Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-07 / 170. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. szeptember 7. • I. évfolyam • 170. szám • Ára 2,30 korona Janics Kálmán szerint: „Jogfosztás van készülőben...” .„A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság kormánya elismeri, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbségeknek garantáltan azonos jogai vannak, mint minden többi állampolgárnak, mindennemű megkülönböztetés nélkül és azonos alapon”. Ez az idézet a szövetségi kormány kisebbségpolitikai alapelveinek javaslatából való, amelyet a parlamenti pártok ezekben a napokban vitattak meg Lapunkban nyilatkozott róla Gyurovszky S. László, az FMK szóvivője, nem kis büszkeséggel állítván, hogy a 70 év óta először kidolgozásra került alapelvekből oroszlánrészt vállaltak mozgalma vezetői közül többen is. A — véleményünk szerint — kissé „homályosra” sikeredett!, többféle magyarázatot sem kizáró alapelvekről kérdeztük a téma egyik alapos ismerőjét, JANICS KÁLMÁNT, az MKDM tiszteletbeli elnökét, aki a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tagjaként egykoron is sokat tett a kisebbségi jogainak csorbításai ellen. — Miután áttanulmányozta, hogyan summázhatná véleményét a javaslatokról? — Fölaprózott ígéretek az egyénre lebontva... Ismerős a figura, nem szól kollektív kisebbségi jogokról. Márpedig igenis azok kellenek, ha úgy tetszik, akkor nevezhetjük azt akár privilégiumoknak is, de ezek nélkül nincs tisztességes kisebbségi politika... — Viszont már e „ Tízparancsolat"preambulumában olvashatók olyan „kitételek” hogy „azonos alapon” vagy „megkülönböztetés nélkül”... — Igen, és éppen ez az! Igenis kellenek a megkülönböztetett kisebbségi jogok, és ezt az alkotmányban is rögzíteni kell, mert ha oda nem kerül be, akkor bekövetkezik az újabb jogfosztás, ami még csak készülőben van. Ami ugyanis az Alapelvek első pontját illeti, csak a nemzetközi egyezményekre hivatkozik, pedig azt még az 1968-as reformkommunisták sem tették, ők a CSKP Akcióprogramjában sokkal messzebb mentek, deklarálták, a nemzeti kisebbségek kollektív egyenrangúságát és jogaikat a kulturális önigazgatásra. Sőt, ez belekerült a 144/1968-as alkolmánytörvény eredeti szövegébe, amelyet a jóváhagyást követően 1968. október 29-én közöltek a lapok. Más kérdés, hogy ezt később meghamisították, majd ezt a hamisítványt közölte újra az Új Szó is november 7-én, tehát 11 nappal a szavazás után! — ...elkanyarodtunk kissé... — De érzékeltetni akarom, hogy az emberi jogokra való hivatkozást, azoknak az egy emberre való lebontását akár a kollektív jogok indirekt tagadásaként is felfoghatom. Az első két cikkely semmi újat sem ad, az benne volt már az 1920-as Masaryk-féle alkotmányban, sőt az 1960-as Novotny-alkotmányban is. (Folytatás a 2. oldalon) Szlovákiai tárgyalássorozat Havel mindenkivel szóba áll A szlovákiai politikai pártokkal és mozgalmakkal folytatott tárgyalássorozattal Václav Havel köztársasági elnök tegnap befejezte háromnapos pozsonyi tartózkodását. A tárgyalásokat Ján Carnogursky szlovák kormányfőnél kezdte. A miniszterelnök többek között tájékoztatta Havelt a Transgaz részvénytársaságról szóló megegyezésről. Egyetértett az elnökkel abban, hogy az államformát illetően minél előbb megegyezésre kell jutni. A probléma megoldására mindketten megfelelő módnak tartják a népszavazást. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen szlovákiai tanácsának elnöke, Jozef Kuéerák. a köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseit követően közölte: feltételezi, hogy korlátozódnak az önálló szlovák alkotmány kikiáltására való törekvések. A Demokrata Párt ügyvezető alelnöke, Peter Mis&ík, a tárgyalásokon ismét hangoztatta a demokraták állásfoglalását, miszerint az államforma két egyenjogú nemzeti állam szövetsége kell hogy legyen. A föderatív államforma megőrzése Fél évszázad után ismét Szabad a A Szovjetunió Államtanácsa tegnapi első ülésén Moszkvában elismerte Lettország, Litvánia és Észtország önállóságát. A Szovjetunió Államtanácsának létrehozásáról csütörtökön döntött a Szovjetunió Népi Küldöttei Kongresszusának rendkívüli ülése. Az államtanács az ország legmagasabb végrehajtó szerve, melynek feladata a Szovjetunió bel- és külpolitikai kérdéseinek központi megoldása. A tanács tagjai a Szovjetunió elnöke, valamint a tagköztársaságok elnökei. mellett foglalt állást Havellal folytatott tárgyalásai során A. Nagy László, a Független Magyar Kezdeményezés elnöke. A köztársasági elnökkel ismertette az FMK tervét, hogy a nemzetiségekre vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt a SzöBaltikum Az államtanács tegnapi ülésén, amelyet Mihail Gorbacsov elnök vezetett tárgyaltak továbbá a Szovjetunió nemzetgazdaságának operatív irányításáról, valamint az ország pénzügyi és devizahelyzetének javításáról. A tárgyalásokon részt vett Borisz Jelcin orosz elnök, továbbá Kazahsztán, Örményország, Ukrajna, Belorusszia, Türkménia, Kirgizia, Azerbajdzsán és Grúzia képviselői is. A balti köztársaságok közül csupán Észtország kormányfője vett részt az ülésen. vetségi Gyűlés elé. Javasolta, hogy Csehszlovákiában hozzanak létre egy intézményt, amely a kisebbségek problémáival foglalkozna. Ismertette továbbá az FMK erőfeszítéseit a bősi probléma holtpontról való elmozdításában. Békekonferencia Az Európai Közösségek külügyminiszterei tegnap Brüsszelben megállapodtak abban, hogy ma Hágában annak ellenére, hogy Horvátországból továbbra is harcokról érkeztek jelentések, kezdetét veszi a jugoszláviai békekonferencia. Jugoszláviában tegnap ülésezett az államtanács, amelynek tagjai jóváhagyták a békekonferencián részt vevők névsorát, illetve Stipe Mesic felszólalásának szövegét. A külügyminiszteri szóvivő szerint a jugoszláv küldöttséget Hágában az államelnökség nyolc tagja, a hat tagköztársasági elnök, a szövetségi kormány elnöke, valamint a szövetségi külügyminiszter alkotja. ÓSTK/felvétel Ma Hágában Mai számunkban: A Szabad ÚJSÁG-nak nyilatkozik URS SCHOETLLI A Liberális Internacionálé ügyvezető elnökével készült exkluzív interjúnk a 3. oldalon Mai 12 oldalas számunkban ismét két oldal sport, benne: PÁLYÁRÓL PÁLYÁRA előzetes az NB I hétvégi fordulójáról ____'-e'dfc „Majd ha az utolaó fát kivágjátok, az utolsó folyót megmórgeziteK, az utolsó Dalol kifogjátok, akkor jöttök rá, hogy a pénzt nem tehot megenni" „Vtedy, kerf vyrúöeta otróvite Ma 16 órakor, tehát azelőtt, hogy a közönség elfoglalná helyét az „István, a király ” című rockopera bemutatóján a stadionban, egyórás erőműellenes, tiltakozó nagygyűlés lesz Dunaszerdahetyen, a művelődési ház előli. Várunk mindenkit, akinek fontos a Csallóköz és a Dunatáj jövője! Jóvátehetetlen bűnök ellen A bősi és csölösztői vízerőműellenes tüntetésekről jól ismetjük a pandamackós, WWF feliratú zászlót és hordozóit, a WWF tagjait. A World Wide Fund for Nature 1961-ben alakult Zürichben azzal a céllal, hogy sürgesse a nemzetközi összefogást a minden élet számára egyaránffontos Természet védelmében. A világ 28 országában foglalkoznak a WWF szakemberei a gigantikus gazdasági beruházások elemzésével, hogy megakadályozzák az emberiségellenes, jóvátehetetlen beavatkozásokat környezetünkbe. Tudományos intézeteikben mérnökök, ökológusok, jogászok foglalkoznak pl. az erőművek kérdésével, olyan emberek, akik dolgoztak Afrikában, Német- és Franciaországban, Ausztriában vízműépítéseken. Szakértelmükhöz, tapasztalatukhoz nem fér kétség. Az elmúlt tíz évben végzett felméréseikkel ugyanakkor ők is azt bizonyították, hogy a bősi vízerőműhöz hasonló síksági beruházásoknak semmiféle hasznuk nincs. Több anyagi ráfordítást igényel a karbantartásuk, mint mint amennyi értéket energiatermeléssel elő tudnak állítani. A WWF 1989-ben a franciaországi Loire-ra tervezett vízerőművekről is kifejtette és közzétette vélemé-Válás csehszlovák módra nyét, aminek köszönhetően tizenkétezren kezdtek tiltakozó akcióba a beruházás ellen. Franciaország tiszteletben tartotta polgárai félelmét, és lemondott az építkezésről.Szlovákia lakosai még mindig kevés információt kaptak Bős-ügyben, a kivitelezők nemcsak a technikai hiányosságokat hallgatják el, hanem az ökológiai következményekről sem tájékoztatják az ott élőket. Mindezt szeptember 3-án Bécsben, a WWF ausztriai központjában rendezett sajtótájékoztatón tudtam meg, ahol kifejezetten a csehszlovák újságírók számára tartottak szemináriumot. Az előadók, Winfried Waller mérnök, Alexander Zinke és Stephan Moidl a WWF célkitűzéseiről, az általuk javasolt környezetkímélő tervezetekről, valamint a bősi vízerőművel kapcsolatos észrevételeikről,az erőműépítés egyértelmű leállítása melletti állásfoglalásukról tájékoztatták az újságírókat. Sajnálatos tény, hogy míg a cseh országrészből öt napilap képviseltette magát, addig Szlovákiából a két magyar napilapon kívül — a meghívás ellenére is — csupán a Národná obroda és a Pravda képviseltette magát. Érthetetlen ez a mások véleménye iránti közöny épp az érintett fél részéről. (csanaky) Szlovákiában tovább folyhat avita Tegnap megszületett a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségeinek államjogi kérdésekben folytatott tanácskozásán a közös közlemény. Ennek lényege, hogy az alkotmányozási folyamat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogfolytonosságának megőrzésével zajlik majd, az alkotmányos szabályok tiszteletben tartásával. Dagmar Bureiová, a CSNT elnöke szerint a nemzeti tanácsok megegyeztek abban,hogy a jövőben is alkotmányosan járnak el, hogy a közös országban gazdasági téren is közös feltételeket kell kialakítani és hogy bizottságokat hoznak létre, amelyek kidolgozzák az illetékesség megosztásának modelljét a szükséges területeken. Az elnökségek megegyeztek abban is, hogy javasolják a tanácsoknak egy szerződés megkötését, mely tartalmazni fogja a leendő szövetségi alkotmány alapelveit, utána pedig módosítják a jelenleg érvényes alkotmányt, hogy lehetségessé váljon a szövetségi alkotmány nemzeti tanácsok általi ratifikálása. Frantiíck Miklosko, azSZNT elnöke azt nyilatkozta, hogy a problémákat valójában majd csak ezután kell megoldani.A szlovák fél elképzelései szerint a kompetenciákat teljes mértékben meg kell osztani, s az abszolút illetékességgel felruházott köztársaságok azután eldöntik majd, mely hatásköröket utalják a Szövetség szintjére. A cseh fél szerint a jelenlegi illetékességből kell kiindulni. Mikloíko szerint alkotmányjogi kérdé(Folytatás a 2. oldalon)
