Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-05 / 194. szám

1991. október 5.

3

Javaslat

___________Szabad ÚJSÁG

a Szlovák Köztársaság Alkotmányának önálló fejezetére

(A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogai)

Az anyag előterjesztői a Szlovák Nemzeti Tanács alábbi képviselői: Agárdy Gábor, Ásványi László, Bartakovics István, Bauer Edit, Csáky Pál, Dobos László, Görcsös Mihály, Harna István, Mikulás Hirjak, Janics Kálmán, Mikó Jenő, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Tirinda Péter, Ivan Brndiar (DP), Miroslav Kus^ (NYEE) és Peter Tatár (NYEE).

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. cikkely

1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai természetesjogok, elvitathatatlanok, elidegeníthetetlenek és nem számolhatók fel.

2. E jogokat a Szlovák Köztársaság elismeri és biztosítja zavartalan érvényesítésüket.

2. cikkely

1. Minden állampolgárnak joga van szabadon megváltani nemzetiségét, etnikai hovatartozását és olyan közösséghez tartozónak vallani magát, mely nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális és más jellegzetességeivel és eredetével különbözik az ország többi lakosáétól. E döntés bárminemű befolyásolása megengedhetetlen. Bármilyen olyan ráhatás, amely elnemzetlenítő következménnyel jár, vagy a szervezett asszimiláció, tilos és büntetendő.

2. Bármely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás nem válhat senkinek sem hátrányára.

3. cikkely

1. Mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy mind egyénileg, mind saját csoportjának tagjaival együtt megőrizze és fejlessze saját nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális identitását és sajátosságait.

2. A nemzeti és etnikai kisebbségek tagjainak joguk van mind egyénileg, mind csoportjuk többi tagjával együtt szabadon megfogalmazni jogos igényeiket, érvényesíteni jogaikat, részt venni e jogok végrehajtásában és végrehajtásuk ellenőrzésében.

4. cikkely

1. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van különleges jogvédelemre identitásuk megőrzése és kisebbségi helyzetükből eredő hátrányaik kiküszöbölése érdekében.

2. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van szülőföldjükhöz, anyagi és szellemi örökségük megőrzéséhez és fejlesztéshez, nemzetiségi és etnikai szerkezetük védelmére lakóhelyükön mindenfajta adminisztratív és más beavatkozás ellen, mely korlátozná azon jogaik érvényesítését, amelyet ez a törvény szavatol.

5. cikkely

A nemzetiségi és etnikai kisebbségeknek joguk van

1. a gyülekezésre saját egyesületekben, társadalmi szervezetekben és politikai pártokban;

2. bárminemű korlátozás nélkül kapcsolatokat teremteni és ápolni saját nemzetük vagy etnikai csoportjuk tagjaival mind az adott ország területén, mind annak határain kívül, annak érdekében, hogy megtarthassák nemzeti és etnikai identitásukat, nyelvüket, hagyományaikat és kulturális örökségüket;

3. részt venni nemzetközi kormányok feletti szervezetek munkájában;

4. nemzetközi szervezetekhez fordulni saját jogaiknak biztosítása érdekében.

MŰVELŐDÉS,

NYELVHASZNÁLAT, KULTÚRA ÉS TÁJÉKOZTATÁS

6. cikkely

A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak joguk van az anyanyelven való művelődésre a gyermekintézményektől kezdődően egészen a legfelsőbb szintű oktatási intézményekig.

7. cikkely

A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van:

1. anyanyelvűk szabad használatára szóban és írásban mind a magánéletben, mind a közéletben, mind a hivatalos érintkezésben;

2. vezetéknevük és keresztnevük anyanyelven történő anyakönyvezésére, valamint e nevek szabad és korlátozatlan használatára a hivatalos érintkezésben;

3. a helység- és földrajzi nevek szabad használatára anyanyelvükön írásban és szóban egyaránt, valamint a települések, utcák és közterek, középületek két-, illetve többnyelvű megjelölésére.

8. cikkely

A nemzeti vagy etnikai csoportot alkotó kisebbségeknek joguk van a sokoldalú fejlődésre, főleg pedig joguk van a kisebbség más tagjaival együtt:

1. saját kultúrájuk fejlesztésére;

2. könyvek és sajtótermékek kiadására és terjesztésére, tömegtájékoztató eszközök üzemeltetésére és használatára saját anyanyelvükön;

3. anyanyelvükön információkat beszerezni és cserélni, birtokolni és reprodukálni, valamint teijeszteni az országhatárokra való tekintet nélkül;

4. saját kulturális és tudományos intézmények alapítására és működtetésére.

