Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-07 / 195. szám
7^ 4 Szabad ÚJSÁG 1991. október 7. Jogi tanácsok A legklasszikusabb társas vállalkozási forma A részvénytársaság A részvénytársaság egyesíti magában a korlátolt felelősségű társas vállalkozási formák elveit, sőt azokhoz képest - az üzletszerű vállalkozás előmozdítása érdekében - többletszabályokhoz igazodik. A korlátolt felelősségű társaság mellett a legelterjedtebb kereskedelmi társaság. A részvénytársaságra vonatkozó szabályokat a Gazdasági Törvénykönyv és a 104/1990 Tt. számú törvény tartalmazza A továbbiakban szóljunk néhány szót a főbb részvénytársasági elvekről. A részvénytársaság egyik jellemzője a személytelenség. A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik. A bemutatóra szóló részvény megszerzése vagy átruházása történhet annak puszta átadásával, s érvényességéhez nincs szükség semmi egyébre (pl. írásbeli szerződésre). E társaság jellegzetessége a befektetett töke gyors mozgásának lehetősége. A részvények forgatása (átruházása) igen egyszerű. Ez igaz a névre szóló részvényekre is. Elegendő a részvény hátoldalán az eladó és a vevő névaláírása az átruházásról, a második lépésben pedig az új részvénytulajdonos bejelentése alapján a részvénytársaságnál vezetett nyilvántartásba való bejegyzés. A részvényesek (tagok) kockázatot vállalnak, de a kockázatért vállalt felelősség korlátozott: nem felelnek a társaság tartozásaiért és csak a részvény megszerzésére fordított pénzüket veszthetik el. A részvénytársaság összetett felépítésű szervezet. Jogrendszerünkben az egyetlen kereskedelmi társaság, amely részére a törvény kötelezően írja elő bizonyos szervek megalakítását. Alapvetően sok részvényest, nagyösszegű tőkét összefogó szervezet. Ennek megfelelően szervezeti felépítése is bonyolultabb, mint a többi társaságé. A részvénytársaságban elválik egymástól a tulajdonosi, az operatív vezetői és az ellenőrzést gyakorló szervezet, vagyis a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság Működésük egymást feltételezi, ugyanakkor a részvénytársaság döntéseiben egymást kiegyensúlyozó szerepet is betöltenek. A részvénytársaság vállalkozói tevékenység kifejtésére létesült jogi személy, amelynek alaptőkéje előre meghatározott névértékű és meghatározott számú részekre (részvényekre) van felosztva. Az alaptőke minimális összege százezer korona. A társaság a maga nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A szerződésből eredő és egyéb kötelezettségeiért a vagyonával felel. A részvénytársaság tulajdonában vannak a befizetett pénzbetétek, a tagok által átadott vagyontárgyak és a vállalkozói tevékenysége gyakorlása során szerzett vagyontárgyak. A részvény értékpapír, amely feljogosítja a birtokosát arra, hogy a részvénytársaságokról szóló 104/1990 Tt. számú törvény és a társaság alapszabálya szerint részt vegyen a társaság irányításában, részesedjen a nyereségéből, valamint a társaság megszűnése esetén a maradékvagyonából. Amennyiben a törvény vagy az alapszabály nem rendelkezik másként, a társaság által kibocsátott azonos fajtájú és mennyiségű részvények azonos tagsági jogokat biztosítanak. A részvénytársaság kibocsáthat olyan részvényeket, amelyek egymástól eltérő jogokkal rendelkeznek: ' akár a társaság nyereségéből való részesedést, akár a döntésekben való közreműködést illetően. A törvény felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel élve a részvénytársaság működésében való részvétel különböző indíttatású befektetők számára is megfelelő A részvény névértéke legalább ezer korona vagy ennek ezerrel maradék nélkül osztható többszöröse. Alacsonyabb névértékű részvény kibocsátása semmis. A részvények névre vagy bemutatóra szólók lehetnek. A névre szóló részvényekről a társaság nyilvántartást vezet és azok átruházása csak akkor hatályos a társasággal szemben, ha az új tulajdonost a részvényesek jegyzékébe bejegyezték. A részvény szövegének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a részvény sorszámát, névértékét; azt, hogy névre vagy bemutatóra szól; névre szóló részvényeknél a tulajdonos nevét is, c) a részvény fajtáját és az ahhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat, d) a