Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-09 / 171. szám
Jelcin: Krjucskov szervezte az államcsínyt / ISAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szovjet kivonulás Litvániából L évfolyam 171. szám Ára 2,30 korona Nagygyűlés a hősi vízmű ellen „Hagyjátok a Csallóközt élni!” „Ezerkilencszáznyolcvankilenc novemberében nemet mondtunk az addigi társadalmi rendnek. Most azért jöttünk össze, hogy nemet mondjunk egyik torzszülöttének: a bősi erőműnek...” Ezekkel a szavakkal köszöntötte Pázmány Péter, a Csallóközi Régió titkára szombat délután Dunaszerdahelyen azt a mintegy ezerfős tömeget, amely az Eurolánc polgári kezdeményezés felhívására jött össze, hogy tiltakozzon a vízlépcső építése ellen. Felhívta a figyelmet az erőműpárti propagandisták több állításának valótlanságára, a közvélemény félreinformálására. „Az erőmű tervezői, építői, illetve azok pártolói azzal érvelnek, hogy egyrészt az építkezés befejezése a legolcsóbb megoldás, másrészt a kész mű üzembehelyezése lehetővé tenné pl. a novákyi hőerőmű leállítását. Egyik állítás sem felel meg a valóságnak. A Szövetségi Gazdasági Minisztérium elemzése szerint még az úgynevezett C-variáns megvalósítása is további 15 milliárd koronát követelne, a környezetet ért károsodások közül pedig csupán az ivóvizet tekintve kb. 50 milliárd korona lenne a veszteség. Ami pedig az energiapótlást illeti: a bősi lépcső pl egy 1000 MW-os hőerőmű teljesítményének mindössze 10-15 százalékát tudná termelni” — hangoztatta nagy taps közepette a szónok. Boráros Imrének, a komáromi Jókai Színház tagjának szavalata után Ján Babej, Somorja alpolgármestere lépett a mikrofonhoz. Szakmai megalapozottsággal és tárgyilagossággal folytatta az erőmű befejezése érdekében felsorakoztatott érvek cáfolatát, és örömmel állapította meg, hogy a szlovák sajtóban, ill. a legfelsőbb politikái körökben is teret kap újabban néhány higgadt, elfogulatlan vélemény. Példaként Bartolcií mérnök cikkét idézte a Národná obrodából, A nagygyűlés szónokai és szervezői. Balról jobbra: Benkovics Klára, Pázmány Péter, Ján Babej. (A szerző felvételei) amelyben a szerző kijelenti: nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a vízlépcső nélkül Magyarország anyagi haszonhoz jutna azáltal, hogy a mélymerülésű hajók Budapesten lennének kénytelenek kirakodni. Az ilyen hajók ugyanis már Budapestig sem tudnak feljönni a Dunán. Hivatkozott Ján Holíík szlovák ipari miniszterre is, aki a közelmúltban kijelentette: a szlovák ipar megengedhetetlenül energiaigényes, ezen elsősorban az energiafelhasználás négy éven belüli 20 százalékos csökkentésével kell változtatni. A legtisztább energia — summázta Ján Babej — ugyanis nem a vízenergia, hanem a megtakarított energia. A továbbiakban elmondta, hogy maguk is dolgoznak a probléma megoldásán az általuk javasolt környezet- és természetközpontú változatot rövidesen a kormány elé terjesztik. Az összejövetelen ezután cseh, szlovák, magyar és osztrák környezetvédők, természetbarátok, közéleti személyiségek szólaltak fel. Köztük volt Medgyasszay László magyarországi országgyűlési képviselő, aki magánemberként jött Dunaszerdahelyre, de a Szigetköz támogatását hozta. Lelkesen üdvözölte a tömeg Jaromír Síbit, a tiltakozók egyik vezéregyéniségét, aki több nyilvá-Litvánia és a Szovjetunió szombaton egyezményt kötött a szovjet csapatok kivonásáról a balti köztársaság területéről. Az egyezmény részleteiről Litvánia képviselői szerdán tárgyalnak Moszkvában. A litván—szovjet egyezmény része az a megállapodás is, miszerint kivizsgálják az OMON belügyi alakulatok litvániai tevékenységét. Az OMON-t vádolják azzal, hogy tagjai szervezték a litván vámházak elleni véres támadásokat. Néhány órával az egyezmény aláírása után Vilniuszt elhagyta az első szovjet katonai hadoszlop. Ezt az amerikai AP hírügynökség jelentette be. A litván fővárost elsőnek 16 teherautóból és 9 páncélautóból álló konvoj hagyta el litván rendőrök kíséretében. Hírek szerint a kivont csapatok Kalinyingrádba mennek. Katonai szakértők szerint a három balti állam területén több mint 1Ö0 ezer szovjet katona állomásozik, a legtöbb Litvániában. Moszkvában létrehozták az élelmiszer-ellátás megszervezésével megbízott hatóságot. Ez a szerv rendkívüli intézkedéseket foganatosíthat az ellátás biztosítására. A moszkvai városháza szerződést írt alá Belorussziával és Üzbegisztánnal zöldség szállítására. A rendkívüli bizottság elnöke Moszkva élelmiszerellátását katasztrofálisnak minősíti és feltételezi, hogy télen még a burgonya is hiánycikk lesz. Grúziában folytatódnak a köztársaság elnöke, Gamszahurdia elleni tüntetések. Szombaton tízezren követelték az elnök és a kormány lemondását. Az elnök tevékenységét Ceaucescu módszereihez hasonlították. Összetűzésekre nem került sor. Borisz Jelcin orosz elnök újságírók előtt kijelentette, hogy nem kizárt a Kurill-szigetek visszaadása Japánnak, bár nem tartja valószínűnek hogy a keleti ország ezután feltétlen gazdasági segítséget nyújt országának. Vádaskodások Hágában, harcok Horvátországban nos fórumon, így tévévitában is képviselte már az ügyet. Felszólalt a nagygyűlésen Jozef Gregor, a Szlovák Környezetés Tájvédők Szövetségének főtitkára az összes csehországi környezetvédő csoportosulás képviselői, valamint, Peler Sabo, a Szlovákiai Zöldek Pártjának el-' nöke.Végül a tüntetők egyhangúlag elfogadták azt a hárompontos petíciót, amelynek címzettjei az SZK és a CSSZSZK kormánya, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Szövetségi Gyűlés. Vass Gyula Václav Havel csehszlovák elnök egy francia hetilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Mihail Gorbacsov már teljesítette történelmi küldetését. Jövője még nyitott és lehetséges, hogy megtalálja helyét az új viszonyok közepette is. Véleménye szerint a demokrácia építése és a legmegfelelőbb államforma keresése csak most, a demokratikus forradalom után kezdődik. A Szovjetunió államtanácsának ülését a grúz képviselők tüntetőén elhagyták, miután a legmagasabb államhatalmi szerv elismerte Lettország, Litvánia és Észtország függetlenségét, de Grúziáét nem. A grúz parlament elnöke az eset után kijelentette, hogy Grúzia nem hajlandó a Szovjetunióval semmiféle gazdasági, sem katonai paktum megkötésére. A parlament elnöke közölte, hogy rövidesen összeül a törvényhozó testület és állást foglal az államtanács döntéséhez. Grúziát követően Lettország miniszterelnöke is bejelentette, hogy nem szándékozik csatlakozni az új gazdasági szervezethez és a Szovjetunióval kizárólag kétoldalú szerződések alapján tartja fenn kapcsolatait. Közben Grúziában törvényt hoztak a kormányról, amely alapján Gamszahurdia elnöke megerősítette helyzetét és személyes hatalmát. Az ellenzék a törvényt antidemokratikusnak minősíti. Azerbajdzsánban tegnap elnökválasztások voltak. Az elnökjelölt Ajaz Mutalibov, aki eddig is ellátta ezt a tisztséget. Közben Bakuban tovább folytatja sztrájkját az a 80 vállalat, amelyek dolgozói az elnökválasztások elhalasztását és a kommunista párt betiltását követelik. Megfigyelők feltételezik, hogy a köztársaság választóinak 80 százaléka részt vesz a választásokon. Nyilván nem szavaznak majd a nahicsevani autonóm köztársaság és a Hegyi Karabah választói. Illúziók és eredmény nélkül Hágában szombaton az Európai Közösségek védnöksége és vezetése alatt megkezdődött a Jugoszláviáról szóló békekonferencia, melyen részt vesznek a jugoszláv kollektív államfői testület tagjai, a szövetségi kormány képviselői, a hat tagköztársaság elnökei, valamint az EK tizenkét külügyminisztere. Hiányzik a konferencián a horvátországi szerb kisebbség képviselője, akinek meghívása az EK számára politikailag nehéz lett volna, viszont éppen a horvátországi szerbek helyzete áll a válság középpontjában. Franjo Tudjman horvát elnök a hágai konferencián kijelöltette, hogy a jugoszláviai békét csak nemzetközi katonai erők kiküldése biztosíthatja. Felhívta az EK tagjait, hogy sürgősen ismerjék el a Horvát Köztársaságot, sőt, avatkozzanak be katonailag is. A hágai konferencia a jugoszláviai küldöttek kölcsönös vádaskodásával kezdődött. Tudjman azzal vádolta Szerbiát, hogy szenynyes háborút folytat Horvátország ellen. Milosevic szerb elnök viszont Horvátországot vádolta állami terrorizmussal, amely ellen a szerb kisebbség csupán védekezik. Hollandia külügyminisztere megállapította, hogy Jugoszláviában általános polgárháború dúl. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy az értelmetlen vérontásnak .véget vessenek. Kucan, Szlovénia elnöke a két önállósulni akaró köztársaság elismerését kérte az EK külügyminisztereitől. Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke megállapította, hogy a háború nem jelent kiutat, érvényesíteni kell a köztársaságok önrendelkezési jogát és a határok sérthetetlenségének elvét. Ezzel szemben Milosevic miniszterelnök azt mondta, hogy a nemzetközi jog szerint csupán a jugoszláv államszövetség külső határait ismerték el, a belső határok csak adminisztratív jellegűek. A békekonferencia kezdő napját közös nyilatkozat elfogadásával fejezték be, amelyben hangsúlyozzák, hogy a békés rendezésnek összhangban kell lennie az EBEÉ folyamatával és a párizsi chartával. A konferencia szakértők szintjén folytatódik. A konferencia után Tudjman horvát elnök nem volt hajlandó elismerni a jelenlegi horvát határok bármiféle megváltoztatását. Milosevic szerb elnök szerint Szerbiának nincsenek területi követelései, de a horvátországi szerb kisebbségnek joga van megmaradni a jugoszláv államszövetség keretében. Hurd brit miniszterelnök közölte, hogy Európa a jugoszláv válság nyomán a katasztrófa szélére kerülhet, amennyiben a nemzetiségi harcok kiterjednek a ju(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az LI kongresszusa Megfeneklettek a társulási tárgyalások ENSZ-intézmény Szentpétervárott? Néhány mázsa hús miatt... Szombaton délelőtt a határozati javaslatok vitájával folytatódott a Liberális Internacionálé kongresszusa Luzernben. A balti államok kérdésével, a jugoszláviai helyzettel, az ENSZ szerepének megerősítésével, a fejlődő államok és a demokrácia kapcsolatával, Burmával, Kubával, Tibettel és Zairéval kapcsolatban fogadtak el határozatokat. Délután az LI ügyvezető elnöke ismertette a szervezet ’90-es évekre vonatkozó politikájának céltikűzéseit. Javasolta, hogy a szovjetunióbeli demokratikus folyamatok támogatása érdekében létesítsenek Szentpétervárott egy ENSZ-intézményt, ez lehetne az Emberi Jogok Bírósága. A kongresszus elfogadta ezt a javaslatot és megbízta az LI végrehajtó bizottságát, forduljon az ENSZ főtitkárához ennek megvalósítása érdekében. A vitában felszólalt a Demokrata Párt elnöke, Ján Holcík és felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy Szlovákiában előretörhdtnek a baloldali és a nacionalista erők. A kongresszus zárszavában dr. Otto Graf Lambsdorff elnök, egyben a németországi SDP elnöke, meghívta a vendégeket az LI 1992-es németországi kongresszusára. GYURCSÍK IVÁN Az Európai Közösségek külügyminiszterei Hágában Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország társulásáról tárgyaltak. A három ország társulására tett komrpomisszumos javaslatról nem tudtak megállapodni. Közben Észtország, Litvánia és Lettország bejelentette, hogy ugyancsak társulni szeretne az EK-hoz. A három közép-európai ország társulásáról folyó tárgyalások a mezőgazdasági termékek behozatalán feneklettek meg. A kompromisszumos javaslat szerint a nyugat-európai piacokat fokozatosan öt év alatt nyitnák meg, és e határidő végén sem tenne ki többet a kelet-európai áru az EK piacain, mint a behozatal 6 százalékát. A javaslatról a késő éjszakai órákig tárgyaltak, de végül megegyezés nélkül fejezték be a ta- ( nácskozást. Az EK bizottságának szóvivője közölte, hogy Franciaország akadályozta meg a megegyzést azzal, hogy nem volt hajlandó megnyitni piacait nagyobb mennyiségű húsbehozatal előtt. Portugália küldötte visszavonta a csehszlovák, magyar és lengyel textiltermékek behozatala ellen tett javaslatát. Hozzátette azonban, hogy az engedmény csak (Folytatás a 2. oldalon) Olvasóink figyelmébe: Holnaptól keddenként is 12 oldalas a Szabad ÚJSÁG
