Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-07 / 195. szám

1991. október 7. ÚJSÁG 3 Térségünk jövőjéről van szó Megemlékezés Aradon Vasárnap, október 6-án Aradon megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékművét. A koszorúzás előtt az aradi minorita római katolikus temp­lomban tartottak szentmisét, majd a város szélén lévő emlékműnél került sor istentiszteletre, melyen Tőkés 1.ászló református püspök mondott igehirdetést. Jelen volt Románia gö­rögkeleti püspöke. Az emlékműnél koszorút helyezett el Magyarország romániai nagykövete is, valamint több romániai magyar és magyaror­szági párt, illetve szervezet képviselő­je. Az eseménynek több ezer résztve­vője volt. Most, a tragikus nap 142. évfordu­lóján említsük meg még egyszer az osztrák hatalom által kivégzett tizen­három hőis nevét: Tőrök Ignác, Nagy Sándor József, Dessewffy Arisztid, Schveidel József, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Damjanics János, Knézics Károly, Láhner György, Aulich La­jos, gróf Vécsey Károly, Pöltemberg Emő és gróf Leiningen Westerburg Károly. v______________SZŐKE LÁSZLÓ; Nem elég egyetérteni Az államok felaprózásának veszélye A helsinki folyamat tagállamai­nak moszkvai emberjogi konferenci­áján, amely pénteken ért véget, sok szó esett a nemzetiségi jogokról. Max Kampellman, az USA küldött­ségének vezetője a konferencia után megállapította, hogy a nemzetiségi kérdések komoly problémát jelente­nek és ezzel kapcsolatban említette a csehek és szlovákok viszonyát is. A nemzetek önrendelkezési joga mel­lett állt ki, ám hangsúlyozta, hogy e jog nem jelenti, hogy az államokat fel kellene aprózni és megváltoztatni a létező határokat. Kampellman fi­­gyelmeztett rá, hogy az EBEÉ nem fogja bővíteni sorait további álla­mokkal, amíg azok nem lesznek ké­pesek szavatolni az emberi jogok be­tartását. Grúzia címére kijelentette, hogy az USA elvileg ellenzi felvéte­lét az EBEÉ-be. Vlagyimir Petrovszki szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a moszkvai emberjogi konferencia főtitkára nagyra értékelte a tényt, hogy az emberi jogok a jövőben nem képe­zik egy-egy állam belügyét, hanem az EBEÉ összes tagállamának ügyé­vé teszik azt. Petrovszki hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió kész volt to­vábbmenni az emberi jogok betartá­sának ellenőrzésében, és sajnálatát fejezte ki, hogy a küldöttek nem fo­gadták el az ilyen irányú német ja­vaslatot. Olvasta már a Jó Gazdát? A 32 oldaton és színes borító­val megjelenő folyóirat a ker­­tészkedőknek, állattenyész­tőknek, magángazdálkodók­nak, méhészeknek, vadászok­nak és horgászoknak készüL Kapható a hírlapárusoknál, a vidéki postákon, egyes magboltokban, valamint a Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekúj vári járás élelmiszerboltjaiban. Ara 10 korona. ^ Hanemkmápkykáqef (Folytatás az 1. oldalról) Lech Walesa a krakkói Forum szálló­ban üdvözölte a csehszlovák és magyar vezetőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy mindhárom ország új korszak kü­szöbén áll és hármójuk tanácskozása a jövőről dönt majd. „Ma térségünk jövő­jéről tanácskozunk és arról, hogyan biz­tosítsuk a sikeres fejlődést, a békét és biztonságot. Mindaz, amit az utóbbi év­ben elértünk, büszkeséggel tölt el ben­nünket és okot ad a megelégedésre, de mi többet szeretnénk elérni” — mondot­ta Lech Walesa. A „visegrádi hármas” csúcsértekezle­te az egykori királyi várban, a Wawelban folytatódott. A vár székesegyházában Havel, Antall és Walesa misén vettek részt. A közös nyilatkozatot Václav Havel, Antall József és Lech Walesa írták alá. A közép-európai térség három államának alapvető célja, áll a nyilatkozatban, hogy teljesjogúan bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, jogi és biz-Gorbacsov