Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-07 / 195. szám

7^ 4 Szabad ÚJSÁG 1991. október 7. Jogi tanácsok A legklasszikusabb társas vállalkozási forma A részvénytársaság A részvénytársaság egyesíti magában a korlátolt felelős­ségű társas vállalkozási formák elveit, sőt azokhoz képest - az üzletszerű vállalkozás előmozdítása érdekében - több­letszabályokhoz igazodik. A korlátolt felelősségű társaság mellett a legelterjedtebb kereskedelmi társaság. A részvénytársaságra vonatkozó szabályokat a Gazdasági Törvény­­könyv és a 104/1990 Tt. számú törvény tartalmazza A továbbiakban szóljunk néhány szót a főbb részvénytársasági elvekről. A részvénytársaság egyik jellemzője a személytelenség. A részvény­­társaság alaptőkéje részvényekre oszlik. A bemutatóra szóló részvény megszerzése vagy átruházása történhet annak puszta átadásával, s érvényességéhez nincs szükség semmi egyébre (pl. írásbeli szerző­désre). E társaság jellegzetessége a befektetett töke gyors mozgásának lehetősége. A részvények forgatása (átruházása) igen egyszerű. Ez igaz a névre szóló részvényekre is. Elegendő a részvény hátoldalán az eladó és a vevő névaláírása az átruházásról, a második lépésben pedig az új részvénytulajdonos bejelentése alapján a részvénytársaságnál vezetett nyilvántartásba való bejegyzés. A részvényesek (tagok) kockázatot vállalnak, de a kockázatért vállalt felelősség korlátozott: nem felelnek a társaság tartozásaiért és csak a részvény megszerzésére fordított pénzüket veszthetik el. A részvénytársaság összetett felépítésű szervezet. Jogrendsze­rünkben az egyetlen kereskedelmi társaság, amely részére a törvény kötelezően írja elő bizonyos szervek megalakítását. Alapvetően sok részvényest, nagyösszegű tőkét összefogó szervezet. Ennek megfele­lően szervezeti felépítése is bonyolultabb, mint a többi társaságé. A részvénytársaságban elválik egymástól a tulajdonosi, az operatív vezetői és az ellenőrzést gyakorló szervezet, vagyis a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság Működésük egymást feltételezi, ugyanakkor a részvénytársaság döntéseiben egymást kiegyensúlyozó szerepet is betöltenek. A részvénytársaság vállalkozói tevékenység kifejtésére létesült jogi személy, amelynek alaptőkéje előre meghatározott névértékű és meg­határozott számú részekre (részvényekre) van felosztva. Az alaptőke minimális összege százezer korona. A társaság a maga nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A szerződésből eredő és egyéb kötelezettségeiért a vagyonával felel. A részvénytársaság tulajdonában vannak a befizetett pénzbetétek, a tagok által átadott vagyontárgyak és a vállalkozói tevékenysége gyakorlása során szerzett vagyontárgyak. A részvény értékpapír, amely feljogosítja a birtokosát arra, hogy a részvénytársaságokról szóló 104/1990 Tt. számú törvény és a társaság alapszabálya szerint részt vegyen a társaság irányításában, részesedjen a nyereségéből, valamint a társaság megszűnése esetén a maradékva­­gyonából. Amennyiben a törvény vagy az alapszabály nem rendelkezik másként, a társaság által kibocsátott azonos fajtájú és mennyiségű részvények azonos tagsági jogokat biztosítanak. A részvénytársaság kibocsáthat olyan részvényeket, amelyek egymástól eltérő jogokkal rendelkeznek: ' akár a társaság nyereségéből való részesedést, akár a döntésekben való közreműködést illetően. A törvény felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel élve a részvénytársaság működésében való részvétel külön­böző indíttatású befektetők számára is megfelelő A részvény névértéke legalább ezer korona vagy ennek ezerrel maradék nélkül osztható többszöröse. Alacsonyabb névértékű rész­vény kibocsátása semmis. A részvények névre vagy bemutatóra szólók lehetnek. A névre szóló részvényekről a társaság nyilvántartást vezet és azok átruházása csak akkor hatályos a társasággal szemben, ha az új tulajdonost a részvénye­sek jegyzékébe bejegyezték. A részvény szövegének legalább a következő adatokat kell tartal­maznia: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a részvény sorszámát, névértékét; azt, hogy névre vagy bemutatóra szól; névre szóló részvényeknél a tulajdonos nevét is, c) a részvény fajtáját és az ahhoz fűződő, az alapszabályban megha­tározott jogokat, d) a kibocsátás időpontját; a társaság alaptőkéjének nagyságát és az ehhez a fajtához tartozó részvények számát a kibocsátáskor; e) az igazgatóság két, a társaság képviseletére jogosult tagjának aláírását. A társaságnak a cégjegyzékbe történt hatályos bejegyzése és a teljes kifizetése előtt kibocsátott részvény érvénytelen. Ezen időpontok előtt a társaság alapítói részvényutalványokat bocsáthatnak ki, amelyek igazolják a jegyzett hozzájárulásokat pénzben vagy más vagyoni érték­ben. valamint a már befizetett összegeket Ez az okmány is értékpapír­nak minősül, mert teljes részvényesi jogokat biztosít Névre szólónak kell lennie és a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése, továbbá a részvény értékének teljes kiegyenlítése után névértékben kicserélhető névre vagy bemutatóra szóló részvényre. A törvény arra vonatkozóan, hogy a részvénynek milyen sokszorosí­tási technológiával kell készülnie, semmiféle rendelkezést sem tartalmaz. A részvény értékpapírt jellegénél fogva olyan módon kell kiállítani, hogy biztosítékot nyújtson az esetleges hamisítás ellen. Az alapszabály rendelkezhet olyan részvények kibocsátásáról is, amelyekhez különféle előnyök kapcsolódnak. Az elsőbbségi részvény tulajdonosa elsőbbséget élvez a nyereség felosztásánál. Az ilyen részvényekhez fűződő szavazati jog korlátozható vagy kizárható. A dolgozói részvényeket a társaság dolgozói szerezhetik meg kedvezményes áron. Az ilyen részvény célja a dolgozók anyagi érdekelt­ségének biztosítása. A dolgozói részvény névre szól és csak a társaság dolgozói és nyugdíjasai között ruházható át a névre szóló részvények átruházására vonatkozó szabályok megtartásával. E részvények tulajdo­nosait ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi részvényest. A kamatozó részvények előre meghatározott kamatra jogosítanak. Az összértékük nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. A meg­szabott kamatot akkor is biztosítják a tulajdonosaiknak, ha az adott évben a társaságnak nincs nyeresége. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a kamatot meghaladó osztalék is megilleti. DR. LENGYEL LÁSZLÓ «,_______________________________________________________________________4 Arad szennyvize jön, Szegedé megy Kultúrmérnökök a gáton „Fogmosáskor!“ - válaszolta évekkel ezelőtt nevetve az angol vízügyi szakember, amikor azt tudakoltam: kóstolta-e a pesti vizet. S udvariasan mentegetőzött: „Az ön országa nem vizeiről, inkább a borairól híres.