kibocsátás időpontját; a társaság alaptőkéjének nagyságát és az ehhez a fajtához tartozó részvények számát a kibocsátáskor; e) az igazgatóság két, a társaság képviseletére jogosult tagjának aláírását. A társaságnak a cégjegyzékbe történt hatályos bejegyzése és a teljes kifizetése előtt kibocsátott részvény érvénytelen. Ezen időpontok előtt a társaság alapítói részvényutalványokat bocsáthatnak ki, amelyek igazolják a jegyzett hozzájárulásokat pénzben vagy más vagyoni értékben. valamint a már befizetett összegeket Ez az okmány is értékpapírnak minősül, mert teljes részvényesi jogokat biztosít Névre szólónak kell lennie és a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése, továbbá a részvény értékének teljes kiegyenlítése után névértékben kicserélhető névre vagy bemutatóra szóló részvényre. A törvény arra vonatkozóan, hogy a részvénynek milyen sokszorosítási technológiával kell készülnie, semmiféle rendelkezést sem tartalmaz. A részvény értékpapírt jellegénél fogva olyan módon kell kiállítani, hogy biztosítékot nyújtson az esetleges hamisítás ellen. Az alapszabály rendelkezhet olyan részvények kibocsátásáról is, amelyekhez különféle előnyök kapcsolódnak. Az elsőbbségi részvény tulajdonosa elsőbbséget élvez a nyereség felosztásánál. Az ilyen részvényekhez fűződő szavazati jog korlátozható vagy kizárható. A dolgozói részvényeket a társaság dolgozói szerezhetik meg kedvezményes áron. Az ilyen részvény célja a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosítása. A dolgozói részvény névre szól és csak a társaság dolgozói és nyugdíjasai között ruházható át a névre szóló részvények átruházására vonatkozó szabályok megtartásával. E részvények tulajdonosait ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi részvényest. A kamatozó részvények előre meghatározott kamatra jogosítanak. Az összértékük nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. A megszabott kamatot akkor is biztosítják a tulajdonosaiknak, ha az adott évben a társaságnak nincs nyeresége. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a kamatot meghaladó osztalék is megilleti. DR. LENGYEL LÁSZLÓ «,_______________________________________________________________________4 Arad szennyvize jön, Szegedé megy Kultúrmérnökök a gáton „Fogmosáskor!“ - válaszolta évekkel ezelőtt nevetve az angol vízügyi szakember, amikor azt tudakoltam: kóstolta-e a pesti vizet. S udvariasan mentegetőzött: „Az ön országa nem vizeiről, inkább a borairól híres.“ S aztán kiderült: tud ő magyar vizekről, s azt is tudta: szakembereink sem csapnivalóak. Sőt! Világhírűek vannak közöttük! Ám sajnos, az is igaz: megtépáztatott a tekintélyük. Olyannyira még, hogy vizesmérnöknek aligalig jelentkezik valaki. Pedig munka akad. Bőven! ' - Ezt a szakmát a legutóbbi időben többször szervezték át. Az Országos Vízügyi Hivatalból Környezetvédelmi Minisztérium lett, most meg - legutóbb - a víz az úgynevezett infrastrukturális, a Siklós Csaba vezette tárcához került. Mindez nyilván meglátszik, -látszott a szakma hangulatán. Csillapodnak-e a kedélyek? - A kérdést dr. Kováts Gáborhoz, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közelmúltban kinevezett igazgatójához intéztem.- Hosszú elbeszélés tárgyát képezné, ha a szakma hangulatát befolyásoló dolgokra kívánnék rávilágítani. A kollégáim és persze a magam hangulatát korántsem az ön által említett átszervezések befolyásolják leginkább. A bűnös: Bős-Nagymaros!... Ez a politikai elképzelés egy nagy múltú, jeles szakmára vetíti sötét árnyékát, s a társadalom véleménye szerint aki ebben az árnyékban áll, az egyszersmind bűnös is. Kérem, sem nekem, sem számtalan kollégámnak semmi közünk a Dunaszauruszhoz, minket ugyanúgy nem kérdeztek meg, mint oly sok mást. Azaz: Bős-Nagymaros nem azonos a magyar vízgazdálkodással. Ezt jó lenne, ha egyszer még oly jeles közéleti személyiségek is megértenék, mint amilyen Ráday Mihály képviselő úr, aki e nagy múltú szakma mai képviselőinek útonútfélen odateszi a tüskét.- Kísért a múlt!... Ám ezt a tüskét csak úgy lehet kihúzni, ha a szakma bizonyít. Parancsra nem!