közölte, hogy a Szovjet­unió éppúgy mint az Egyesült Államok megsemmisíti minden nukleáris tüzérsé­gi lövedékét és harcászati rakétáinak atomrobbanófejeit. A Szovjetunió ki­vonja a nukleáris fegyvereket csatahajói­ról és tengeralattjáróiról. Gorbacsov ja­vaslaton tett az Egyesült Államoknak, hogy teljes egészében számolják fel a ha­ditengerészet atomfegyvereit. A szovjet elnök bejelentette, hogy országa egy évig Tudjman horvát elnök tegnapra vir­radóra általános mozgósításra hívta fel a nemzetet és felszólította, hogy keljen a köztársaság védelmére a „nagyszerb ka­tonai gépezet ellen”. Tudjman indulatos beszédében, ame­lyet a horvát rádió és televízió állandóan ismétel, felhívta mindazokat, akik fegy­verrel rendelkeznek, hogy önkéntesként jelentkezzenek a horvát fegyveres erők­be. Többször hangsúlyozta, hogy a .ju­goszláv—szerb katonai gépezetet” le­győzik. Felhívta a jugoszláv néphadsereg katonáit, hogy ne használják fegyverei­ket a horvát szabadság és demokrácia ellen. Hivatalos általános mozgósítási pa­rancsot Horvátországban tegnapig még nem adtak ki. A mozgósítást csak októ­ber 8-a utánra várják, amikor a köztár­sasági parlament meghirdeti a függet­lenséget. Tegnap reggel Kelet-Szlavóniából, Vinkovciből, Vukovárból és Eszékről is­mét harcokat jelentettek. A katonai re­pülőgépek állítólag napalmbombákat használtak. A horvát védelmi állásokat megtámadták Karlovacnál, Sisaknál és Nova Tenjánál. Súlyos harcok voltak Dubrovnik, Plocse és Zadar környékén. A horvát rádió szerint egyes területek lakói kedvezően fogadták Tudjman mozgósítási felhívását. Miután Mesicnek nem sikerült Brio­­niba összehívni a jugoszláv államelnök­séget, azt tegnap délutánra Kostic alel­­nök Belgrádba hívta össze. A tanácsko­zás napirendjén az ország politikai és biztonsági helyzetének időszerű kérdé­sei szerepelnek. Az ülésre meghívták az elnökség összes tagját, a szövetségi par­lament elnökét és a kormány elnökét, a belügy-, a védelmi- és a külügyminisztert is. Az Európai Közösségek tegnap gaz­dasági szankciókat helyeztek kilátásba Jugoszlávia ellen, amennyiben nem tart­ják be a pénteken Hágában kötött fegy­tonsági térségbe. A három állam első­rendű céjának tekinti a kapcsolatok sok­oldalú fejlesztését az Európai Közössé­gekkel. Kifejezték reményüket, hogy az EK-társulásról folytatott tárgyalások mielőbb sikeresen befejeződnek. Csehszlovákia, Magyarország és Len­gyelország államfői a közös nyilatkozat­ban nyugtalanságukat fejezik ki a jugo­szláviai válság miatt és megállapítják, hogy Jugoszlávián belül a vitás kérdése­ket békésen kell megoldani. Elfogadha­tatlannak tartják, hogy a hadsereg részt vegyen a belpolitikai viták megoldásá­ban. Helyesnek tartanák, ha nemzetközi békefenntartó erőket küldenének Jugo­szláviába és készek részt venni ezekben. A három ország vezetői üdvözölték az USA leszerelési kezdeményezését és az arra adott szovjet választ. Hangsúlyoz­ták, hogy az Európai Közösségeknek sürgősen konkrét döntéseket kellene hoznia a Szovjetunió segítéséről a há­romoldalú ügylet útján. Mindhárom or­szágban komoly nehézségeket okoz a nem iolytal Klserleu atomroooaniasoicai és a szovjet fegyveres erők létszámát 700 ezer fővel csökkenti. Gorbacsov közölte, hogy megszüntet­te az atomfegyverhordozó harci repülő­gépek és rakéták harci készültségét, uta­sítást adott, hogy azokat a támadócsapa­toktól a biztonságosabb központi raktá­rakba helyezzék át. A Szovjetunió meg­szünteti 503 ballisztikus interkontinen­tális rakéta harci készültségét, ezen belül verszüneli megállapodást. A Reuter hír­­ügynökség szerint az EK-külügyminisz­­terek lehetségesnek tartják, hogy leállít­ják a kőolajszállítmányokat egész Jugo­szláviának, majd esetleg kereskedelmi szankciókat is életbe léptetnek. Ha hét­főig nem tartják tiszteletben az egyez­ményeket, az EK azon fél ellen fogana­tosít szankciókat, amely a tűzszünetet megsérti. Ezt Ordonez spanyol külügy­miniszterjelentette ki. Hétfőn életbe lép Horvátoszág és Szlovénia függetlensége, amelyet három hónappal ezelőtt hirdettek ki. A jelenle­gi helyzet azonban arról tanúskodik, hogy Nyugat-Európa Jugoszláviában csődöt mondott — íija a tegnapi Berli­ner Morgenpost. A lap szerint Horvát­országot csak annak széleskörű elisme­rése mentheti meg. Szovjetunióba irányuló kivitel drasztikus csökkenése. Kilátásba helyezték, hogy felkérik az EK-t, támogassa gazdaságaik szerkezeti változásainak gyorsítását. A három ál­lam elhatározta, hogy egyezményeket köt a kölcsönös kereskedelem liberalizá­lására. A csehszlovák küldöttség javaslatára a nyilatkozatba felvették, hogy a hármak üdvözlik az amerikai—német javaslato­kat az Északatlanti Szövetség és a három közép-európai ország közti kapcsolatok intézményesítésére. A három ország külügyminiszterei nyilatkozatot fogadtak el Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország viszo­nyáról a NATO-hoz. Szerintük meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a há­rom ország közvetlenül bekapcsolódhas­son a szövetség tevékenységébe, mert a közép-kelet-európai, valamint a balkáni események megkövetelik, hogy a NATO és a három ország kapcsolatai minőségi­leg magasabb szintre emelkedjenek. 134 olyan rakétáét is, amelyek robbanó­fejei célkereső berendezéssel vannak el­látva. Moszkva leállítja új atomrakéták fejlesztését a légierő számára, a fegyver­zetből kivon 6 ballisztikus atomrakéták­kal felszerelt tengeralattjárót. Gorba­csov közölte, hogy a szovjet hadászati atomfegyverek száma csupán 5 ezer egy­ség lesz, nem pedig 6 ezer, ahogy azt a START egyezmény feltételezi. „Üdvö­zölnénk, ha ez ügyben az Egyesült Álla­mok is hasonló magatartást tanúsítana” — mondotta Gorbacsov és hozzátette, hogy válaszát az amerikai kezdeménye­zésre Jelcin orosz elnökkel és további szovjet köztársaságok képviselőivel együtt készítette elő. Bush amerikai elnök a szovjet beje­lentés után kijelentette, hogy ez jó hír az egész világ számára és igen pozitív lépés. Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy mi­előbb rendezzenek leszerelési csúcsérte­kezletet, úgy kommentálta, hogy ez ma még korai lenAe, mert mindkét félnek még sok a tennivalója. A Fehér Ház szó­vivője közölte, hogy Bush és Gorbacsov húszperces telefonbeszélgetést folyta­tott mielőtt a szojvet elnök bejelentette volna válaszát a televízióban, Az amerikai rádió- és televízióállo­mások megállapították, hogy a Szovjet­unió elfogadta Bush minden javaslatát, és némely vonatkozásban tovább is ment. A NATO vasárnap üdvözölte Gorbacsov intézkedését, hogy eltávolítja az összes harcászati atomfegyvert. A nyi­latkozat szerint ez hozzájárul a világ biz­tonságához. A NATO tovább tanul­mányozza Gorbacsov nyilatkozatát. John Miyor ugyancsak megelégedéssel fogadta a szovjet elnök bejelentését. Az utóbbi napokban a jugoszláv szövetségi hadsereg és a horvát gárda egységei közti harcok kereszttüzébe került Szentlászló község A lakosság igyekezett elhagyni a falut, a képünkön látható család traktoron menekül (Telefotó: ÓSTK/AP) Gorbacsov válaszolt Bush kezdeményezésére Leszerelési verseny kezdődött? • Az amerikai elnök jó hírnek tartja a közlést • A NATO üdvözli a lépést • A Szovjetunió az atomrakéták mellett 700 ezer katonát is leszerel • Mihail Gorbacsov szovjet elnök szombat esti televízió beszédében nyilvánosság­ra hozta a szovjet választ az amerikai leszerelési kezdeményezésre, amelyet egy héttel korábban George Bush amerikai elnök jelentett be. Az EK gazdasági szankciókat helyez kilátásba Tudjman mozgósítási felhívása \ hír Salgótarjánban négyszáz ma­gyar és