Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-01 / 216. szám
2 Szabad ÚJSÁG 1991. november 1. FraNTISek MIKLOSkO tegnap megnyitotta Pozsonyban azt a tanácskozást, amelyen Kőzép-Kelet-Európa nemzeti kisebbségeiről folyik a vita. Ez az első olyan esemény ebben a kérdéskörben — és ebben a régióban —, amelyet az európai kereszténydemokrata szervezetek, pártok és alapítványok hívtak össze. A háromnapos rendezvényen 19 ország, mintegy száz szakértője vesz részt. Jlftí NEZVAL szövetségi közlekedési miniszter közlése szerint a prágai európai közlekedési konferencia legfőbb eredménye az, hogy megalkotta az elkövetkező időszak közlekedési rendszerének képét. Ebben elsősorban abból a tényből indultak ki a résztvevők, hogy feltételezhetően tízszeresére nő a közlekedési frekvencia kelet—nyugat irányban. PrÁGABAN a Közvélemény-kutató Intézet legújabb adatai szerint, ha október elején tartottak volna népszavazást, akkor az ország lakosságának 64 százaléka szavazott volna a szövetségi államforma fenntartása mellett, míg ellenzői csak 12 százaléknyit tettek volna ki. E felmérés szerint Szlovákia lakosságának 52 százaléka szavazott volna az államszövetség fönntartása mellett, 18 százaléka ellene. Nem mellékes adat, hogy 17 százalék nem tudott volna dönteni, 13 százalék pedig nem vett volna részt a népszavazáson. Emanuel MANDLER, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint a cseh—szlovák ellentétek megoldásának egyetlen lehetőisége, hogy azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások az ország kettéosztásának feltételeiről. Mandler szerint itt a legfőbb ideje, hogy megkezdjék a cseh nemzeti identitástudat kialakítását. A pártvezér meggyőződése, hogy széles, jobboldali koalíció kialakítása oldhatja meg egyedül az ország gondjait, s ebben a „gerincnek” a Klausféle Polgári Demokrata Pártnak kellene lennie. JáN ÉARNOGURSKY szlovák miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke tegnap hasznosnak nyilvánította a mozgalma és Cseh és Morvaország Kommunista Pártja közötti megbeszélést. Szavai szerint ez a parlamenti demokrácia feltételei közötti „normális kapcsolatok” kialakítását szorgalmazta. Silvester MINAROV1É, a Szabadságpárt elnöke tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén kijelentette, hogy nem kér abból a közös államból, ahogy azt a csehek elképzelik. Az ugyanis semmiben sem különbözne az eddigitől. E „próféta” szerint olyan államszövetségra van szükség, amelyben mindkét tagállamnak saját konyhája és pénztárcája lesz. Ráadásként Rita Klímová amerikai nagykövet visszahívását szorgalmazta, mert az kijelentette, hogy Szlovákia fasizálódik és nő az antiszemitizmus. JoSEF SESTÁK, a Csehszlovák Légitársaság vezérigazgatóságának munkatársa bejelentette, hogy mától a hazai vonalakon mintegy 23 százalékkal nő a viteldíj. Nagyjából ilyen arányban, de differenciáltan módosulnak az eddig is kedvezményes jegyárak. Megjelent a kertészkedik, állattenyésztők, magángazdálkodók, méhészek, vadászok, horgászok és biológiai kertművelés Iránt érdeklődők számára készült Jó Gazda novemberi száma. Kapható az újságárusoknál, egyes postákon és vetőmagbollokban, s a Komáromi, Dunaszerdahelyi és Érsekújvár! járás után immár a G alántól és Lévai járás vidéki élelmiszer-boltjaiban is. Ha nem kínálják, kérje! V____________________ Takarékossági világnapról kissé másképpen Magánszemélyek előnyben Október 31-e a takarékossági világnap. Már korábban is említést tettek róla minden évben, sőt, a tegnapi sajtótájékoztató tulajdonképpen csak a korábbi hagyományok folytatása volt Viszont ez a nap ezúttal mégis mást jelentett a Szlovákiai Állami Takarékpénztár számára, mint egykoron. Erről beszélgettünk MARGITA CSILLAGOVÁVAL, a pénzintézet vezérigazgató-helyettesével, aki