Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-01 / 216. szám

Puhatolózás, vagy alku? / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Péntek, 1991. november 1. • I. évfolyam • 216. szám • Ára 2,30 korona Dr. Rózsa Ernő Alkotmányos egyenjogúságot! Változó világunk, gondokkal ter­hes, veszélyeket rejtegető, a kibon­takozás reményét megvillantó léte a kisebbségi sors megannyi bukta­tója késztetett e néhány gondolat közreadására. A kényszerhallgatás utáni szólás­­szabadság az emberi élet keresése, az államforma a közigazgatás ön­­kormányzati rendszere, a politikai pluralizmus, a demokárcia meg­számlálhatatlan formáinak hirdeté­se, értelmezése és akarása, a sokak által őszintén óhajtott jogállam al­kotmányos létrehozása, a gazdasági pangás — mindezen kérdések ki­sebbségi szemszögből való megítélé­se érdekel. E napokban van 73. évfordulója annak a történelmi eseménynek, hogy szolgasorsba kerültünk önhi­bánk és önakaratunk ellenére. A jogegyenlőség deklarációja, a nemzetközi garanciák szerződésbe iktatása nem hozta meg a bizton­ságot, a kölcsönös megértést és tisz­teletet. A kisebbségek hátrányos helyzetét csak növelte és fokozta a mindenkori államhatalom gőgje és erőszaka. Koromnál fogva tapasz­talatból ismerem a Masaryk-Cseh­­szlovákia jogviszonyait, Horthy-Ma­gyarország életkörülményeit, Tiso Szlovák Államát, a II. világháború utáni „demokratikus” viszonyokat, melyek számunkra a kisebbségi sorsban élőkre a fasizmus módsze­reitől nem különböző keserves éve­ket jelentette — a totalista rendszer gottwaldi internacionalizmusban rejlő alapelveket „a németekkel és a magyarokkal egy fedél alatt élni nem lehet”. A mi mozgalmunk, az Együttélés Politikai Mozgalom éppen az ellen­kezők bizonyítására jött létre. Együttélésre vagyunk ítélve itt Szlo­vákiában, a Kárpát-medencében és Európában. Minél hamarabb fo­gunk kezet, annál jobb. Minél ha­marabb tudjuk túltenni magunkat az előítéleteken, az ellenségkeresé­sen, a bosszúvágyon, annál hama­rább valósulhat meg az ember, a polgár alapvető jogaira épülő társa­dalom, annál hamarább lesz biztosí­tva a jogállamiság keretein belül a gazdasági jólét. Amikor képviselőtársammal meg­fogalmaztuk az MKDM és Együttélés alkotmány-kiegészítő javaslatát, az őszinteség, szókimondás, a tisztessé­ges eljárás, a kölcsönösség vezérelt bennünket, a többség és a kisebbség viszonyának alakításában. Szerin­tem az állam nem lehet egy nemzet kizárólagosságának kifejezője, poli­tikai mozgalom, párt, csoport, vagy réteg hatalmi eszköze, az állam az emberi egyedek — polgárok szuve­renitásából származó társadalmi szerződésként létrehozott intéz­ményrendszer, mely a polgár és csakis a polgár érdekében van hivat­va védeni és képviselni érdekeit. A jogállam elengedhetetlen ismérve, hogy az egész rendszer szabad aka­ratnyilvánítás következtében jön lét­re az erőegyensúlyt biztosítva az ál­lam legfelsőbb szervei, a törvényho­zói, végrehajtói és bírósági hatalom között, megakadályozva így az egy­­központú totalista rendszer, a diktatú­ra létrejöttét. A jog fogalma alatt te­hát nem azon törvények, előírások összességét értjük, melyet az uralko­dó osztály saját szempontjából jónak és megfelelőnek tart, és ezen akaratát hatalmi eszközökkel rákényszerítheti a vele nem egyformán gondolkodók­ra, hanem a jog, az emberi lelkiisme­ret, tisztesség, igazságérzet tükre, melynek aranyszabálya — csak azt kí­vánd magadnak, amit másnak is meg­adnál. (Folytatás a 3. oldalon) Farkasok a bárányokról Pozsonyban tegnap a kormánykoalíció legerősebb mozgalma, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom kezdeményezésére tanácskozás kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek problémaköréről, méghozzá nemzetközi részvétellel. Különbö­ző országok kereszténydemokrata pártjainak képviselői cserélnek eszmét arról, ho­gyan is kéne bánni velünk. Úgy tűnik, zárt ajtók mögött folyik ez a tanácskozás, mivel kisebbségünk egyetlen politikai képviselője sem nyer rá bebocsátást... Elvégre mit is csinálhatna, mondhatna egy kisebbségi politikus egy olyan tanácskozáson, ahol csupa többségi üli körül az