“ S aztán kiderült: tud ő magyar vizekről, s azt is tudta: szakembereink sem csapnivalóak. Sőt! Világhírűek vannak közöttük! Ám sajnos, az is igaz: megtépáztatott a tekintélyük. Olyannyira még, hogy vizesmérnöknek alig­­alig jelentkezik valaki. Pedig munka akad. Bőven! ' - Ezt a szakmát a legutóbbi időben többször szervezték át. Az Országos Vízügyi Hivatalból Környezetvédelmi Minisztérium lett, most meg - legutóbb - a víz az úgynevezett infrastrukturá­lis, a Siklós Csaba vezette tárcához került. Mindez nyilván meglátszik, -lát­szott a szakma hangulatán. Csillapod­nak-e a kedélyek? - A kérdést dr. Kováts Gáborhoz, az Alsó-Tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság közelmúlt­ban kinevezett igazgatójához in­téztem.- Hosszú elbeszélés tárgyát képez­né, ha a szakma hangulatát befolyá­soló dolgokra kívánnék rávilágítani. A kollégáim és persze a magam han­gulatát korántsem az ön által említett átszervezések befolyásolják legin­kább. A bűnös: Bős-Nagymaros!... Ez a politikai elképzelés egy nagy múltú, jeles szakmára vetíti sötét ár­nyékát, s a társadalom véleménye szerint aki ebben az árnyékban áll, az egyszersmind bűnös is. Kérem, sem nekem, sem számtalan kollégámnak semmi közünk a Dunaszauruszhoz, minket ugyanúgy nem kérdeztek meg, mint oly sok mást. Azaz: Bős­­-Nagymaros nem azonos a magyar vízgazdálkodással. Ezt jó lenne, ha egyszer még oly jeles közéleti szemé­lyiségek is megértenék, mint amilyen Ráday Mihály képviselő úr, aki e nagy múltú szakma mai képviselőinek úton­­útfélen odateszi a tüskét.- Kísért a múlt!... Ám ezt a tüskét csak úgy lehet kihúzni, ha a szakma bizonyít. Parancsra nem!- Persze, hiszen a beruházás tény, s az is az, hogy a vízügyi hatóság vezetőjét nemrég még Maróthy Lász­lónak hívták. No de az is tény, hogy az a tőlünk bizony elég távoli dunai erő­szak nem vízügy, hanem közlekedési és energetikai kérdés. Csupán a kö­zeg, amelyben játszódik, az a víz!- Akár hiszi, igazgató úr, akár nem, de szent elhatározásom volt, hogy itt Szegeden az önnel folytatott beszél­getés során nem hozom szóba, ahogy említette, a dunai erőszak kérdését.- Már ezért is hálásnak kell lennem, mert véleményem szerint ma nincs újságíró, riporter, aki egy magamfajtá­val találkozva, nem veszi elő az ászt: „No, és Bős-Nagymaros?" És ezt én nem értem! Nem, mert itt nekünk olyan gondjaink vannak, amelyek bő­rünkre égnek...- Szennyvíz!- Pontosan. Szeged város szenny­vizének tisztítása a következő: ha egy gumicsizma keresztben érkezik, a szűrő fölfogja, ha hosszában, már nem... És Arad szennyvize ugyanígy jön a Maroson. No, kevés erkölcsi alapunk van éppen ezért arra, hogy keleti szomszédunknál szót emeljünk a folyó minőségének az érdekében. De azért nevezzük magunkat kultúr­mérnököknek, hogy javítsunk a helyze­ten. Most egy világcéggel, a dániai székhelyű Krügellel állunk tárgyalás­ban, s elképzelhető, hogy a városi önkormányzattal karöltve belekezdhe­tünk abba a roppant beruházásba, amit egy naponta százhúszezer köb­méternyi szennyvizet tisztító telep lét­rehozása jelent. Ez az „állomás" len­ne a Krügel e térségbeli bemutatótele­pe. Ám ha a szennyvízről van szó, no meg a gondokról, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Szeged kéthar­mada csatornázatlan... Természete­sen a dánok a csatornázásba is be­­szállnának, persze üzleti alapon. A tisztító különben három esztendő alatt épülne, sok munkalehetőséget kínálva, és sok üzletet, hisz nyugati partnereink több berendezést is gyár­tanának. A beruházás megtérülési ideje három évtized.- Ha víz, akkor árvízvédelem is. Itt, a Körösök vidékén, a Tisza és a Maros mentén ez tán a legfontosabb.- És mennyi gond, és - ismétlem - mindig és mindig Bős-Nagymaros. Kérem, az árvízi létesítmények egyszerű fenntartásához évente fél­­milliárd forint kellene, ám a költségve­tésből erre csak százötvenmilliót ka­punk. A belvízlevezető csatornákat ötévente iszapolni kellene, de annyi jut rá, hogy körülbelül évszázadonta me­hetnénk végig rajtuk, holott gépeink vannak, munkásaink vannak. Az üzemanyagra nincs pénzünk. Persze, mi tudjuk: ahol a vizet komolyan ve­szik, ott van kultúra. S ez így volt már az ősrégi világban is, például Mezopo­támiában ... Éppen ezért erőnkön felül kell mindent megtennünk azért, hogy egyáltalán talpon, gáton maradhas­sunk. Erőfeszítésünk része az is, hogy egyik mérnökünk kilencezer forintos bruttó fizetését tizenötezerre emeltet­tem! Hogy pénzhez jussunk, már arra is gondoltam, itt a gyönyörű színház tőszomszédságában levő épületünk pincéjében éttermet nyitunk. Sajnos, a különféle rendelkezések ezt nem teszik lehetővé.- A víztisztítás és az árvízvédelem is bizonyítja erre a szakmára annál nagyobb szükség lesz, minél inkább visszatérünk az európai gondolkodás­­módhoz. Viszont önök szakmailag két olyan országgal szomszédosak, ahol e gondolkodásmódnak most egy s más ellentmondani látszik.-Jugoszláviával, bármi is történt, történik ott, kitűnőek a kapcsolataink, holott a vizesszakmában mindenféle nemzetiségűek ott ülnek a különféle bizottságokban. No de ez is mutatja, hogy szakterületünkön nem férnek meg a politikai ellentétek. A víz adott, s ehhez nemzetiségi, felekezeti és más egyéb hovatartozás figyelembe vétele nélkül alkalmazkodnunk kell. Ugyanúgy, mint ahogy nem létezik vizesmérnök, aki egyben - ereden­dően - nem környezetvédő! Sajnos, romániai kollégáinknál más a helyzet. Ott gyakorta előfordul, hogy szakmai kérdésekben Bukarestbe irányítanak, mondván: ott tudják. Holott mi tudjuk, hogy kérdésünkre csakis itt adhatnák meg a választ, hisz itteni dolgokról van szó. Különben Romániával leginkább a vízhozamkérdésekben vannak né­zetkülönbségeink, s ebből kifolyólag múlt évben majdnem kiszáradtak a Körösök. Nagyon szeretnénk, ha a vizet a későbbiekben Romániában sem politikai kérdésként kezelnék, de ezt csak félhangosan mondom. Fél­hangosan, mert ezek a tünetek ideha­za is tapasztalhatók. Sokkal tisztább és érthetőbb, amit a Krügelék csinál­nak azaz behoznak Szegedre hét­nyolc milliárd forintot azzal, hogy majd megtérül, céljuk világos, s pont ezért kerülhetett sor velük a szándéknyilat­kozat aláírására. Remélhetőleg keleti szomszédunkkal is egyre több világo­san, tisztán megfogalmazott együtt­működésre írhatjuk oda a nevünket. VÖDRÖS ATTILA (Új Magyarország) Megélénkül külkereskedelmünk? Keltőn áll a vásár! Nemzetgazdaságunk a bársonyos forradalom után nehéz helyzetbe ke­rült. Egyes ágazatok, főképp Szlová­kiában - a piacok hirtelen beszűkülé­se következtében -, szinte a csőd szélére jutottak. A sorozatos áremelé­sek miatt lényegesen megcsappant a lakosság vásárlóereje is.