az utóbbi években is minden alkalommal ott volt ezeken a protokolleseményeken, ezúttal azonban ő is másképpen fogalmazott: — Mi az elmúlt esztendőben csatlakoztunk valójában a takarékossági világnapot megünneplők sorához, s ez számunkra az „Európába lépés” egyik formája. Most igyekeztünk elérni, hogy mindenki, aki ezen a napon intézi ügyeit pénzintézetünkben, valamilyen kicsiséget kapjon emlékeztetőül. A figyelmesség szerintem ebben a „szakmában” is meghozza gyümölcsét. • Bankba általában akkor megy az ember, ha vagy túl sok pénze van, vagy pedig nincsen. A jelen esetben — mindkét helyzetre — milyen javallatai vannak? — Pénzintézetünk most akar univerzális bankká válni. Míg 1989 végéig elsősorban a magánszemélyek bankja voltunk, az új, tavaly érvénybe lépett banktörvénynek megfelelően egyre több jogi személy igényeit elégítjük ki. A kölcsönök—betétek területén továbbra is folyamatosan kezeljük az úgynevezett „forró betéteket”, természetesen alacsonyabb kamatlábak mellett, viszont ha valaki „vastartaléknak” szánja pénzeszközeit, akkor legalább kétéves letéti határidőt javaslunk. Ugyanis a meghatározatlan időre szóló betétek esetében 2 százalékos a kamatláb, míg hat hónapos határidős betét esetében a 7 százalékos alapkamatláb mellett 4 százalékos pótkamatot fizetünk, s 12 hónap esetén ez az arány 9+4 százalék, viszont 24 hónapos betét esetén 12 százalék alapkamatlábhoz 5 százalékos pótkamatot fizetünk — erre az évre mindenképpen. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy a kormány kamatlábmérséklést javasolt, viszont mi nem akarjuk, hogy csalódjanak bennünk a partnereink. • Akárhogyan is vizsgáljuk a kérdést, mindenképpen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az utóbbi két évben alapos változás következett be a pénzgazdálkodásban, ami természetes, hiszen volt egy rendszerváltás... — Az elmúlt év végén és az idei elején az infláció begyűrűzésétől Húszezer Hazánk vezető politikusai már jő ideje azon munkálkodnak, hogyan léphetnénk minél hamarabb Európába. Pontosabban, hogyan társulhatnánk az Európai Közösségek gazdasági szervezetéhez. Diplomáciai lépések, próbálkozások sora, kérések és követelések garmada hangzott el — egyelőre eredménytelenül. Nem egyszer bántotta fülemet a túlon-túl követelőző hangnem. Nem értettem, miért kötelesek bennünket elfogadni — ráadásul parancsszerűen, meghatározott időn belül — a fejlettebb-gazdagabb és európaibb országok. Sok — a közös Európa kötelező eszméjére utaló-követelőző — politikusunkkal ellentétben inkább kérdés kínálkozik: Mennyire érdeke az Európai Közösségeknek, hogy soraikban legyünk? Nem hiszem, hogy a legfejlettebb Hetek országai csak úgy, nagylelkűségből, nemes gesztusból nyújtanának nekünk valódi, alapos segítséget. Ez a piacgazdaság legelementárisabb alapelvének mondana ellent! Franciaország sem véletlenül vétózta meg társulásunkat az EK-hoz: egyszerűen bántják argárérdekeit a Kelet-Európából beáramló, jóval olcsóbb mezőgazdasági termékek. tartva klienseink elsősorban kivették a betéteiket, amit még indokolt az a tény is, hogy osztrák bankokban csehszlovák állampolgárok koronát helyeztettek el, ráadásul kedvezőbb kamatfeltételek mellett, mint amilyeneket mi tudtunk nyújtani. Közben bevezettük a letéti jegyeket, amelyek 5 év után 89 százalékkal növelik névértékűket, ráadásul tegnap a világnap alkalmából ezek közül sorsoltunk. Négyen 100 ezer koronát, nyolcán 50 ezret, tizen 25 ezret nyerhettek, míg 1000 koronás jutalomban 8040 letétijegy-tulajdonos részesül, öt év múlva a sorsolás fődfja 1 millió korona lesz. • Az Önök szórólapjain a szolgáltatások között szerepel az is, hogy intézik a kisprivatizációval kapcsolatos pénzügyi ügyleteket.. —Továbbra is célunk, hogy a magánszemélyek számára kedvezőbb feltételek mellett nyújtsunk hitelt, természetesen megfelelő garanciák mellett, mint jogi személyeknek. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy az érdeklődők megfelelő „projekteket” nyújtsanak be, amelyet szakértők vizsgálnak meg, s azt is, hogy milyenek a törlesztési lehetőségek. Előnyben részesülnek azok, akiknek már megvan az iparengedélyük, s ingó és ingatlan vagyonuk megfelelő garanciát nyújt. —sj— kamionért Érthető tehát, hogy az előrelátóbb politikusok érdekegyeztetések útján keresik a mecénásokat, akik egyengethetnék utunkat Európa felé. Ilyen érdekegyeztetésnek lehettünk tanúi a minap, amikor a szövetségi kormány végre hajlandó volt felfigyelni — és korlátozó intézkedéseket foganatosítani — a Csehszlovákián keresztül vonuló nemzetközi kamionforgalommal kapcsolatosan. Végre Csehszlovákia is szabályozni fogja a belépő és kimenő kamionforgalmat, ahogy ez már Nyugaton évek óta gyakorlat. A bevételi forrással is kecsegetető intézkedések közepette érkezett Marián Calfa kormányfőhöz a görögországi kérés: engedélyezze Csehszlovákia, hogy évi 20 ezerrel több görög kamion vonulhasson át országunkon. Ennek fejében Görögország támogatni fogja társulási kérvényünket. Ez a világos tőzsdei beszéd! Nincs kizárva, hogy a többi EK tagország is támogatásáról biztosít bennünket, igaz megfelelő érdektársítással — ami akár 20 ezer hordó vegyi hulladék elhelyezésének vállalása is lehet — fűszerezve. (mázsár) Nyilatkozat Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy CSSZSZK kormánya nem tartotta érdemesnek a nemzetközileg ismert humanistát, Esterházy János egykori csehszlovákiai magyar országgyűlési képviselőt arra, hogy a Masaryk-érdemrenddel tüntesse ki. Sajnálatos tény, hogy országunkban 1991-ben sem érvényesül az új európai szellem. az Együttélés Politikai Mozgalom kassai csoportja nevében KOMJATI ATTILA a Független Magyar Kezdeményezés kassai csoportja nevében CSALA KORNÉLIA a MKDM kassai csoportja nevében HAVASI PÉTER Módosítják a Polgári Törvénykönyvet (Folytatás az 1. oldalról) hogy a törvénykönyv egy jogi előírásba tömöríti a csehszlovák és külföldi vállalkozók tevékenységét irányító jogi formákat, valamint a kereskedelmi kötelezettségeket, olyan formában, hogy az megfeleljen a piacgazdaság követelményeinek és a csehszlovák gazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának. Mindezek alapját a Polgári Törvénykönyvben lefektetett tulajdonjogi előírások, valamint a nyugat-európai kereskedelemben érvényes normák képezik. A szövetkezeteket érintő paragrafusok többek között alapvető különbséget tesznek a tagsági viszony és a munkaviszony között és lehetővé teszik a szövetkezetek teljesjogú vállalati szubjektumokká való átalakítását. Pavel Rychetsky továbbá figyelmeztetett arra, hogy a törvénykönyv figyelembe veszi a nemzeközi kereskedelmi szerződések a belső jogrendszernek való fölérendeltségét. Ne a teret (Folytatás az 1. oldalról) rületén egyenlő joga legyen minden kisebbségnek. Leszögeztük, olyan intézmény nincs, amely a gyakorlati kérdésekproblémák megoldásával törődne, főleg a kultúra, az iskolaügy, a kiadó tevékenység és a tömegtájékoztatás terén. — Csehországban melyek a legégetőbb kisebbségi gondok? — Szeretnénk, ha a televízióban kapnánk adásidőt. Egyelőre cseh nyelven, de minden műsor a kisebbségi élettel foglalkozna. Gond van az iskoláinkkal. Egyre nagyobb a nyomás a gyermekintézmények bezárására és akadályozzák, hogy lengyel iskolákat nyissunk meg olyan településeken, ahol korábban voltak már, de közben felszámolták, vagy központosították azokat. Nem csak a lengyel kisebbség van ilyen helyzetben. Észak-Morvaországban százötvenezres szlovák kisebbség él, és csak egy iskolájuk van! Azért fogtunk össze, hogy elérjük, teremtse elő a