Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-06 / 169. szám

1991. szeptember 6. 3 Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov a népi küldöttek kongresszusának zárónapján is egymás mellett vettek részt a tanácskozáson. (Telefotó: ÓTK/AP) Megszűnt az egyöntetű államforma (Folytatás az 1. oldalról) nácsot, mint az államhatalom legmaga­sabb szervét a Szovjetunióban. A javasolt szöveg kiegészítése után jóváhagyták az Emberi Szabadságjogok Nyilatkozatát. A Szovjetunió törté­netében először fogadtak el ilyen do­­kumnetumot. A nyilatkozat meghatároz­za, hogy az ember érdekei fölé nem he­lyezhetők semmiféle csoport-, párt-, vagy állami érdekek. Biztosítja a szovjet állampolgárok egyenlőségét, a személyi­ség sérthetetlenségét, az ingyenes okta­táshoz és egészségügyi gondoskodáshoz való jogot. A dokumentum biztosítja a munkához való jogot, a foglalkozás sza­bad megválasztását, a minimális bért és a védelmet a munkanélküliség elől. A kongresszus ülésén felszólalt Szob­­csak leningrádi polgármester, aki azt ja­vasolta, hogy teljesítsék Lenin végakara­tát, és temessék el a családi sírboltban. Gorbacsov, aki az ülést vezette, a javas­latot elutasította és azt mondta, hogy erről majd nyugalomban, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa dönt. A szovjet elnök záróbeszédében nagyra értékelte a .kongresszus döntéseit és hangsúlyozta, hogy az ország életének igen fontos szakaszában a kongresszus magas színvonalon teljesítette küldeté­sét. Figyelmeztetett rá, hogy a stabilizá­lási folyamat a Szovjetunióban nem le­het sikeres, amennyiben „boszorkányül­dözést” szerveznek. Rafik Nisanov, a szovjet parlament nemzetiségi tanácsának elnöke tegnap kijelentette, hogy az Államtanács első ülésén, amelyet mára hívtak össze, meg­tárgyalják Lettország, Litvánia és Észt­ország kiválását a Szovjetunióból. Az Ál­lamtanács javaslatára a balti köztár­saságok függetlenségüket az államelnök határozatával nyerhetik el. Alkotmánymódosítás? A lengyel kormány, amely a múlt szombaton győztesen került ki a kormányvál­ságból, most alkotmánymódosítást javasol, amelynek célja a végrehajtó hatalom megerősítése. A javaslat összefügg a kormány azon törekvésével, hogy rendkívüli jogköröket harcoljon ki a parlamentben. Ha ez sikerül, beterjeszti az alkotmánymó­dosítójavaslatot is. Feltételezik, hogy az alkotmánymódosítás túlélné a Bielecki-kor­­mányt, mert kihatással lenne az államhatalomra az októberi választások utáni idő­szakban is. Valószínű, hogy a Szejm e fontos, jogköröket átrendező kérdésben előbb kikéri az illetékes bizottságok véleményét és csak azután dönt. Remények Kárpátalján Magyar gimnázium Beregszászban ? Ha minden igaz, csaknem fél évszá­zad elteltével ismét lesz magyar gimnázi­um Kárpátalján. Méghozzá Beregszász­ban, az otteni magyarság fellegvárában, ott, ahol az egykori Vérke-parti diákok hetven-nyolcvanéves fejjel is évről évre megtartják hagyományos találkozóikat, a világ minden tájáról összegyűjtve erre a néhány napra az alma mater ötven-hat­­van évvel ezelőtti végzőseit. A gyökerek tehát nem sorvadtak el, kérdés azonban, mennyire tudnak új életre kelni a századvég megváltozott kulturális talajában. A körülmények ugyanis meglehetősen mostohák egy most induló tanintézmény számára. A szovjet oktatási rendszer évtizedek óta a mennyiség bűvöletében él, egy minőségi kritériumok alapján működő iskola (elit­képzés?) számára teljesen idegen. A be­regszászi magyar gimnázium megkapta ugyan a zöld jelzést, ezenkívül azonban. \ Figyelem! Figyelem! Figyelem! A magángazdák, a