgépkínálat A képen látható kétdobos, 6 késes ZTR-165 rotációs kaszálógép hegyal­jai körzetben is használható, hiszen traktortípustól függően 12 fokos lejtőn is jó teljesítményt nyújt. Az Agrozet vállalatok jelenleg 19 090 koronáért kínálják. (Kép és szöveg:-Farkas Ottó)

Next

/
Thumbnails
Contents