POLITIKAI KÉPVISELET ÉS ÖNKORMÁNYZAT

9. cikkely

A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van:

1. saját politikai képviseletre a törvényhozó szervben;

2. saját képviseleti és önkormányzati szervek létrehozására, melyek az ő akaratát képviselik;

3. részt venni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő kérdések megoldásában;

4. önállóan dönteni főként a saját identitásukat, oktatásügyüket és kultúrájukat érintő kérdésekben.

10. cikkely

A választási törvények biztosítják a nemzeti és etnikai kisebbségek számára a saját politikai képviseletet.

11. cikkely

1. A legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási végrehajtó szervekben a nemzeti és etnikai kisebbségeknek saját önálló végrehajtó szervük van.

2. A legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási végrehajtó szervek mindegyikében arányos képviselet jár a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek.

12. cikkely

1. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van:

— önigazgatási szervekre minden egyes szinten, hogy megőrizhessék identitásukat;

— önigazgatásra, főként az oktatásügy, a kultúra, a nyelvhasználat, a könyv- és sajtókiadás területén, a tömegtájékoztató eszközök üzemeltetésében és használatában, de ugyanígy az egészségügy és a sport területén is.

2 Annak érdekében, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek érvényesíthessék önkormányzati hatáskörükbe tartozó jogaikat, a kormányok a költségvetésből a nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszámúnak megfelelő részt irányoznak elő, miközben szem előtt tartják a kisebbségi státusból eredő hátrányok kompenzálását is.

3. A pénzeszközök felhasználását illető döntéshozatal és az ellenőrzés a nemzeti és az etnikai kisebbségek önkormányzati szerveinek jogkörébe tartozik.

13. cikkely

A közigazgatási egységek kialakítása során tiszteletben kell tartani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait.

14. cikkely

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és azok érvényesítését részletesen a nemzeti és etnikai kisebbségek kódexe, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei határozzák meg.

(A törvényjavaslat indoklását keddi számunkban közösük.)

Moszkvai emberjogi konferencia

Az Együttélés javaslatai

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében rendezett moszkvai emberjogi és kisebbségjogi értekezleten a csehszlovák küldöttségben a Szövetségi Gyűlés két magyar képviselője is helyet foglalt. A többhetes moszkvai tanácskozás első szakaszán Batta István, a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának tagja, másik részén pedig Gémesi Károly, a parlament emberjogi bizottságának elnöke vett részt.

Batta István képviselővel megérkezése után beszélgettünk a konferencián szerzett tapasztalatairól.

— A moszkvai értekezleten nagy figyelmet keltett Jiff Dienstbier csehszlovák külügyminiszter felszólalása, amelyben többek közt felvetette az ún. ombudsman-rendszer létesítésének szükségességét. A csehszlovák delegáció elképzelése szerint ezt a rendszert úgy kellene megvalósítani, hogy az egyes államok ombudsmanjei rendszeresen, legalább évente kétszer találkoznának, s közösen dolgoznának ki jelentéseket, amelyeket a helsinki folyamat emberi dimenzióval foglalkozó munkacsoportja elé terjesztenének. Véleményem szerint ez előremutató gyakorlati kezdeményezés — állapította meg Batta István.

— A plenáris ülésen az egyes küldöttségek vezetői felszólalásaikban áttekintették azokat a kedvező változásokat, amelyek emberi dimenzió tekintetében történtek országaikban. A kérdés eltérő megközelítését példázta egyebek közt az albán és a jugoszláv küldött közti éles véleménycsere, amely során a jugo-Batta István képviselő nyilatkozata lapunknak

szláv küldött azt hangoztatta, hogy a nemzeti kisebbségeket, tehát a koszovói albánokat sem illeti meg az önrendelkezés joga. Ez, természetesen, szöges ellentétben áll a mi felfogásunkkal. A török küldött azért bírálta a görög képviselőket, mert Görögországban az ott élő török kisebbséget nem ismerik el nemzeti kisebbségnek, sőt e kisebbség tagjai saját maguk megjelölésére még a „török” szót sem használhatják. Ha ezek a törökök elhagyják Görögországot, megtagadják tőlük a visszatérés lehetőségét.

