Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-08 / 196. szám
Helena Woleková tiltakozik / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. október 8. • I. évfolyam • 196. szám • Ára 2,30 korona A polgárról megfeledkeztek „Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy tiltakozásomat fejezzem ki a hatáskörök felosztásáról készülő törvénytervezettel kapcsolatban ” — mondta Helena Woleková szociális és munkaügyi miniszter a Nyilvánosság az Erőszak Ellen tegnapi sajtóértekezletén. A tárcavezető szerint a tervezet egyértelműen „konföderáció-gyanús”, és nem biztosítja kellőképpen az emberek állampolgári jogait. A tervezet értelmében a szövetségi hatáskörbe a honvédelem, a külpolitika, részben az állami költségvetés, továbbá a közös pénzkibocsátás és az adórendszer tartozna. Az állampolgárról azonban megfeledkezik! Woleková követeli, hogy a gazdasági hatáskörök felosztása a munkaügyi, a bérügyi és a szociális problémákat is érintse. „Kitartok amellett a követelésem mellett, hogy a társadalombiztosítási kérdések a föderatív hatáskörben maradjanak. A tagköztársaságok elképzeléseinek valamiféle harmonizálásában pedig egyszerűen nem hiszek” — jelentette ki a tárcavezető. Szerinte elképzelhetetlen, hogy az egyes köztársaságokban például más-más törvény szabályozza a munkához való jogot, a munkaviszonyt, a társadalom-biztosítást, a (Folytatás a 2. oldalon) Richard von Weizsäcker Csehszlovákiában Paraialtáka csehszlovák—német szeraodést AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM MEMORANDUMA A CSEHSZLOVÁKIÁI NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL Vaclav Havel csehszlovák államfő meghívására tegnap Csehszlovákiába érkezett Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke feleségével. A német szövetségi elnököt elkísérte Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is. Richard von Weizsäcker második alkalommal látogat Csehszlovákiába, most öt napot tölt az országban. Prágába való megérkezése után előbb négyszemközti megbeszélést folytatott Václav Havellal, majd a két államfőhöz csatlakozott a két ország külügyminisztere is. Röviddel dél után a prágai és a bonni diplomácia vezetője külön is találkozott. A vendégek tiszteletére adott díszebéd után a német szövetségi elnök megbeszélést folytatott Marián Calfa szövetségi miniszterelnökkel, majd koszorút helyezett el Szent Vencel lovasszobránál és Jan Palach emlékművénél. Kora délután Prága főpolgármesterével tárgyalt. Este Václav Havel díszvacsorát adott a vendég tiszteletére. Dél körül Jiíí Dienstbier és Hans-Dietrich Genscher a két államfő jelenlétében parafába a jószomszédságról és a baráti együttműködésről szóló csehszlovák—német szerződést. A dokumentum aláírása, illetve ratifikálása után az eddigi alapszerződések helyébe lép, amelyeket Csehszlovákia a múltban a Német Szövetségi Köztársasággal és a Német Demokratikus Köztársasággal kötött. A tegnap parafáit szerződésnek 29 cikkelye van. Bevezetőjében egyebek között hangsúlyozza, hogy mindkét szerződő fél előtt ismeretesek azok az áldozatok, amelyeket az erőszak, a háború és a kitelepítés követelt meg. Rögzíti, hogy egyszer s mindenkorra fel kell hagyni az erőszak alkalmazásával és azzal, hogy a jogtalanságokat új igazságtalanságokkal orvosolják. Mindkét fél elismeri, hogy a csehszlovák állam 1918 óta sohasem szűnt meg létezni. Megerősítették a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló, 1973. december 11- én aláírt szerződést a müncheni árulás érvénytelenítését illetően is. Csehszlovákia és Németország tudatában van annak, hogy milyen jelentősége van Németország EK-tagsásajátos szempontok is érvényesültek. Legerőteljesebben a szlovák nemzeti önrendelkezés nyilvánult meg. Főleg két formában: a szövetségi állam fokozatos lebontásában, valamint a szlovák szuverenitásban és a nemzetállam megteremtésében. Emellett azonban a nemzetiségileg vegyes területek jellemzőjévé vált egész Csehszlovákiában, hogy a többségi nemzetek helyi politikusai a nacionalista szemlélet felé hajlanak, melyet mind pártjaik mind a központi kormányzat tétlenül néz. Ezzel egyidőben került előtérbe a nemzeti kisebbségek jogállásának megváltoztatása. Irányát — kezdettől fogva — az érdekellentétek határozták meg. Emiatt szinte felváltva kerültek napirendre a nemzeti kisebbségek egyenjogúsági törekvései és a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozása az etatista, valamint a nemzetállam eszméjét propagáló politikai erők hatására. Az említett célok és eszmék követői között törvényszerű és kemény politikai harc