Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-05 / 194. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. október 5. FÖLDTÖRVÉNY SZLOVÁKIÁBAN II. A törvény a földrendezéssel kapcsolatban foglalkozik az árkie­gyenlítés kérdésével is. E szerint a földrendezés alá tartozó földe­kért vagy a tulajdoni hányadokért tulajdonosaikat megfelelő kárpót­lás illeti. A kárpótlás általában pót­föld juttatásával történik. A földhi­vatal a pótföld kiválasztásakor fi­gyelembe veszi a földrendezés valamennyi alanyának gazdasági viszonyát, továbbá azokat a té­nyezőket, amelyek lényegesen befolyásolják a földek hozamát és értékét: pl. a természeti adottsá­gokat, az egyes földterületek sajá­tosságait, a környezetvédelmi ér­dekeket. A pótföld nagyságának, minő­ségének és gazdasági állapotá­nak olyannak kell lennie, mint az eredeti földé volt. Amennyiben a földrendezés alanya egyetért vele, a kárpótlást megkaphatja pénzben vagy érték­papírokban is. A földhivatal a földrendezés alanyaival megvitatja a pótföldek kijelölésére vonatkozó elképzelé­seit, és megállapodik velük az erre vonatkozó alapelvekben, vagy amelyek - amennyiben az alanyok kétharmada egyetért ve­lük - jogerőre lépnek. így alakul ki a földrendezési terv, amelyben a földhivatal a községi önigazga­tási szervvel való megállapodást követően megjelöli azokat a terü­leteket, amelyeket nem mezőgaz­dasági célokra használhatnak majd fel. Ez a terv tartalmazza továbbá a község és a földrende­zés alanyainak érdekeit szolgáló létesítmények létrehozására és kihasználására vonatkozó intéz­kedéseket is. A hozzájárulás ará­nya megfelel a kiegyenlítéskor megszabott aránynak. Hasonló az eljárás abban az esetben is, ha az új mérés követ­keztében nagyobb vagy kisebb a földterület. A földrendezési terv részét képezi a szétosztási terv is, amely a pótföldek helyéről, a tulaj­donosoknak való kiutalásáról és a pénzben történő kárpótlásokról tartalmaz részletes adatokat. A földrendezési tervet a földhi­vatal a részesek társulásának kézbesíti, és az illetékes község­ben közzéteszi. A szétosztási tervből ugyancsak kézbesít egy­­egy kivonatot minden földrende­zési alanynak. A részesek társulá­sa a földrendezési terv ellen és a szétosztási terv kivonata ellen - a közzétételtől, illetve a kézbesí­téstől számított harminc napon belül kifogást emelhet a földhiva­talnál, amely az ellenvetéseket köteles a részesekkel és társulá­sukkal harminc napon belül meg­vitatni. Az el nem intézett ügyeket a földhivatal döntéshozatal végett a mezőgazdasági és élelmezésü­gyi minisztériumba továbbítja, amely az ellenvetéseket elfogadja és a földrendezési tervet visz­­szaadja a földhivatalnak átdolgo­zásra vagy elutasítja az ellenveté­seket és a tervet jóváhagyja. A földrendezési terv - az ellen­vetések megvitatása után - akkor tekinthető elfogadottnak, ha a földrendezés alanyai kétharma­dos többséggel így döntenek. A földrendezési terv jóváhagyásá­ról szóló határozat végleges, amelyet a közigazgatási rendtar­tás értelmében hirdetmény formá­jában hoznak nyilvánosságra. A földrendezés alanyai a Polgári Perrendtartás 244. és az azt kö­vető paragrafusai, valamint a 229/ 1991 Tt. számú földtörvény 19. paragrafusának 2. és 3. bekezdé­se értelmében indítványozhatják, hogy a már jóváhagyott földrende­zési tervet a bíróság vizsgálja fe­lül. A földhivatal a földrendezési terv jóváhagyását követően elren­deli a terv végrehajtását, s az erről szóló rendelettel együtt hozza nyilvánosságra az új elrendezés szerinti gazdálkodásra való átté­rés menetét. A föld tulajdonjogá­nak elrendezésére vagy - a szét­osztási terv értelmében - pénz­ben, illetve értékpapírban történő kárpótlásra a földrendezési terv végrehajtásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjá­val, esetleg a határozatban meg­állapított későbbi napon kerül sor. A szétosztási terv az az oki­rat, amelynek alapján az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzik a válto­zásokat. A földhivatal gondosko­dik arról is, hogy a földek új szét­osztását a helyszínen kijelöljék. Ha a földhivatal a földrendezés alanyaival vagy ez utóbbiak egymás között nem egyeznek meg másként, a pótföldön csak a termények betakarítása után le­het megkezdeni a gazdálkodást. Az új elrendezés szerinti gaz­dálkodásra való zavartalan átté­rés érdekében a földhivatal az alany kérésére jóváhagyhatja a pótföldek elhelyezését, illetve engedélyezheti a rajtuk való gaz­dálkodás megkezdését már azt követően, hogy megállapodás született a pótföldek elhelyezésé­nek alapelveiről. Persze, csak olyan tulajdonos esetében, akinek a kárpótláshoz való igénye rész­ben vagy teljes egészében vitat­hatatlan, miközben a jogorvoslati eszközök alkalmazásának lehető­ségét ez nem érinti. A jóváha­gyást hirdetmény útján teszik közzé. Azon tulajdonosok vagy jogosult személyek indítványára, akiknek a földtörvény második ré­sze alapján kiadták földjeiket, és akik a földtörvény 22. paragrafu­sának második bekezdése alap­ján kérelmezték a mezőgazdasági vállalat által használt földjeik elkü­lönítését, a földhivatal elrendeli a tulajdoni és használati viszo­nyok gyorsított rendezését (arra az időre, amíg jóváhagyják a föld­­rendezési tervet). A tulajdoni és használati viszonyok gyorsított rendezéséről - egyidejűleg azon intézkedések tervezetével, ame­lyek a földek új elrendezése sze­rinti gazdálkodás lehetővé tételé­hez szükségesek - egyszerűsített szétosztási terv készül. Amennyi­ben gazdasági okokból nem lehet elkülöníteni a tulajdonos tulajdo­nában lévő földeket, más földeket adnak ingyenes póthasználatba. Ha a telekhatárok kiigazgatása vagy a gazdálkodás egyéb javítá­sa érdekében a tulajdonosok nem állapodnak meg a földek cseréjé­ben a Polgári Törvénykönyv 406. és 489. paragrafusának 1. bekez­dése értelmében, a földhivatal ezt a cserét bármelyikük indítványa alapján szétosztási tervvel meg­valósíthatja, a korábbi rendelke­zések szerinti eljárás elrendelése nélkül. (Folytatás hétfői számunk 5. ol­dalán) Feldolgozta; DR. GYÖRGY ISTVÁN A Szovjetuniót éhínség fenyegeti miközben egykori kelet-európai szövetségesei merőben ellentétes gondokkal küszködnek: vajon mi­képpen oldják meg az idei gabona­felesleggel kapcsolatos problé­mákat. A szakemberek a bonyodalom el­sődleges okaként a KGST piacának széthullását jelölik meg. Most már ugyanis nem törvényszerű, hogy a kö­­zép-kelet-európai országok gabonafe­leslegüket eladhatják Moszkvának. A beavatottak úgy vélik, hogy talán kőolajért cserébe (amely egyébként méregdrága!) szállíthatnánk gabonát a Szovjetuniónak. Csak hát az egész­ben az a bökkenő, hogy ebből a nyers­anyagból sincs túlságosan sok az „örök barátainknak". Nem egyszerű tehát, a dolguk a kelet-európai gabo­natermelőknek (sem). No, persze adódna még számunkra egy lehető­ség: termékeikkel betörni a nyugati piacra. Csakhogy ma még mindez álom. S az illetékeseknek minden bi­zonnyal még hosszabb ideig okoz ren­geteg fejtörést ez a probléma. Balta István neves magyarországi mezőgazdasági szakember szerint nem a termelési költségekkel van gond Európa régiójában, mert azok alacsonyabbak, mint Nyugat-Európá­­ban, hanem a dotációval. Nyugat-Eu­­rópában például egy tonna gabonára 40 dollár a dotáció. Magyarországon mintegy 14,2 mil­lió tonna gabonatermésre számítanak, a tavalyi 12,5 millióval szemben. Bul­gáriában és Romániában szintén jó termést várnak. A régió legnagyobb „Zöld kémia“ A szlovákiai juhtenyésztést szeretné támogatni és fellendíteni az osztrák Chemie Linz, A. G. konszern. Úgynevezett zöld ké­miát kínál a legelők és rétek felújí­tására, a szálastakarmányok jobb kihasználására. Nagyon fontos­nak tartják a lejtők megművelésé­nek gazdaságosságát. Azt taná­csolják, hogy ezeken a területe­ken lucerna alávetésével silóku­koricát termesszenek, mert a ku­korica betakarítása után jó minő­ségű lucerna nyerhető. gabonatermelője Lengyelország, ahol tavaly rekordtermést - 27,5 millió ton­nát - takarítanak be. Az idén valamivel kevesebbre számítanak. A világ mezőgazdasági dolgozói- becslések szerint - mintegy 1,69 milliárd métermázsa gabonát gyűjtöt­tek be, ami három százalékkal keve­sebb, a júliusi előrejelzéseknél. Ez mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban ural­kodó kedvezőtlen