Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-12 / 174. szám
4 Szabad ÚJSÁG * 1991. szeptember 12. Jogi tanácsok Egyéni vállalkozók a piacgazdaságban A vállalkozás kezdő napját annak figyelembevételével kell megjelölni, hogy a bejegyzést (amennyiben nincs szükség hiánypótlásra) a hatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül köteles megtenni. A vállalkozás kezdő napja nem lehet korábbi, mint a bejegyzést elrendelő határozat keltezése. A bejegyzés iránti kérelemhez mellékelni kell: a. , a tevékenységi körtől függően az előírt engedélyeket, b. , a szakképzettséget, illetve a jogosultságot vagy jártasságot tanúsító okmányokat, ha azok a vállalkozás folytatásához elengedhetetlenül szükségesek, c. , erkölcsi bizonyítványt. A jegyzékbevételt elrendelő határozat a kérelemben szereplő adatokon kívül a vállalkozás időbeni korlátozását is tartalmazza, ha a kérelmező azt kérte. Az illetékes hatóság a kérelmező kifejezett akarata nélkül nem korlátozhatja a vállalkozás időtartamát. A kiadott határozat alapján a vállalkozó az ország egész területén folytathatja a tevékenységét. A bejegyzést foganatosító hatóság a határozatának másolatát megküldi az adóhatóságnak; az illetékes statisztikai szervnek; a biztosítónak és a társadalombiztosítási hatóságnak. A határozat alapján az illetékes statisztikai szerv statisztikai azonosító számot ad ki. A vállalkozó köteles a kérelmében (a bejegyzési határozatban) szereplő adatokban, illetve az ahhoz csatolt okmányokban bekövetkezett változást a bejegyzést foganatosító szervnek tizenöt napon belül bejelenteni. E bejelentés alapján a hatóság határozattal dönt a bejegyzés módosításáról, vagy törléséről. A bejegyzésre jogosult szerv törli (megszünteti) a bejegyzést, ha a. , a vállalkozó engedélye, jogosítványa vagy alkalmassága a vállalkozás tárgyát képező foglalkozásra megszűnt, b. , a vállalkozót olyan szándékos bűncselekmény elkövetéséért ítélték el jogerősen, amelynek törvényi tényállása összefügg a vállalkozás tárgyával, c. , azt a vállalkozó kéri. Ezekben az esetekben a hatóság köteles a vállalkozó bejegyzését megszüntetni. A bejegyzést elrendelő szerv megszüntetheti a bejegyzést, ha a vállalkozó a. , súlyosan megsérti a bejegyzést elrendelő határozatban megszabott kötelezettségeket vagy feltételeket, b. , súlyosan megsérti a törvényből, vagy más jogszabályból eredő kötelezettségeit; c„ megsérti a tisztességes üzleti kapcsolatok vagy a gazdasági verseny alapelveit. Ha a bejegyzést a hatóság mérlegelési jogkörében szüntette meg, az érintett személy legkorábban a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után kérheti újra. A hatóság felfüggesztheti a vállalkozói tevékenység gyakorlását, ha a vállalkozó maga nem rendelkezik a vállalkozás folytatásához szükséges jogosítvánnyal, engedéllyel vagy alkalmassággal és az ezek birtokában lévő alkalmazottjának a munkaviszonya megszűnt. A vállalkozás felfüggesztéséről szóló határozatát a hatóság hatályon kívül helyezi, ha az előírt okmányokat a vállalkozó megszerzi, illetve olyan személyt alkalmaz, aki az adott foglalkozást folytathatja. A vállalkozói tevékenység részben vagy egészben függeszthető fel és a felfüggesztés időtartamára sincs jogszabályi rendelkezés. A bejegyzés tárgyában kiadott, a bejegyzés módosítását és törlését kimondó határozatok bírói úton megtámadhatók. A felülvizsgálati kérelmet az illetékes kerületi bíróság bírálja el és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett a 71/1967 Tt. számú államigazgatási eljárásról szóló törvény szerinti rendes jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. A vállalkozói tevékenységhez való jogosultság megszűnik a bejegyzést foganatosító szerv határozatával vagy a vállalkozó halálával. A vállalkozó elhalálozása esetében az örököse megörökli a vagyoni jogokat (pl. berendezéseket, gépeket, épületeket, pénzt, cégnevet), de az örökösre nem száll át a vállalkozás folytatásának joga. A főszabály szerint nem kötelező az egyéni vállalkozók bejegyzése a bíróság által vezetett cégjegyzékbe. A