Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-25 / 211. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1991. október 25. hír PRÁCÁBAN, a mezőgazdasági dol­gozók tegnapi nagygyűlésén elfogadott kiáltvány szerint a hazai mezőgazdaság azért került válságba, mert az árliberali­zációval párhuzamosan figyelmen kívül hagyták az ágazat sajátosságait. Ezért az élelmiszerek árai rohamosan megnöve­kedtek, miközben az ágazat kisebb jöve­delemben részesült, mint az elmúlt ész­teméiben. StiÜÍNBEN a cseh és a szlovák nemzeti tanács képviselői úgy döntöttek, hogy október 31-én és november 1-én folytatják most be(nem)fejezett tárgya­lássorozatukat. Arról, hogy egyáltalán ezen a tanácskozáson milyen eredményt értek el, nehéz lenne nyilatkozni, mert mindenki azt mondja róla, ami neki jól esik... Prágában tegnap befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet különbizottságának értekez­lete. Az utolsó napon a küldöttek az 1992 januárjában Prágában esedékes külügyminiszteri találkozó előkészítésé­vel foglalkoztak. A januári találkozón a helsinki folyamat harmincnyolc államá­nak külügyminiszterei folytatnak tárgya­lásokat. Ezenkívül a bizottsági ülés az EBEÉ jövő évi költségvetéséről tárgyalt. Besztercebányán Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjá­nak elnöke kijelentette, hogy minél to­vább folyik a meddő vita az államjogi elrendezésről, annál inkább növekszik a feszültség mindkét tagköztársaságban és fokozódik a szeparatizmus mértéke. Nyilván a kommunista utódpárt elnöké­nek igaza van, azonban elfelejtette kije­lenteni azt is, hogy minél zavarosabb a „halastó”, annál nagyobbak a lehetősé­gei a bukott rezsim híveinek... PrÁGÁBAN Marián Őalfa szövet­ségi kormányfő a földműves-nagygyűlés után fogadta a mezőgazdasági dolgozók küldöttségét. ígéretet tett arra, hogy a jövő héten a kormány meg szeretné olda­ni a gázolaj, a bértömegadó, a kamatok és az adósságtöriési rendelet kérdését. EPERJESEN Viktor Vanat törté­nész kijelentette, hogy Kárpátaljának Csehszlovákiához való csatolása teljesen indokolatlan, mert ez a terület annak idején a trianoni békeszerződés után azért lett Csehszlovákia része, mert a nagyhatalmak nem szerették volna, ha a Szovjetunió „átnyúlik” a Kárpátokon „innenre”. Egyébként az ungvári Vlagyi­mir Hancsin Kárpátalja autonómiáját anakronisztikusnak tartja. PrÁGÁBAN a cseh nemzeti tanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amely szerint 1918. október 28-a jelentős mér­földkő a cseh és szlovák nemzet történel­mében. Ugyanis ezen a napon jött létre az a korszerű állam, amelynek alapjait demokratikus elvekre rakták. Ezzel együtt jelentősen megváltozott Közép- Európa államjogi elrendeződése. POZSONYBAN a jelek szerint elv­telen szerződést kötöttek a nemzeti libe­rálisok a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal. Az utóbbiak képviseleté­ben V. Meőiar, M. Kováé, M. Húska és M. Kűaíko képviselték az „elitet”, míg Magien, T. Weiss .jeleskedtek” a másik oldalon... PrÁGÁBAN a Liberális Demokrata Párt olyan nyUatkozatot tett közzé, hogy az ország két önálló részre történő fel­osztása az egyedüli lehetséges kiút a vál­ságból. Ezt Karel Stindl, a párt alelnöke jelentette ki, aki részt vett a Stifíni ta­nácskozáson. Ő már csak tudja... POZSONYBAN sajtóértekezleten hozták nyilvánosságra a Független De­mokrata Párt főbb célkitűzéseit. Ez leg­feljebb abban merült ki, hogy mocskol­ták a Jozef Kuéerák által fémjelzett irányzatot, igaz, eddig még semmit sem tettek le arra a bizonyos „asztalra”. PrÁGÁBAN a szövetségi külkeres­kedelmi minisztérium tegnapi koordiná­ciós tanácskozásán úgy döntöttek, hogy a kamionok tranzitköltségét 1991. decem­ber elsejétől az eddigi 15 ezer koronáról 30 ezerre emelik. Emellett a munkaszü­neti napokon lényegesen korlátozzák — esetleg leállítják — a tranzit kamionfor­­galqiat az ország területén. SpINDLERŰV MLÍNBEN közzé­tett információk szerint az Óriáshegysé­get is elérte az idei első nagy „hóhullám”. Az ezer méter tengerszint fölötti magas­ságon túl tegnapig több mint tíz centimé­­temyi hó hullott, aminek a jelek szerint huzamosabb ideig örülhetnek a sízés sze­relmesei, mivelhogy mínusz 5 fokos hő­mérséklet a jellemző a térségben. A földművesek kifütyülték a minisztert Elég volt a hitegetésből! A mezőgazdaságban uralkodó kritikus állapotokra és az ágazat égető problémáira kívánták felhívni a széles nyilvánosság figyelmét tegnap Po­zsony és Prága főterén az ország földművesei. A pozsonyi nagygyűlést megelőzően a délelőtt folyamán Szlovákia mezőgazda­­sági üzemei, valamint a járási földműves­szövetkezeti szövetségek vezetői tanács­kozást folytattak, amelyen részt vett An­ion Vavro miniszterelnök-helyettes is. A bevezetőben Cyril Moravéfk, a Szlováki­ai Földműves-szövetkezeti Szövetség el­nöke rámutatott arra, hogy a mezőgaz­dasági termelés visszafogására tett intéz­kedések elhamarkodottnak, átgondolat­lannak bizonyultak. Ennek egyik követ­kezménye a hasznossági mutatók csök­kenése (a fejésátlag például 22,5 száza­lékkal csökkent), az állatelhullás növe­kedése (39 százalékkal emelkedett) lett. Véleménye szerint a garantált és mini­mális árak ismételt bevezetése, kvóták meghatározása, az adók módosítása és egyéb, már ismert követelmények telje­sítése jelenthet csak megoldást. A vitában felszólalt A. Vavro is, a hallgatóság azonban többször félbesza­kította őt. Hogy miért? Mert ismét pusz­ta ígéretekkel akarta ámítani az egybe­gyűlteket, konkrét választ egyetlen kér­désre sem adott. A kedvezőtlen időjárás ellenére dél­után fél háromra több ezren gyűltek össze Szlovákia fővárosában, hogy ki­nyilvánítsák nemtetszésüket a kormány mezőgazdasági politikája iránt. „Reális árakat követelünk”, „Csökkentsék az adókat és a kamatokat”, „Mezőgazdasá­gunk élni akar és élnie kell” — hirdették a feliratok. A felszólalók kifejtették, Fagyoskodva, de kitartóan Kormányszintű változások ~r ‘ Zolczer László felvétele Újjáalakított nemzetiségi tanács A szlovák kormány újjáalakított nemzetiségi tanácsát már nem a po­litikai pártok, hanem a nemzetisé­gek társadalmi és kulturális szerve­zeteinek képviselői alkotják. Ezt Martin Porubjak miniszterelnök­helyettes, a kormány nemzetiségi ta­nácsának elnöke közölte a sajtó képviselőivel a tegnapi ülés szüneté­ben. Elmondta, hogy az egyes minisz­tériumok állandó képviselőin és a Szlovák Tudományos Akadémia in­tézeteinek szakemberein kívül ezen­túl a nemzetiségileg vegyes terüle­tek járási hivatalainak munkatársai is helyet kapnak a tanácsban. Ily módon a tanács munkája közelebb kerül a mindennapi problémákhoz — mondta Porubjak. Rudolf Cajovskft az SZK Kultu­rális Minisztériumának osztályveze­tője közölte, hogy amint a pénzbeni állami támogatás tagok száma sze­rinti elosztásának megszavazására került sor, az adatok eltorzítását ál­lapították meg. Elmondta, hogy je­lenleg felülvizsgálják az adatok hite­lességét és a szlovák kormánynak a valós adatokat fogják előterjeszteni elfogadásra. A Szövetségi Statisztikai Hivatal március 3-ai adatai szerint a Szlovák Köztársaságban 4 511 679 szlovák, 53 422 cseh, 3888 morva, 1198 szilé­ziai, 566 741 magyar, 80 627 roma, 2901 lengyel, 5629 német, 16 937 ruszin, 13 847 ukrán, 1624 orosz, 45 görög, 1085 bolgár és 247 román nemzetiségű állampolgár él. Az antiszemitizmusról Dunaszerdahelyen „Az előítélet anatómiája” A társadalmat felrázni az emberi jogokkal és bármiféle előítéletekkel szembeni passzivitásból volt a célja a tegnap Dunaszerdahelyen megtar­tott, „Az előítélet anatómiája” című nemzetközi konferenciának, amely az antiszemitizmus mai, közép-európai megnyilvánulásaival foglalkozott Az összejövetelre a Márai Sándor Alapítvány szervezésében került sor. Mint tudott, Márai a diktatúrák, a rasszizmus, a fasizmus és a kommunista diktatúra különböző formáinak szigorú bírálója volt. A konferencián jelen vol­tak a különböző politikai pártok, a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen — Polgári Demokratikus Unió és az FMK képvi­selői, szlovákiai és magyarországi zsidó hitközségek tagjai, tudósok, szociológu­sok és történészek. Az előadások témá­ja „Az antiszemitizmus Közép-Európá­­ban a holocaustot követően" volt. A fel­szólalók hangsúlyozták, hogy az új de­mokratikus társadalmak építését a tole­ranciára és békés egymás mellett élésre kell alapozni, amely még a legkisebb nemzetnek és kultúrának is biztosítja a megmaradást. A Márai Alapítvány kuratóriumának elnöke, Grendel Lqjos a sajtónak adott nyilatkozatában bírálta Rita Klfmová­­nak, Csehszlovákia washingtoni nagykö­vetének egy amerikai lapban megjelent kijelentését, amelyben a nagykövetasz­­szony azt állította, hogy Szlovákiában az utóbbi időben zsidóellenes tüntetések és az antiszemitizmus más megnyilvánulá­sai fordulnak elő. „Ami Dél-Szlovákiát illeti, ahol ismerem a helyzetet — mond­ta Grendel Lajos —, sem tüntetéssel, sem a zsidóellenesség egyéb formáival nem találkoztam. Szerintem a szlovák és a magyar nemzetiségű állampolgárok együttélése is sokkal jobb, mint az egyes politikusok nyilatkozataiból és a sajtó­ban közreadott egyes írásokból kitűnhet. Igaz, hogy antiszemitizmus létezett és helyenként ma is előfordul, de nem gon­dolom, hogy ez bármennyivel is nagyobb mértékű lenne nálunk, mint más európai országokban. Ennek ellenére nagy fi­gyelmet kell szentelnünk a témának, mert ez hozzátartozik a gonoszságnak, a jogtalanságnak és a megférhetetlenség­­nek a demokratikus társadalomból való kiiktatásához.” hogy tulajdonképpen mi késztette őket ezen nagygyűlés összehívására, és han­got adtak abbéli reményüknek, hogy sza­vaik végre eljutnak azokhoz, akik való­ban felelősek az ágazatban kialakult helyzetért. Úgy tűnik, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók nemigen bíznak minisz­terükben, Jozef Kráek ugyanis csak má­sodik „nekifutásra”, percekig tartó fütty­koncert után jutott szóhoz. Az összejövetel végén a jelenlévők tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között a fölösleges vá­gómarha, gabona és más mezőgazdasági termékek mielőbbi felvásárlását, a gáz­olaj árának 70 százalékos csökkentését, a biológiai tartalékokra felvett kölcsö­nök kamataiknak 10 százalék alá történő csökkentését, a belső piac védelmét ké­rik. Ha a követeléseiknek a feltüntetett határidő lejártáig nem tesznek eleget, a tiltakozás radikálisabb formáját választ­ják majd. (vkm) A nemzetiségi politika A kormányülésre^ Csehszlovákiának az Európai Kö­zösségekhez való csatlakozásról tár­gyalt tegnap Prágában a szövetségi kor­mány. Megvitatták többek között a cseh­szlovák árukivitel, elsősorban a textil és a mezőgazdasági termények kivitelének gyors liberalizálását, a szlovák kormány javaslatával, amely szerint a szerződés­ben fel kellene tüntetni, hogy annak megvalósításában a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság vesz részt, összhangban a csehszlovák alkot­mánnyal. Elfogadták továbbá az áru­­szállításnak környezetvédelmi szem­pontból való javítását. Szó volt a hűségi és stabilizációs juttatásokról, a répa- és nádcukor behozatalának szabályozásá­ról, a Hollandiával megkötendő, a bel­földi vízi utak használatáról szóló szer­ződésről, a Csehszlovákia és Laosz kö­zötti, a kölcsönös adósságok rendezé­séről szóló államközi szerződés megkö­téséről is. A kormány egyetértett a táv­közlés fejlesztésével foglalkozó, euró­pai regionális konferencia megszerve­zésével, amelyre november 19 — 23-a (között Prágában kerül sor._________^ Szövetségi hatáskörben marad A Független Magyar Kezdemé­nyezés tegnapi szokásos pozsonyi sajtóértekezletén A. Nagy László el­nök, az SZNT alelnöke a két köztár­sasági parlament elnökségeinek äti­­flhi közös tanácskozását konkrét­nak, tárgyszerűnek és reményteljes­nek nevezte. Mindkét oldalról érző­dött a megegyezéskészség, ami ah­hoz az eredményhez vezetett, hogy egész sor hatásköri kérdésben meg­egyezés született. A vitatott kérdé­seket illetően további szakvélemé­nyeket hallgatnak meg, s utána azok ismételt megbeszélések tárgyát ké­pezik. Reményét fejezte ki, hogy ki lehet építeni egy erős köztár­saságokból álló optimálisan műkö­dő közös államot. Az FMK elnöke hangsúlyozta, hogy megegyezés született: a nem­zetiségi politika hatáskörileg to­vábbra is a szövetség égisze alatt marad. Bírálta a Keresztényde­mokrata Mozgalmat amiatt, hogy a tárgyalásokon gyakran az ésszerű­ség síkjáról érzelmi, sőt ésszerűtlen megnyilvánulásokba csapott át. Az elkövetkező hét az utolsó lehetőség a politikai konszenzus elérésére. Ha az államjogi elrendezés kérdésében nem jön létre egyezség, akkor az FMK kezdeményezni fogja a nép­szavazás kiírását. Gyurovszky S. László, a mozga­lom szóvivője a Dunaszerdahelyen a második világháború több mint há­romezer dunaszerdahelyi zsidó ál­dozatának adózó emlékmű szerdai avatási ünnepségéről számolt be, amelyen ismert hazai és külföldi po­litikusok, zsidó egyházi személyisé­gek vettek részt. Az emlékmű lelep­lezését tegnap az antiszemitizmus kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet követte Dunaszerdahe­lyen.-zsár-A KDM véleménye a népszavazásról: Csak a legvégső esetben A szlovák és a cseh politikusok abban is különböznek egymástól, hogy a szlovákok harcolnak az erős köztársaságért, míg a cseh politiku­soknak ez nem kifejezett céljuk, nem érzik olyan erősen szükségét az illetékességi kérdések firtatásának. A szlovák politikusoknak ebből adó­dóan nemcsak a szövetségi, hanem a cseh köztársasági partnert is meg “kell győznie igazáról — fejtette ki egyebek mellett tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatójukon Ján Petrík, a Kereszténydemokrata Mozgalom központi titkára. A szerdán befejeződött Stifíni megbeszéléseket értékelve elmond­ta, hogy a KDM kitartott álláspontja mellett. Reményteljesnek nevezte az eredményeket, hangsúlyozta, hogy lehetőség van a további párbe­szédre, a nyitott kérdések tárgyalá­sok útján történő tisztázására. Nem merültek még ki a lehetőségek, s a KDM csak a legszélsőségesebb eset­ben szorgalmazná a népszavazást. Bírálóan szólt Rita Klímová Csehszlovákia USA-beli nagyköve­tének egy amerikai napilapban kö­zölt nyilatkozatáról, amelyben szlo­vákiai zsidóellenes tüntetésekről, szélsőséges megnyilvánulások sorá­ról beszél. Ján Petrík visszautasítot­ta az ilyen jellegű képek festését Szlovákiáról, és hangsúlyozta, hogy mozgalma kihasználja befolyását és számonkéri a diplomata-asszonytól kijelentése igazát. (ml) Devizapiaci árfolyamok í Érvényben: 1991. október 25-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,63 51,85 51,34 49,51 52,65 51,08 Ausztrál dollár 23,35 23,83 23,59 22,42 24,12 23,27 Belga frank (100) 84,07 86,59 85,73 82,65 87,93 85,29 Dán korona 4,51 4,61 4,56 4,38 4,68 4,53 Finn márka 7,21 7,35 7,28 6,99 7,47 7,23 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma (100) 15,65 15,97 15,81 14,60 16,14 15,37 Holland forint 15,50 15,82 15,66 15,10 16,06 15,58 ír font 46,73 47,67 47,20 45,04 48,40 46,72 Japán jen (100) 22,67 23,13 22,90 22,10 23,42 22,76 Kanadai dollár 26,40 26,94 26,67 25,72 27,20 26,50 Luxemburgi frank (100) 84,87 86,59 85,73 81,79 87,91 84,85 Német márka 17,46 17,82 17,64 17,18 10,10 17,64 Norvég korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Olasz líra (1000) 23,37 23,85 23,61 22,77 24,21 23,49 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 20,29 20,71 20,50 19,38 21,00 20,19 Spanyol peseta (100) 27,75 28,31 28,03 26,98 28,68 27,83 Svájci frank 19,99 20,39 20,19 19,66 20,72 20,19 Svéd korona 4,80 4,90 4,85 4,66 4,98 4,82 USA-dollár 29,75 30,35 30,05 29,35 30,75 30,05

Next

/
Thumbnails
Contents