keletkezett. Ennek az eredménye nem csupán a jobboldali (konzervatív, liberális, radikális demokrata, keresz(Folytatás a 6. oldalon) Csaknem egymillió embert érint Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap az úgynevezett lusztrálási törvényről nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. A jogszabállyal kapcsolatban benyújtott módosításokról tartott pénteki parlamenti szavazás eredményeit értékelve kijelentette, hogy a jóváhagyott törvény eleve feltételezi bűncselekmény elkövetését, s nem világos, hogy miképp „viszonyul” az emberjogi alkotmánylevélhez. „Véleményem szerint azért sem megfelelő, mivel nem a jelenlegi helyzetre vonatkozik, hanem a múlt felé fordul” — fűzte hozzá. Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy a parlament állandó bizottságaiban és az egyes képviselői klubok között a törvényjavaslatról folytatott tárgyalások megszüntetik a súrlódásokat. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ez nem így történt. Elengedhetetlennek minősítette a társadalom megtisztítását, azonban megállapította, hogy azt nem lehet sablonszerűén végrehajtani. Szerinte a túl „keménnyé” vált feddhetetlenségi törvény megközelítőleg 1 millió embert érint. Ezzel összefüggésben elmondta: nem ismeretesek előtte, hogy hasonló intézkedéseket tettek volna „Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a szövetségi alkotmánnyal foglalkozunk majd, azonban kis idő elteltével látnunk kellett, hogy vissza kell térnünk az alapvető kérdéshez, tehát ahhoz, miképp fogunk eljárni az alkotmányok elfogadása során, valamint hogy mi kerül a két tagköztársaság és mi a föderáció hatáskörébe” — nyilatkozta a szövetségi alkotmány-előkészítő képviselői bizottság tegnapi ülése után Dagmar Buresová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke. Spanyolországban, Olaszországban, Németországban vagy Ausztriában. Mint ismeretes, az említett országok is „átestek” a totalitárius önkényuralmon, illetve polgárháborún. „Felipe González spanyol kormányfő (Folytatás a 2. oldalon) A továbbiakban úgy fogalmazott, ha a nemzeti tanácsok a két tagköztársasági parlament között létrejövő megállapodás értelmében megfogalmazandó föderális alkotmányt nem ratifikálnák, akkor olyan helyzet állna elő, hogy a népszavazást kellene kiírni az ügyben. A szövetségi alkotmány előkészületeivel összefüggésben kiemelte, hogy külföldön, a szövetségi országokban kell mintákat keresni, mivel a föderációval — aho(Folytatás a 2. oldalon) (Újabb?) eredménytelen találkozó Ugródeszka-szerződés MERRE TART CSEHSZLOVÁKIA? Csehszlovákiában 1989. november 17-én kezdődött a kommunista egypárti hatalom gyakorlati felszámolása. Ebben a folyamatban egyszerre több szempont érvényesült. Ezek mindmáig jelen vannak az ország belpolitikájában. Szlovákiában az utóbbi időben mintegy 30 százalékkal esett vissza a benzinfogyasztás. Ezt mindenekelőtt az üzemanyag magas ára okozta, amelynek nagy részét a forgalmi adó alkotja: a 91-es oktánszámú Spec iái motorbenzin esetében az adó literenként 9,45 korona, a 96-os oktánszámú Super esetében pedig 11,10 korona, amely az államkasszába vándorol Az autósokat és motorosokat bizonyára foglalkoztatja, hogy miért nem érvényesül a kereslet és a kínálat összhangjának piaci törvénye, mivelpéldául a pozsonyi Slovnaftnak elegendő kőolaj áll a rendelkezésére. A vállalatnak a Benzinül literenként 5 korona 90 fillért fizet az üzemanyagén. Ugye, kedves gépkocsivezetők, egy tankolás után nem sok marad az ezresből? (ŐSTK-felvétel) Az általános szempontok mellett, amelyek közül a legmeghatározóbb a kommunista párt hatalmának a megtörése, majd ezt követően a politikai és gazdasági rendszerváltás, valamint a jogállam fokozatos kialakítása és az európai értékrendbe való beilleszkedés volt, gának, illetve annak, hogy az Európai Közösségek, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság közötti együttműködés intenzívebbé tétele milyen szerepet játszik a csehszlovák—német kapcsolatok fejlődése terén. A szerződés vagyonjogi kérdésekre nem tér ki. A szerződő felek tiszteletben tartják a két ország szuverén egyenjogúságát, területi egységét, politikai függetlenségét és határainak érinthetetlenségét, valamint a belügyekbe való be nem avatkozásnak és az erő alkalmazása megtiltásának elvét. Megerősítik a nemzeteknek ahhoz fűzőDubcek a keményre sikeredett lusztrálási törvényről dő jogát, hogy szabadon, külső beavatkozás nélkül alakítsák sorsukat, (Folytatás a 2. oldalon) A két államfő a szerződés parafálása alkalmából adott fogadáson (Képtávírón érkezett: CSTK)