törvényalkotó, elkerülendő az állami adminisztráció túlterheltségét, csak meghatározott feltételek mellett írja elő a vállalkozók cégjegyzékbevételét. Azok a személyek, akiknek a személyi jövedelemadóalapja meghaladja az 540 000,- koronát és 25 személynél többet alkalmaznak, kötelesek a következő év február hó 15. napjáig benyújtani a cégjegyzékbevétel iránti kérelmüket az illetékes bíróságnál és egyidejűleg értesíteniük kell erről azt a hatóságot, amelyik őket jegyzékbe vette. A bírósági cégjegyzékbe felvett vállalkozó akkor is bejegyezve marad, ha a kötelező bejegyzésre előírt feltételek reá nézve megszűnnek. A törvény 13. §-nak (3) bekezdése lehetőséget ad minden vállalkozónak arra, hogy önként kérhesse a bírósági cégjegyzékbe való felvételét. A cégjegyzékbe felvett és az abban nem szereplő vállalkozók jogi helyzete a jogszabályok szempontjából eltérő. A cégjegyzékben szereplő vállalkozók - amennyiben törvény nem rendelkezik másként, vagy azt a jogviszony természete nem zárja ki - ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a csehszlovák jogi személyek. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerint állami terv egyetlen vállalkozó részére sem állapíthat meg feladatokat. A Gazdasági Törvénykönyv előírja, hogy a vállalkozók esetében nem alkalmazhatók azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik szerződés megkötését, módosítását vagy megszüntetését a szerződő felek akarata nélkül. Az adók vonatkozásában különbség van a cégjegyzékbe felvett és az oda be nem jegyzett vállalkozók között. Az előbbiek nyereségadót fizetnek, az utóbbiak pedig személyi jövedelemadót. Más könyvelést vezetnek az egyik csoportba tartozók és mást a másik csoppijba tartozók. Csak a cégjegyzékbe felvett személyek folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. A törvény kimondja, hogy a technikai normák és metroiógiai szabályok minden vállalkozóra egyformán érvényesek. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Időszerű tudnivalók a vagyonjegyes privatizációról A befektetési pontoktól az értékpapírtőzsdéig A szövetségi kormány a napokban megtárgyalta és jóváhagyta a befektetési vagyonjegyek (kuponok) kiadására és felhasználására vonatkozó rendeletet, amely a csehszlovák gazdaság átalakítása egyik további módszerének alkalmazására ad lehetőséget. A rendelet meghatározza, hogy ki, mikor és hogyan vásárolhat vagyonjegyfüzetet és bélyeget, s hogyan kerül sor az érdeklődők nyilvántartásba vételére, valamint az így privatizált vállalatok részvényeinek megrendelésére. Az október elseje után megvásárolható vagyonjegyfüzetek érvényessége a vagyonjegyes privatizálás első szakaszára terjed, és 10 hónapig tart. A kormány egyúttal jóváhagyta annak a szövetségi szinten irányított 52 vállalatnak a jegyzékét, amelyek vagyonjegyes privatizálásra kerülnek. Ezeknek a felét fogják az első szakaszban privatizálni, s köztük pénzintézetek és külkereskedelmi vállalatok is vannak. Továbbra is szövetségi állami irányítás alatt marad 76 szervezet, amelyek többnyire közhasznú tevékenységet végeznek. A kormányrendelettel kapcsolatos összefüggésekről és tudnivalókról, Ouéan Tflska, a szövetségi pénzügyminisztérium vagyonjegyes privatizálást irányító csoportjának vezetője, az eljárás egyik értelmi szerzője interjúban számolt be a Hospodárske noviny munkatársának. A feltett kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban ismertetjük. • A vállalatokban és egyes kormánykörökben tartózkodóan viszonyulnak a vagyonjegyes privatizáláshoz, mivel az a vállalatokat nem részesíti új tökében, amire viszont nagy szükségük lenne. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban?- A privatizálás nem jelenthet tőkeforrást, mivel nem a vállalat értékesíti a vagyonát, hanem az állami tulajdon változik át magántulajdonná. Ez legfeljebb az állami költségvetés számára jelenthetne bevételi forrást. Nagy Britanniában ez így is volt. Nálunk azonban az ide vonatkozó törvény értelmében a privatizálásból származó bevételek a nemzeti vagyonalapba kerülnek. Ezt csak nagyon korlátozott mértékben lehet felhasználni, például az adósságok törlesztésére. A vállalatok a nemzetközi gyakorlatban ismert módokon juthatnak tökéhez, például bankkölcsön útján, vagy ha részvénytársaságról van szó, akkor új részvények kibocsátásával. • Ám a lakosságnak is vannak bizonyos aggályai, egyesek úgy vélik, hogy azok a vállalatok kerülnek vagyonjegyes privatizálásra, amelyek iránt nincs külföldi érdeklődés, tehát amelyek nem dicsekedhetnek biztató jövővel.- Tapasztaltaim szerint a külföldi érdeklődök is bizonytalanok, nehezen tudják elbírálni, hogy melyik vállalatnak van biztos jövője és melyiknek nincs. Szerintem erre éppen az deríthet majd fényt, ha az emberek saját maguk bírálják el az egyes vállalatok esélyeit. Erre a feladatra az állam sem vállalkozhat, hiszen a piacnak kell eldöntenie a vállalatok távlati kilátásait. Az eddigiek folyamán már sok fejlesztési és visszafejlesztési program végződött kudarccal, s most, a külföldi piacokon bekövetkezett változások után szinte lehetetlen volna központilag meghatározni, hogy minek van jövője. • Ennek ellenére a minisztériumokon és állítólag az Iparszövetségben is léteznek olyan jegyzékek, amelyek kimutatják a perspektív és a felszámolandó vállalatokat.- Mi az ilyen jegyzékeket nagyon bizalmatlanul kezeljük. Számomra például egy ilyen besorolás nem lehet mérvadó abból a szempontból, hogy hová fektessem be a vagyonjegyeimet. • Ebben a helyzetben hogyan jellemezhető a vagyonjegyes privatizálás keresleti és kínálati szempontból?- A közvélemény-kutatás legutóbbi eredményei szerint mintegy 2,3 millió személy akar vagyonjegyfüzetet vásárolni, bár azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosság tájékoztatása nem volt kielégítő. Ezért azzal számolunk, hogy a vásárlásra jogosult 11,5 millió lakosból körülbelül 4 millióra növekszik azok száma, akik megvásárolják a vagyonjegyfüzetet, amihez 1000 koronáért okmánybélyeget is vásárolnak. A 4 millió lakosnál levő fejenkénti 1000 befektetési pont tehát összesen négymilliárd pontot jelent. Ez a kereslet oldala. A kínálat oldalán a vagyonjegyes privatizálásba kerülő állami vagyon nominális értéke 210 milliárd korona, ebből 140 milliárd jut a Cseh Köztársaság, 70 milliárd a Szlovák Köztársaság területére. • Az így privatizálásra kerülő vállalatok részvénytársaságokká alakulnak át, s vagyonuk 1000 koronás nominálértékú részvényekben tesz kimutatva. Hogyan határozzák meg e részvények ,,vagyonjegyes" árát?- Erre kidolgoztunk egy olyan módszert, amire büszkék lehetünk, s amit a közgazdasági világsajtóban is ismertetni fogunk. A lényeg a következő. Minden privatizálódó vállalat 1000 koronás részvénynek 12 befektetési pontba kellene kerülnie. • Az viszont csak elméletben létezik, hogy a részvényvásárlók érdeklődése egyenletesen megoszlik a kínálat egész vonalán. Mi lesz akkor, ha egyes vállalatoknál aránytalanul sok lesz az érdeklődő, másoknál viszont kevés?- Ha a részvényvásárlók érdeklődése egyenletesen megoszlana, akkor a privatizálást egy fordulóban lehetne megvalósítani. Ennek azonban csekély a valószínűsége, ezért egyes vállalatoknál keresleti többlet, másoknál viszont keresleti hiány fog keletkezni. Az utóbbi esetben kétféle megoldás lehetséges. Ahol csak kisebb mértékű lesz a keresleti hiány, ott a vásárlók megkaphatják részvényeiket, mert az eladatlan részvények mennyisége nem lesz jelentős. Ahol viszont sok eladatlan részvény marad, ott ezeket egy újabb fordulóban, alacsonyabb árfekvésben fogják felkínálni. Az ilyen alacsonyabb „pontárak" kiszámítására megfelelő matematikai módszert dolgoztunk ki, hogy ez irányadó legyen minden azonos helyzetben levő vállalat számára. Bonyolultabb lesz a helyzet azon vállalatok esetében, ahol keresleti többlet keletkezik. Az ilyen vállalatok jegyzékét nyilvánosságra kell majd hozni, s a vásárlók visszakapják felajánlott megrendeléseiket. Ezeknek a vállalatoknak a részvényei egy további fordulóban magasabb „pontáron“ lesznek felkínálva. • De hogyan fogják minderről tájékoztatni a részvényvásárló lakosságot?