Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-21 / 207. szám
1991. október 21. 4 Jogi tanácsok A devizajogszabályok reformja A hatályos devizatörvény A vállalkozások elterjedése következtében a devizagazdálkodást szabályozó jogi normák iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett. A vállalkozókat ezek az előírások érintik állampolgári minőségükben és a tevékenységük szempontjából is ajánlatos őket ismerni. Az alábbiakban sorra veszszük a legfontosabb fogalmakat és tudnivalókat. A hatályos 528/1990 Tt. számú devizatörvény 1991. évi január hó 1. napján lépett érvénybe. A törvény bevezető rendelkezéseiben az általa használt fogalmakat határozza meg. A devizaeszközök idegen pénznemre szóló fizetőeszközök valuta vagy deviza formájában. A valuták idegen államok fizetőeszközei bankjegyek, kincstárjegyek, illetve érmék formájában. A devizák olyan fizetőeszközök, amelyek belföldi vagy külföldi pénzintézeteknél vezetett számlákon vannak elhelyezve, vagy amelyekről külföldi fizetési okmányokkal lehet rendelkezni. Külföldi fizetési okmányok az olyan okmányok, amelyekhez külföldi pénznemben történő pénzbeli teljesítéshez való jog kapcsolódik (váltó, csekk, akkreditív, utalvány, hitelkártya stb.) Arany alatt aranyérmeket és a világkereskedelemben forgalmazható olyan aranyöntvények értendők, amelyek színtisztaságát - jelzése lenyomatával vagy a csatolt tanúsítványával - az p célra világszerte elismert jogi személy szavatolja. Értékpapírok a vagyoni részesedést tanúsító okmányok (részvények, részlevelek stb.), a kötvények, valamint az osztalék- és kamatszelvények, tallonok. Devizaértékek a valuták, a devizák, a külföldi fizetési okmányok, az arany, a külföldi értékpapírok és a külföldi pénznemre szóló betétkönyvek Devizaértékekkel történő kereskedésnek minősül: a devizaértékek vétele és eladása csehszlovák koronáért, kölcsönös cseréje, valamint a velük kapcsolatos mindenfajta kereskedelmi jellegű rendelkezés. Devizapénzintézetek a Csehszlovák Állami Bank által devizakereskedésre, továbbá külföldre történő kifzetésre felhatalmazott belföldi székhelyű pénzintézetek és takarékpénztárak. Devizabelföldiek azok a természetes és jogi személyek, akiknek belföldön nyilvántartott lakóhelyük van, illetve belföldi székhellyel rendelkeznek. A többi személy a törvény alkalmazása szempontjából devizakülföldi. A bíróságok által vezetett cégjegyzékbe felvett egyéni vállalkozók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a devizabelföldi jogi személyek Devizakülfödiek a belföldi székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek is. A törvény szerint devizahatósági jogkört gyakorol a Csehszlovák Állami Bank, a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a tagköztársaságok pénzügyminisztériumai és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium. A törvény II. része szabályozza a devizaértékekkel való kereskedelmet és a fizetési kapcsolatokat. E rendelkezések biztosítják a devizaértékek mozgásának szabályozottságát a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően és elejét kívánják venni a nem kívánt, illegális devizaértékkereskedelemnek. A devizaértékekkel való kereskedelmet a Csehszlovák Állami Bank felügyeli. A devizapénzintézetek és az egyéb devizabelföldiek általában csak az ó engedélye alapján kereskedhetnek devizaértékekkel. A devizabelföldiek, akik nem devizapénz-intézetek, engedély nélkül kereskedhetnek azokkal a devizaértékekkel, amelyek megvételét a devizapénzintézetek elutasították és az aranyérmékkel. A devizakülföldiek devizaértékeket csak a Csehszlovák Állami Bank engedélye alapján vásárolhatnak, illetve adhatnak el csehszlovák koronáért. A bankok engedély nélkül jogosultak devizaértékeket vásárolni csehszlovák koronáért. Devizabelföldi kizárólag devizapénzintézetek közvetítésével teljesíthet fizetést külföldre vagy fogadhat el pénzben való teljesítést külföldről. Ettől a szabálytól a devizatörvény végrehajtási utasításában meghatározott esetekben, illetve a devizahatóságok engedélye alapján lehet eltérni. A Csehszlovák Posta minden további engedély nélkül jogosult pénzszolgáltatásokat nyújtani a nemzetközi kapcsolatai keretében. A devizabelföldi jogi személyek, továbbá a devizakülföldiek alapvető jogai és kötelezettségei a törvény III. részében találhatók. A devizabelföldi jogi személyek az illetékes devizahatóság felhívására, az abban megállapított határidőben, kötelesek e szervnek nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni:- devizakülföldivel szemben fennálló pénzbeli követeléseket és tartozásaikat,- külföldi ingatlanjaikat, valamint az azokkal kapcsolatos bevételeiket és kiadásaikat,- külföldi vállalkozásokban meglévő vagyoni részesedéseiket,- külföldi értékpapírjaikat. A devizahatóság felhívásában megszabja:- azt az időszakot, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozik és- megjelöli azt a devizapénzintézetet, amelyhez a bejelentést meg kell tenni. A csehszlovák gazdaság elemi érdeke, hogy a devizabelföldi jogi személyek által megszerzett devizaeszközök az országba kerüljenek. Ezek a személyek kötelesek mindent megtenni, hogy a devizaeszközeik át legyenek utalva, illetve be legyenek hozva belföldre. A törvény a devizabelföldi jogi személyek számára felajánlási kötelezettséget ír elő. A devizabelföldi jogi személy köteles bármelyik devizapénzintézetnek csehszlovák korona ellenében megvételre felajánlani - az aranyérmék kivételével - az általa megszerzett devizaeszközöket és az aranyat, azok teljes terjedelmében. A felajánlási kötelezettség teljesítésének határideje valuták és arany esetében 30 nap. Ez a határidő az azt követő nappal kezdődik, ahogy azokat az érintett megszerezte vagy a megszerzésük a tudomására jutott, illetve devizabelföldivé vált. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Szabad ÚJSÁG Az izraeli változatok Kibuc, mosav, mosava A Tel Avivhoz közeli izraeli mezőgazdasági kutatóközpont folyosóján a kővetkező felirat található: ,.A föld ugyan nem mindig a legjobb, de szép gyümölcsöt teremhet." Arról, hogy e mondás mennyire igaz, könnyen meggyőződhet az ember ebben a számunkra egzotikus országban. Magas hőmérséklet, 300 milliméter körüli évi csapadékösszeg, túlnyomóan homokos-kavicsos talajok, kevés patak és folyó - ez jellemzi Izrael mezőgazdaságát. Az ágazat az ott élő lakosság mintegy 4,5 százalékának nyújt kereseti lehetőséget. A mezőgazdasági föld nagy része az állam tulajdonában van, és az állam díjmentesen bocsátja a földművesek rendelkezésére. A mezőgazdaságban három gazdálkodási mód terjedt el: a kibuc, a mosav és a mosava. A kibuc a közös gazdálkodás olyan formája, amelyben az ökonómiai-termelési jelleg mellett az ideológiának is szerepe van. A kibuc nemcsak munkát biztosít tagjainak, hanem gondoskodik azok családjáról is (lakás, étkeztetés, művelődés stb.). Ez a kibuc előnye. Hátránya viszont, hogy nem teremt kellő lehetőséget a jó képességű, ambiciózus embereknek az önmegvalósításra. A mezőgazdasági termelés a kibucokban a növénytermesztésre és az állattenyésztésre irányul. Fő növényeik a takarmánynövények, a zöldségfélék, a virágok, a gyümölcsfélék, a napraforgó, a burgonya, a csemegekukorica és a gyapot. Igen elterjedt a tejtípusú szarvasmarha- és a baromfitenyésztés (elsősorban a pulykatartás). A mezőgazdaság mellett azonban ipari tevékenységet is folytatnak a kibucokban, öntözőberendezéseket gyártanak, élelmiszerféléket készítenek stb. A mosav egyéni gazdálkodási mód, amely során a növénytermesztés és az állattenyésztés némely munkafolyamata, valamint a feldolgozás, az értékesítés és a kereskedelem szövetkezeti alapon történik. A mosava szintén a magángazdálkodás formája, ebben már az értékesítést is az egyének végzik. A talaj- és éghajlati viszonyok miatt az izraeli mezőgazdaság az öntözésen alapul. Minden földműves megkapja az államtól évi „vízadagját“, amelyet öntözésre fordíthat. A tengervíz sótalanítása azonban igen drága, ezért keresik annak lehetőségét, hogy a tengervizet édesvízzel keverve öntözésre alkalmassá tegyék. Az utóbbi években egyre terjed a szennyvíznek öntözési célokra történő kihasználása is. Ezáltal csökken a műtrágyaszükséglet és környezetvédelmi szerepe is van. Egyes kibucok mechanikusan tisztított városi szennyvízzel öntöznek, nem használnak műtrágyát, ennek ellenére 100 tonna cirkot, 20 tonna lucernát (szárazanyagban), illetve 20 tonna csemegekukoricát takarítanak be egy hektárról. A vízhiányt azonban elsősorban a víz takarékos és gazdaságos kihasználásával kell áthidalni. Rendkívül nagy előrelépést jelent e téren a mikroöntözés, tehát a földfelszín alatti és fölötti csepegtető öntözés. Ezzel a módszerrel a viz közvetlenül a növény tövéhez kerül, és abban az időben, amikor a legnagyobb szüksége van rá. A vízzel együtt mikro- és makroelemek juttathatók ki, ezáltal nagymértékben nő az öntözés, valamint a trágyázás hatásfoka. A csepegtető öntözés további előnye, hogy teljesen automatizált. A csepegtető öntözés elterjedésével egyidejűleg az üvegházi zöldség- és virágtermesztés is nagyobb teret kap. Az üvegházak szerepe Izraelben természetesen nem a meleg, hanem az optimális mikroklíma biztosítása. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén szellőztetéssel csökkenthető a hőmérséklet, árnyékolással pedig szabályozható a levegő nedvesség- és széndioxid-tartalma, valamint a fényháztartás. Izraelben igen magas a munkahatékonyság. Egy házaspár például 4 hektár barackost és szőlőt művel, miközben a gyümölcsöt is ők osztályozzák és csomagolják. Ezen kívül évente 90 ezer pulykát nevelnek 6-hetes korig, egy részüket pedig egészen vágásig. A barackos telepítésénél ügyeltek arra, hogy az egyes fajták áprilistól szeptemberig fokozatosan érjenek be. A pulykák nevelése teljesen automatizált. Egy másik farmer 0,5 hektáron üvegházi növényeket termeszt, és 120 szarvasmarhát, ebből 50' fejőstehenet tart. Az évi fejésátlag 8 ezer liter tej. Szabadtartásos tenyésztési módot alkalmaz. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az izraeli mezőgazdaság hatékonysága és intenzitása annak köszönhető, hogy jól felhasználják a tudomány és kutatás legújabb ismereteit. Modern gépeik vannak, komplex szolgáltatások állnak rendelkezésükre és igen jól működik az állami tanácsadói szolgálat. MICHAL SANTA mérnök Jellemző mai gond: Csehszlovákiában a múlt év második felétől, de főleg az idén - azaz a gazdasági reform kezdete óta- egyre nagyobb méreteket ölt a vállalatok fizetésképtelensége. Ez okból adósságuk 1991 első hat hónapjában 12,1 milliárd koronával növekedett és Szlovákiában meghaladtg a 30 milliárd koronát. A jelenség oka azonban nem az idei, s nem is a tavalyi gazdasági változásokban keresendő. A jelenlegi fizetésképtelenséget ugyanis jórészt olyan felesleges, anyagi fedezet nélkül gyártott tartalékok okozzák, amelyeket az egyes vállalatok az ún. szocialista gazdaságból mentettek át, s ha lehet - a devalvációtól való félelmükben - tovább növeltek. A csehszlovákiai vállalatok fizetésképtelenségéhez az is hozzájárult, hogy megszűnt a KGST és egyesült a két német állam. Ezáltal ugyanis jelentős piactól estek el, miközben a Szovjetunió sem képes fizetni. Mindehhez még hozzá kell számítani a hazai kereslet nagymértékű csökkenését, s a kedvezőtlen körülményeket, amelyeket a restriktiv hitelpolitika teremtett. Érdekes tüzetesebben is szemügyre venni az egyes ágazatok fizetésképtelenségének arányát Szlovákiában: Ipar (61,4 százalék) - a fizetésképtelenség leginkább három ágazatot sújt: a gépipart, az ún. speciális termelés (azaz a fegyvergyártás - a szerk. megj.) leépítése miatt, az elektrotechnikai ipart, mivel termékei nem állnak helyt a konkurenciaharcban, s a könynyűipart, mert elveszítette a szovjetunióbeli piacát. Mezőgazdaság (12,8 százalék)- Ez esetben a fizetésképetelenség a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek iránti kereslet csökkenésének a következménye, amit úgy könyvelhetünk el, mint egyfajta reakciót az árliberalizációra. Építőipar (7,5 százalék) helyzetét jelentősen megnehezíti a beruházások iránti kereslet nagyarányú csökkenése. Kereskedelem és idegenforgalom (6,8 százalék), ahol a fizetésképtelenség ugyancsak a kereslet csökkenésének és az árliberalizáció okozta áremelkedésnek a következménye. Közlekedés és távközlés (4,6 százalék) - A fizetésképtelenség az állami támogatás csökkenésével, illetve az energia és általában az ágazat számára szükséges termékek árának emelkedésével magyarázható. A fizetésképtelenség fennmaradó hányadán (6,9 százalék) a többi nemzetgazdasági ágazat „osztozik“. A probléma nagyon bonyolult. Az említettek csupán a „jéghegy“ csúcsa. A helyzet javítására irányuló intézkedéseknek ezért nagyon differenciáltaknak kell lenniük és két síkban kell hatniuk: a makro- és a mikroökonómia terén. A makroökonómiát érintő intézkedések öt kérdéskört ölelnek fel:-Az 1991-es évre szóló korlátozó pénzügyi politika átértékelését. (A Csehszlovák Állami Bank már bizonyos mértékben reagált is az adott helyzetre, amikor a kamat felső határértékét 24 százalékról 22 százalékra csökkentette.)- A konszolidációs bank létrehozását.- A vállalatok differenciálását - várható jövőjük és a piacgazdasághoz való alkalmazkodási készségük szerint. Ez a folyamat alapul szolgálna a kereskedelmi bankoknak ügyfeleik kiválasztásához, és ahhoz, hogy tájékozódjanak: milyen vállalkozás- és beruházásfajtákat támogathatnak hitelekkel.-Azt, hogy az állami költségvetés milyen mértékben támogatja (dotálással, kölcsönökkel, kamattörlesztéssel stb.) a szerkezetváltást.-Az Orosz-Szlovák Bank létrehozását (a nemzeti pénznemek felhasználásával), mint a Szovjetunió és a Szlovák Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítését a jelenlegi körülmények között. A mikroökonómia esetében az intézkedések a következőkre összpontosulnak:-A kinnlevőségek és a kötelezettségek kölcsönös kiegyenlítése. (Tekintettel a tételek megnövekedett számára ebben a rendszerben korlátozottak a lehetőségek, s ezért a Csehszlovák Állami Bank kénytelen volt kivételt tenni a kereskedelmi bankokkal szemben, miszerint a pénzeszközökkel nem rendelkező szervezetek pénzigényeit tilos kielégíteni.)- A vállalkozókat főleg bankhitelből kell pénzelni. Az év első felében 19,4 milliárd koronával nőtt a hitelek összege, miközben a szervezetek fizetésképtelenség miatti adóssága 12,1 milliárd korona. Ez a tény egyértelműen megcáfolja a bankok ellen gyakran felhozott vádat, mely szerint hozzájárulnak a vállalatok gazdasági megsemmisítéséhez.- Bankgaranciát vállalni a külföldi hitelek esetében.- Kihasználni a váltókkal fedezett, módosított lombard hitel (kézizáloghitel - a szerk. megj.) adta lehetőségeket. Ez a fizetési forma a pénzpiac felújítása felé vezető első lépések egyike.- Átértékelni a készülő hagyományos fizetőeszközök (váltók, hitelkártyák stb.) felhasználási lehetőségeit.- Mihamarabb bevezetni a csődtörvényt. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett intézkedések egyike sem jelent univerzális megoldást. Meghatározó ugyanis, hogy egy-egy probléma megoldásához mennyire járul hozzá maga a gyártó-vállalkozó. Vagyis a privatizációs tervek készítésekor következetesen meg kell oldani a fizetésképtelenség problémáját. Szüntelenül vevőt kell keresni termékeikre, hogy ne legyen több behajthatatlan kinnlevőségük, és ne halmozódjanak fel eladhatatlan készleteik. PAVOL VAáEK