- Persze, hiszen a beruházás tény, s az is az, hogy a vízügyi hatóság vezetőjét nemrég még Maróthy Lászlónak hívták. No de az is tény, hogy az a tőlünk bizony elég távoli dunai erőszak nem vízügy, hanem közlekedési és energetikai kérdés. Csupán a közeg, amelyben játszódik, az a víz!- Akár hiszi, igazgató úr, akár nem, de szent elhatározásom volt, hogy itt Szegeden az önnel folytatott beszélgetés során nem hozom szóba, ahogy említette, a dunai erőszak kérdését.- Már ezért is hálásnak kell lennem, mert véleményem szerint ma nincs újságíró, riporter, aki egy magamfajtával találkozva, nem veszi elő az ászt: „No, és Bős-Nagymaros?" És ezt én nem értem! Nem, mert itt nekünk olyan gondjaink vannak, amelyek bőrünkre égnek...- Szennyvíz!- Pontosan. Szeged város szennyvizének tisztítása a következő: ha egy gumicsizma keresztben érkezik, a szűrő fölfogja, ha hosszában, már nem... És Arad szennyvize ugyanígy jön a Maroson. No, kevés erkölcsi alapunk van éppen ezért arra, hogy keleti szomszédunknál szót emeljünk a folyó minőségének az érdekében. De azért nevezzük magunkat kultúrmérnököknek, hogy javítsunk a helyzeten. Most egy világcéggel, a dániai székhelyű Krügellel állunk tárgyalásban, s elképzelhető, hogy a városi önkormányzattal karöltve belekezdhetünk abba a roppant beruházásba, amit egy naponta százhúszezer köbméternyi szennyvizet tisztító telep létrehozása jelent. Ez az „állomás" lenne a Krügel e térségbeli bemutatótelepe. Ám ha a szennyvízről van szó, no meg a gondokról, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Szeged kétharmada csatornázatlan... Természetesen a dánok a csatornázásba is beszállnának, persze üzleti alapon. A tisztító különben három esztendő alatt épülne, sok munkalehetőséget kínálva, és sok üzletet, hisz nyugati partnereink több berendezést is gyártanának. A beruházás megtérülési ideje három évtized.- Ha víz, akkor árvízvédelem is. Itt, a Körösök vidékén, a Tisza és a Maros mentén ez tán a legfontosabb.- És mennyi gond, és - ismétlem - mindig és mindig Bős-Nagymaros. Kérem, az árvízi létesítmények egyszerű fenntartásához évente félmilliárd forint kellene, ám a költségvetésből erre csak százötvenmilliót kapunk. A belvízlevezető csatornákat ötévente iszapolni kellene, de annyi jut rá, hogy körülbelül évszázadonta mehetnénk végig rajtuk, holott gépeink vannak, munkásaink vannak. Az üzemanyagra nincs pénzünk. Persze, mi tudjuk: ahol a vizet komolyan veszik, ott van kultúra. S ez így volt már az ősrégi világban is, például Mezopotámiában ... Éppen ezért erőnkön felül kell mindent megtennünk azért, hogy egyáltalán talpon, gáton maradhassunk. Erőfeszítésünk része az is, hogy egyik mérnökünk kilencezer forintos bruttó fizetését tizenötezerre emeltettem! Hogy pénzhez jussunk, már arra is gondoltam, itt a gyönyörű színház tőszomszédságában levő épületünk pincéjében éttermet nyitunk. Sajnos, a különféle rendelkezések ezt nem teszik lehetővé.- A víztisztítás és az árvízvédelem is bizonyítja erre a szakmára annál nagyobb szükség lesz, minél inkább visszatérünk az európai gondolkodásmódhoz. Viszont önök szakmailag két olyan országgal szomszédosak, ahol e gondolkodásmódnak most egy s más ellentmondani látszik.-Jugoszláviával, bármi is történt, történik ott, kitűnőek a kapcsolataink, holott a vizesszakmában mindenféle nemzetiségűek ott ülnek a különféle bizottságokban. No de ez is mutatja, hogy szakterületünkön nem férnek meg a politikai ellentétek. A víz adott, s ehhez nemzetiségi, felekezeti és más egyéb hovatartozás figyelembe vétele nélkül alkalmazkodnunk kell. Ugyanúgy, mint ahogy nem létezik vizesmérnök, aki egyben - eredendően - nem környezetvédő! Sajnos, romániai kollégáinknál más a helyzet. Ott gyakorta előfordul, hogy szakmai kérdésekben Bukarestbe irányítanak, mondván: ott tudják. Holott mi tudjuk, hogy kérdésünkre csakis itt adhatnák meg a választ, hisz itteni dolgokról van szó. Különben Romániával leginkább a vízhozamkérdésekben vannak nézetkülönbségeink, s ebből kifolyólag múlt évben majdnem kiszáradtak a Körösök. Nagyon szeretnénk, ha a vizet a későbbiekben Romániában sem politikai kérdésként kezelnék, de ezt csak félhangosan mondom. Félhangosan, mert ezek a tünetek idehaza is tapasztalhatók. Sokkal