— Értesülésünk szerint Ön is felszólalt a konferencián...

— Delegációnkból először Hunőík Péter, a Köztársasági Elnöki Iroda munkatársa szólalt fel, s a hivatalos kormányálláspontot képviselte. Én mint nem kormánypárti képviselő, természetesen ismertettem küldöttségünk tagjaival az Együttélés Politikai Mozgalom álláspontját. Jiff Hájek küldöttségvezető diplomáciai érzékét és bölcsességét dicséri, hogy megtalálta a módját, hogy én is elmondhassam a hivatalostól eltérő álláspontunkat. Hunőík Péter mondandója befejeztével átadta a szót nekem, és előadhattam, mint egy megoldási módot az EPM elképzeléseit a kisebbségek jobb életlehetőségeinek biztosításáról.

— Vitathatatlan, ez a gesztus példaértékűnek is teinthető. Kérem, foglalja össze olvasóinknak is,

miről beszélt felszólalásában!

— Felszólalásom három javaslatra összpontosult. 1. A nemzeti kisebbségi szószóló intézményének létrehozása. Az ombudsmanhez hasonló kisebbségi szószólónak — aki független, pártokon kívül álló, ismert személyiség lenne — az lenne a feladata, hogy szóvá tegye a nemzeti kisebbségeket érintő hátrányos jelenségeket, rendelkezéseket, a törvénykezés hiányosságait, a végrehajtás fogyatékosságait, azaz panaszait, nemcsak a törvényhozó szervekben, hanem a kormányban is elmondja. Az EPM szerint az is célszerű lenne, ha ez a szószóló az alkotmánybíróságnak is előterjeszthetné javaslatait és észrevételeit.

2. Be kellene vezetni a nemzeti kisebbségek közös panasza fogalmat. Ha egy panasz egy nemzeti kisebbség sorából egyértelműen erőteljesebben hangzik el, mint a többi állampolgár részéről, ez a nemzeti kisebbség közös panaszának minősülne. Kelet-közép-európai tapasztalat, hogy közösség véleménye többet nyom a latban, mint az egyéni vélemény. A közösség panasza nemzetközi visszhang szempontjából is esélyesebb. S végül, 3. pontként azt javasoltam, alakuljon meg a nemzeti kisebbségek lakta települések hálózata. Ezek a genfi értekezletek határozatainak értelmében szövetségre léphetnének egymással, s bizonyos jogokat maguk gyakorolhatnának. Elképzelésünk szerint célszerű lenne, ha a nemzeti kisebbségek 3—5 éven belül kifejlesztenék önkormányzatukat az alábbi területeken: az oktatásban, ahol a nemzeti kisebbség teljes autonómiát élvezhetne, a közigazgatás bizonyos szféráiban és a gazdasági életben. Az oktatással szorosan összefügg a nemzeti kisebbség azonosságtudatának egyik alapköve, a kulturális élet. A közigazgatás egyes alapsejtjeiből, azaz a nemzeti kisebbségek által lakott egyes települések laza hálózatából kialakulhatna egy közös koordináló szerv, amely többek közt kapcsolatba léphetne a határok túloldalán levő szervezetekkel. Ez az elképzelés is a genfi ajánlások közül került ebbe a javaslatba.

— Ön szerint van esély e javaslatok megvalósítására?

— Ahhoz, hogy a helsinki folyamat bármilyen ülésén határozat szülessen, általános egyetértésre van szükség. Bárki megvétózhatja az előterjesztett javaslatot. Nincs mechanizmus az előterjesztett ajánlások végrehajtásának ellenőrzésére. A moszkvai értekezleten felvetődött, ha a helsinki egyezményt aláírt államok többsége úgy látná, hogy egy államban durván megsértik az ajánlásokat, ott esetleg intervenciós erőt is be lehessen vetni, illetve megfigyelőket lehessen oda küldeni, akkor is, ha az érintett ország ezzel nem értene egyet... Ám ez csupán javaslatként hangzott el, ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazni is lehessen, valóban általános egyetértésre lenne szükség... (bo)

U

mm

m

whír

M

agyarországon, ahol tegnap óta szigorították a határon belépő személyek ellenőrzését, az intézkedés első öt órája alatt több mint 3 ezer érkezőt küldtek vissza hazájukba. A legtöbb látogató, akit visszakültdtek, Romániából, a Szovjetunióból, Lengyelországból és Bulgáriából érkezett. A határon főleg azt ellenőrzik, hogy a látogatóknak elegendő pénzük van-e a Magyarországon tartózkodásra és a visszatérésre, és érvényes-e meghívólevelük.

