Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-15 / 202. szám
4 1991. október 15. Motorolajok és tulajdonságaik MADIT EXTRA M6ADS II PLUS. A „hosszú életű“ olajok kategóriájába tartozik, éppen ezért ott ajánlják, ahol rendkívül nagy kilométerteljesítményekkel kell számolni. így elsősorban a nagy űrtartalmú dízelmotorokban tehet jó szolgálatot. Viszkozitási osztálya szerint (SAE 30) ugyan „nyári“ olaj, de a kísérletek bizonyították, hogy enyhébb télen is használható. Csereintervallumai:20-30 000km(LIAZ, Karosa), 20 000km (Tatra) 15 000 km (Ikarus). MADIT 30 M6AD. „Nyári“ olaj, elsősorban traktorok számára (itt a csereintervallum 200 motoróra), de használható turbófeltöltés nélküli benzin- és dízelmotorokban is. A gyártó itt az alábbi csereintervallumokat ajánlja: UAZ és Karosa 7500 km, Tatra 6000 km. Viszkozitási osztály: SAE 30. MADIT M9ADS II M. A különösen nagy igénybevételnek kitett, turbófeltöltés nélküli dízelmotorok számára kifejlesztett speciális kenőanyag. Mindenekelőtt hajó- és mozdonymotorok kenésére alkalmas, de használható a LIAZ tehergépkocsi-család turbófeltöltős motorral felszerelt autóihoz is. Megfelel továbbá az ADV és az ADS sorozatú, illetve a Madit 6ADS II típusú olaj pótlására is. Viszkozitási osztály: SAE 40, teljsítménykategória: API CC Plus. MADIT M9ADS III. Kifejezetten a turbófeltöltős dízelmotorok számára kifejlesztett kenőolaj. Speciális adalékai nagyban növelik antioxidációs, detergens és diszperziós tulajdonságait. Viszkozitási osztály: SAE 40, teljesítménykategória: API CD. Kezdőnek lenni nem szégyen... Mint minden foglalkozást és mesterséget a világon, az autóvezetést is tanulni kell. S bár talán sehol sem annyira döntő fontosságú a gyakorlat, mint éppen itt, mégis jó, ha a kötelező minimumtól azért egy kicsit több mód nyílik az elméleti felkészülésre is. Az egyik - és a legkézenfekvőbb- lehetőség a megfelelő szakirodalom lenne - ha lenne. E téren ugyanis nálunk eléggé vigasztalan a helyzet, főleg ha a magyar nyelvű irodalomra gondolunk. A magyarországi Almássy Tibor még 1972-ben megjelent (és korlátozott példányban a hazai könyvesboltokba is eljutott) Tanuljunk könnyen, gyorsan autót vezetni című könyve óta a kínálat gyakorlatilag nulla. Éppen ezért tekinthető hézagpótlónak - a szó több értelmében is- az a cseh szerzői közösség által még 1986-ban írt középiskolai tankönyv, amely két évvel ezelőtt magyar nyelven is megjelent. Eredeti címe: Dopravná vychova, amit a forditó, kissé vitathatóan Gépjárművezetésre magyarított. Miért tekinthető ez a könyv több értelemben is hézagpótlónak? Elsősorban azért, mert mint már említettük: űrt tölt be. Másodsorban: ezt az űrt, eredeti küldetésénél fogva csak „hézagosán" képes betölteni. Megismételjük: középiskolás tankönyvről van szó, ennek megfelelően összeállított fejezetekkel, s a témakifejtés is pedagógiai metodikai elveket követ. Nem olyan publikációról van tehát szó, amelyet egy átlagautós- vagy éppenséggel kezdő - számára az első oldaltól az utolsóig „kötelező“ olvasmányként lehetne előírni. Kétszázhúsz oldalnyi terjedelmének első felét jórészt még az utóbbi kategóriába tartozók is nyugodt lelkiismerettel átugorhatják, amennyiben nem érdekli őket különösebben a gépjárművek működési elve és szerkezeti felépítése. A második részt- amely már valóban a tulajdonképpeni gépjárművezetéssel foglalkozik- viszont az iskolapadból rég kinőtt, sőt az országutakon is sok mindent megélt gépkocsivezetők is haszonnal lapozgathatják. Itt tárgyalnak ugyanis a szerzők több kifejezetten vezetéstechnikai kérdést (a sebességfokozatok váltása, előzés, kanyarodás, közlekedés az autópályán, ködben, esőben, havazásban, oldalszélben, csúszós úttesten, a csúszás kiegyenlítése, vontatás stb.), s az egyes fejezetekből, rövidségük ellenére is van mit tanulni. A biztonságos közlekedés pszichológiájának szentelt kb. húsz oldal is hasznosnak tekinthető, főleg hogy az ilyen irányú felkészítést nálunk mind a mai napig mostohagyerekként kezelik. Nagyjából hasonló terjedelemben foglalkozik a könyv az egészségügyi tudnivalókkal; e fejezet illusztrációs anyaga különösen gazdag és praktikus. Igen hasznosnak nevezhető a kötetet záró, rövid magyar-szlovák szakszótár; ennyivel gazdagabb a magyar nyelvű változat. Ennek ellenére, sajnos, azt kell mondanunk, hogy a fordítás merev, nehézkes, túlságosan is kínosan ügyel a terminológiai szabatosságra; teljességgel hiányzik belőle - ha szabad így neveznünk - a „motorizmus szelleme“. Ilyen fordítói szemléletmód inkább egy közgazdasági vagy jogi szakkönyvhöz illenék. S végül: a rendes könyvesboltokban is kapható, gazdagon illusztrált kiadvány ára a mai viszonyokhoz képest megdöbbentően alacsony: 17 korona 50 fillér! (-ss) .7 ÉPJflRíTlÜVEZETÉ/ Szerkeszti: Vass Gyula Szabad ÚJSÁG Ógyallán még nem ért véget a harc „Felülről" védik a volt igazgatót? Már több mint négy hónap telt el azóta, hogy a Kertészeti Szolgáltatások ógyallai részlegének dolgozói szerkesztőségünk segítségét kérték igazgatójuk, Németh László mérnök leváltásához. Akkor (lapunk június 4-ei és 8-ai számában) részletesen beszámoltunk az ügyről, amely azonban, mint bebizonyosodott, koránt sem ért véget azzal, hogy N. László felmondási kérelmét jóváhagyólag átvette dr. Juraj Korecek, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának titkára. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy az elmúlt négy hónap alatt mi minden tisztázódott és végre nyugodt körülmények között végezhetik-e mindennapos munkájukat a KSZ alkalmazottai. Gondoltuk, ennyi idő alatt talán már el is felejtették az egész hercehurcát, de ha „happy end“-et vártunk, csalódnunk kellett. Marta Gerendásovától, a KSZ ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a volt igazgatónak ugyan még június 4-ével megszűnt a munkaviszonya, de a funkcióját a mai napig nem adta át. Nem számolt el továbbá a hiányzó leltárról, nem adta át a vállalat bélyegzőjét, sőt, még a személyi igazolványában is a KSZ pecsétje szerepel. A hiányzó leltár több százezer koronára rúg, közte szerepelnek számológépek, videókazetták, írógép, villanytűzhely, szőlőprés, betonkeverő, talajlazító és még sorolhatnánk. A legnagyobb tételt azonban az a 319 ezer korona értékű vetőmag alkotja, amelyet ez év elején az igazgató a KSZ nevében megrendelt, a KSZ pénzéből kifizetett, majd hazavitt. Tette ezt pedig akkor, amikor a KSZ ógyallai részlegének már nem volt vetőmagboltja - mellesleg a kettő közül az egyiket éppen N. László felesége vásárolta meg -, tehát nem lett volna hol értékesítenie az árut. Jól tudta ezt az igazgató is, de - amint azt a KSZ dolgozói a május 17-én benyújtott petíciójukban megfogalmazták - nagy valószínűség szerint privatizálni akarta a vállalatot, és gondolta, a vetőmag jól jön majd magáncégének is. A jelenlegi ügyvezető igazgató jogi úton többször felszólította N. Lászlót, hogy a hiányzó leltárt szolgáltassa vissza, a vetőmag árát pedig fizesse ki. A volt igazgató azonban nem hajlandó eleget tenni a felszólításnak, illetve csak néhány apróságot volt hajlandó visszaszolgáltatni. A többi dologról azt állítja, hogy nincsenek a birtokában. A vetőmaggal kapcsolatban pedig kijelentette, mivel az a KSZ tulajdonát képezi, egyszerűen visszaadja és kész. Át is adta - mégpedig a KSZ takarítónőjének (!), akivel átvételi elismervényt íratott alá. Talán mondanunk sem kell, ez az elismervény ebben a formában érvénytelen. A KSZ dolgozói mindemellett igen furcsának tartják, hogy felettes szervük, a KB, és személyesen Korcek úr - akinek természetesen tudomása van minderről - mit sem tesz a helyzet tisztázása érdekében. Mintha az egész ügyhöz nem volna semmi köze. E közben az Érsekújvári Járási Ügyészség felkérésére és Korcek úr megbízásából a kertészszövetség központi ellenőrző és revíziós bizottsága Emília Kardosová vezetésével teljes körű gazdasági ellenőrzést végzett egyrészt az ógyallai alapszervezetben, másrészt a KSZ-nél. Az alapszervezet ugyanis petíciót küldött az ügyészségre N. Lászó ellen, aki az említett szervezet elnöke volt. Az ellenőrzés június derekán kezdődött, és csaknem szeptember végéig tartott. Felölelte az 1985- től 1990-ig terjedő időszakot, tehát - 1991 kivételével - azokat az éveket, amikor N. László az alapszervezet elnöke, illetve a KSZ igazgatója volt. Az ellenőrzés záródokumentuma azonban mindmáig nem készült el, és úgy tűnik, egy ideig nem is fog. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ellenőrzést végző háromtagú bizottság egyik tagja súlyos beteg és valószínű, hogy az általa megkezdett munkát másnak kell befejeznie. A KSZ dolgozói azonban azt sem tartják kizártnak, hogy a KB nem is sürgeti a jelentés elkészülését. Addig ugyanis nem lehet eljárást indítani a volt igazgató ellen, aki az utóbbi időben - szavahihető szemtanúk szerint - gyakori vendége Koröek úrnak. Lehet találgatni, hogy miért... Egy következő dolog, amely szintén nyugtalanítja az ógyallaiakat: a KSZ további sorsa. Mindeddig ugyanis a gazdálkodásnak azt a formáját gyakorolták, amely során a felhasználható nyereség egy bizonyos részét a KB-nak utalták át. Az idei évtől azonban a gazdálkodás két további formája lehetséges: vagy részvénytársaság jön létre, amelyben a kertészszövetség a meglévő ingatlanokkal száll be, vagy a KB bérbe adja az ingatlanokat azzal a kikötéssel, hogy a bérlők továbbra is az eddigi tevékenységet folytatják. Arról pedig, hogy a kertészszövetséghez tartozó 17 KSZ közül hol, melyik módon folytatódik a munka, a KB dönt. Ezt már Juraj Korcektől tudtuk meg, aki azt is elmondta, hogy az alkalmazottaknak nincs beleszólásuk a gazdálkodás további formájának megválasztásába, hiszen az ingatlan, valamint a többi vagyon a szövetség tulajdonát képezi. „A Slovnaftban sem kérdezi meg senki a munkásokat, hogy miként termeljenek a jövőben“ - tette hozzá a titkár úr. Az alkalmazottak tehát csak reménykedhetnek, hogy számukra is elfogadható döntést hoz a KB. Arra a kérdésünkre pedig, hogy a KB miért nem szólítja fel N. Lászlót a birtokában lévő vagyontárgyak visszaszolgáltatására, Korcek úr azt válaszolta, hogy az igazgató a KSZ ógyallai részlegével bontotta fel a munkaviszonyt, tehát a követeléseiket is nekik kell behajtaniuk rajta. Ha nem megy figyelmeztetéssel, akkor törvényes úton. A KB-nak azonban nincsenek olyan eszközei, amelylyel ezt a célt elérhetné. Nagyon úgy tűnik, hogy további hónapokra lesz szükség, míg végre megoldódik az ógyallai Németh-ügy. Mi, sajnos, csak annyit tehetünk, hogy továbbra is folyamatosan nyilvánosságra hozzuk egyes részleteit, abban bízva, hogy ezzel hozzájárulhatunk az igazság mielőbbi kiderítéséhez. V. KRASZNICA MELITTA Mit ér a paraszti munka? GÚTAI ÚTKERESÉS Idén a sűrűn vetett gabonafélék elegendő csapadékot kaptak, így igen jó termés mutatkozott a gútai mezőgazdasági szövetkezetben is. Ám az aratás után keserű szájízzel állapították meg, hogy a hektárhozamok bizony várakozáson aluliak lettek. A búza 6, az árpa 6,2 tonnás átlagot eredményezett, hektáronként 4-5 métermázsával kevesebbet, mint amire számítottak. Csaknem kétezer hektáron ez bizony sokat jelent. Az ok? Az aratás előtti forróságoktól besült a gabona. A szövetkezet alelnöke, Szokol Dezső mérnök legalább annak örül, hogy a búza sikértartalma 25 százalék körül mozgott, így gond nélkül értékesítették. Az aratásról még tán annyit: csak azt a gabonát vágták, amely már valóban beérett. Ennek köszönhetően a termés 85-90 százalékát egyáltalán nem kellett szárítani. A gútai mezőgazdasági szövetkezet vöröshagyma-termesztő „nagyhatalom“: 186 hektáron szedtek idén hagymát. Az őszi vetésből termelt 20 hektár vöröshagymát még a nyári hónapokban értékesítették, 8 koronáért kilóját. Augusztusban már 30 hektáron vetettek vöröshagymát zöldértékesítésre. Az igazi vöröshagyma-betakarítás szeptember elején kezdődött. Most a hatalmas szárítóból folyamatosan értékesítik még a nyugati piacon is, ahol jó híre van a gútai vöröshagymának. Idén először paradicsomot is termesztettek, kísérletképpen, mivel szeptemberben megkezdte működését a városban egy csehszlovák-osztrák paradicsomfeldolgozó részvénytársaság. Az értékesítéssel nincs is gond, csak a felvásárlási árat tartják nevetségesnek a termelők, az 1,50 koronát kilogrammonként. (Az eredeti szerződésben két korona feletti árakról volt szó.) A szövetkezet vezetőségét azonban nem a tízhektárnyi paradicsom bosszantja, hiszen az nem nagyon befolyásolta a növénytermesztés eredményeit. Sokkal inkább sérelmezik, hogy a gabonafelvásárlási árak megállapításánál lebecsülték a parasztság munkájának értékét. El is határozták a gútaiak, hogy jövőre jelentős mértékben csökkentik a búza vetésterületét. Helyette kukoricát és zöldségféléket termelnek inkább, hátha az kelendőbb lesz... KOLOZSI ERNŐ