tisztább és érthetőbb, amit a Krügelék csinálnak azaz behoznak Szegedre hétnyolc milliárd forintot azzal, hogy majd megtérül, céljuk világos, s pont ezért kerülhetett sor velük a szándéknyilatkozat aláírására. Remélhetőleg keleti szomszédunkkal is egyre több világosan, tisztán megfogalmazott együttműködésre írhatjuk oda a nevünket. VÖDRÖS ATTILA (Új Magyarország) Megélénkül külkereskedelmünk? Keltőn áll a vásár! Nemzetgazdaságunk a bársonyos forradalom után nehéz helyzetbe került. Egyes ágazatok, főképp Szlovákiában - a piacok hirtelen beszűkülése következtében -, szinte a csőd szélére jutottak. A sorozatos áremelések miatt lényegesen megcsappant a lakosság vásárlóereje is.-Az Európa egyes régióiban és a világ más tájain végbemenő változások - állapította meg a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár megnyitóján Jozef Baksay külkereskedelmi miniszter - nagy hatással voltak külkereskedelmünkre is. Éppen ezért az illetékes szövetségi minisztérium intézkedéseket hozott a termelővállalatok gyártási profiljának megváltoztatása és a várható piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Ennek értelmében például már nem csupán a szovjet kormánnyal, hanem az egyes tagköztársaságok ágazatvezetőivel is kötöttünk szerződéseket. Jelenleg Oroszországgal, Ukrajnával, Belorussziával, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal írtunk alá kereskedelmi megállapodást. Szeretnénk elérni, hogy az Amerikai Egyesült Államok még az idén megadja áruink számára a legnagyobb vámkedvezményt... A hatékony intézkedéseknek köszönhető továbbá, hogy javult az ország külkereskedelmi mérlege, amely bizony még az év első napjaiban is elég siralmas volt. Májusra viszont már sikerült kiegyenlíteni a megközelítőleg 10 milliárd korona passzívumot, s július folyamán már 3,4 milliárd korona aktívumot könyvelhetett el az ország. Jelentős mértékben megváltozott a csehszlovák külkereskedelem öszszetétele, s legfontosabb kereskedelmi partnerünkké Németország lépett elő, amely 24,6 százalékkal részesedik külkereskedelmünkből. Lényegesen megváltozott áruösszetételben, de továbbra is a Szovjetunióból importáljuk a legtöbb terméket. Az összmennyiség 77 százalékát a fűtőanyagok alkotják. Ez idáig legnagyobb tételben, mégpedig 4,2 milliárd koronáért, gépeket szállítottunk külföldre. Hazánkban a cégjegyzékben szereplő jogi személyek megkötések nélkül folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. Éppen ezért, áttértünk az úgynevezett vámnyilvántartásra. A brünni vásáron aranyérmet kapott a décíni Desta részvénytársaság emelőtargoncája is. (A szerző felvétele) Néhány magánvállalat, cég nem szerepel a szóban forgó listán. Igaz, nem is szerepelhet, hisz - például különféle építőmunkák végzésekor - sok esetben nem is megy át a határon ténylegesen mérhető, regisztrálható portéka. Szerencsére az Európai Közösségek módosított eddigi velünk szemben tanúsított álláspontján. Az állítást néhány példával lehet leginkább alátámasztani. A múltban az EK tagállamaiba 1,743 millió darab szvettert és pulóvert szállítottunk, most ez a mennyiség már 4,75 millióra növekedett. Ezen túlmenően 898 000 férfiinget exportálhattunk, jelenleg 6 millió darabot küldhetünk tőkés piacra. Textilexportunk egyébként eleddig túlnyomó részben szovjet megrendeléseket elégített ki, most viszont, hogy a nagy szomszéd jószerével fizetésképtelenné vált, a csehországi és a szlovákiai gyárak közül nem egy kénytelen volt leállni. Ez pedig munkaerő elbocsátásokat eredményezett, s országszerte komoly feszültségforrássá vált. Módosult a mezőgazdasági termékek exportja és importja is. A belpiac védelme érdekében bizonyos terményekre behozatali vámokat kellett kiszabni. Persze ez a szigorítás kizárólag néhány élelmiszer-ipari cikkre érvényes. Ennek alapján maximálisan 120 000 tonna burgonya meg 80 000 hektoliter hordós és palackozott bor hozható be az országba. Mindez azonban időszakos megoldás. A gépipari vásáron vállalataink jónéhány jelentős üzletet kötöttek. Bizonyos áruink iránt távoli, így indiai, no és - többek között - kuvaiti partnerek is élénken érdeklődtek. Ez pedig mindenképpen jó eredmény. ZOLCZER LÁSZLÓ