A NYUGAT-EURÓPAI magánbankok nem hajlandók leírni Lengyelország múltbeli adósságait. A kereskedelmi bankok szövetsége nem csatlakozott a Párizsi Klub bankjaihoz, amelyek idén márciusban az állami kölcsönök felét leírták. Lengyelország a kereskedelmi bankoknak 11 milliárd dollárral tartozik és további 1,55 milliárd dollár a meg nem fizetett kamat. Lengyelország így a kölcsönök kamatait nem űzető Argentina, Peru, Ekvádor és Elefántcsontpart mellé került az adósok listáján.

Tbilisziben legalább öt személy megsebesült a tegnap délelőtti három órás fegyveres összetűzések során. A harcok a grúz főváros külső területein folytak az ellenzéki nemzeti gárda és a Gamszahurdia elnökhöz hű kormánycsapatok között A városszéli területekről később is gépfegyver- és ágyútűz hallatszott. Az elnök felhívta a lakosságot, gyülekezzék a parlament előtt a vezetés támogatására.

IVIoSZKVA javaslatot terjesztett elő az afgánisztáni konfliktus megoldására. A Szovjetunió azt javasolja, hogy hozzanak létre az országban koalíciós kormányt, amelynek élén a mudzsahedek állnának és elnöke Halekjár pártonkfvüli jelenlegi kormányfő lenne. A javaslatot Pankin szovjet külügyminiszter az afgán emigráns kormánynak nyújtotta be az ENSZ székhelyén.

N

émetországban tovább folytatódnak a jobboldali szélsőséges fajgyűlölők rendbontásai. Az újnáci fellépés ellen tüntetők közé provokátorok vegyültek, akik megtámadták a rendőrséget. Vilünenben a német újraegyesítés évfordulóján újnád párt jegyeztette be magát, amely azzal büszkélkedik, hogy „nem vált az átnevelés áldozatává”. Az új párt az eddigi új nád liga és a republikánus párt egyesüléséből jött létre.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradóra megtárgyalta a Haitiben kialakult helyzetet. Az ülésen felszólalt Jean-Bertrand Aristide megdöntött haiti elnök is. A Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy fel kell újítani a törvényes kormány uralmát Haitin. Az ország fővárosában közben általános sztrájkot hirdettek. Az országba az AÁSZ rendkívüli megfigyelőket küldött

M

adridban aláírták az Antarktisz környezetvédelméről szóló megállapodást. Á hosszantartó és bonyolult tárgyalások befejeztével 39 ország írta alá az egyezményt. A megállapodás tiltja nyersanyagok kitermelését a Déli Sarkon, előíija az egyedülálló növényzet és állatok védelmét, a turistaforgalom ellenőrzését. Tilos a Déli Sarkon a tenger szennyezése és hulladékok lerakása. A tárgyalások elhúzódását az USA okozta, amely érdekelt a nyersanyagkitermelésben ezen a földrészen. Álláspontjából csak a környezetvédők nyomására engedett.

A SZOJUZ TM13 űrhajó, amelynek fedélzetén a szovjet űrhajósokon kívül egy osztrák is utazik, tegnap reggel sikeresen csatlakozott a Mir űrállomáshoz. Az átszállást az űrhajóból az űrállomásra az osztrák vendég tiszteletére egy bécsi keringő dallama kísérte.

BlLDT svéd kormányfő összeállította új kormányát. A kabinetet négy jobboldali párt tagjai képezik. Az új kormánynak két nő tagja is van — a külügyminiszter és a pénzügyminiszter.

M

ihály KIRÁLY, Románia volt uralkodója a Libertatea című bukaresti lapnak nyüatkozva bírálta a jelenlegi román vezetést. Kijelentette, hogy egy olyan rendszer, amely a kommunizmustól a demokrádához vezető út felénél megállt, nem lehet életképes. Közvélemény-kutatások szerint a román lakosság 20—25 százaléka egyetértene a monarchia felújításával.