asztalt és mond szépeket arról, mi a jó a kisebbség­nek?! Mit is csinálna ott? Rontaná a kölcsönös megértést és a szép sima, gördülé­keny közös nyilatkozat megfogalmazását esetleges akadékoskodásával, más vélemé­nyével, azzal, hogy saját sorsának intézésébe maga is bele akarna szólni! Étje be a kisebbségi azzal, amit majd elébe tálalnak a többségi bölcsek, Isten nevében, vagy csak úgy, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Olyan ez, akár a mesében. A farkas előadást tart a báránynak, hogyan kell bárány­mód viselkedni, milyen a jó bárány — mert ezt egy farkas igazán tudja —, s a végén csak az derülhet ki: akár feljebb, akár lejjebb iszik a barika, zavarja a farkas vizét...-ts-A csehországi kisebbségek sem hallgatnak Ne a teret ítéljék el! Stanislaw Gawlik, az EPM lengyel nemzetiségű alelnöke tegtap beszámolt lapunk munkatársának arról, hogy sikerült a nemzeti és etnikai kisebbségek &dekében Csehor­szág területén is kialakítani egy közös platformot a Politikai Pártok, Mozgalmak és Társadalmi Szervezetek Egyesületén belül A tanácskozáson az ország egész területéről 163 társadalmi szervezet és 36 politikai párt és mozgalom kép\iseltette magát — Gawlik úr, mit tart Ön a legfon- az alapelv csak az első lépés a tosabb eredménynek? — Azt, hogy közös állásfoglalás szü­letett a szövetségi kormány nemzetiségi politikájának alapelveivel kapcsolatban. A lengyel, a magyar, a német, az ukrán, a rutén, a román és a roma kisebbség kilenc szervezete egységesen kimondta, CSSZSZK nemzetiségi politikájának in­tézményesítéséhez. Döntő fontosságú, hogy megszülessen a nemzetiségi és et­nikai kisebbségekről szóló törvény. A kérdés tartozzon szövetségi hatáskörbe, a végrehajtás is, hogy az egész állam te­­(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap szólalt fel a madridi békekonferencián Samir izraeli kormányfő (ké­pünkön). A madridi konferencia tegnapi ülésének részleteiről lapunk 3. oldalán számolunk be (Telefotó: CSTK/AP) Az FMK a koalíciós tárgyalásokról A gyilkos bűne az áldozatra? A Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtóértekezletén Gyurovszky S. László szóvivő a szerdai koalíciós tárgyalások eredményeiről nyújtott tájékoztatást. A Transgas részvénytársaság ügyének megoldásában is elő­rejutottak, tisztázódtak a félreértések. Alaptalan volt Csehországot vádolni amiatt, hogy nem fizeti a havi 300 millió koronát Szlovákiának, mivel ilyen szerződést a pénzügyminisztériumok egyike sem szentesített. A hatásköri vitában előrelépést jelenthet a három belügyminiszter szombati tárgyalása, amelynek célja: eldönteni a belügyi tárca illetékes­ségi megosztását. Az FMK vélemé­nye szerint az eljövendő közös ál­lamban is szükség van a szövetségi belügyminisztériumra. A hétfői pozsonyi nagygyűlés bot­rányos kimenetele is a koalíciós tár­gyalások részét képezte. Ennek kap­csán az FMK bírálta a szlovák bel­ügyi tárcát a rend fenntartásában észlelt mulasztások miatt. Súlyos hi­bának tartja, hogy a rendőrség — Kresánek főpolgármester személyes felkérése ellenére sem — nem volt hajlandó a nagygyűlést megelőző hi­vatalosan nem engedélyezett tünte­tést feloszlatni. Az FMK egyelőre nem lát objektív okokat arra, hogy szorgalmazza Pittner belügyminisz­ter lemondatását. Erősen bíráló ál­láspontot képviselt a Polgári De­mokrata Unió—Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a De­mokrata Párt is a Keresztényde­mokrata Mozgalommal ellentétben, amely nem ítélte meg szigorúan a belügyi tárca mulasztását. A mozga­lom szóvivője visszautasította a ren­dezők hibáztatásának furcsa logiká­ját, ami „a gyilkos bűnének az áldo­zatra történő átvitelével azonos”. Az ilyen logikának sajnos vannak támogatói nemcsak a közvélemény, hanem a sajtó képviselőinek köré­ben is.-zsár-Miért nem vettek részt a nagygyűlés szervezésében? A KDM védi a belügyminisztert A Kereszténydemokrata Mozga­lom tegnapi szokásos pozsonyi sajtó­­tájékoztatóján — érthetően — sok szó esett a hétfői botrányos nagygyű­lésről Ján Petrík, a mozgalom közpon­ti titkára elmondta: a KDM azért nem vett részt a nagygyűlés szerve­zésében, mert nem ért egyet a többi koalíciós partner által szorgalmazott közös állam elképzelésével. A KDM a laza, szabadabb föderációt támo­gatja, amelyben a konföderáció ele­mei is jelen vannak. Ezen álláspont­ja mellett a mozgalom kezdettől fogva kitartott. A kormánykoalíció tagjai viszont az illetékességi kérdés­kör kapcsán következetlenek, könnyen feladják a hatásköröket a (Folytatás a 2. oldalon) Tovább ülésezik a Szövetségi Gyűlés Módosítják a Polgári Törvénykönyvet Tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés ülése, amelyen a honatyák a Polgári Törvénykönyv módosítását vitatták meg. Pavel Rychetsky, a szövetség kormány elnökhelyettese bevezetőjében elmondta, hogy a csehszlovák jogrendszert még az év végéig oly módon kell módosítani, hogy az megfeleljen az alapvető em­beri és szabadságjogok alkotmány­levelének, valamint az állam nem­zetközi kötelezettségeinek. A novella főleg a tulajdonjogokat kívánja erősíteni. Világosan megha­tározza a tulajdonjogot, és a fizikai és jogi személyek egyenlőségéből in­dul ki. Az államot is jogi személy­ként kezeli. Nagyobb szabadságot biztosít a szerződéskötések terén, amely elengedhetetlen a modern gazdasági jog érvényesítésében. Az egyidejűleg előkészületben lévő Ke­reskedelmi Törvénykönyv olyan vi­szonyban lenne a Polgári Törvény­­könyvvel, mint a specifikus előírások az általános érvényű előírásokkal. A képviselők tárgyaltak a tör­vénymódosításnak a lakások bérbe­adásával kapcsolatos kitételéről is. Rychetsky hangsúlyozta a lakáspiac kialakításának szükségességét. Amint elmondta, nálunk ilyen piac még nem létezik, ezért szükséges olyan jogi megoldást találni, amely mind a bérbeadók, mind a bérlők számára megfelelő lenne. A novellá­ról való tárgyalást a honatyák teg­nap azzal fejezték be, hogy a módo­sító hozzászólások megvitatása után ahhoz még visszatérnek. Ezután Pavel Rychetsky ismer­tette a 775 paragrafust tartalmazó Kereskedelmi Törvénykönyvről szó­ló kormányjavaslatot. Elmondta, (Folytatás a 2. oldalon) „„miért nem voltunk jók egymáshoz amikor éltünk?” (Ady) Krizantémillatú a világ. A virágok kócos kis fejecskéi riadtan dacolnak az október végi köddel s már nem nyújta­nak vigaszt a csalóka napsugarak sem Nincs aranysárga avarszőnyeg, üres az Foss Gyula felvétele almaillatú, rigófüttyös ken. Csak né­hány varjú károg vigasztalanul a vén diófán. S ezzel a groteszk dallammal mintha valami csendes szomorúság is lopóma szívünkbe. Hiszen ősz van. Is­mét elmúlt egy nyár, elszálltak a ki nem mondott szavak, a meg nem tett moz­dulatok, az elfeledett simítások Ki tud­ja, nem lesz-e már késő, amikor rádöb­benünk — elvesztetttünk valakit anél­kül, hogy valaha is a miénk lett volna. Mert nem volt fontos számunkra, mert természetes volt, hogy van, mert egysze­rűen nem jutott rá időnk Szürke, roha­nó hétköznapok, hónapok, évek teltek el, és talán még egy kedves mosolyra, egy biztató szóra sem tellett Sokszor ez&t is fáj a hiány. Lehel, némi bűntudattal, lelkiismerelfurdalás­­sal visszük a nagy csokor krizantémot, rendezgetjük a sírokat Elmondunk egy csendes imát, aztán gyertyát gyújtunk, és mintha megkönnyebbülne a lelkünk A hatalmas márvány síremlékekről visz­szaverődik az imbolygó gyertyaláng fénytenger az egész temető, s benne mi — gyászruhás, esetlen alakok Igen, mind itt vagyunk Rokonok, ismerősök, barátok, közelről és messziről. Hoztunk virágot, sorban álltunk a gyertyáért, s talán még egy-egy könnycseppet is el­morzsolunk szemünk sarkában. Megdi­csérjük a drága, méltóságteljes és hideg síremléket, számba vesszük a rengeteg koszorút. Megérdemelte — mérjük márványtömbökben és viaszvirágbah a hozzátartozók szeretetét És örülünk, hogy végre elmehetünk Ismét teljesítet­tük egy évre kötelességünket, sikerült be­csapnunk egymást, és talán önmagun­kat is. Visszaadtuk a visszaadhatatlan adósságokat Csak adósságokat Csak az elszalasztott pillanatokat, az elkésett érintéseket nem tudjuk visszahozni már. Az embert, aki ott van kövek, virágen­­ger és fényözön mögött, s akit addig kell szeretni, amíg él. Vrabec Mária __________________________________y

Next

/
Thumbnails
Contents