kormány a szükséges pénzt a kisebbségi intézmények finanszírozására. És arra is, hogy a társadalmi szervezetek működési feltételei is meglegyenek. — Sikerült elérniük már valamit e téren? ítéljék el! — Igen. A lengyel kulturális szövetség birtokában volt egykor a Őesky TéSín-i PLAST szálló. Most privatizálni akarták, de sikerült elérnünk a cseh kormánynál, hogy a szövetség vásárolhassa vissza. A pénzt különböző lengyelországi szervezetek adták össze számunkra. Ez fontos, mert szövetségünk munkáját akadályozza, hogy az eddig bérelt székházakból a bérleti díj megemelésével távozásra késztetik. — Tehát Csehországban is eleven probléma a kisebbségi... — Igen. De nem olyan egyszerű ez a kérdés. A Politikai Pártok, Mozgalmak és Társadalmi Szervezetek Egyesületének nemzetiségi szekciója, amelynek vezetőségében én is benne vagyok, most állásfoglalást tett közzé és az október 28- ai pozsonyi incidenssel kapcsolatban. Leszögeztük, nem a teret kell elítélni, nem a kiskorú tojásdobálót kell megbüntetni, hanem a felbujtókat, a kompromittáló megmozdulás szervezőit kell felelősségre vonni. Mi megütköztünk azon, hogy még mindig nem nyomozták ki, ki és milyen pénzből finanszírozza a kihágások elkövetőit. Mert az igazán veszélyes az, ha erre nem akarnak az illetékesek fényt deríteni. -ngyr-A KDM védi a belügyminisztert (Folytatás az 1. oldalról) szövetség javára. Ez is kiváltó oka volt annak, hogy a KDM nem társult az ünnepség szervezéséhez. A mozgalom tagjai ennek ellenére szép számban jelen voltak a Szlovák nemzeti felkelés terén, de — biztosította az újságírókat a központi titkár — nem a rendbontók soraiban. Bár a KDM képviselői hangsúlyozták, hogy Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter nem tagja a mozgalomnak — ezt a tisztséget pártoktól függetlenül lehet csak betölteni — nem titkolták, hogy a hétfői botrány után is támogatják őt, bizalmuk nem ingott meg benne. A tárca vezetője a nagygyűlés biztonsági intézkedései kapcsán minden tőle telhetőt megtett, amit hatásköre lehetővé tesz. Nem érheti tehát bírálat őt, s indokolatlan lemondását követelni. A kormánykoalíció jövőbeli esélyeit latolgatva Ján Petrík kifejtette, hogy a koalíción belül ugyan észlelhetők problémák, de nem olyan komolyak, hogy a koalíció széteséséhez vezessenek. A KDM képviselőt tájékoztatták az újságírókat a csütörtökön Pozsonyban az esti órákban megnyílt többnapos a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi értekezletről, amelyen az Európai Kereszténydemokrata Unió tagszervezetei vesznek részt és fő küldetése a Nemzetiségekről Szóló Kereszténydemokrata Charta elfogadása lesz. (ml) Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. november 1-jén Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,14 52,18 51,66 49,83 52,97 51,40 Ausztrál dollár 22,94 23,40 23,17 22,00 23,70 23,85 Belga frank (100) 85,32 87,04 86,18 83,10 88,38 85,74 Dán korona 4,52 4,62 4,57 4,39 4,68 4,54 Finn márka 7,20 7,34 7,27 6,98 7,46 7,22 Francia frank 5,15 5,25 5,20 5,01 5,33 5,17 Görög drachma (100) 15,70 16,02 15,86 14,65 16,19 15,42 Holland forint 15,59 15,91 15,75 15,19 16,15 15,67 ír font 46,95 47,89 47,42 45,26 48,62 46,94 Japán jen (100) 22,48 22,94 22,71 21,91 2?,23 22,57 Kanadai dollár 26,23 26,77 26,50 25,55 27,11 26,33 Luxemburgi frank (100) 85,32 87,04 86,18 82,24 88,36 85,30 Német márka 17,57 17,93 17,75 17,29 18,21 17,75 Norvég korona 4,48 4,58 4,53 4,35 4,65 4,50 Olasz líra (1000) 23,47 23,95 23,71 22,87 24,31 23,59 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,43 20,85 20,64 19,52 21,14 20,33 Spanyol peseta (100) 27,92 28,48 28,20 27,15 28,85 28,00 Svájci frank 20,00 20,40 20,20 19,67 20,73 20,20 Svéd korona 4,82 4,92 4,87 4,68 5,00 4,84 USA-dollár 29,44 30,04 29,74 29,04 30,44 29,74