szövetkezetek, az állami gazdaságok figyelmébe! A GAZDA Kereskedelmi Kft biotechnológiát forgalmaz a szilázs tartósítására és érlelletésére. Az érési idő a féléié csökken, a bioele­mek egyúttal megölik a káros hatású baktériumokat Érdeklődni lehet a Gazda Kft-nél. TeL: 07/511 77; 592 33. tulajdonképpen semmi egyebet nem ka­pott. Sem épületet, sem tanári kart, még csak igazgatója sincs... Ezek után joggal kérdezheti akárki: biztos, hogy nemcsak délibáb ez a gim­názium? Biztos, hogy szeptember elején megtartják a tanévnyitót, ahogy az ígéret szól? Nos, a helyzet azért nem teljesen reménytelen. A beregszászi Kossuth La­jos Középiskola egy ideig helyt ad az első évfolyamnak, nyilván tanári kara is segít majd kezdetben. A leendő diákok pedig máris egymás sarkát tapossák. A felvéte­li első fordulójában harminckilencen ke­rültek be a tanulói névsorba, augusztus­ban pedig újabb lehetőség nyílott azok előtt, akik az elemi iskola négy osztályú­jának elvégzése után gimnazisták sze­retnének lenni. A szülők is mindent vál­lalnak, csakhogy csemetéjüket a kivá­lasztottak között tudják. Es ez a „min­den” nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a gimnáziumnak még sokáig nem lesz kollégiuma, így a távolabb élők uta­zási, étkezési gondjai nem lebecsülen­dők. Bár már ott tartanánk! — mondják az érintettek, és egyre erősebb azoknak a hangja is, akik számára elérhetetlen messzeségben székel majd a beregszászi gimnázium. Az ungváriak, a munkácsik, a nagyszőlősiek is tartják magukat annyi­­ra, hogy jogot formálnak egy magyar gimnáziumra. S ki merné vitatni, hogy ők sem rosszabb magyarok a beregszásziak­nál? Szabad ÚJSÁG Mit jelent az eddigi államforma megszűnése? A KREML EGYEDURALMÁNAK VÉGE A népi küldöttek rendkívüli kongresszusának legfontosabb döntése az volt, hogy véget vetett az egyöntetű államformának és lehetővé tette az államiság új formájának létrehozását Az erre vonatkozó határozatot a 10+1 programról hozott döntés tartalmazza. A dokumentum elfogadása mellett 1699 küldött szavazott, 24-en ellene. A nyilatkozat elfogadása lehetővé te­szi a köztársaságoknak, hogy a saját ma­guk által meghatározott módon csatla­kozhassanak a szövetséghez, tehát teljes jogú tagjai is lehetnek szövetségi vagy konföderatív alapon, esetleg társult megfigyelők státuszát választhatják. He­lyi megfigyelők szerint a határozat szö­vege lehetővé teszi a köztársaságok füg­getlenségét egészen az elszakadásig. A döntés lehetővé teszi a jogkörök többsé­gének átadását a Kremltől a köztár­saságoknak. A határozat megállapítja, hogy azok­nak a köztársaságoknak, amelyek eluta­sítják a csatlakozást a szövetséghez, füg­getlenségük elnyerése érdekében tár­gyalniuk kell a Szovjetunióval. E tárgya­lásokon egyértelműen ki kell jelenteni­ük, hogy csatlakoznak az atomfegyverek teijesztésének tilalmáról szóló szerző­déshez, továbbá a EBEÉ helsinki Záró­okmányához és a többi alapvető nemzet­közi szerződéshez és egyezményhez, amelyek biztosítják az emberi szabad­ságjogokat. A határozat hangsúlyozza, hogy támogatni kell a köztársaságok igyekezetét, amely a nemzetközi jog önálló alanyaiként való elismerésükre és az ENSZ-tagság elnyerésére irányul. A dokumentum feladatul adja az ál­lamelnöknek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjetunió Államtaná­csának, hogy biztosítsa a hatalom jog­folytonosságát és az szövetség békés, rendezett átmenetét a demokratikus polgári társadalom felé. A határozat feltételezi, hogy a köztár­saságok szerződéseket kötnek a gazdasá­gi, pénzügyi és tudományos-műszaki együttműködésről, a környezetvédelem biztonságáról, az emberi jogok védelmé­ről, a kollektív biztonság elveiről, a véde­lemről, az egységes haderő fenntartásá­ról és az atomfegyverek fölötti egységes parancsnokságról. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakban szigorúan be kell tartani a Szovjetunió által elfogadott minden nemzetközi egyezményt és köte­lezettséget. Ez főleg a fegyverzetcsök­kentésre és annak ellenőrzésére, az em­beri jogok védelmére és a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozik. A határozat feladatul adja minden ál­lami szervnek és intézménynek, hogy az átmeneti időszakban tartsák be az embe­ri jogokat, amelyeket a Szovjetunió al­kotmánya biztosít és amelyeket a most elfogadott nyilatkozat tartalmaz. Fel­adatul adja, hogy biztosítsák a szólás­­szabadságot, a vallásszabadságot, a poli­tikai pártok létrehozásának jogát, a szak­­szervezetek és társadalmi csoportosulá­sok jogait. Az EK-külügyminiszterek a békekonferenciáról Szlavóniát elvágták Horvátországtól Az Európai Közösségek külügymi­niszterei a jugoszláviai rendezésről szóló békekonferenciát eredetileg szombatra, szeptember 7-re hívták össze. A holland külügyminisztérium szóvivője azonban tegnap bejelentette, hogy a konferencia idejéről mai ülésükön döntenek a kül­ügyminiszterek. A konferencián való ju­goszláv részvételről a jugoszláv államel­nökség dönt majd. A jugoszláv államelnökség bizottsága, amely az ország politikai jövőjének ter­vezésével foglalkozik, tegnap megvita­tásra a nyilvánosság elé terjesztette ja­vaslatát. A korábbi javaslatokkal szem­ben az új dokumentum lehetővé teszi, hogy a köztársaságok, vagy egyes nemze­tek maguk határozzák meg, milyen for­mában csatlakoznak a szövetséghez vagy kiválnak-e belőle. Az államforma meg­változtatása előtt a parlamentnek ki kell dolgoznia azt a dokumentumot, amely biztosítja minden nemzet önrendelkezé­si jogát, meghatározza az egymás közti viszonyt, a vagyoni és pénzügyi kapcsola­tokat stb. A dokumentumot ezekben a napokban terjesztik a tagköztársságok legfőbb szervei elé. A javaslat elfogadása esetén megszűnne az 1918-ban kialakult államforma. Tegnap is harcokat jelentettek több horvátországi városból. A zágrábi rádió jelentése szerint szerb fegyveresek akna­vetőkkel lőtték Szlavónia központját, Eszéket, ahol az emberek az éjszakát a légvédelmi óvóhelyeken töltötték. A vá­rosban megszűnt a tömegközlekedés. Vukovarban, Gospicben, Nova Gradis­­kában és Savski Bókban lövöldözések voltak. Emberáldozatokról még nem ér­keztek jelentések. A harcok folytatódtak azután is, hogy a szerb fegyveresek és a szerb többségű szövetségi hadsereg elvágta Szlavóniát Horvátország többi részétől és elzárta az utolsó összekötő utat is. A Reuter hírügynökség jelentése sze­rint a vegyes lakosságú területekről 1500 szerb és számos muzulmán menekült Bosznia Hercegovinába. Az Európai Közösségek bizottsága tegnap bejelentette, hogy a tizenkettek azonnali humanitárius segítséget nyújta­nak a jugoszláviai fegyveres harcok áldo­zatainak. A segély értéke 1,2 miljió dol­lár. Horvát rendőr figyeli az utat Eszék közelében. Az ebnúlt napokban a legádázabb harcok ebben a térségben dúltak. (Telefotó: CTK/AP) Siágtofe jiftf DIENSTBIER csehszlovák külügyminiszter madridi tárgyalásai be­fejeztével Portugália fővárosába utazott. Lisaboni látogatása során találkozik Por­tugália nemzetgyűlésének elnökével, a külügyminiszterrel és fogadja őt a Portu­gál Köztársaság elnöke is. Csehszlovákia a bécsi atom­energetikai konferencián beismerte, hogy némely