szlovák vállalkozó találkozott, hogy kisüzemeik együttműködéséről tár­gyaljanak. A központi hivatalok képvise­lői tájékoztatták a vállalkozókat arról, milyen intézkedések segíthetik elő együttműködésüket. Ilyen például a kö­zös szlovák—magyar bank létrehozása, amely lehetővé teszi a kölcsönös keres­kedelmet szabadon átváltható valuták nélkül is. A SZOVJETUNIÓT társult tagként felvették a Nemzetközi Valutaalapba. A Nemzetközi Valutaalap legfelsőbb kép­viselője kijelentette, hogy a különleges társulás lehetőségét ki lehet bővíteni a szövetségi köztársaságokra is, ha ezt kér­ni fogják és megfelelnek a feltételeknek. A társulás lehetővé teszi a műszaki és tanácsadói segítséget, valamint a szerke­zetátalakítási alap kihasználását. Franciaországban a növekvő antiszemitizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet Mitterrand elnök. Emlékezte­tett rá, hogy a zsidókat kétszáz évvel ezelőtt a Nagy Francia Forradalom is­merte el egyenjogú állampolgárokként. Ma Franciaországban 700 ezer zsidó él, de egyre több fajgyűlölő támadás éri őket. Mitterrand kijelentette, hogy a rasz­­szista csoportokkal szemben határozott magatartást tanúsít. A JAPÁN császár befejezte tizen­egynapos délkelet-ázsiai körútját és In­donéziából visszatért hazájába. Meglá­togatta Thaiföldet és Malajziát is, uta­zásának célja az volt, hogy hozzájárul­jon a második világháború óta kialakult Japán iránti ellenszenv mérsékléséhez. A meglátogatott államok vezetői arról biztosították Akihilo császárt, hogy ér­dekeltek a gazdasági együttműködés­ben Tokióval. AnTALL JÓZSEF magyar kor­mányfő krakkói útja előtt Washington­ban kijelentette, hogy Csehszlovákia széthullása esetén destabilizálódik az európai helyzet. Magyarország már többször hangsúlyozta, hogy nem érde­kelt a csehszlovákiai helyzet destabilizá­­lásán, és ez a csehszlovákiai magyarok véleménye is. Az AMERIKAI Államok Szerveze­tének megfigyelői befejezték látogatásu­kat Haitin és megállapították, hogy köz­benjárásuk csak igen csekély ered­ménnyel járt. A haiti vezetők azt állítják, hogy nem került sor államcsínyre, csak a hadsereg fejezte ki elégedetlenségét Aristid elnök kormányzásával, akinek visszatérése, mint mondták, szóba sem jöhet. A haiti államcsínynek becslések szerint 250 halálos áldozata volt. Az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁG­­SZERVEZET jelentése szerint a világon jelenleg 1,5 millió ember szenved AIDS- ben. A nyilvántartott AIDS-betegek szá­ma 418 403, ami jelentős növekedést je­lent az utóbbi hónapokban. Becslések szerint a HÍV vírussal fertőzöttek száma 9—11 millió ember és számuk 2000-ig negyven millióra növekedhet. Az AIDS- ben megbetegedettek fele az Egyesült Államokban van. XJ RHAJÓSÉRTEKEZLET volt Berlinben, amelynek résztvevői úgy vé­lik, hogy az ember a Holdon állomáso­kat hoz létre, és még 2010-ig eléri a Marsok Az űrhajóskonferencián húsz ország kétszáz űrhajósa vett részt. A NASA amerikai űrhajózási hivatal erre az évre 15 millió dollárt irányzott elő az űrkutatásra, a Szovjetunió pedig 1,8 milliárd rubelt. ICalINYIN szovjet város egykori NKVD-főnöke, a 89 éves Vlagyimir To­­karjev vallomást tett, amely szerint 1940 tavaszán a városban naponta 250 lengyel katonát végeztek ki. A kivégzett lengyelek száma összesen 6295 volt. A Szovjetunió, amelynek hatóságai a múltban ezeket a gyilkosságokat a né­met nácik számlájára írták, tavaly már beismerték, hogy ezeket Sztálin paran­csára hajtották végre. PRÁGÁBAN, úgy látszik, a diploma­ták megalapozzák karierjüket. Pankin után, akit szovjet külügyminiszterré ne­veztek ki, most a svéd nagykövetet, Lars Ake Nilssont is kabinetfőnökké nevez­ték ki hazája külügyminisztériumában. Az új svéd kormány tíz új államtitkárt is kinevezett.

Next

/
Thumbnails
Contents