időjárásnak „kö­szönhető“. A prognoszták szerint az USA-ban az idén csaknem 551 millió tonna búza kerül a magtárakba, ami egy százalékkal kevesebb, mint aho­gyan azt júliusban jelezték. Az olajnö­vényekből is egy százalékkal kisebb termést várnak az előrejelzettnél, de még így is rekordtermést: 220,8 millió tonnát takaríthatnak be az országban. A múlt év végén az egész világon összesen 1,77 milliárd tonna gabonát takarítottak be. Ebben az évben - mi­vel sok helyütt kisebb területen vetet­tek búzát - valószínűleg csökken a gabonatermelés. Várhatóan keve­sebb terem takarmánygabonából is, az előzetes becslések alapján az Egyesült Államokban mintegy 6 szá­zalékkal ... Búzából a legnagyobb ter­méskiesés a Szovjetunióban várható- a tavalyihoz viszonyítva csaknem 21 százalékos. A szakemberek véleménye alapján Kelet-Európábán óriási mennyiségű gabonát használnak takarmányozási célokra: a tavalyi termésnek például a két harmadát. Ez azonban nem jelenthet kiutat a kátyúból. A vegyészek Avotan növeke­désserkentőt kínálnak, amely Csehszlovákiában a baromfi, a hí­zósertés és a hízómarha számára már engedélyezett. Jelenleg to­vábbi készítmény engedélyezte­tésén fáradoznak, amely a fejős­tehenek, -bárányok, -kecskék, va­lamint a hízóbirka részére készül. Ez a termék javítja a takarmány hasznosítását, és növeli a brojler­csirke, a sertés- és bárányhús, továbbá a tehén- és báránytej előállításának hatékonyságát. A készítményt az EK a tojók és a vemhes üszők etetésére is en­gedélyezte. -vel-Tanácskozás az alternatív mezőgazdaságról Energia helyett emergia Tomás Zídek és Jozef Ha­­bovstiak, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság me­zőgazdasági miniszterhelyet­tesei, szeptember derekán Nyitrán fogadták Dona Bat­­chot, az USA agroökológiai mozgalmának képviselőjét, Van Elzakkert, a „szerves me­zőgazdaságért“ nemzetközi felügyelőjét Hollandiából és Jozef Dlouhyt, a svédországi Uppsala egyetem kutatórész­legének igazgatóját. A kerek­­asztal-beszélgetés témája az alternatív mezőgazdaság, an­nak nemzeti és nemzetközi deklarációja, valamint a bio­élelmiszerek ellenőrzése volt. Az alternatív mezőgazdasá­got szélesebb összefüggések­ben kell vizsgálni, mivel nem­csak a gazdálkodás jellegét érinti, hanem áz egész bio­szférát. Csehországban az al­ternatív mezőgazdaság négy szövetsége működik. Megér­tették az ilyen gazdálkodási mód lényegét, de gondot okoz még a növényzet nagymértékű gyomosodása. Az USA-ban szintén kezd felvirágozni a szerves mező­­gazdaság, és az idén az ame­rikai parlament törvényt foga­dott el ezzel kapcsolatban. A törvény a nyugati bioélelmi­szerek minőségének betartá­sára, a certifikáló bizottságok működésére és a bioélelmi­szereket előállító farmerek el­lenőrzésére vonatkozik. Svédországban már támo­gatják az alternatív gazdálko­dást folytató földműveseket. Örvendetesen alakul a Svéd­ország és Csehszlovákia kö­zötti együttműködés. A közel­jövőben 8000 svéd koronával támogatják a csehszlovákiai alternatív mezőgazdaságot. Az élelmiszerek ellenőrzése nagyon igényes. Nincs értelme csak az élelmiszereket vizs­gálni, az egész alternatív me­zőgazdasági módszert ellen­őrizni kell. Szlovákiában eddig a mezőgazdasági területnek mindössze 0,85 százalékát je­lölték ki alternatív gazdálkodá­si célokra. Az SZK MÉM-a 60 millió koronát, tehát három évig hektáronként 4 ezer koro­nát hagyott jóvá, abban az esetben, ha a földműves köte­lezi magát, hogy öt éven ke­resztül alternatív gazdálkodást folytat. Különben a világon se­hol nem lépi túl az egy száza­lékot az ilyen módon megmű­velt földterület aránya. A tanácskozás résztvevői meggyőződéssel vallják, hogy földünk 60 milliárd embert el tudna látni élelmiszerekkel, ha azok vegetáriánusok lenné­nek. Ez azonban ellentétben áll az aránytalanul magas fe­hérjefogyasztással Európa fej­lett államaiban. Egy világhírű ökológus, Odúm az „energia“ helyett az „emergia“ fogalmát szeretné bevezetni, ami mind­ennek a napsugárzás haszno­sított energiájára történő át­számítását jelentené. (Az EL nyomán) (Feldolgozta: susla) Éhínség és... Gabonafelesleg

Next

/
Thumbnails
Contents