-Az Európa egyes régióiban és a világ más tájain végbemenő változá­sok - állapította meg a Brünni Nem­zetközi Gépipari Vásár megnyitóján Jozef Baksay külkereskedelmi minisz­ter - nagy hatással voltak külkereske­delmünkre is. Éppen ezért az illetékes szövetségi minisztérium intézkedéseket hozott a termelővállalatok gyártási profiljának megváltoztatása és a várható piaci lehetőségek jobb kihasználása érde­kében. Ennek értelmében például már nem csupán a szovjet kormánnyal, hanem az egyes tagköztársaságok ágazatvezetőivel is kötöttünk szerző­déseket. Jelenleg Oroszországgal, Ukrajnával, Belorussziával, Litvániá­val, Lettországgal és Észtországgal írtunk alá kereskedelmi megállapo­dást. Szeretnénk elérni, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok még az idén megadja áruink számára a legna­gyobb vámkedvezményt... A hatékony intézkedéseknek kö­szönhető továbbá, hogy javult az or­szág külkereskedelmi mérlege, amely bizony még az év első napjaiban is elég siralmas volt. Májusra viszont már sikerült kiegyenlíteni a megközelí­tőleg 10 milliárd korona passzívumot, s július folyamán már 3,4 milliárd koro­na aktívumot könyvelhetett el az or­szág. Jelentős mértékben megváltozott a csehszlovák külkereskedelem ösz­­szetétele, s legfontosabb kereskedel­mi partnerünkké Németország lépett elő, amely 24,6 százalékkal részese­dik külkereskedelmünkből. Lényege­sen megváltozott áruösszetételben, de továbbra is a Szovjetunióból impor­táljuk a legtöbb terméket. Az össz­­mennyiség 77 százalékát a fű­tőanyagok alkotják. Ez idáig legnagyobb tételben, még­pedig 4,2 milliárd koronáért, gépeket szállítottunk külföldre. Hazánkban a cégjegyzékben sze­replő jogi személyek megkötések nél­kül folytathatnak külkereskedelmi te­vékenységet. Éppen ezért, áttértünk az úgynevezett vámnyilvántartásra. A brünni vásáron aranyérmet kapott a décíni Desta részvénytársaság eme­lőtargoncája is. (A szerző felvétele) Néhány magánvállalat, cég nem sze­repel a szóban forgó listán. Igaz, nem is szerepelhet, hisz - például különféle építőmunkák végzésekor - sok eset­ben nem is megy át a határon tényle­gesen mérhető, regisztrálható por­téka. Szerencsére az Európai Közössé­gek módosított eddigi velünk szemben tanúsított álláspontján. Az állítást né­hány példával lehet leginkább alátá­masztani. A múltban az EK tagállamaiba 1,743 millió darab szvettert és pulóvert szállítottunk, most ez a mennyiség már 4,75 millióra növekedett. Ezen túlmenően 898 000 férfiinget exportál­hattunk, jelenleg 6 millió darabot küld­hetünk tőkés piacra. Textilexportunk egyébként eleddig túlnyomó részben szovjet megrende­léseket elégített ki, most viszont, hogy a nagy szomszéd jószerével fizetés­­képtelenné vált, a csehországi és a szlovákiai gyárak közül nem egy kénytelen volt leállni. Ez pedig mun­kaerő elbocsátásokat eredményezett, s országszerte komoly feszültségfor­rássá vált. Módosult a mezőgazdasági termé­kek exportja és importja is. A belpiac védelme érdekében bizonyos termé­nyekre behozatali vámokat kellett ki­szabni. Persze ez a szigorítás kizáró­lag néhány élelmiszer-ipari cikkre ér­vényes. Ennek alapján maximálisan 120 000 tonna burgonya meg 80 000 hektoliter hordós és palackozott bor hozható be az országba. Mindez azonban időszakos meg­oldás. A gépipari vásáron vállalataink jó­­néhány jelentős üzletet kötöttek. Bizo­nyos áruink iránt távoli, így indiai, no és - többek között - kuvaiti partnerek is élénken érdeklődtek. Ez pedig min­denképpen jó eredmény. ZOLCZER LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents