Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-22 / 208. szám
4 1991. október 22. k Parkold *»- * .............................. Szorít az öv? Igencsak berzenkedve fogadták vagy húsz évvel ezelőtt a hazai autósok a biztonsági öv kötelező használatát. Egy csomó kifogást hoztak fel ellene: szorít, piszkol, gátolja a szabad mozgást, sót a finomabb lelkek egyenesen lelki traumát emlegettek. Aztán jött az öncsévólő biztonsági öv, s vele, úgy tűnt, megoldódott minden probléma: engedelmesen „utánamegy" a vezető testének, kinnfelejteni sem lehet, hogy végigsöpörje az úttestet. Egyet azonban megőrzött - meg kellett, hogy őrizzen - az elődje tulajdonságai közül, amennyiben azt rendeltetésszerűen használták fel: rés nélkül simul a testre, sót minden helyzetben bizonyos nyomást fejt ki rá. Ez a nyomás általában nem zavaró, de kétségkívül akadnak, akik ezt is sokallják. Rajtuk hivatott segíteni a FAST CLIP elnevezésű egyszerű mechanizmus. Mint az ábrán is látható, két részből áll. Az egyik a felfüggesztő horgot is magába foglaló test (2), a másik pedig a beléje illeszkedő billenőzár (1). A szerelés rendkívül egyszerű, és nem igényel semmiféle szakértelmet. A (2) részt az öv rögzítöcsavarjára akasztjuk, majd a megfelelően kiképzett hornyokba illesztjük a zárat (1) úgy, hogy az öv csévélőorsó felőli része a kettő között fusson. Bekapcsoljuk az övét, „normális" pozícióba helyezkedünk a volán mögött, és ebben a pozícióban egy kissé engedünk a szorításán. FIGYELEM! legfeljebb tenyérvastagságnyi részről lehet szó a testünk és az öv között! Ebben a helyzetben biztosítjuk be a billenözárral, miáltal a csévólöorsó nem szorítja ismét a mellkasunkra. Az öv legfontosabb funkciója - a hirtelen rándulás esetén történő azonnali blokkolási képesség - ezáltal változatlan marad. A zár kioldásával a biztonsági öv bármikor újra a szokásos módon lazithatóvá válik. A FAST CLIP a Mototechna szaküzleteiben kapható. (ma) „GeneráljavMós" - 690 koronáért Előrebocsátjuk: a cim szántszándékkal és bevallottan „blikkfangos" egy kissé, s mint az idézőjel is mutatja, azért nem betű szerint értendő. Ám legalább ennyire nem csupán puszta szójáték. Lássuk, miről van tehát szó. Nemrég hazánkban is megjelent, s a benzinkutaknál megvásárolható a SWEDOL nevű készítmény, amely - dán gyártójának ajánlása szerint - erősen elhasználódott, általában 100 000 kilométert „letudott" személygépkocsi-motorok részbeni felújítására szolgál. Alkalmazásának módja a következő: ha a motoron már a nagyfokú elhasználódás nyilvánvaló jelei tapasztalhatók (aránytalanul nagy olajfogyasztás, az előírtnál jóval alacsonyabb kompresszióértékek), az esedékes olajcsere alkalmával nem a megszokott 4 liter friss olajat töltjük a motorba, hanem 3 liter olajhoz 1 liter SWEDOLT keverünk. (A szűrő betétjének a cseréje szintén feltétlenül szükséges!) A többit elvégzi maga a készítmény, mégpedig speciális adalékainak, mindenekelőtt teflontartalmának köszönhetően: a kopott felületeken lerakódva kitölti a hézagokat, miáltal jelentősen javul pl. az elhasznált dugattyűgyűrúk tömítöképessége. A keverékkel semmi egyéb teendő nincs: a motorban marad a szokott intervallumban esedékes következő olajcseréig, amikor is már csak tiszta olajat használunk. (Ha korábban utántöltésre volt szükség, azt is tiszta olajjal végeztük.) A gyártó a SWEDOL következő applikációját újabb 100 000 (!) kilométer megtétele után írja elő... A használati utasítás szerint 3-6 liter olajtöltetet igénylő motorok esetében elegendő 1 liter SWEDOL; ilyen csomagolásban is kapható, s ez a mennyiség kerül az említett 690 koronába. (Az olaj mennyisége a keverékben természetesen ennyivel csökkentendő). Ennyi a hír egyelőre a dán csodaszerről, amelyet azóta már szorgalmasan tesztelnek néhány lestrapált 105/120-as Skodában, ám az eredményekre egyelőre még várni kell. Természetesen nem okvetlenül szükséges megvárni, hiszen anyagilag „mindössze" egy kiadós tankolásnak megfelelő összegről van szó... ,, Megérkeztünk..." (Fotó:-ss) Szerkeszti: Vass Gyula »________________________________________________/ Faluszövetkezeti program Magyarországon A békéssámsoni Hangya-modell Szabad ÚJSÁG___________ Uj formát próbálnak keresni a megélhetéshez és a felemelkedéshez a városoktól távoli, kisebb községekben. Eddig a kereskedelmi és a szolgáltatási teendőket általában központi egységek hálózatai látták el ezeken a településeken, s rendszerint nem igazodtak a helyi szükségletekhez a külső felvásárlók és az ellátó szervezetek. A lakosság munkájából származó jövedelmek máshol hasznosultak, ugyanakkor rendkívül magas azoknak a száma, akik kénytelenek a városokban munkahelyet keresni, naponta ingázni. Békéssámsonban a foglalkoztatást, a helyi igények kielégítését, a település működésének összehangolását faluszövetkezeti formában, a Hangyamodell szerint kívánják megszervezni. Mint azt Simon Imre tsz-elnök, a program kidolgozója és szervezője elmondta, a kárpótlást, illetve a tszprivatizálást követően a tulajdonosokká vált tagok alapítják meg a faluszövetkezetet, amelyben a tagok egyéni vállalkozóként, vállalkozói csoportban, esetleg szakcsoport keretében tevékenykednek, de a közösségbe a magángazdálkodók és a vállalkozók is bekapcsolódnának. Az új formában a vagyonkezelői központ (holding) szervezi, hangolja össze a részegységek munkáját. A Hangya Rt. közreműködik a kereskedelmi, a vagyon- és egyéb biztosítási, valamint a hitelellátással kapcsolatos feladatok megoldásában. A faluszövetkezet szervezetileg a Hangya Rt. részvényese lesz. A szervezés első lényeges mozzanataként megkötik a szerződést a Hangya Rt., a békéssámsoni önkormányzat és az Előre Tsz. között. A faluszövetkezeti elképzelésekkel nemcsak a helyi, de más, hasonló községek önkormányzati vezetői is egyetértenek, mivel az példa értékű elemeket tartalmaz a kisebb községek átalakulásához. Különösen fontos eleme a békéssámsoni faluszövetkezeti programnak az eddigi mezőgazdasági termelés élelmiszeripari tevékenységgel történő bővítése. Már épül a pékség, ahol saját őrlésű lisztből sütnek majd kenyeret. Vállalkozás keretében évi 4-5 ezer sertés feldolgozásához vágóhíd és húsüzem létesül. A megtermelt napi 6-8 ezer liter tej egy részét helyben dolgozzák fel. A pénzügyi források megteremtéséhez részjegyeket bocsátanak ki, a megtermelt áruk megvásárlását pedig azok számára garantálják, akik az élelmiszeripari létesítményekhez saját tőkével is hozzájárultak - ígéri Simon Imre elnök. A felvásárlói és szolgáltató részleg - igény szerint - megműveli a magánhasznosítású földeket, ellátja az állatokat takarmánnyal, felvásárolja a termékeket. Új kereskedelmi egységükben vetömagvakat, műtrágyát és más termelési alapanyagot árusítanak, háztartási, építőpari és mezőgazdasági kisgépeket kölcsönöznének, az áfortól átvett üzemanyag-töltőállomáson pedig szuperbenzint és háztartási tüzelőolajat tankolhatnak majd a hely(Napi Világgazdadaság) Vissza a gyökerekhez Keleti földeket keresnek a német gazdák Miközben a keletnémetek a nyugati tartományokba vándorolnak munkát keresni, a másik országrész gazdái előszeretettel veszik az irányt a keleti tartományok felé. Jónéhányan korábban államosított földjüket, vagyonukat követelik vissza, mások pedig leendő új tulajdonosként tekintgetnek az 1,9 millió hektár - ma még vitatott sorsú - keletnémet mezőgazdasági terület felé. Otven évvel ezelőtt Kelet-Németország is óriási, bérlőknek kiadott termőföldekből állt. A 40-es évek végén kezdődött szövetkezetesítés következményeként hatalmas, olykor több száz hektáros gazdaságok alakultak, nagyüzemi művelés céljára. Ezek most ideális újrahódítandó területeknek látszanak a nyugatiak számára. Mialatt a német vagyonügynökség azon fáradozik, hogy megfelelő tulajdonosi formát találjon a keletnémet szövetkezeti dolgozóknak, a telepen máris megjelentek a nyugatnémet gazdák, részint a szövetkezetek tanácsadóiként, részint sikeres vállalkozóként. Munkájuk nyomán tavaly óta átlagosan mintegy 8 százalékkal nőtt a gabona terméshozama, de volt, ahol 30 százalékos javulást is észleltek. Az egyik visszatérő tulajdonost például a 40-es években kényszerítették távozásra azzal, hogy elvették Magdeburg mellett lévő hatalmas családi gazdaságát s három kastélyát. Most Alsó-Szászországban 300 hektáron bérlő és jó esélye van arra, hogy három hajdani földtulajdonossal együtt egy konzorciumba tömörülve 2500 hektárt haszonbérletbe vegyen, amit később meg is vásárolhat - írja a Financial Times. Az említett gazdák a jövő őszre várják a vagyonügynökség döntését, a munkák megkezdését. A bérlendő terület 4900 dolgozójának fele már máshol dolgozik, ám az ottmaradtakból is csak 20-25 főt akar az új tulajdonos megtartani. Jellegzetes út azé a vállalkozóé is, aki jelenleg egy 700 hektáros családi birtokot vezet. Még az egyesítés előtt hívták meg egy Lipcse melletti 2200 hektáros szövetkezet tanácsadójának. A berlini fa! leomlása után az fsz menedzsere lett, de nem fektetett be a szövetkezetbe. Ebben a gazdaságban is súlyos munkaerőproblémák vannak: a 120 dolgozóból csak 10-re van szükség. A nyugati művelési módok és gazdálkodási tapasztalatok révén felfutóban lévő keletnémet agrártermelés minden bizonnyal hozzájárul majd az EK agrárfölöslegeinek szaporításához, ennek ellenére változatlanul élénk a nyugatnémet érdeklődés a keleti földek iránt. (Financial Times) Technikai hátrányból anyagi előny Bombasiker Nyugaton a Tesla-gramofon A kelet-európai technikai hátrányból is üzletet lehet csinálni. Ez derül ki Heinz Lichtenegger. a bécsi hifi kereskedő sikertörténetéből. Az ifjú vállalkozó megfogadva azt az igazságot, hogy az egykori kelet-európai szocialista országok kínálják a kilencvenes évek aranybányáját, Csehszlovákiában kutatott valami hasznosítható után. A választása egy, a nyugati műszaki színvonal szemszögéből hallatlanul elaggott lemezjátszóra esett, amellyel 12 hónap alatt 12 millió Schillinge! keresett. Az egykoron az egész keleti tömböt ellátó Tesla gyár termékéről van szó, amely nélkülöz mindenféle technikai rafinériát, viszont a maga egyszerűségében rendkívül megbízható. A leginkább a New York-i Modern Művészetek Múzeumába illő darabot a jó érzékű osztrák vállalkozó még inkább régiesitette, feketére lakkozott fából van a háza, a forgókorongot zöld posztó borítja, s a hangkar egyúttal a ki- és bekapcsolást is elintézi. Lichtenegger nem csupán a termék kuriozitását ismerte fel, hanem a lemezjátszópiac szélsőségességét is. Azt tudni illik, hogy a vevők vagy a mindentudó, extrafinom, digitális, 70 ezer schilling körüli berendezéseket keresik, vagy ezt a 3000 schillinges, egyszerű típust. A Project One fantázianevű gépből eddig 4000 darab kelt el Európában, s ha nem volnának állandóan szállítási nehézségek, s szüntelen viták a csehszlovák külkereskedelmi szervezetekkel, még sokkal többet el lehetne belőle adni. A gyártásra vegyes vállalat szerveződött, az osztrák üzletember nemcsak a morva partner technikai hátrányát igyekszik hasznosítani, hanem az olcsó munkaerőt is. A Litovelben működő üzem, amelyben a régi szép időkben 3000 alkalmazottat foglalkoztattak, állandó ajánlatokat kap a nagy elektronikai cégektől, egyelőre azonban hűséges a nyitó partner-Rekordárak Nyugat-Európában Az idén mindössze 5,7-5,8 millió tonna alma termett az EK-országokban. Ez kevesebb, mint amennyit a nyolcvanas évek bármelyikében szüreteltek (az évtized átlaga: 7,99 millió tonna). Az ez évi termelés megközelíti az abszolút mélypontot. Ez természetesen felhajtja az árakat. Az idén a termőhelyen átadott alma tonnájáért 140-150 márkát fizetnek a felvásárlók. Hasonló a helyzet a körtével is, 1991-ben csak 1,8-1,9 millió tonnára számítanak. Egyébként az alma- és a körteárak között szoros a kapcsolat. Jó almatermés esetén a körte ára alacsonyabb, függetlenül a termés nagyságától. Ha viszont az alma drága, a körte iránti kereslet erősödik. Nem független egymástól persze a terméseredmény sem, hiszen az időjárás hatásában nincs nagy eltérés, a termökörzetek csaknem azonosak. A termőhelyen történő átadásnál a mai körteárak elérik a 150-160 márkát is tonnánként. A téli hónapok árait egyelőre még nehéz elörejelezni, hiszen azok az idén is hetente változnak. Az étkezési almának a szezon kezdetén általában viszonylag magas az ára, majd az almaszüret előrehaladtával általában csökken. Az őszi átlagos árszínvonalat ezután ismét áremelkedés váltja fel a raktártól szállított téli alma árusításának megkezdésével A jövő év eleji árakat aztán az EK raktárkészletei, illetve az import mennyisége befolyásolja. Más a helyzet a léalmával Tekintettel arra, hogy a szezon elején a minőség gyengébb, ekkor még az árak sem érik el a szezonális átlagot. Majd az idényben Tátlag körül mozognak, a későbbiekben pedig jócskán megemelkednek. A feldolgozók ugyanis az idény elnyújtása érdekében preferálják a későbbi szállításokat Az idén már a szezon eleji átvételi árak is magasak voltak, az átlagos léalmaárak valószínűleg megközelítik a 35 márka/tonnát. ... .. , (Napi Vilaggazdasag)
