Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-21 / 207. szám
1991. október 21. Szabad ÚJSÁG A tizedik fegyverszünet sem az igazi Jugoszlávia végnapjai? A hágai békekonferencián már ötödször tárgyaltak a jugoszláv probléma megoldásáról. Ennek eredménye a mindkét fél által meghirdetett fegyverszünet, amely már tizedik a sorban. A megállapodás lényege, hogy leállítják a harcokat és a horvátok lehetővé teszik a szövetségi csapatok kivonulását a zárlat alatt tartott laktanyákból. A legmagasabb szintű hágai tanácskozás legközelebb valószínűleg pénteken ül össze. A hágai értekezleten incidensre került sor az elnöklő lord Carrington és Branko Kostíc, a szerb tömb vezéralakja között. Kostic ugyanis az államelnökség nevében beszélt, amely azonban az utóbbi időben csupán a szerb—montenegrói képviselői jelenlétében ülésezett. Carrington rászólt Kosticra, hogy beszéljen csak a maga nevében, mire az és a szerb tömb képviselői kivonultak a tárgyalásról. Kostic később azt mondta, hogy az EK-konferencia javaslata felszámolja Jugoszláviát, mert abból indul ki, hogy a hat tagköztársaság szuverén állammá válik. Amennyiben valamely köztársaság ki akar válni a szövetségből, azt törvényes keretek között kellene megtennie, mondta Kostic. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja visszatért jugoszláviai útjáról és találkozott Pérez de Cuellarral. Jelentése szerint a kormány nem ellenőrzi a helyzetet, a konfliktus egyik résztvevője sem uralja teljes mértékben híveit — mondta Vance. Igen nyugtalanítónak jelentette ki a tényt, hogy a fegyverszállítási tilalmat Jugoszláviába nem tartják be, és az országba sokfelől áramlik tovább a hadianyag. Vance véleménye szerint a felek már be szeretnék fejezni a harcokat, de nem tudnak megegyezni a kisebbségi jogok kérdésében, a köztársaságok egymásközti kapcsolatainak módjában és a határkérdésekben. Van még remény a helyzet rendezésére, de ehhez igen kevés idő áll már rendelkezésre, mondta Vance. Az „Orvosok határok nélkül” mozgalom mentőkocsioszlopa végre bejutott Vukovárba és elszállított onnan 109 sebesültet. A visszafelé vezető úton az egyik mentőautó aknára futott és két ápolónő lábtörést és agyrázkódást szenvedett. További ilyen mentőakciókra már nem kerül sor, jelentette be a horvát egészségügyi miniszter. A legújabb tűzszünet szombat dél óta van érvényben, de a válsággócokból a harcok felújítását jelentik. Vukovártól Dubrovnikig napirenden vannak a tüzérségi párbajok, tegnap kilenc ember vesztette életét. Az éjszaka Horvátországban nyugalom volt. A jugoszláv hadsereg és a horvát vezetők Zágrábban tárgyalásokat folytatnak. A horvát fél hajlandó feloldani a laktanyák blokádját, ha a hadsereg kidolgozza a Horvátországból történő kivonulás menetrendjét. A magyar hatóságok azzal vádolják a jugoszláv hadsereget, hogy Baranya térségében a határ közvetlen közelében aknamezőt telepítettek. Ezzel akarják megakadályozni, hogy jugoszláv állampolgárok Magyarországra meneküljenek és olyan látszatot akarnak kelteni, mintha Jugoszláviának Magyarország részéről valamiféle fenyegetéstől kellene tartania. A hágai konferencia eredményeire Jugoszláviában ellentmondásosan reagálnak. A hágai EK-javaslat szerint Jugoszláviának laza föderációvá kellene válnia, ami nem záija ki, hogy közös legyen a törvénykezés, gazdasági együttműködés legyen a tagköztársaságok között és biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait. Milosevics szerb elnök szerint ez Jugoszlávia felbomlását eredményezi és veszélybe kerülnek mindazok a szerbek, akik a Szerb Köztársaságon kívül élnek. Ezzel szemben Tudjman horvát elnök a hágai ajánlásokat a horvát vezetés sikerének tekinti, amely lépési jelent a köztársaság függetlensége felé. Bosznia-Hercegovina elnöke úgy véli, hogy a hágai ajánlás „kísérlet Jugoszlávia egységének megmentésére”. Bombaként hatott Montenegro képviselőjének magatartása Hágában, mert közismerten Szerbia oldalán áll, de egyetértett Carrington ajánlásaival. Baker nem köt fogadást a sikerre Elcsigázott emberek, akiknek már elegük volt a háborúból Képünk egy fiatal zágrábi házaspárt mutat (Telefotó: ÓSTK/AP) Izrael részt vesz a békekonferencián Az izraeli kormány vasárnapi ülésén döntés született arról, hogy a zsidó állam részi vesz a közel-keleti békekonferencián Moshe Kacav miniszter tájékoztatása szerint a kormány tagjainak többsége a részvétel mellett szavazott, a húsztagú izraeli kabinetből mindössze hárman szavaztak a részvétel ellen Jordánia az arab államok közül elsőként üdvözölte az izraeli elöntést. Egyiptom után Jordánia is elfogadta a meghívást a Madridba összehívott közel-keleti békekonferenciára. Kadhafi líbiai vezető támadást intézett a konferenciát támogató arab politikusok ellen és közölte: országa sohasem ismer el zsidó államot Palesztinában. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Aszszad Szíriái elnökkel együtt szorgalmazta, hogy Egyiptom, Jordánia és Libanon részvételével ötös csúcstalálkozón egyeztessék az álláspontokat a békekonferencia előtt. Arafat Szíriából Egyiptomba utazott, hogy megbeszéléseket folytasson Mubarak elnökkel. A Szovjetunió az arab—izraeli megbékélés alapjának tekinti, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt arab területekről. Ezt Pankin szovjet külügyminiszter erősítette meg a jordán fővárosba való elutazása előtt. Ammanban tárgyal Jasszer Arafat is, mert Jordánia várhatóan a palesztinokkal közös küldöttséget meneszt a madridi békekonferenciára. Baker amerikai külügyminiszter közel-keleti kőrútjának végén Madridban tárgyalt a konferencia előkészítéséről. A tárgyalások után sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem szeretne fogadást kötni a nemzetközi békekonferencia sikerét illetően. Megalakult a kelet-európai együttműködési szervezet A KGST utódja is, meg nem is Szovjet gazdasági térség A moszkvai Kreml György termében aláírták a szuverén köztársaságok gazdasági társulásáról szóló szerződést. A dokumentum három évig érvényes. A szerződést nyolc volt szovjet tagköztársaság legfőbb képviselői írták alá. Ukrajna, Moldávia, Grúzia és Azerbtgdzsán nem írta alá a szerződést mert szerintük nem veszi figyelembe e köztársaságok érdekeit Ezzel szemben az okmányt aláírta Örményország, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkménia és Üzbegisztán elnöke. A dokumentumot kézjegyével hitelesítette Mihail Gorbacsov szövetségi elnök, s-: -: ■: ■ ■ __________^ Bizottság már van... A berlini képviselőházban bizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy átvilágítsa a parlament tagjait, nem álltak-e kapcsolatban az egykori NDK állambiztonságával, a STASI-val. A képviselők az úgynevezett becsületbeli tanács összetételét egyértelműen jóváhagyták. A tanács feladata, hogy megítélje a parlament tagjainak múltjáról folytatott vizsgálatokat. A dokumentumokat a bonni szövetségi lusztrációs hivatal bocsátja a tanács rendelkezésére. Amennyiben bebizonyosodik valamely képviselő együttműködése a STASI-val, a tanács az adatokat a most létrehozott különbizottsághoz juttatja el. Az együttműködést az NDK biztonsági szerveivel a berlini parlament három képviselője ismerte el. Moszkvában megalakult egy új kormányokon kívüli szervezet, a Kelet-Európai Együttműködés és Kereskedelem. A szervezet lényegében a megszűnt KGST utódja, de a vállalatok közti együttműködés szintjén szerveződik. A szervezetet 100 bulgáriai, lengyelországi, csehszlovákiai, magyarországi, oroszországi, ukrajnai és kazahsztáni vállalat alapította. Érdeklődést tanúsítottak a tagság iránt németországi, görögországi, olasz és finn vállalkozói körök is. Az együttműködési és kereskedelmi szervezet fő célja, hogy segítse áthidalni az egykori KGST-tagállamok gazdasági válságát, mégpedig a vállalatok közti együttműködés alapján. A szervezet kizárólag a piaci elvek alapján működik. Elő akarja segíteni a kelet-európai államok gazdaságainak átmenetét a piaci mechanizmusok felé és bekapcsolni őket a világgazdasági rendszerbe. E cél érdekében, az alapítók létrehozzák a Nemzetközi Clearing Bankot (MCB) és a Kelet-Európai Tőzsdét (VEB). Tervbe vették kereskedőházak kiépítését is. Az egykori KGST-től eltérően az együttműködés e szervezeten belül nem alapul államközi kapcsolatokon és nem szabályozza a vállalatok közti kapcsolatokat. A külföldi résztvevők „tagdíja” ötvenezer dollár, a szovjeteké 500 ezer rubel. A kölcsönös elszámolást az ún. devizajogosítvány alapján valósítják meg, amely lehetővé teszi a tagoknak, hogy a VEB ügyleteiben részt vegyenek. A VEB segítségével az egykori KGST országaiban egységes gazdasági térséget, valamiféle „keleti közöspiacol” hoznak létre, amely fokozatosan integrálódik a világ gazdasági rendszeréhez. Mint már közöltük, Párizs közelében egy hálókocsikból álló expresszvonat frontálisan ütközött egy szembejövő tehervonattaL Képünk érzékelteti a hatalmas erejű ütközés következményeit (Telefotó: ÓSTK/AP) Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök valószínűleg már egy nappal a madridi konferencia megkezdése előtt, tehát október 29-én találkoznak. Bejelentették, hogy a közel-keleti kérdésen kívül az atomleszerelés problémáit is megtárgyalják. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerint a közel-keleti konfliktust csak az ENSZ 242. számú határozata alapján lehet rendezni, amely Izraelt a megszállt területek elhagyására, az összes érintett államot pedig a határok tiszteletben tartására szólítja fel. Közölte, a világszervezet kisebb küldöttséggel képviselteti magát. A főtitkár már korábban bírálta azt a döntést, hogy az ENSZ csak megfigyelőként vehet részt a békeértekezleten. Amerikai kifogások Csehszlovákia, amelynek elnöke a burmai ellenzék vezetőjét nemzetközi Nobel-díjra javasolta, fegyvereket ad el a Burmában uralkodó juntának, amely a békedíjast házi őrizetben tartja. Ezt az AP hírügynökség szerint az amerikai külügyminisztérium képviselője jelentette ki. A külügyminisztérium képviselője hangoztatta, hogy az USA arra igyekszik rávenni Kínát, Lengyelországot, Csehszlovákiát és néhány további országot, hogy állítsák le a fegyverszállítást Burmába. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy Bush elnök Havel elnök látogatása során a fegyverszállítások kérdését is felveti. Gazdasági növekedés Az utóbbi öt évben a nyugat-európai közös piac 12 tagállamában az ipar megerősítette versenyképességét a világban. Ennek ellenére az USA és Japán fejlődése gyorsabb volt. Ezt állapítja meg a nyugat-európai ipar fejlődését elemző dokumentum, amelyet az Európai Közösségek bizottsága dolgozott ki. A világ 100 legnagyobb iparvállalata közül jelenleg 37 működik a közös piac országaiban, míg 6 évvel ezelőtt számuk csak 30 volt. Az európai ipar elsőségét megerőizte a hagyományos ágazatban, így a kohászatban és a vegyiparban. Az elektrotechnikában és elektronikában azonban a világ 100 legnagyobb vállalata között az európai részarány az 1983 évi 31 százalékról 22 százalékra csökkent. Az informatika terén egyetlen európai vállalat sem került be az első 100 közé. Az Európai Közösségek legnagyobb iparága az építőipar. Utána következik a sorban az élelmiszeripar és a vegyipar. 1973 óta az EK tagországaiban az energiafogyasztás az iparban tíz százalékkal csökkent, a közlekedésben azonban 72 százalékkal nőtt. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK kivonja Dél-Koreából egész atomfegyverkészletét. A hírt a The Washington Post című lap közölte. A terv szerint nemcsak a rövidhatósugarú rakétákat és tüzérségi atomtölteteket vonják ki, hanem a légierő atomfegyvereit is. A. KÁRPÁTALJAI ruszinok egyesülete, amely Urajnában működik, felszólította a Szovjetunió és Csehszlovákia parlamentjeit, nyilvánítsák semmissé azt az 1946-ban kötött szerződést, amely szerint Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Az egyesület véleménye szerint e térség hovatartozásáról népszavazással kellene dönteni. Francia földművesek úgyszólván naponta rendeznek tiltakozó akciókat a kelet-európai húsbehozatal ellen. Legutóbb egy vonatszerelvényben az utasok közé engedtek csirkéket, Calvadosban pedig traktorokkal állták el az Európa Tanács francia képviselőinek útját. Bourges-ban 100 juhot szabadítottak rá a városházára és gumiabroncsokat gyújtottak fel. Az AMERIKAI csehek és szlovákok tiltakoznak Csehszlovákia bomlasztása ellen és azt követelik, hogy tartós, közös és szövetségi államforma jöjjön létre Csehszlovákiában, amely biztosítja minden nemzet és nemzetiség egyenjogúságát. Ebben az értelemben nyilatkozott a csehszlovákiai menekültek amerikai alapítványa. M agyarországon a lakossági deviza takarékbetétek megközelítették az 1,5 milliárd dollárt. Ez a múlt évhez viszonyítva 70 százalékos növekedést jelent. Csak szeptemberben a lakosság 65 millió dollárt helyezett el magánbankszámláin. NaGY-BRITANNIÁBAN egy felmérés megállapította, hogy a közvélemény egyre jobban hajlik az ellenzéki Munkáspárt felé. A The Observer című lap szerint, ha ezekben a napokban lennének a választások, a Munkáspárt a szavazatok 46 százalékát kapnák meg, £ konzervatívok 39 százalékra és a liberális demokraták 12 százalékra számíthatnának. INDIÁBAN közel ötszáz ember vesztette életét a tegnap reggeli nagyerejű földrengés során Uttarprades államban. A szeizmológusok szerint a földrengés erőssége meghaladta a Richter-skála szerinti 7 fokot. A földrengés epicentruma a Himalája lábánál, Nepál és Tibet határának közelében volt. EsZAK-KOREA elnöke, aki már 1945 óta van hatalmon, Kínában kijelentette, hogy még 4—5 évig tisztségében akar maradni és csak azután vonul nyugalomba. Kim ír Szem közel 80 éves, már korábban elhatározta, hogy átadja a hatalmat fiának, de ezt az időpontot állandóan halogatja. BERLINBEN az államügyész kijelentette, hogy belátható időn belül bíróság elé állítják a volt NDK három vezetőjét. Vádat emelnek Wili Stoph volt miniszterelnök, Heinz Kessler volt védelmi miniszter és Erich Mielke, a STASI egykori főnöke ellen. Mindhárman vizsgálati fogságban vannak. A vád azt hozza fel ellenük, hogy felelősek a berlini falon át menekülők meggyilkolásáért. OsZTRÁK, magyar és amerikai főkonzulok kíséretében Bécsből Budapestre hajózott az ellenzéki és parlamenten kívüli szlovákiai politikusok csoportja. A hajóúton megtárgyalták a csehszlovák közös állam időszerű problémáit és a szlovák magyar kapcsolatok kérdését. A hajóutat a Slobodny piatok című pozsonyi hetilap szervezte. VoLGOGRÁDBAN a kommunista pártvezetők öngyilkosság-sorozatának legutóbbi áldozata Szergej Klimov. Klimov öngyilkosságának motívuma ismeretlen, mert nem volt kapcsolatban az államcsínykísérlet résztvevőivel. A SZOVJETUNIÓ költségvetési hiánya ez év első kilenc hónapja alatt elérte a 84,4 milliárd rubelt. Ez 60 milliárd rubellel több, mint amennyit a költségvetési törvény jóváhagyott. Az Izvesztyija című lap szerint a valóságban a deficit ennél is nagyobb, és eléri a 120,3 milliárd rubelt. BaKUBAN az azerbajdzsán parlament pénteken meghirdette a köztársaság függetlenségét. Az 1918—20 években létezett Azerbajdzsán állam utódjának tartja magát és az azóta kötött szerződéseket semmisnek tekinti. Felmondták az 1922 évi szerződést, amely szerint a köztársaság csatlakozott a Szovjetunióhoz.