- Feltételezem, hogy a Hospodárske noviny napilap folyamatosan közli majd az ezzel kapcsolatos információkat, s a többi újság is kiveszi a részét belőle, ha a szerkesztőségek figyelembe veszik, hogy mintegy négymillió ügyfél érdeklődik a részvénymegrendelések sorsa iránt. Az alapvető információkat a szövetségi pénzügyminisztérium adja ki, terjesztésük már a tömegtájékoztató eszközök dolga lesz. Egyébként mindenkinek joga lesz saját befektetési pontjainak sorsáról az adott regisztrációs helyen közvetlenül is érdeklődni. • Mennyi időt vesz igénybe az első forduló, amíg kiderül, hogy az érdeklődők miként értékelik az egyes vállalatokat? «- Alapjában véve egy hónapig. Ezalatt megvalósul a megrendelések összegyűjtése és feldolgozása, esetleg a második fordulóban érvényes új pontértékeket is kihirdetik. Ez minden fordulóban így ismétlődik. Elméletileg elképzelhető, hogy egyes nagy érdeklődésnek örvendő vállalatok esetében több forduló után is keresleti többlet mutatkozik, s a részvények ára esetleg akár ezer befektetési pontra is ugorhat. Nem valószínű, hogy ez a gyakorlatban is bekövetkezik, ám az ilyen kirívó esetekre is megtaláljuk az egyedi megoldást. • És mi lesz akkor, ha egyes vállalatok részvényei iránt egyáltalán nem mutatkozik érdeklődés?- Ezt a kérdést a Világbank szakemberei is feltették nekünk. Erre egyszerű a válasz. Három lehetséges intézkedés közül választhatunk. Az egyik a vállalat felszámolása, hiszen erről lényegében már a közvélemény is döntött. A másik a következő fordulóba való besorolás, lecsökkenteti pontértékű részvényekkel. Létezik azonban egy harmadik megoldás is, amit én úgy neveztem el, hogy „odaadjuk ingyen a japánoknak“. Ez azt jelenti, hogy ingyen vagy valamilyen jelképes áron bárkinek a tulajdonába adjuk. Ez lehet akár külföldi, akár belföldi érdeklődő, ha felvállal bizonyos kötelezettségeket, például valamilyen mértékű foglalkoztatottságot stb. Ezért azonban nem érhet bennünket olyan vád, hogy ingyen osztogatjuk az állam vagyonát, hiszen a hazai befektetőknek ugyancsak lehetőségük volt a vagyonjegyes privatizálás keretében csaknem ingyen tulajdonukba venni ezeket a vállalatokat, de nem éltek ezzel a lehetőséggel. • Ha befejeződik a vagyonjegyes privatizáció első hulláma, hogyan valósul meg a második?- Megismétlődik mindaz, ami az elsőben volt, lesznek tehát új vagyonjegyfüzetek, új okmánybélyegek, s a kínálat oldalán új vállalatok fognak szerepelni. A privatizációba azok a fiatalok is bekapcsolódhatnak, akik a két hullám között töltik be 18. életévüket. • Miként kezelhetők majd a befektetési pontokért vásárolt tényleges részvények? Ezek névre szóló és eladható részvények lesznek?- Induljunk ki abból, hogy a vagyonjegyes privatizálás első hulláma után egyrészt részvénytulajdonosok, másrészt részvénytársaságok is lesznek. A további kérdések még rendezésre várnak. Az az elképzelésünk, hogy a részvények forgalmazását számítógépes rendszer útján, készpénzmentesen kellene megvalósítani, tehát a részvények személyi számlán szerepelnének, vagyis a részvények is névre szólnának, mert ez a készpénzmentes forgalmazás nélkülözhetetlen feltétele. • Ez azt jelenti, hogy létrejön egy értékpapírpiac, amibe bárki bármikor beléphetne?- Amire minden kiépül, a feltételeket szabályozó rendelkezések is megszületnek. Azzal számolunk, hogy addigra jóváhagyásra kerül az értékpapírok piacára vonatkozó törvény, s az értékpapírtőzsde is működésbe lép. Vannak olyan elképzeléseink is, hogy eleinte csak csehszlovák állampolgárok vehetnének részt az értékpapírok forgalmazásában. Előfordulhat az is, hogy túl sokan akarják majd részvényeiket gyorsan pénzzé tenni. Ennek ellenére hosszabb időre szóló forgalmazási tilalmat nem tervezünk, sót inkább a piac azonnali beindítását támogatjuk. Később bizonyos szabályozó intézkedések mellett a külföldi tökét is beengedjük a csehszlovák részvénypiacra. Ami a részvények forgalmazását illeti, lesznek egyesek, akik egyénileg is vállalkoznak rá, de bizonyára létre jön majd több ezer ügynöki iroda, ahol ezt a munkát megfelelő térítés ellenében elvégzik. V.