atomreaktora a nemzetközi biztosnági előírások megkerülésével épült fel. A Reuter hírügynökség szerint ezt Zdenék Kfii csehszlovák küldött je­lentette ki. A jelentés szerint Csehszlová­kiában két régi típusú szovjet tervezésű reaktor működik, amely nem minden vo­natkozásban felel meg a nemzetközi kö­vetelményeknek. Lengyelországban a kor­mány úgy döntött, hogy kártérítésként 20 milliárd zlotyt (közel 2 millió dollár) fizet a Szolidaritás és a Földműves Szolidari­tás szervezeteknek. E két szervezetnek az 1981. évi rendkívüli állapot idején elko­bozták ingatlan vagyonát. Mivel az állam­kassza ekkora összeg kifizetését nem te­szi lehetővé, a kártérítést fokozatosan fi­zetik ki. BaKER amerikai külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy hetedszer is el­látogat a Közel-Keletre, hogy előkészítse az arab—izraeli békekonferenciát. Uta­zásának időpontját nem jelölte meg. Kije­lentette, hogy legutóbbi látogatása óta nagy haladást értek el a konferencia elő­készítésében. Az ENSZ vizsgálatai alapján bebizo­nyosodott, hogy a kuvaiti panasz, misze­rint 80 iraki fegyveres szállt volna partra az országban Bubiján térségében, alapta­lannak bizonyult. Az ENSZ megfigyelő missziója bejelentette, hogy 45 iraki sze­mélyt valóban elfogtak, de az öböl vizein csónakokban és senki közülük nem tette lábát kuvaiti területre. BaKATYIN, a szovjet KGB új főnö­ke Moszkvában újabb dokumentumokat adott át a svéd nagykövetnek Raul Wal­lenberg eltűnésével kapcsolatban. Wal­lenberg a második világháború idején többezer magyar zsidót mentett meg a nácik elől, majd 1945-ben a megszálló szovjet csapatok kémkedéssel vádolták és a Szovjetunióba hurcolták. 1947-ben je­lentést adtak ki, miszerint szívinfarktus­ban meghalt. Bakatyin megígérte, hogy a további kutatást sv6J szakértőkkel együtt folytatják. (xHANÁBAN az el nem kötelezett országok értekezletén úgy döntöttek, hogy 1992-től Indonézia lesz a mozgalom elnöklő állama. Az eddigi gyakorlattól eltérően a kérdésről nem szavaztak, ha­nem megegyeztek. VELENCÉBEN megnyílt a 48. nem­zetközi filmfesztivál. Az első két bemuta­tott film természetvédő jellegű volt. Az Arany Oroszlánért folyó versengés során először történik meg, hogy nyilvános vetí­tést rendeznek a Szent Márk téren. A BRAZÍLIA partjainál megsérült Theomanis nevű tankhajóból kiömlő olaj 900 négyzetkilométer kiterjedésű folttal szennyezi az Atlanti óceánt. A brazil kör­nyezetvédelmi alapítvány közölte, hogy amennyiben az időjárás nem romlik és a tankhajó nem törik ketté, a kiömlött ola­jat megpróbálják átszivattyúzni egy másik hajóra. Romániában a Duna deltájában e héten elsüllyedt egy szovjet teherhajó, amely acéltömböket szállított. A 4500 tonnás hajó roncsa akadályozza a Tulcea kikötőbe való bejutást, ezért kotrással új hajóutat próbálnak építeni a roncs kike­rülésével. A SZOVJETUNIÓBAN meghalt Borisz Pugo volt belügyminiszter felesé­ge. Pugo, mint ismeretes, részt vett az államcsínykísérletben és letartóztatása előtt öngyilkos lett. Ezután felesége is öngyilkossági kísérletet tett, amelybe csak most halt bele. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a Mexikói-öbölben egy cirkáló fedélzetéről Tomahawk típusú rakétát lőttek ki az 1864 négyzetkilométer kiterjedésű lőtér felé. A szuperpontosnak tartott rakéta az óriási cél térségét elkerülte és Jackson várostól 13 kilométerre csapódott a föld­be. Ez már a negyedik eset volt, hogy hasonló rakéta lakott terület közelében ért földet. Sebesülés nem történt, a hiba okátvizsgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents