Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-23 / 209. szám

1991. október 23. Szabad ÚJSÁG 3 Négy évi huzavona után Európai / • W1 térség Négy évig tartottak az Európai Közösségek és az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás tárgyalásai ar­ról, hogy 1993-től közös piacot hoz­zanak létre Európában. Tizennyolc órai tanácskozás után tegnapra vir­radóra az EK 12 és a társulás 7 tagál­lamának külügyminiszterei végül megállapodásra jutottak. A luxem­burgi tárgyalásokon megegyezlek az „európai gazdasági térség" létreho­zásában. A megegyezést több kompro­misszum tette lehetővé. Az EK tábo­rában a legcsökönyösebb magatar­tást Görögország és Spanyolország tanúsították. Görögország esetében a kamionközlekedésről volt szó, mert a jugoszláviai polgárháború mi­att a fő útvonalak fokozottan igény­be veszik az osztrák utakat. Ausztria nem akarta megengedni a görög ka­mionok korlátlan átutazását, de vé­gül megígérte, hogy évente kétezer átulazási engedélyt ad ki. Spanyolor­szág problémája kettős volt: egyrészt részesülni akart a gazdag szabadke­reskedelmi társuláshoz tartozó or­szágok segítségében, másrészt Nor­végia és Izland vizeiben is halászni szeretett volna. Miután Spanyolor­szág azzal fenyegetőzött, hogy meg­vétózza az egyezményt, a többi or­szág meggyőzte, hogy elégedjen meg bizonyos kisebb segéllyel és csök­kentse halászati igényeit. A „tizenkilencek” megállapodása alapján a világ legnagyobb közös pia­ca jön létre hatalmas térségen, amelyben 380 millió ember él. A sza­bad piactól azt várják, hogy rohamo­san megnő a kölcsönös kereskede­lem, mert rengeteg adminisztratív akadály hárul el. A tárgyalófelek nagy megköny­­nyebbúléssel fogadták a megegye­zést. A diplomaták között az a véle­mény uralkodik, hogy miután a két tömörülés képes volt megoldani problémáit, nagyobb esélyekkel nyújthat segítséget Közép- és Kelet - Európa országainak. Egyesek nem zárják ki, hogy belátható időn belül az európai gazdasági térségbe ezek az államok is bekapcsolódhatnak, még mielőtt az EK tagjaivá válhat­nának. Václav Havel Washingtonban Ml (Folytatás az 1. oldalról) Bush elnök a többi közt kijelentette: „Az 1989 évi forradalom megmutatta, hogy Csehszlovákia népe képes megsza­badulni bilincseitől”. A forradalmi lel­kesedést ma hétköznapi problémák vál­tották fel, elsősorban gazdasági jellegű­­. ek, de Csehszlovákiára még egy forrada­lom vár — az erkölcsi. Az Egyesült Álla­mok a gazdasági és politikai reformok­ban segítséget akar nyújtani Csehszlo­vákiának, például azzal, hogy megnyitja piacait a csehszlovák áruk előtt, aláírja a beruházásokról szóló egyezményt, a Nemzetközi Valutaalapban és a Világ­bankban támogatja a segítségnyújtást Csehszlovákiának. „Üdvözlöm ezt a le­hetőséget, hogy ma ismét megerősíthes­sem: az USA eltökélte, hogy segít önök­nek” — hangsúlyozta Bush. Václav Havel válaszában azt mondta, hogy a csehszlovák küldöttség barátai­hoz érkezett, akikkel közös nézeteket vall az alapvető problémákról. „Cseh­szlovákia és az USA között még soha­sem voltak olyan jók a kapcsolatok, mint ma” — mondta Havel. Szavai sze­rint a látogatás egyik legfontosabb pont­ja az a közös nyilatkozat lesz, amely sza­bályozza az USA és Csehszlovákia közti kapcsolatokat. „Ebben a partneri vi­szonyban látjuk biztonságunk garanciá­ját” — mondta a csehszlovák elnök. A csehszlovák elnök látogatása kap­csán több amerikai vélemény látott nap­világot. Ezek közös nevezője, hogy Csehszlovákia keresi a módját, hogyan biztosíthatná biztonságát valamiféle tár­sulással az Északatlanti Szövetséggel. Egy magát meg nem nevező politikus kijelentette, az USA ellenzi, hogy Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyelor­szág a NATO tagjaivá váljanak. Támo­gatja azonban a gondolatot, hogy szoros kapcsolatokat építsenek ki a szövetség­gel, amely lehetővé tenné a kölcsönös párbeszédet. Az amerikai vélemény sze­rint a NATO csupán tagjainak bizton­ságát szavatolja. Szoros kapcsolatokat kínál azonban Közép- és Kelet-Európa államainak, köztük a Szovjetuniónak is. A Washington Times Havel látogatá­sa kapcsán közölt cikkében azt írja, hogy a csehszlovák elnök hatnapos amerikai látogatása során az Egyesült Államok támogatását fogja kérni ahhoz, hogy or­szága valamiféle módon társulhasson az Északatlanti Szövetséghez. A kommen­tár címe: Havel Kelet-Európa bizton­ságát fejezi ki. A lap feltételezi, hogy Havel tolmácsolja majd a kelet-európai államok véleményét, miszerint a Szov­jetunió esetleges széthullása a volt szö­vetségeseinek súlyos gazdasági nehézsé­geket okoz. A lap feltételezi továbbá, hogy Csehszlovákia biztonságának kér­dése szerepel majd abban a csehszlo­vák—amerikai szerződésben is, amelyet Bush és Havel imák alá. Zágráb harcokról, Belgrád nyugalomról beszél Ellentmondó hírek Jugoszláviából Az első tegnapi jelentések szerint a horvátországi harctereken nyugalmas volt az éjszaka. A belgrádi televízió arról tudósított, hogy meglepő nyuga­lom honolt Nova és Stara, valamint Bosanska Gradiska városok körzeté­ben és Novskában is, ahol az elmúlt napokban súlyos harcok voltak. A jelentés szerint a horvát csapatok szórványosan lőtték ugyan a hadsereg és a szerb önkéntesek állásait, de azok nem válaszoltak. A hírek szerint Jasenovci térségében is elnémultak a fegyverek. A belgrádi jelentés szerint Nyugat-Szlavó­­niában a horvát fegyveres erők csapat­összevonásokat hajtanak végre, ágyúkat, harckocsikat és rakétavetőket összpon­tosítanak. A belgrádi televízió szerint nyugalmas volt az éjszaka Dubrovnik­­ban is. Cáfolták a hírt, miszerint Dub­­rovnikban harcok folytak volna, mert azok csak a környéken zajltottak. A DPA hírügynökség a fentiekkel szemben a horvát rádióra hivatkozva közölte, hogy Vukovár és Dubrovnik körzetében az éjszaka „súlyos harcok” voltak. Eszerint a két várost továbbra is ostromzár alatt tarják és tüzérséggel lö­vik. A Reuter hírügynökség a holland vé­delmi minisztériumra hivatkozva közli, hogy az Európai Közösségek megfigye­lőinek hat helikopterét visszavonják Ju­goszláviából. A helyzet állítólag annyira veszélyes, hogy a helikopterek használa­ta lehetetlenné vált. A hozzávetőlegesen kétszáz EK-megfigyelő azonban tovább folytatja tevékenységét Jugoszláviában. Magyarország nyugtalanságát fejezte ki a határai közelében folyó hadművele­tek miatt. Ezzel kapcsolatban a magyar főkonzul jegyzéket adott át a horvát kül­ügyminiszternek. Magyar vélemény sze­rint a jugoszláviai válság veszélyezteti a térség és egész Európa stabilitását. A magyar főkonzul a horvát kormányfőt magyarországi látogatásra hívta meg. A magyar—jugoszláv viszonnyal fog­lalkozik a TASZSZ hírügynökség is. A viszonyt feszültnek minősíti és utal a magyar miniszterelnök és Bozsovics vaj­dasági vezető közti vitára. A TASZSZ rámutat, hogy Antall József, a szerb ve­zetést a félmilliós magyar kisebbséggel szembeni elfogadhatatlan magatartással vádolta. A magyar kisebbséget Antall szerint túszként használják, a jugoszláv hadsereg magyar elesettjeinek száma aránytalanul magas. Bozsovic szerint a magyar kormányfő célja nyugtalanságot kelteni a jugoszláviai magyarok közt. „Amennyiben meg kell változtatni Jugoszláviát, vagy meg kell szüntetni azt, akkor erről kizárólag azok a nemze­tek dönthetnek, amelyek az államot lét­rehozták” — mondotta Branko Kostic, a jugoszláv államelnökség alelnöke a Borba című lapnak. Kostic beszélt a horvátországi szerbek helyzetéről is, és azt a véleményét tolmácsolta, hogy a nemzetiségi csoportnak Horvátorszá­gon belül külön államot kellene alkot­nia, ami Szerbián kívül létezne. Vélemé­nye szerint a jugoszláv hadseregnek a szerbeklakta térségben kell maradnia, amíg nem jön létre politikai megegyezés Jugoszlávia jövőjéről. Horvátország bejelentette, hogy a novembertől saját pénznemet — az úgy­nevezett horvát dinárt — vezeti be. Ez a pénznem csak ideiglenes lenne és 1:1 arányban váltanák be jugoszláviai diná­rért. A pénzügyi önállósodás második szakászában be akarják vezetni a nem­zeti valutát, amely a horvát korona (kru­­na) lenne. Belgrádban tegnap délután ismét összeült a csonka jugoszláv államelnök­ség. Ismét csak az úgynevezett „szerb tömb” tagjai voltak jelen. Az ülés napi­rendjén a hágai döntések kérdése és a tűzszünet problémái szerepelnek. kft. Az öntapadós árucímkék és címkézőfogók legnagyobb csehszlovák szállítója Kínálatát a következőkkel bővíti: • előnyomású címkék • Schember-Berkel típusú elektronikus mérlegek és szeletelőgépek • elektronikus pénztárgépek • kézi ragasztógépek és ragasztószalagok Minden ezredik vásárlónk 5000 koronás jutalmat kap. Címünk: S & K spol. s. r. o. Fügnerová 1 613 00 Brno Tel: (05) /52 90 35, 52 57 89 Fax: (05) 152 89 70 SZÜP-344 Horvát katonák egy kilőtt szövetségi harckocsi mellett a fegyverszünet beállta után egy Sisak melletti faluban (Telefotó: CSTK/AP) Izrael szerint nincsenek „megszállt területek” Alakul az arab álláspont A rohamosan közelgő madridi közel­­keleti békekonferencia élénk diplomá­ciai tevékenységre ösztönzi az érdekelt országokat. Pankin szovjet külügymi­niszter Kairóbati tárgyalt Mubarak egyiptomi elnökkel és megállapodtak abban, hogy csak a türelem és a követ­kezetesség segítheti előa békekonferen­cia sikerét. Pankin Kairóból Párizsba utazott, ahol a töbi közt találkozik Ara­fat palesztin vezetővel is. Pankin közel­­keleti útja során tárgyalt Izraelben, Szí­riában és Jordániában is. Az érdekelt arab államok külügymi­niszterei valószínűleg már szerdán, te­hát ma találkoznak Damaszkuszban, hogy egyeztessék a közel-keleti béke­­konferencia kapcsán álláspontjaikat. A külügyminiszteri találkozón Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon és a PFSZ képviselői vesznek részt. Jól értesült ka­irói körök szerint nem kizárt, hogy a madridi konferencia előtt arab csúcsér­tekezletre is sor kerül. Az egyeztető tár­gyalásokat a megfigyelők úgy értékelik, mint Egyiptom engedményét Szíriának és a Palesztin Felszabadítási Szervezet­nek. Samir izraeli kormányfő tegnap az Európai Parlamentben elutasította azt a kérdést, hogy Izrael leállítja-e a meg­szállt arab területek betelepítését. Kije­lentette: nincsenek megszállt területek. A madridi konferenciát illetően Samir azt mondta, hogy a tárgyalásokhoz sok remény fűződik, de a megszállt területe­ket Izrael a zsidó nép jogos tulajdoná­nak tekinti. Az Európa Parlament kép­viselőivel Samira közel-keleti kérdések­ről zárt ajtók mögött tárgyal. N émetország támogatni fogja Magyarország kérését, hogy részt vehes­sen a Németországból kivont szovjet ka­tonák számára készülő lakások építésé­ben. Ezt a német szövetségi parlament küldöttségének képviselői jelentették be magyaroszági látogatásuk során a ma­gyar parlament külügyi bizottságában. A SZOVJETUNIÓ a világ hét leg­gazdagabb államától négymilliárd dol­láros rövidlejáratú kölcsönt kap. Ezt tegnap a japán NHK televízió közölte, de a japán pénzügyminisztérium szóvi­vője cáfolta a hírt. Szerinte a szovjet arannyal szavatolt kölcsönökről való­ban folytak tárgyalások Bangkokban a Szovjetunióval, de megállapodásra nem jutottak. ROMÁNIÁBAN eltávolítják a bu­karesti Szabadság-park mauzóleumából az egykori romániai vezetők, köztük Gheorghiu-Dej földi maradványait. A Szabadság-parkban újból felállítják az Ismeretlen Katona emlékművét. M ihail Gorbacsov szovjet el­nök és nyolc szövetségi köztársaság ve­zetője felhívást intézett az ukrán parla­ment képviselőihez, hogy a Szovjet­uniónak ez a második legnagyobb köz­társasága maradjon a szövetség tagja. Mint ismeretes, Ukrajna még nem csa­latkozott a köztársaságok gazdasági úni­­ójához. Fokin, Ukrajna kormányfője azonban a napokban Máltán kijelentet­te, hogy Ukrajna rövidesen aláírja a szerződést. A KALIFORNIÁBAN dúló erdőtü­zet tegnap reggel sikerült a tűzoltók el­lenőrzése alá vonni. A tűzvésznek tizen­négy halálos áldozata volt, hatan eltűn­tek, százötvenen megsebesültek, és ezer­nyolcszáz ház dőlt romba. A károkat másfél milliárd dollárra becsülik. K uvaitban már csak ötvennyolc égő olajkutat kell eloltani. A tűzoltási munkákban huszonhét csapat vesz részt, akik a feltételezettnél sokkal korábban lettek úrrá a környezetet páratlanul szennyező tűzvészen. Az oltási munkála­tokat a legújabb jelentések szerint már novemberben befejezhetik. D amaszkuszban az amerikai nagykövetségnek átadták Jesse Tűmért, akit az Iszlám Dzsihád szélsőséges síita szervezet több mint négy évig tartott fogva. Az amerikai túszt azután enged­ték szabadon, hogy Izrael és az úgyneve­zett dél-libanoni hadsereg háromszáz arab foglyot bocsátott szabadon. Lengyelországban a lot lé­giforgalmi társaság túlad mind a hét IL-62 típusú szovjet gyártmányú utász­­szállító repülőgépén. Á gépeket október végéig kivonják a forgalomból és Boeing 767 típusú gépekkel helyettesítik őket. A LOT fokozatosan megválik Tu-154, Tu- 134 és An-24 típusú szovjet gyártmányú repülőgépeitől is. Francia gyártmányú ART-72 és Boeing 737 típusú gépekkel helyettesíti őket. A szovjet repülőgépek visszavásárlása iránt érdeklődik az Ae­roflot szovjet légiforgalmi társaság. Az ENSZ-PALOTA bejáratánál le­tartóztattak egy mexikóit, akinél revol­vert és kilencvennyolc töltényt találtak. A mexikói azzal akart behatolni az épü­letbe, hogy találkozója van egy ottani hivatalnokkal. A detektívek nem tudták bebizonyítani, hogy a férfi merényletre készült volna. AlSÓ-SZÁSZORSZÁGBAN egy börtönben négy fogoly túszul ejtette a börtönőröket és ismeretlen helyre szö­kött. A szökevények kikényszerítették, hogy rendőrségi gépkocsit bocsássanak rendelkezésükre és kapjanak kétmillió márkát. A szökevények egyike rendőr­gyilkosságért volt börtönben. INDIÁBAN a nagyerejű földrengés áldozatainak száma hivatalos jelentés szerint már nyolcszázra emelkedett. Többezer ember megsebesült, köztük ötszáz állapota igen súlyos. Még mindig folytatódnak a földcsuszamlások és az árvizek a földrengéssújtotta területen. M ongóliában tömegsírt fedez­tek fel budhista szerzetesek holttesteivel. A szerzeteseket fejlövéssel végezték ki ötven évvel ezelőtt. A helyszínt egy brit televíziós stáb látogatta meg és megálla­pította, hogy a harmincas és az ötvenes években Sztálin parancsára tizenhélezer személyt végeztek ki az országban és 1937-ben 700 kolostort számoltak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents